Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-04 / 29. szám

A 1982. február 4., csütörtök „intenzív"’ tanfolyamok egy lehetőség Fifmievél « REQUIEM Két kísérlet és az Plusz A r. irodalomórán Arany János a téma. A tanárnő ez­úttal pihen, a „katedrát” a színésznő foglalja el. „Talán jobban emlékeznek majd a versekre” — mondja a peda­gógus, s még hozzáteszi: „az­zal, hogy egy-egy anyagot így kiemelünk” ... Mondhatnám, s miért ne mondanám, ez a rendkívüli irodalomóra nem az első volt s nem is az utolsó a Dolgozók Általános Iskolájában. A miskolci Rózsa Ferenc utcai kis, földszintes épület helyet adott már jó néhány rend­hagyó találkozásnak. Az utóbbiak közül az igazgató­nő, Krajnyák Lászlóné, a legszívesebben talán azt em­líti, amelyen egy zenetörté­nészt láttak vendégül. Talán azért, mert egy kicsit tartot­tak tőle: ebben az iskolában ugyanis nincsenek énekórák. „Idegen anyag” — ha úgy tetszik, ismeretlen __ S m égis, az előadóval tudtak együtt énekelni, ha kellett, s azzal álltak fel: kár, hogy már véget ért... * Két kísérletbe is bekapcso­lódott a miskolci Dolgozók Általános Iskolája. Budapest és Békéscsaba mellett itt, ná­luk indítottak például ifjúsá­gi tagozatot. A tizennegye­dik életévüket betöltött, az általános iskolában felmen­tett fiataloknak. Azoknak, akik saját osztályukban túl­korosokká váltak. — Azt hiszem, az egyik legfontosabb megjegyezni való, hogy ezeknek a fiatalok­nak nem az értelmi képessé­geikkel volt baj, hanem a magatartásukkal. Így előbb- utóbb kizárta őket a közös­ség. Nem barátkoztak ve­lük . .. Ennek ellenreakciója­ként feltűnni akartak, a ma­guk módján bizonyítani. Ve­rekedések, rossz magaviselet (s mindaz, ami ebbe beletar­tozik ...) lett az eredmény. S talán nincs jogom ilyent mondani, de kialakítottak maguk körül egy olyan lég­kört, amely úgy vetette fel a kérdést: érdemes-e egyál­talán foglalkozni velük ... S mielőtt bárki ítéletet monda­na; képzelje magát a tanár helyébe, akinek a tizedik, ti­zenötödik óráját teszik tönk­re ... Miskolcon úgy 120 körülire tehető azoknak a tizennégy éveseknek a száma, akiket úgy ment fel az anyaiskola, hogy tanulmányait a Dolgo­zók Általános Iskolájában kö­teles folytatni, ők az ifjúsá-« gi tagozat. S hozzájuk csat­lakoznak azok, akik még nem töltötték be a huszadik életévüket. Itt tiszta lappal indulnak. Hetente három napot töltenek az iskolában s ez már megközelíti a nap­pali tagozat követelménye­it... Az eredmény? Az igazga­tónő szerint biztató. A félévi eredmények közepes körül vannak. De ennél talán va­lamivel többet sejtet, hogy a családdal is sokszor sikerül kapcsolatot teremteniük. Olyan szülők is felkeresik őket, akik az anyaiskolába egyszer se tették be a lábu­kat ... A nevelés szempont­jából ez felmérhetetlen je­lentőségű. S a nevelésnek itt tágabb tere is van. A csa­ládi életre nevelés, a jogi is­meretek átadása nagyobb he­lyet foglal el a „tantervben”, mint a normál általános is­kolában. Nem véletlenül. Az ifjúsági tagozatnak persze megvannak a maga egyéb előnyei is ... Koráb­ban a húsz éven aluli és a negyven feletti egyazon osz­tályban tanult. Az életkor­ból adódóan jelentkeztek fe­szültségek. A fiatal könnyeb­ben tanult, az idősebb