Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

i esz^-iHÄGV**or5Z«r«* warn I pip a tilil Ej.flGMICS’ífMMMl Jg3 111 a fies (adfeMtaMfeifcla. Rómóscsizmo-pcrtfcokfci. Breki mester koiopöl. Holnap lesz oz trtcobcH. Nem rs otco-, víziből, Ezer szúnyog muzsikál. Ponty bokázik compóval, Mulot mieden ifjú hal. Keríti a tavat nád, Kirúgják az oldalát. De egy sikló orra jár, Iszkiri a vízibáL Jaffsmfcaságat kitanult, csak repülni nem tudott még. Elment hát a gólyához, hogy ellesse tőle a tudo­mányát. A gólya nyakon ragadta, és felszállt vele a levegőbe. — „Hát ez igazán köny- nyü” — gondolta a róka, és odaszólt a gólyának: — Elég! Elereszthetsz! A gólya eleresztette, a róka pedig röpült lefelé, egyenesen egy fatwskóra. —- Tűrj Kt,' .«SftÄWÄ ~ förmedt rá, de a tüskének) esze ágában sem volt ki­térni. A róka nagyot nyek­kenve rázuhant, • és kinyúj- tóbt farokkal elterült. Azóta egyetlen rókának, se jutott eszébe, hogy re­pülni tanuljon, de futni a mai napig is kinyújtott farokkal futnak. Oroszból fordRottac Íresik Vilmos Lesz-e madár 2000-ben? Laci és Jóska a patak partján ülve a méltóság- teljesen köröző ölyvet fi­gyelték, amely a szemközti domboldal felett keringett már jó ideje. Ebben a pil­lan at ban szárnyaival sza­porán verdesve szinte meg­állt a levegőben, majd le­felé zuhant, és messzire előrenyújlott karmokkal a tarlóra vágott. Nyomban utána lomha szárnycsapá- sokkal ismét a magasba emelkedett és karmaiban egy kurta farkú pockot szorongatva, kényelmesen tovarepült. — Vajon lesznek-e még madarak az ezredforduló­ra? — kérdezte Jóska, mi­közben még mindig a tá­volodó ölyvet figyelte. — Biztosan lesznek — válaszolta Laci elgondol­kozva —, de az is biztos, hogy jóval kevesebb, mint most. Nemrég hallgattam egy előadást a Madártani Egyesületben, éppen azok­ról a veszélyekről szólt, amelyek a madarakra le­selkednek. Soha nem gon­doltam volna például, hogy mennyi tojásokkal, fiókák­kal teli fészket pusztít el a domboldalak, árokpartok és bokrosok költési időben történő égetése. — Pedig én is láttam ilyet — emlékezett Jóska. — A szőlőhegy alatt éget­ték a gazost, Zoli bácsi, a vadőr, mondta is, hogy biz­tosan rengeteg madárfióka, gyík és béka pusztult ei a lángok között. — Azt mesélik, amott feljebb nem is olyan régen még jégmadár fészkelt a patak oldalában. — Amíg ki nem beto­nozták a medret, igen — válaszolta "Laci. — Én is láttam néha repülni a víz felett. Olyan volt, mint va­lami eleven, kéken csillogó drágakő. Az odúját is tud­tam. Az öreg fűzfa mögött fészkelt, ahol a partoldal a legmeredekebb volt. De amióta kibetonozták azt a részt, senki sem látott er­refelé jégmadarat. Akárhogy is van — fűz­te továb.b gondolatait —, azt hiszem, elsősorban még­iscsak rajtunk, embereken múlik, milyen lesz a ter­mészet, az. állatvilág né­hány évtized múlva. Sok­kal többet kell törődnünk a védelmükkel és főként a' környezettel, amelyben él­nek. Ezt mondta az a bá­csi is az előadáson. — Hol van az a Madár­tani Egyesület? — kérdez­te Jóska. — Egészen kí­váncsivá tettél. Mi lenne, ha írnék nekik? — Biztosan válaszolná­nak — biztatta Laci. — A központi iroda címét felír­tam — folytatta, és egy kis noteszt kotort elő a zsebéből. — Jegyezd fel te is: Budapest. Keleti K. u. 48. 1024, Egyébként az egész országban vannak he­lyi csoportjaik. — Még ma frok •— mondta Jóska. — Szeret­nék tenni valamit, amivel igazán segíthetek. Az egye­sület biztosan tud tanácso­kat adni. Az egerészölyv ismét ott lebegett a domb felett. Megéhezhetett, és most újabb pockot keresett a tarló sárguló végtelenjé­ben. S. K. (Orosz népmese) Egy saegény paraszt., mi­közben ment keresztül a mezőn, meglátott a bokor alatt egy nyulat. Megörült, és így kezdett beszélni: — No, ehol e a kunyhó- ravaló! Megfogom ezt a nyulat, agyoncsapom, aztán eladom négy altinért. A pénzen veszek egy kocát. Annak majd lesz tizenkét malaca. A kismalacok megnőnek, s mindegyikük elük újabb tizenkettőt. Le­ölöm valamennyit, és egy padlást megtöltök hússal. A húst eladom, a pénzen építek egy kés házat, és megnősült. Az asszony szál majd két fiút: Vasa­két meg VányAát. A gye­rekek majd müveik a föl­det, én magam ped ig csak ülök az ablak alatt, és oss- togatom a jó tanácsokat: „Ej, ej, gyermekeim, Vész- ka, Vénykai Nem ártana ám keményebben dolgozna«! Megtetszik, hogy nem te- mee»*1'* «aeeértyaépsa** — kteikom majd nekik. Amtet így baengosats «S- ksáSfertte magáit *> panaszt, a nyúl megijedt, és etaza- tedt. A ház pedig minden gazdaságával, asszotsycastssä., gyerekestül odatett. WftawtWiliciHwi: ®s®faása Gábor) inmniRsaaaaBamaanBi ..--$582, ÍS&méf Sf>SintíSt —, w w Wostonefbart sokat beszé­lünk a válás okairól. Nem csoda! Ha már nem is va­gyunk listavezetők, még min­dig nagyon előkelő helyen ál­lunk. Különösen sok fiatal köt meggondolatlanul házas­ságot. A kifejezés’ nem helytálló — mondta a Legfelsőbb Bí­róság egyik bírája. A fiatalok házasságkötésükkor nem meg­gondolatlanul, hanem a tar­tós kötődés igénye nélkül ke­rülnek össze. Előre számol­nak azzal a lehetőséggel, hogy konfliktus esetén „leg­feljebb el fognak válni”. Házasságkötésük körülmé­nyei nem alapozzák meg a tartós házasságot. Nem is­merik eléggé egymást. Nem veszik figyelembe a személyi­ségükben rejlő (sokszor kibé­kíthetetlen) ellentétes tulaj­donságokat, nem számolnak különböző ércwfckxtesi kö­rükkel sem. Mi készteti őket az elha­markodott házasságra?'Sokan a rossz' családi légkörből, vagy magányosságuktól akar­nak szabadulni. Mások anya­gi szövetségest keresnek tár­sukba®. Jó néhány nőt a régi előítélet hajt a házasságba, egyszKjTÜea szegye® tónysá- gái. Vám, zíkí csak a születen­dő gyerek kedvéért köt ki „párja” mellett. Mindezekben, az esetekben csoda, ha a há­zasság fennmarad, vagy hosz- szá ideig tart A fiatalok közös életüket ritkán kezdhetik önálló ott­honukban. A többség vala­melyikük szüleinek lakásába költözik. És bár a szülőkkel való együttlakás a hibák kikü­szöbölését is segítheti (keve­sebb a durvaság és az iszá­kossá®), mégiscsak a konflik­tusok ki bon tokozásé t idézi efő. A szülők igen gyakran önzetlenek, nagy áldozatokat hoznak, mégsem tudnak min­dig úgy viselkedni. hogy ne "legyenek valós, vagy vélt okai a fiatalok közti ellentétek; el­mélyítésének. A konfliktus oka valójába® (legtöbbször) a fiatalok önzé­se, és a mindkettői ükre jel­lemző alkalmazkodási képes­ség hiánya. Gyakran találko­zunk agresszív önérvényesí­tés;! törekvésükkel, amellyel tulajdonképpen még a gon­dolatát is visszautasítják an­nak, hogy igazán elkötelezzék magukat társuknak. Importáltuk a szexuális szabadosságot, ezzel együtt azt az illúziót, hogy csak az a házasság jó, amelyben a há­zastársak szexuálisan magas fokon érdeklődnek egymás iránt. A házasság, a családi élet fontos tartalma: a ra­gaszkodás, a szeretetnek gya­korlati tettekben való kifeje­zése. a kölcsönös gondoskodás háttérbe szorul, nincs értéke. A társadalmi szemlélet meg­változtatására lenne szükség. (Néhány éve helyet kapott az általános és középiskolák tantervében a családi életre nevelés. Amikor c sorok fHfc* ja ennek tematikájával fog­lalkozott, megkérdezett né­hány érdekeltet. Megdöbben­tőn tapasztalta, hogy még a fiatal pedagógusok közül is jó néhányan csak a szexuális felvilágosítással azonosítják, erre redukálják az egész problémát.) Bár a válás okait kutató elemzés nyomán kialakult összkép, ezen belül a fiatalok helyzete is lehangoló, még sincs okunk pesszimizmusra a házasság jövőjét illetően. De a fiatalok házasságra való fel­készítése kulcsfontosságú fel­adatunk. f»r. Kertész Év* Mell- és nyakápolás A nyak, a dekoltázs és a mellek tisztítása és kréme­zése a mindennapi testápo­láshoz tartozik. Mivel eze­ken a helyeken a legérzéke­nyebb a bőr, ezért igényel különös gondozást. MeU. Minél erősebbek a mellizmok, annál kevésbé áll fenn a korai elernyedés veszélye. Ajánlatos a rend­szeres úszás és evezés, va­lamint a mell torna is szép formát ad. Az alábbiakban köziünk két hasznos torna- gyakorlatot;. L Emeljük mindkét kö­nyökünket vállmagasságba, fordítsuk a tenyereket egy­más felé, és nyomjuk össae erőteljesen hat másodpercig. 2. Emeljük a könyökűnket mellmagasságig, és fűzzük össze ujjainkat, majd húz­zuk erőteljesen szét. Tízszer ismételjük a gyakorlatot. A mellek és a. dekoltázs ápolását kezdjük reggel hi­deg zuhannyal. A zuhany ró­zsájából kívülről befelé kö­rözve folyassuk a hideg vi­zet a mellre. Fokozza a vérkeringést, és feszessé te­szi a bőrt. A mell bőre igen érzéke­nyen reagál a fogyásra. Ha hirtelen lefogyunk, a mell veszít rugalmasságából. Vi­gyázzunk a fokozatos súly- csökkenésre. Fogyókúra alatt a mell fokozottabb ápolást igényel. Ha hirtelen hízunk, mellünk megnő, és bőrén fehér csíkok, ún. terhességi csíkok képződnek, melyek) később már nem távolítha­tók el. Keverjük össze egy cit­rom levét 2 cl rummal, és kenjük be vele mellünket. Fokozza a vérkeringést, éfl feszessé teszi a bort. Ha le­hűtjük a keveréket, még frissítő hatása is van. Ki hordjon melltartót? Akinek kis, feszes mell® Tan, nem szükséges, hogy melltartóban járjon. Az or­vosok szerint csak izmosítja a mellet. Akinek nagy roello van, feltétlenül viseljen melltartót. Ügyeljen arra; hogy a sportolásnál olyan melltartót hordjon, amely szabad mozgást enged a mellnek. Nyak. A nyakunknál be­vés a faggyúmirigy, ezért zsírban szegény és rendsze­res ápolást, igényel. A nya­kat mindig kenjük be arc-j krémmel. Jó hatású a re­generáló és hidratáló anya­got tartalmazó krém. Hogyan kerüljük el « tok* képződését? Feküdjünk lehetőleg ke­mény és lapos fekhelyen.1 Előnyös henger alakú nyak- párnán aludni. Egyenesen és emelt fejjel járjunk. Olvasásnál és írás­nál ne támasszuk alá áll­kapcsunkat. Krémezésnél ujjunkkal az álltól lefelé irányuló moz­gással kenjük be nyakunkat. bssse ww ® ’/teofcből a finom pupfi«in­gekből —, amelyeket divat­jamúlt gallérja miatt a férj esetleg már nem szívesen visel —, egy kis átalakítás­sal divatos romantikus stí­lusú blúzt alakíthatunk a következőképpen: Az inggallért levágjuk, és a nyakkivágást szükség sze­rint kicsit mélyítjük. Az új csipkegallérhoz a nyakkivá­gás bőségének a másfélsze­resére lesz szükség. Ezt a csipkedarabol, — amely le­het pamutcsipke, nyioncsip- kc, méterben kapható hím­zett batiszlcsipke — szép egyenletesen elosztva behúz­zuk, majd a nyakkivágás kö­ré férceliük. Az ing levá­gott aljából vagy a régi gal­lérból szegélypántra való csíkot szabunk le, és a fo­dorra ráhelyezve, a nyakki­vágás köré gépeljük, belül pedig visszahajtva kézzel varrjuk le apró öltésekkel. A megkötő pántot is egészen keskenyre varrjuk. Az ing ujját megfelelő he­lyen levágjuk (háromnegye­des ujjnál a könyök alatt rövidítjük le), és itt is be­húzott csipkefodrot készí­tünk kézelőnek. Az aljából annyit vágjunk le, hogy túl rövid ne le­gyen. A régi lapos inggom­bokat esetleg kicserélhetjük kis csillogó gyöngyíazonú gombokra. B. K. Petőfi-idézet _ J=X’~ [Nh ■Cl l A1 N r m j L ! Á A | 0 A A M G » 0­S Á 0 R rv Íl U T--T­CT A L| Petőfi Sándor Cső- A helyes megfejtésekéi # konai című versébe beküldők közéd könyvjö­kaptok idézetet, ha talmat nyadete: Gazdag ssc itt felsorolt betűket a® Ferenc, Tárcái. SG-ét 160. abra üresen hagyott négy- 39*6; Kazemásm^ki bare zeteibe, a megfejelő betyr-e Forró, Ady E. Öt 1®. 3849; írjátok be. Pásztor Sénáor MSskote, A, A, A, A, A, A, B, I», Bokréta tit S. SS9»; Sírnom O O K T\ ^ ** Knr*, Mi a vensidézet? A mesy- Vörös Haderseg Öt 6. 3860; fejtéseket március Adg. Gabamyecr. Vßbent SBegi- nyüt teveíewSanon ködje- B&an György Öl 7A. tek. be! A fefiraör w#wS*r . 1 _ _ . ______________ m egfejtése: Romját Ate- A> iazn»~ dér. Pte-aft.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents