Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-05 / 30. szám

ESZAil-JvSAGYARORSZAG 4 1982. február 5., péntek A Vasasban: Borsos Istvánszobrai Másfél évtizede vezeti az encsi gimnáziumot. Hivata­los foglalkozására nézve ta­nár (matematika, fizika, rajz és filozófia szakot vég­zett), a művészeti életben — státusára nézve — amatőr­ként vesz részt. Ennyit Bor­sos István nacionáléjáról, ami sok is, meg kevés is, de talán elegendő. Meggyőződé­sem ugyanis — ha ennyi szubjektivitás megengedhető —, hogy a művel való talál­kozáskor az efféle „ismere­tek” elhanyagolhatóak. Gon­dolom nem vagyok egyedül, aki Borsos István szobrai előtt — legalább tizenöt éve időről időre találkozom velük a különböző kiállításokon, csoportos bemutatókon, de egyéni kamaratárlatokon is — a legkevésbé arra gondol, hogy egy amatőr munkáit lát­ja. S még kevésbé arra, hogy egy tanárét. Borsosnak alig­hanem két énje van — még ha ez a kettő találkozhat is egymással. Mindebből kikövetkeztethe­tő: szeretem, amit ez a na­gyon konok, már-már meg­szállottként dolgozó, gondol­kodó ember csinál. Mert meg­győződésem, hogy kell egy­fajta konokság ahhoz, hogy nap mint nap odaálljon — csak úgy kedvtelésből — az ember a nagyon szép, de na­gyon komisz rakacai már­ványkő mellé. Igaz, úgy tart­ják, a márványban benne van a mű, s a szobrásznak nincs más dolga, mint lehán- tani róla a feleslegeset. Ami a mű megszületéséig van — az a művész magánügye. A tárlatlátogatót csak a meg­született alkotás érdekli... Borsos István szobraival pedig szívesen vállal a tár­latlátogató érzelmi kötöttsé­get. Pedig az út, amelyet ma­gának választott, nem éppen veszélytelen. Nemcsak névro- konság kísérti meg, olykor a művészi megvalósításban is, az önkifejezés formájában .is fellelhetők azonos vonások. Borsos István erénye, hogy e nagyon is kézenfekvő kísér­tésen túl tud lépni, s egyre inkább keresi saját-, öntörvé­nyű művészi világát. A le­gömbölyített, alapformákra leredukált, s éppen ezért csak a körvonalakból építkező megoldások mellett talán ezért alkalmazza újabban szí­vesen a torzót. Amivel in­kább csak felsejteti, mintsem magyarázza mondanivalóját. Az előbbi megoldásra talán a „Szélben”, az utóbbira a „Női torzó” az egyik legjobb példa. Anélkül, hogy valami­képpen is rangsorolni akar­nánk a bemutatott harminc- három szobrot. Inkább csak jelezvén a művészi önkifeje­zés lépcsőfokait. Borsos István absztrahál: az általánost keresi az egyé­niben. Ezt az absztrahálási törekvést jelzik egyébként maguk a műcímek is: Szár­nyalás, Búcsú, Labilitás, Vá­rakozó ... Borsos a mozdulat szépségét és örökérvényűségét vési a kőbe. A Vadliba, az Öz, a Sas nemcsak önmagá­ért kecses ívű — szinte ugyanazon elnyúló, merész ívelést őrzi a már említett Szélben című alkotás is. S mennyi játékosság, derű is belefér ezekbe a tiszta for­mákba! A Piszézők derűje, a Kismama bája s az Első lé­pés esetlensége ugyanazon tő­ről fakad. Borsos különben is szereti a páros figurákat — nem véletlenül. A kapcso­lódás, a valamihez vagy va­lakihez tartozás végtelenül emberi igény. S talán nem járok túlságosan messze az igazságtól, ha azt mondom: ez a belső igény, amely kény­szerítő erővel készteti újra meg újra az alkotót a már­ványkő mellé. * Borsos István kiállítását tegnap, február 4-én, dél­után fél 3-kor ■ nyitotta meg Dobrik István művészettörté­nész Miskolcon, a Vasas Mű­velődési Központban. A tár­latot február 28-ig tekinthe­tik meg az érdeklődők. (cstt torás) Pécsre figyelnek a filmbarátod M a este Pécsett, a Pe­tőfi moziban ünnepé­lyes keretek között megnyílik a XIV. magyar játékfilmszemle. Ezek az éves játékfilmszemlék min­denkor a filmbarátok ér­deklődésének előterében állnak és nem túlzás, amit a címben írtunk: Pécsre fi­gyelnek a filmbarátok. Igen, figyelnek, mert ezeken az éves számvetéseken mindig érdekes helyzetkép vázoló- dik fel,' a szemle bemutatói és vitái nagyjából megbíz­ható tükröt tartanak egy esztendő filmgyári termése elé. Az egy esztendő ez esetben nem a naptári év­vel azonos, hanem az egyik éves szemlétől a másikig el­telt, megközelítőleg tizenkét hónappal, ugyanis ilyenkor az ebben az időszakban el­készült és bemutatási enge­délyt nyert játékfilmek ke­rülnek megméretésre. ' A filmbarát érdeklődése ezért indokolt, mert rész­ben már látta a szemle kezdetéig ezeket a filmeket — az idei huszonnégyből tizenhármat — s így a ma­ga korábban kialakult vé­leményét egybevetheti nem­csak a szemle hivatalos zsűrijének álláspontjával, hanem a filmek egymás­utánjában maga is megta­lálhatja az összehasonlítási lehetőséget, részben pedig a szemle során módja nyílik megismerkedni a már elké­szült, de még bemutatásra váró új művekkel, az idén tizenegy filmmel. S ez nem­csak azoknak a privilégiu­ma, akik az elkövetkező napokban Pécsett tartóz­kodnak, mert a szemle idő­szakában, illetve közvetle­nül azt követően többfelé is láthatók lesznek ezek a fil­mek. Például a Borsod me­gyei Moziüzemi Vállalat Miskolcon kiállítást rendez magyar filmekről, ugyanak­kor számos mozijában mű­sorra is tűzi előzetes infor­mációként a szemlén lát­ható új filmeket. Természetesen többféle szakmai vita egészíti1 ki a pécsi filmszemlének megle­hetősen zsúfolt programját, így — mint minden évben — most is mód lesz játék­film-művészetünk helyzeté­nek sokoldalú elemzésére, alapos mérlegelésére, alko­tók, kritikusok, egyéb szak­mabeliek gondolatcseréjére. Mindez pedig kihat film- művészeti életünk holnap­jára. Ezért figyelünk oda érdeklődéssel. fbm) iükörkép A nemrég még áradó Bodrog visszatéri medrébe. Lecsillapulva, nyugodtan halad, ágyannyira nyugodtan, szinte rezzenéstelenül, Hogy a sima vízfelületen a vár tükörképe is látszik. Műemlékvédelem Sárospatakon Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség az összefüggő ér­tékes és nagyobb műemlék­együttesek alapján hazánk­ban 16 települést minősített műemléki városnak. Ezek közé tartozik Sárospatak is — elsősorban a várnegyed és a 450 éves kollégium terüle­tén levő történelmi, művelő­déstörténeti épületegyüttesek révén. A hivatalos műemlékjegy­zékben Sárospatak 50 műem­lék és műemlék jellegű épü­lettel, illetve műemléki je­lentőségű területtel rendel­kezik. Az ezekkel kapcsola­tos feltárási, helyreállítási, felújítási munkák nem kis gondot adnak a régészeti, műemlékvédelmi szakembe­reknek és magának a városi tanácsnak. Mi sem bizonyít­ja ezt jobban, mint az, hogy szinte a felszabadulás évétől kezdve állandóan folyik a Rákóczi-várban, a várnegyed­ben a feltárás és helyreállí­tás. Ugyanez történt az el­múlt 10—15 évben a kollé­giumi műemlékegyüttesben is. Állandó jellegű munka te­hát a műemlékvédelem Sá­rospatakon. Évről évre ütem­terv szerint, fontossági sor­rendben folyik a jegyzékben feltüntetett épületekkel kap­csolatos feltárás, helyreállí­tás, területrendezés. A jelen­legi tervidőszakban 11 mű­emlékvédelmi feladat szere­pel a városi tanács tervében, amelyet természetesen az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség irányításával és támoga­tásával kíván megoldani. Ezek közé tartozik a belső várfal teljes helyreállítása és a vár alatti Bodrog-part ren­dezése. Évek óta tart és ez idén befejeződik a vámegyed egyik 17. századi, korabarokk épületének felújítása. Ugyan­csak a várnegyedben kerül sor a volt jezsuita kolostor, a mái plébániaház gótikus eredetű, reneszánsz és barokk átépítésű épületének felújítá­sára. A műemléki feladatok ter­vében szerepel még az észak- nyugati sarokbástya allatti kazamata kutatása, kialakítá­sa, a Vörösmarty utcában le­vő „bagolyvár” és több mű­emlék jellegű ház felújítása. Folytatja a tanács az épüle­tek magyarázó szöveggel való megjelölését is. 0*. j.) A februári Napjaink Statisztikusok állítják: ma minden harmadik nő nem él házasságban. Vagy elvált, vagy özvegy, vagy leányanya. Az utóbbira nincs külön ki­mutatás — róluk szól Illésy Sándor riportja a Napjaink legújabb számában (Asszo­nyok, de nem anyák). Mai életünk témáit gyűjti cso­korba Brackó István publi­cisztikai írása is Felkészül­tünk? címmel. Elkezdte a lap Köteles Pál háromrészes történelmi drámájának a köz­lését (Hajdúkirály), ezúttal az első felvonást olvashatják az érdeklődők. Két elbeszé­lés színesíti a prózai anyagot: Székelyhídi Ágoston (Kitérő) és Varga Csaba (Utópia-na-) tollából. Folytatódik Bán János to­kaji internacionalista vissza­emlékezéseinek közlése (A felosztott föld védelmében); Hegyi Imre Darvas Józsefre emlékezik „Itt engem egy embererdő védett” című írá­sában, Csorba Csaba pedig a százötven éve született Frá­ter Györgyöt idézi meg Sor­sa: példa és intelem című írásában. Ugyancsak tőle köz­li a lap a Nógrád megye névadó váráról írt ismerte­tést. Verseket Galambosi Lászlótól, Kerék Imrétől, Vaderna József tői, Bókkon Gábortól, Büki Attilától, Zalán Tibortól, Bercii Gá­bortól, Benke Lászlótól, Szi­geti Lajostól, Vasadi Péter­től, Fecske Csabától, Káldi Jánostól és Gáti Kovács I !- r>ántól olvashatunk a Napja­ink februári számában. Pályázat: Ezüstgerely Ezüstgerely elnevezéssel pá­lyázatot hirdetett sporttárgyú művészeti alkotások készíté­sére az Országos Testnevelé­si és Sporthivatal. A pálya­munkákat ez év március 2-a és április 15-e között lehet benyújtani a Testnevelési és Sportmúzeum budapesti h - lyiségében: Dózsa György út 3. A sporttémájú fotók kivé­telével a beadást személye­sen kell intézni. A kiírás szerint a pá­lyázaton képzőművészek, iparművészek képzőművésze­ti és iparművészeti alkotá­sokkal vehetnek részt. Be­küldhető minden oiyan kép­zőművészeti alkotás (fest­mény, kisplasztika, szobor, grafika) valamint iparművé­szeti alkotás (serleg, jelvény, érem, plakett, textilkép, ke­rámia stb.), amely témáját a testnevelés és a sport téma­köréből meríti. A pályázaton részt lehet venni minden olyan, 1980. március 1-e óta megjelent sporttárgyú könyv­vel, irodalmi alkotással, meg­ír, de kjadatlan kézirattal is (!), amely népszerűsíti a sportot, a szabadidő egészsé­ges eltöltésével foglalkozik, egy-egy sportoló pályafutá­sát örökíti meg. Ugyancsak részt vehetnek a pályázaton a hivatásos és amatőr fotó­sok sporttémájú felvételeik­kel. Beküldhetők az 1980. március 1-e óla készült sportiémájú filmek is. A beküldött alkotások k - tegóriánkénti elbírálásáról szakzsűrik döntenek. Ugyan­csak kategóriánként kerül sor a legjobb három pályamű díjazására, illetve a küiön- díjak odaítélésére. Különdíj- ban részesítik például a sportdíjazásra leginkább al­kalmas képző- és iparművé­szeti alkotásokat, a tömeg­sportot legszínvonalasabban népszerűsítő kiadványokat. A kategóriák első díjat elnyerő alkotásai kapják egyébként az Ezüstgerely dijat. A pályázat célja, hogy a különböző művészeti ágak­ban született és születendő alkotások inspiráljanak az egészséges életmódra, sugal­mazzák a sport és a harmó­nia. a kiegyensúlyozott élet szépségét. Nem véletlenül választották a pályázat mot­tójául Pierre de Coubertin Öda a sporthoz című versé­nek részletét: „A szépség vagy te, Sport! / a testeket te formálod nemessé ..” Az érdeklődők egyébként részletes felvilágosítást kap­hatnak az OTSH sajtóosztá­lyán vagy a Testnevelési és Sportmúzeumban. Nemzetközi gyermekrajzpályázat A szocialista országok szo­cialista városaiban élő gyer­mekeinek ismét meghirdeti a Népművelési Intézet, a Bor­sod megyei Tanács művelő­dési osztálya, Kazincbarcika város Tanácsa, KlSZ-bizolt- sága, valamint az Egressy Béni Művelődési Központ a nemzetközi gyermekrajzpá- lyázatot. A harmadik alka­lommal kiírt pályázatra az 1968. december 31-e után született gyermekek küldhe­tik be munkáikat. Egy-egy pályázó legfeljebb öt munkát küldhet be, olyanokat, ame­lyek gyermekrajz-kiállításo- kon még nem szerepeltek. méretük 25x35 centiméternél nagyobb, illetve 60x80 centi­méternél kisebb. A rajzok té­máját a gyerekek maguk vá­laszthatják meg. A pályázóknak 1982. már­cius 25-ig kell beküldeniük alkotásaikat az Egressy Béni Művelődési ' Központ címere (Kazincbarcika, Fő tér 5., 3700). A műveket a Népmű­velési Intézet által felkért zsűri bírálja el. A legjobbak emlékplakettet és tárgyjutal­mat kapnak; életkor-kategó­riánként is. A beérkezett és elfogadott alkotásokból május 30-án, a gyermeknapon ren­deznek kiállítást. A pályá­zatra beküldött műveket a rendezők nem küldik vissza, felhasználásukról maguk dön­tenek. Újhelyi utca A ködök, párák a Magos-hegy lábánál levő város, Sátoraljaújhely utcáin gyakorta megmaradnak a délelőtti órákban is. A hó mar fogyóban az útról, de ezen a területen gyorsan változhat a kép. Az viszont most is látszik: a nagy rekonstrukció következményeként a főút egyik szakasza már elkészült. Fotó: P. T. Keresse fel A DIÓSGYŐRI VÁSÁRCSARNOKBAN A, v v b* 4# A IffASARKOZPOIiTOT HA VASÁRÓL, JÓ VÁSÁRT CSINÁL!

Next

/
Thumbnails
Contents