fegyel­mezettebben ... Most saját közegében feszültségmente- sebb az oktatás-tanulás. Az ifjúsági tagozat mindeneset­re lehetőség. Az igazgatónő szerint mindenekelőtt arra, hogy megmaradjon az iskolá­ba járás folyamatossága. Az eddigi jó tapasztalatok alap­ján mindenesetre az ifjúsági tagozat bővítését tervezik. Jövőre szeretnék már az ötö­diktől indítani... A másik kísérletük sem kevésbé jelentős. A honvéd­séggel közösen indították. Az „iskolaszázad”-ban heti két nap fordítható az általános iskolai tanulmányokra. Az eredmények itt is kedvezőek: nincs lemorzsolódás, az órá­kon való részvétel biztosított, s a korrepetálásokra is futja a figyelem. Mindenesetre ez A fővárosiak előtt eddig ismeretlen, csupán a kutatók számára hozzáférhető eredeti dokumentumokból nyílt kiál­lítás szerdán a fővárosi Sza­bó Ervin Könyvtár központi épületében. A főváros I. ke­rületének történetét feldol­gozó tárlat nyitánya annak is olyan lehetőség, amelyet érdemes megragadni. * A kísérletben részt vevő osztályok óraszáma lényege­sen magasabb, mint az egyéb tanfolyamaiké. Azokban az elmúlt hetekben már évet zártak. S most szervezik az újabb osztályokat. A napila­pokban a közelmúltban lá­tott nyomdafestéket a felhí­vásuk. A Dolgozók Általános Iskolájának újabb tanfolya­maira február 15-ig lehet je­lentkezni. Évente átlagosan 550—600 hallgatója van az iskolának. Tapasztalataik szerint ott megy jól a felnőttoktatás, ahol erre figyel a gazdasági vezetés is. S vannak ilyen munkahelyek. A MÁV Mis­kolci Igazgatósága például évek hosszú sora óta meg­szervezi a tanfolyamokat. S megteremteni hozzá a felté­teleket, a körülményeket is. Ugyancsak jó példaként em­lítette az igazgatónő a MÉH Vállalatot. Itt ugyan nem in­dultak önálló osztályok, de a magánvizsgához megte­remtették a felkészítés lehe­tőségét. Hagyományosan szer­vezik a felnőttoktatást a DIGÉP-ben és az LKM-ben, s ide sorolható Lyukóbánya is. Az első fél évben — szep­tembertől — összesen 27 osz­tályuk volt: ebből tizenhét tízhónapos időtartamú. A többi az úgynevezett inten­zív tanfolyam ... Különben — s erről srzóll Krajnyák Lászlóné is —, az utóbbi időben átrendeződni látszik a felnőttoktatás. Egy­re több ugyanis a fiatal. Je­lenlegi tanulóiknak mintegy háromnegyede alatta van a harminc esztendőnek. Ez egy­fajta . lépésváltásra is kell, hogy késztesse a felnőttokta­tás jelenlegi rendszerét. Azaz: emelni szükséges a kö­vetelményeket. a kiállítássorozatnak, amely­nek során Budapest vala­mennyi kerületének történe­tével, fejlődésével, életével, nevezetességeivel korabeli nyomtatványok alapján is­merkedhetnek meg az ér­deklődők. Gálffi László és Frajt Edit Örkény István azonos cí­mű novellája alapján írta és rendezte Fábri Zoltán új filmjét, a Requiemet, amely mától látható a premiermo­zikban és amelynek ünnepi bemutatásával nyílik meg holnap Pécsett a XIV. ma­gyar játékfilmszemle. Örkény novellája roppant feszes, tö­mör, mindössze vagy 20 nyomtatott oldal, de abban nincs egyetlen felesleges fél­mondat sem, rendkívül fe­szült dráma. A novella két főszereplője, Netti és Pelle Gyula felváltva mondja el a rövid történést, illetve em­lékezik vissza a történések előzményeire. E rövid novel­la Fábrinál másfél órás já­tékfilmmé tágul, Illés György csodaszép képeivel, Vukán György muzsikájával. A történetről röviden: 1952 nyarán egy Pelle Gyu­la nevű fiatalember kiszaba­dul a váci fegyházból, ahol köztörvényes elítéltként — ár­tatlanul — ült és felkeresi egykori cellatársa, jó barátja és példaképe, a börtönben 34 évesen elhunyt Hannover István szerelmesét, Nettit, akiről az elhunyt elbeszélé­seiből oly sok mindent tud már. Hannover egyébként a második világháború alatt az ellenállás résztvevője, a fel- szabadulás után fontos poli­tikai funkciót tölt be, majd 1949—50-ben koholt vádak alapján letartóztatják. Netti ekkor már a közös jó barát ügyvéd felesége. Igaz, mind­össze két hónapja, hiszen Hannover haláláról is fél év­vel később értesült, s arról is, hogy ő kívánta ezt a há­zasságot. Az asszony a bör­tönből jött fiúban elhunyt szerelmese alteregóját véli felismerni, hiszen a fiú Hannover gondolatait mond­ja, mozdulataiban is Hanno­vert idézi, s így a rövid ta­lálkozás alatt felidéződik a múlt, s az asszony nemcsak hirtelen szerelmes lesz a fiú­ba, de ott akarja hagyni ér­te a viszonylagos jómódot, ám a fiú megszökik tőle. Mindössze ennyi a törté­net, amit Fábri Zoltán ha kicsit lassú sodrással is, de nagyon szépen mesél el. Hannover István és Netti költőien szép szerelme ötvö­ződik az illegalitásban dolgo­zó kommunisták néhány ki­sebb epizódjával, illetve az 1949-et követő erőszakhata- lom néhány villanásával. De az előtérben mindvégig a szerelem áll, az a szerelem, amely az egyik halála után is úgy hat, hogy az életben maradt szerelmes az elhalt helyett jelentkezőben tovább­élni látja, vagy továbbéltetni szeretné ezt a kapcsolatot, hiszen egy percig sem vitás, hogy nem az először látott Pelle Gyulába lett szerelmes hirtelen, hanem a visszatér­ni hitt vagy visszatérni „ha­zudott” egykori társba. A novella tömörségét természe­tesen nem követheti a másfél órás film. Fábri bőven él flash back eszközeivel, azaz a gondolati képsorokat újra meg újra eljátszatja, lepereg előttünk az akár szóban, akár csak a szereplők gondo­lataiban megelevenedő múlt, sőt a rendező nemegyszer ugyanazt az emléksort, vagy akár a jelenben játszódó tör­ténést is többször megismét­li, azaz több szereplő szem­szögéből láttatja. FI szép sze­relem hátterében a Horthy- világ rendőrei, meg a német igazoltatók kicsit bugyutának tűnnek, az ötvenes évek erő­szakszervezetét képviselő ÁVH-sok meg a börtönőr rö­vid jeleneteikben viszont egyoldalúan vadállatoknak, de a filmnek nem is a kor társadalomrajzát ábrázolni volt a feladata, hanem a már említett, az erőszakos halált túlélő szerelmet. Tulajdonképpen négy sze­replője van a filmnek, a ki­sebb figurákon kívül, de kö­zülük is Netti és Pelle Gyula áll az előtérben. Nettit Frajt Edit játssza. Roppant dekora­tív nő (ezt már tavaly Ko­vács András Ideiglenes Para­dicsom-fának főszerepénél is megállapíthattuk), de hozzá kell azt is tenni, hogy nem­csak testi szépségével fogja meg a nézőt, hanem igenis el tudja hitetni, hogy ez a szerelem igaz, emberi vonzó­dás. Egyébként Fábri és az operatőr Illés György a nem kevés szerelmi és meztelen jelenetben rendkívül artisz- tikusan szerkesztette meg a képeket, ha gyermekeknek nem is való, a legprűdebb néző sem talál kivetnivalót bennük. Gálffi László ugyan­csak igen emberi módon je­lenítette meg a félénk fiatal­embert, B alázsovits Lajos Hannover Istvánja pedig a szabadságától és szerelmétől megfosztott, az egész életide­áljától és eszméitől elűzött ember fájdalmas megtestesí­tője. Kálmán György nagy­vonalú ügyvédje jó kont­raszthatású színfolt. Egészé­ben a Requiem figyelmet érdemlő, új vonásokkal is je­leskedő mű Fábri munkás­ságában. Benedek Miklós Csutorás Annamária Eredeti Éiwüfiiiiok A vasúti munka sokrétű, veszélyes és nagy figyelmet igénylő feladat, amelyhez a munkaerő-ellátás biztosítása a gazdasági vezetőkre foko­zott kötelezettséget és fe­lelősséget ró. Az új munka­erő döntő többsége a fiatalok soraiból kerül ki. Pályakez­dőkből, akikkel a vasúti munkát meg kell ismertetni, meg kell szerettetni és elő kell segíteni beilleszkedésü­ket. hogy teljes értékű dol­gozókká váljanak. A munkába álló fiatalok tájékoztatása, palronálása mellett ugyancsak fontos a megfelelő felkészültség, kép­zettség biztosítása is. amely­re különös gondot fordíta­nak az igazgatóság terüle­tén. ahol az utóbbi években szembetűnően gyarapodott a középfokú iskolai végzettség­gel rendelkezők száma. A fiatalok továbbtanulásának segítése nagy jelentőségű az életszemléletük, a magatar­Fiatalok a MÁV-nái Legnagyobb gond: a lakás tásuk, az életmódjuk és a műveltségük alakításában. A területen évenként több mint kétszáz szakmunkástanulót képeznek: a nagyvasúti vil­lamos járműszerelő szakmá­ban 62, a dízelszerelő szak­mában 65, a vasúti jármű­szerelő szakmában 72 dolgo­zó szerzi meg évenként a szükséges képesítést. Javult a munkába álló fiatalok fel­készítése a vasúti szállítási feladatok ellátására. Ám nem mondható el ugyanez a nyelvoktatásról. A határál­lomásokon szervezett, alap­fokú szlovák nyelvtanfolya­mokon kívül nagyon ala­csony a fiatalok nyelvisme­rete, és sajnos, igényük sincs arra, hogy ezen a téren is bővítsék ismereteiket. Jólle­het bizonyos beosztásokban nélkülözhetetlen az idegen nyelv ismerete. A MÁV Miskolci Igazga­tóságán dolgozó fiatalok élen járnak a versenymozgalmak­ban. amelyet számos kitün­tető elismerés is bizonyított az elmúlt öt év során. Éven­te közel 60 fiatal részesül Kiváló Dolgozó kitüntetésben és számos egyéni, a KISZ KB által adományozott ki­tüntetésben is. A legtöbb tennivaló az elmúlt időszak­hoz hasonlóan az elkövetke­zendő öt évben is a lakás- helyzet javítására koncent­rálódik. A fiataloknak csu­pán 15 százaléka rendelke­zik saját lakással, tanácsi vagy MÁV-lakásban pedig öt százalékuk lakik bérlőként. A vasútigazgatóság ezért a jövőben a munkáslakás-ak- ciók további szorgalmazásá­val. lakásépítő szövetkezetek megalakításával igyekszik ja­vítani e meglehetősen soka­kat érintő lakásproblémán. (monos) Az Ödry Színperion a napokban Major Tamás osztálya bemutatja Moliére: Kényeskedők és A képzelt beteg c. színművét A képen: Molnár Ildikó, Németh János, Zillich Beatrix. A Hegyalja Mezőgazdasági Termelőszövetkezet miskolci szolgáltató ágazata festi és berkeié sza Cím: Miskolc, Tégla u. 30. (Volt téglagyár telephelyén). Telefon: 33-943

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents