Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOUETEKJ I XXXVIII. évfolyam. 49. szám Ara: 1,80 Ft Szombat. 1982. február 27. AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Brigáhzei tanácskozása r Újításokból ötmillió forint r ,Tó évet zárt 1981-ben az fis za k - ni a gya i o rszágj V ízügy i Igazgatóság, amelyhez döntő módon járult hozzá a szo­cialista munkaverseny. a szocialista brigádmozgalom. Az igazgatóság 171 kollektí­vája — amely több mint 1700 főt számlál — eredményes munkájának köszönhető — többek között —, hogy az éves termelési tervüket kö- í zel 50 millió forinttal túltel­jesítették, a tervezettől na­gyobb, 25 millió 353 ezer fo­rint nyereséget produkáltak annak révén, hogy nőtt a termelékenység, hogy a hasznosított újítások több, mint 5 millió forintot ered­ményeztek, javult a gépek, járművek kapacitásának ki­használása és sikerült csök­kenteniük az úgynevezett el­fekvő készletet is. Tegnap délelőtt Miskolcon Újhelyi György szb-titkár megnyitója után Vezse Sán­dor, az igazgatóság vezetője tartott szóbeli kiegészítést az előzőleg írásban kiadott be­számolóhoz. Válaszolt a ko­rábban megtartott munka­helyi értekezleten felmerült f Aktívaértekezletet tartot­tak tegnap délelőtt Miskol­con, a megyei pártszékház­ban. Bcrccz János, az ! MJ3ZMP Központi Bizottsá- j fia külügyi osztályának ve­r Ä népgazdaság már az idén villamos energiát vár a paksi atomerőmű első 440 megawattos blokkjától. A kivitelezésének c fontos ál­lomásához közelítő beruhá­záson pénteken helyszíni szemlét tartott Méhes Lajos ipari miniszter. Szabó Ben­kérdésekre és felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az idén még nehezebb körülmények, szigorúbb feltételek mellett kel] megvalósítaniuk növek­vő feladataikat. Köszönetét mondott a szocialista brigá­doknak azért, hogy a múlt évben vállalt 20 ezer óra tár­sadalmi munkát több. mint a duplájára teljesítették. Ki­emelte, hogy a múlt évi ár-, belvíz elleni védekezés mi­atti termelési kiesés ellenére vállalt munkájukat határ­időre, jó minőségben meg­valósították. A szocialista brigádok hozzájárultak ah­hoz is, hogy a 126 fős, új, korszerű munkásszállásuk a múlt évben elkészült A vitában számos észrevé­tel, javaslat hangzott el, kü­lönösen azokban a témákban' amelyek közvetlenül kapcso­lódnak a különböző munka­területeken dolgozó brigádok tevékenységéhez. Többen felvetették az igazgatóság munka verseny-szabályzatá­nak korszerűsítését állandó karbantartását is. zetője tájékoztatta a részt­vevőket: a megyei párt-, ál­lami és társadalmi szervek képviselőit, vezető propa­gandistákat a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. jámin, a beruházás kor­mánybiztosa és Schiller Já­nos, a Magyar Villamos Mű­vek Tröszt vezérigazgatója, továbbá a kivitelező és üze­meltető vállalatok vezetői tájékoztatták a munkák ál­lasáról. Magyar-iraki megbeszélések Bagdadban pénteken ma­gyar—iraki megbeszélések kezdődtek a két ország gaz­dasági együttműködési ál­landó vegyesbizottságának 8. ülésszaka kapcsán. Az 1972 óta működő kormány- szintű bizottság két társel­nöke Marjai József minisz­terelnök-helyettes és Hasz- szan Ali, az Iraki Forradal­mi Parancsnokság Tanácsa tagja, kereskedelmi minisz­ter. A bagdadi ülésszakon elemzik a Magyarország és Irak között a 70-es években gyorsuló ütemben kibonta­kozott gazdasági együttmű­ködés jelenlegi állását és továbbfejlesztésének lehető­ségeit. Megvizsgálják a mű­szaki-tudományos kapcsola­tok elmélyítésével összefüg­gő feladatokat, s megvitat­ják a kölcsönös szállítások­kal, s az ipari-termelési együttműködés kölcsönösen hasznos és előnyös bővítésé­vel kapcsolatos teendőket. Értékelik wr. 1990-ban Bu­dapesten megtartott 7. ve­gyesbizottsági ülésen hozott döntések végrehajtásáé. Irak Magyarország legje­lentősebb külgazdasági part­nerei közé tartozik a fejlő­dő világban. A két gazdaság egymást kiegészítő jellege, a nagyszabású iraki gazdaság- fejlesztési programok, a ma­gyar ipar és a mezőgazda­ság különböző ágazatainak* fejlettségi szintje kedvező lehetőségeket teremtett és biztosit az együttműködés fejlesztéséhez. A kapcsolatok bővülésének dinamizmusát jelzi, hogy a kétoldalú áru­csere az. 1972—81 -es idő­szakban közel W-szereséne növekedett. A magyar—ira­ki kereskedelem érték« ta­valy 241 millió dollárt tett ki. (Folytatás a 3. oldalon) Berecz János előadása Miskolcon Miniszteri szemle Pakson ü Ksdály-centenárium jegyében Megyei nyitóünnepség Kazincbarcikán Mintha már a falakon kí­vül is érezni lehetett volna azt az ünnepi, különös han­gulatot, amit a kazincbarci­kai Egressy Béni Művelődé­si Központ és Könyvtár színháztermében és annak környékén aztán kétséget ki­záróan „megtapasztalhattak” a jelenlevők tegnap, pénte­ken délután és este. Sza­vakkal nehéz is lenne visz- szaadni ezt a tereket betöl­tő, lelkeket átható hangula­tot . .. talán a zene tudná mindezt... A dal és a zene — amiről szó volt, s ami szólalt tegnap Kazincbarci­kán. Itt rendezték meg ugyanis a Kodály Zoltán születése 100. évfordulójá­nak tiszteletére szervezett megyei rendezvénysorozat nyitóünnepségét. A művelődési központ és könyvtár aulájában délután 5 órakor, nagy érdeklődéstől kísérve (a barcikaiak mel­lett számos vendég érkezett az eseményre) kezdődött a program: nagy sikerű kórus­hangverseny után Takács István., a város tanácselnö­ke köszöntötte a jelenlevő­ket, majd Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyet­tese mondta el ünnepi meg­nyitóját. Ebből idézzük az alábbi gondolatokat: — Bartók Béla és Kodály Zoltán fellépésével megszü­letett és nemzetközi rangra emelkedett a magyar nem­zeti műzene. A tudós és a nevelő Kodály tevékenysége több ponton találkozott. Meggyőződését — hogy az ének mindennél fontosabb — 1941-ben az Éneklő Ifjúság című folyóirat első számában fejtette ki. Tanításának aranyfedezete négy évtizedes nevelőmunkája, s az a 21 fü­zetben közreadott több száz énekgyakorlat, amit a világ a hozzájuk tartozó számos cikkel, tanulmánnyal együtt Kodály-módszernek nevezett el. Elképzelése az ország felszabadulása után már állami támogatással is ér­vényre jutott. Ö az első, aki a sok különféle hagyomány­ból egyetlen összefüggő és korszerű rendszert tudott ki­építeni. Egyedülállóvá pedig az elmélet és a gyakorlat teljes egysége teszi. A tu­dós, a kutató és a nagy koncepciójú nevelő szellem el és Itat ma is: számos publikációja éppúgy alapve­tő fontosságú marad a nem­zeti és nemzetközi zenekuta­tásban. mint ahogy a zenei írás-olvasás oktatása, az If­júság és a közönség neve­lésére kidolgozott rendszere a világ zenepedagógusai kö­rében. Mindezek fölött él és hat művészete, mely egyete­mes értékű és időt álló. mert benne népe és kora igazságainak kifejezésére vállalkozott. Élete és mun­kássága legyen és maradjon példa előttünk. A megyei tanács elnökhe­lyettesének megnyitója után a jelenlevők megtekintették a művelődési központ és könyvtár előterében elhelye­zett, a Kodály-centenárium- ra összeállított megyei ván­dorkiállítást. Az olvasztár Orvtés előtti feszültség az olvasztót arcán ... A Borsodná- dasdi Lemezgyár öntöcsarnokában dolgozik a Fazoia Hen­rik nevét viselő szocialista brigád. Kormos Tibor (képünk) írányitásával az ivfényes elektrokernencéből mezőgazda­sági gépalkatrész alapanyagát öntik. Megyei tájékoztató Filmekről és mozikról íavaszra készítik a sépeket Vast gond elég — van né­hány biztató jel. Így is sum­mázhatnánk a Borsod me­gyei Moziüzemi Vállalat teg­napi sajtótájékoztatóján el­hangzottakat.. A vállalat ve­zetői az elmúlt évi tevé­kenységről és av. idei tervek­ről cseréltek véleményt az újságírókkal- E beszélgetés, tájékozódás atephangulatát jól jellemezte a megyei mo­ziüzemi vállalat igazgatójá­nak, Lengyel Ágostonnak az a gondolata: „Ismerve a há­lózat elmúlt évi működésé­nek eredményeit azt mond­hatom. hogy önmagunkhoz, lehetőségeinkhez mérten jói dolgoztunk — ám így is alat­ta maradiunk az országos át­lagnak” __ N ézzünk rröhánv terriert* - tmnot: az igazgató őszintén elismerve, hqfir terveik nem ■ntrttak .»íoszíipöttek” — meg- etegjecfclsiscl «ólt, arról.. bojyv me^pénk ' nsozMátogatötnak- száma több mint 300 ezerrel nőtt több a tervezettnél, s „árbevételűk” is közel 4 és SÓI millióval volt több a vártnál. Mindez úgy történt, hogy közben a mozik, a ját­szóhelyek lényegesen nem korszerűsödtek; a megyei há­lózat 382 mozija közül 280 még mindig „keskeny”, tcchnikai-műszaJci állapotuk, az épületek állaga meglehe­tősen „lerobbant"... Lényeges javulás ez évben sem várható. A tavalyi ered­mények mindenesetre lehe­tőséget adtak arra. hogy fej­lesztési alapot képezhettek. Van tehát valami alap ah­hoz, hogy hosszabb távra tervezve, elkezdjék a háló­zat átgondolt műszaki fej­lesztését. s ezzel párhuza­mosan az úgynevezett nagy bázishelyek „rendezését”. Biztatónak mondta az igaz­gató. hogy egyre élőbbé és tartalmasabbá válik kapcso­latuk a tanácsokkal, s a mo­ziüzemi vállalat ezer alkal­mazottja is fokozódó kedv­vel és lendülettel igyekszik még jobb munkát végezni, az adott körülménvek között. A beszélgetés során sok szó esett a miskolci mozik csöp­pet sem szívderítő állapotá­ról, legalább esv reprezentál tív veMtfihely (igazi mozi) létrehozásának szükségessé­géről (új építéséről „termé­szetesen” nincs szó), s arról is. hogy az Avas-déli lakó­telepen élő, közel negyven­ezer ember számára is meg kellene teremteni a rendsze­res játékfilmvetítés lehető­ségét ... A filmnek, a mozinak to­vábbra is megvan a vonz­ereje; ezt éppen most, me­gyénkben is tapasztalhatjuk a „Falusi íilmnapok” vetíté­si alkalmain, rendezvényein. Az ehhez hasonló, valame­lyest ünnepi rendezvényso­rokról továbbra sem mon­danak le a moziüzemi vál­lalat vezetői, idén is gazdag tervezettel gondoltak ezekre. A lényeg azonban — s ezt nagyon jól közvetítette a teg­napi eszmecsere — szerin­tük is a hétköznapokon dől ei. ©> urnolestermelessef ti foglalkozó négy állami és 17 szövetkezeti gazdaság nö­vény védögép-javító társulást hozott létre két évvel ezelőtti a Borsodi Gyümölcstermelé­si Rendszer gesztorságával. A társulás a legsürgősebb fel­adatának tekintette egy szer­viz építését, hogy a faggatz- daságok kertészeti gépeinek javítását elvégezhessék. Fennmaradó kapacitás ese­tén más gazdaságoknak is nyújtanak gépjavítási szol­ga Itatást. Az üzem építését a múlt évben kezdték Sárospatakon, a vasútállomás melletti tel­ken. A gépjavító szerviz el­készült, ös-szesen 10,2 millió forint beruházási összegből a legkorszerűbb munkagépek­kel, berendezésekkel látták e). A dobszárító A kézimeritéssel készült papirt speciális dobszáritón szárítják a Diósfivori Pnnirnvárban.

Next

/
Thumbnails
Contents