Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-24 / 46. szám
1982. február 24., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 9 Észrevételek - cikkekre Cikkeinkkel kapcsolatosan továbbra is örvendetes szántban érkeznek észrevételek. A dolgok terméssetéből adódóan részben egretértő- ek, részben nem egyetértó- ek. * „Környezetünk ma” címmel adtunk számot a népi ellenőrök nagy érdeklődést kiváltó vizsgálatáról, melynek során a levegő, a víz, stb. tisztaságát, azaz szennyezését, az ezzel kapcsolatos vállalati magatartást nézték meg. A Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elé került írásos jelentés — és persze maga az ülés — a levegő szennyezésével kapcsolatosan a Borsodi Ércelőkészítő Művel is foglalkozott és a Műről nem hangzott el jó szó, rossz annál inkább. Említett cikkünk kommentálás nélkül idéz a jelentésből, ennek az idézetnek hitelességét viszont a Műtől kapott levél kétségbe vonja. Most is csak azt tudjuk írni, mit már telefonon is elmondtunk: a jelentést szerkesztőségünkben bármikor szívesen átadjuk betekintésre. A megyei NEB-en föltehetően szintén megvan erre a lehetőség. Az Ércélőkészítő viszont — hogy ismét idézzünk a jelentésből — „Miskolc térségének legjelentősebb porszennyező forrása.” Ráadásul most újabb fejlesztésre készülnek. Hadd idézzük a Mű illetékesétől kapott levélből a legbiztatóbb részt: „ ... már van lehetőségünk, hogy azokon a területeken, amit a fejlesztés érint, a környezetvédelem megoldására is figyelemmel legyünk, mivel az összberuházósi összeg mintegy 30 százalékát fordítjuk környezetvédelemre.” Egy kevésbé biztató idézet: „ ... a kapott összeget, amely energiatakarékossági fejlesztési célt szolgál, nem lehet azon szennyezőíorrások megszüntetésére fordítani, amit a fejlesztés nem érint.” A témával kapcsolatosan egyik olvasónk (kérésére nevét csupán t. i.-ként jelezzük) levelében elmondja, hogy nem lakik a területen, ezért elfogulatlan, de egyáltalán nem megnyugtató számára, ht_y a Mű bírságot fizet' a levegő szennyezéséért. „Különösen nem megnyugtató a Szentpéteri lakótelep. a kórház és más létesítmények dolgozói számára, de maguknak a Műben dolgozóknak sem!” Olvasónk szemléletesen ír arról az elszomorító látványról, amint a százméternyi magas kéményből a szenny, mint egy hatalmas gyászlobogó indul a város fölé, mit sem törődve a közeli védőerdővel, mely véderdő egyébként is csak a legnagyobb nemzeti kincsünket, a termőföldet csökkenti haszontalanul. Kérdi: megszűnik-e valaha a Miskolcot északról károsító szennyezés? Válaszként hadd idézzünk ismét a Műtől kapott levélből: „Gyáregységünk törekszik arra, hogy a lehetőségeinkhez képest minden rendelkezésre álló eszközzel védje a levegő tisztaságát, hiszen jól tudjuk, hogy ez mindany- nyiunk érdeke...” Ennyit a Mürőü. * Az „Utak a szomszédba” című cikkünkre a KPM miskolci Közúti Igazgatóságától kaptunk levelet. A levélből: „A tervidőszakban az igazgatóságnak 1 darab Tisza-híd építését áll módjában elvégeztetni, ez pedig a polgári hidat kiváltó új tiszapalko- nyai híd lesz. Ennek fontossága egyértelmű, mivel a ie- ieniegi híd állapota miatt a teherforgalom lebonyolítására nem alkalmas. Ez a híd a tervezett M3 jelű autópálya építéséhez kapcsolódik és 1985 évben várható a kivitelezés befejezése... Az igényeknek megfelelő autóspihenők kialakítása szerepel az igazgatóság programjában ... A Zabar—Ózd kapcsolat kiépítésének szükségességével kapcsolatosan a KPM közúti főosztálya tanulmányt készíttetett és ennek ismeretében döntött úgy, hogy az ötéves tervben erre nincs pénzügyi lehetőség... A Mezőcsat—Ároktő útépítési és fenntartási munkát az igazgatóság folyamatosan végzi.” A levél még megerősít bennünket abbéli hitünkben, hogy a Cigánd—Őombrád közötti hidat ebben a tervidőszakban valóban nem építik meg és közli azt is, hogy a Cigandról a révhez vezető utat az igazgatóság a nyár folyamán szilárd burkolattal kiépítette. (Tehát az arra járók vegyék tudomásul a szilárd burkolatú utat.) * „Hétvégi ügyelet" címmel a taktaharkányi körzeti orvosi ügyelet munkájáról írtunk. Egyrészt azért, hogy az egészségügy ötnapos. munkahetével kapcsolatos mendemondákat, ijedségeket próbáljuk eloszlatni, csökkenteni, a helyszínen mutatva be: a hétvégeken is munkálkodik az egészségügyi ellátás. Másrészt (és erről az említett ügyelet orvosával, korábban másokkal is szót váltottunk): pár éve eléggé érezhető orvosellenes hangulat alakult ki. Ez a cikk a falusi orvos munkájának, az öt körülvevő szeretetnek az érzékeltetésével megpróbált valamit tenni — ha még egyáltalán kell — ama bizonyos hangulat lazítására, feloldására. E cél érdekében — lehet: helytelenül — a hivataloskodó, fontoskodó megszólítás helyett a cikkben időnként „doki” szerepelt a fiatal orvos titulusaként. i A „doki” kifejezést az egyik miskolci fiatal gyermekorvos sérelmesnek találta, telefonon közölte tiltakozását, felháborodását. Mert a tisztességes, megfelelő megszólítás mindenkit megillet. Bizonyára így igaz. Ügvannyi- ra, hogy — oktatás közben — még az újságírót is meg szabad valami mód szólítani. Például: kend! Priska Tibor Jubileumi vetéibeisorozat Negyedszázaddal ezelőtt alakult meg hazánkban a Kommunista Ifjúsági Szövetség. A jeles évforduló megünneplésére vetélkedősoroza- tot indítanak a Borsodi Szénbányáknál, melynek szervezője a vállalat KISZ- bizottsága. A verseny a „25 éves a KISZ” nevet viseli. A vetélkedőn öttagú csapatok indulnak, s tagjaiknak a mozgalom múltjáról, a haladásért vívott küzdelem főbb eseményeiről, az elért eredményekről, a tapasztalatokról kell majd számot adniuk. A vetélkedő ajánlott irodalmát a kurityáni művelődési ház könyvtára állította Össze: itt vehetik azt át a fiatalok, a versenyfelhívással együtt. A felkészülés után, márciusban az üzemek KISZ-vezetösége megrendezi az elődöntőket, s az itt legsikeresebben szerepelt csapatok indulnak majd a döntőben. A fináléra egyébként áprilisban, a kurityáni művelődési házban kerül sor. Érdemes a versenyben részt vevőknek megjegyezniük: értékes pontokat lehet szerezniük az ifjúsági mozgalom múltjával kapcsolatos tárgyi emlékek — plakátok, kiadványok, fotók, zászlók, jelvények — gyűjtésével. Ezeket a relikviákat március 1-ig kell a vállalat KISZ-bizottságára eljuttatni. Afész-gyilések Sárospatakon A várossal együtt tíz település kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatását látja el a Sárospatak és Vidéke Áfész. Mivel a tagok száma 6386, az igazgatóság részközgyűléseken tájékoztatja őket az elmúlt évi szövetkezeti munkáról és az idei tervekről. A részközgyűlések már megkezdődtek, és a tagok a beszámolókból megtudhatják, hogy a kiskereskedelmi ágazat 1981-ben 490 millió, a vendéglátás 78 millió forint összegű forgalmat bonyolított le. Számottevő volt a forgalom a felvásárlás és az ipari tevékenység révén is, úgyhogy összesítve 587 millió forintot tett ki az áfész elmúlt évi forgalma. Ezzel szemben 1982-ben 622 millió, a VI. ötéves tervidőszak végén pedig évi 735 millió forint értékű éves forgalom szerepel a tervükben. A nyereségből jelentős beruházásokat kívánnak megvalósítani, így például Vajdácskán önkiszolgáló rendszerű vegyesbolt. Kenéz- lón tartósítóüzem. Sárospatakon műlépkészítő, továbbá autóápoló üzem létesítését tervezik. Házilag... Pipacsavar gyártását kezdték meg egy házilag készített gépi berendezésen a put- nolri akna műhelyében. A gép négypercenként képes egy, a bányavógatok TH-biz- tosításához használatos hosz- szitott kötőelem előállítására. Amennyiben a putnoki- aknak sikerül hasonló célgépet beszerezniük, a vállalat összes üzemét ellátják a jelenleg hiánycikket jelentő biztosító anyagból. közeljövőben a siklópályák nagyobb elterjedése várható. A siklóvasutaknál világszerte a véges vontatóköte- lű rendszer terjedt el legjobban, két sínszálas középső kitérős megoldással. Ezeket az ún. Abt-rendsze- rű sikló vasutakat másod- percenkénti 7 méteres legnagyobb sebességgel járatják, és a hajtóállomást a hegyen helyezik el. Mind a kötélpályáknak, mind a siklóknak alapvető szerkezeti eleme a sodronykötél, amelynek a technikai fejlődés jóvoltából égyre kedvezőbb az élettartama. Képünkön egy ausztriai állványos siklóvasutat láthatunk, amelynek az a különlegessége, hogy a hagyományos megoldástól eltérően völgyhajtással látták el, ami gazdaságosabbnak mutatkozik. ilfsval a Hasasba A kötélpályák és sik- ® lóvasutak rendkívül fontos szerepet töltenek be a hegyvidéki országok személyszállításában, különös tekintettel az egyre növekvő turistaforgalomra. Nyugati szomszédunknak, Ausztriának különösen nagy hagyományai vannak e közlekedési ág fejlesztésében. A Föld országai közül Ausztriában működik a legtöbb sílift és felvonó: számuk meghaladja a 3600-at! De anagy- kafcinos kötélpályákban és siklóvasutakban sincs hiány az alpesi országban. Az utóbbiaknál a járművek vontatása valamiféle sínpályán történik a vonóerőt közvetítő sodronykötél segítségével. A siklóvasutak építése elsősorban rövidebb távolságok esetén előnyös, amikor a kötélpálya még nem gazdaságos, a sínkerék kombinációjú, ún. adhéziós vontatás pedig a nagy emelkedő miatt már nem valósítható meg (van még egy közbenső megoldás is, a fogaskerekű vasút, ami jóval drágább a siklónál). A legutóbbi gazdaságossági számítások szerint egy 8 km hosszú és 800 m magasságkülönbséget legyőző siklópálya kb. 15 százalékkal olcsóbb, mint az erre a célra építendő kötélpálya. A korábbinál kedvezőbb költségtényezőkre való tekintettel a w jdonsá Az Állami Biztosító szokásos év eleji sajtótájékoztatóján Gerebenics Imre vezér- igazgató ismertette az elmúlt év eredményeit, valamint az 1982-es feladatokat. Többek között elmondta, hogy Magyarországon 3 millió 544 lakást tartanak nyilván, ebből 2 millió 779 ezer a biztosított otthon. A szélesebb kört és magasabb kártérítést tartalmazó új típusú biztosítás 2 millió 177 ezer lakást „véd”. Az elmúlt évben 23 ezer la- kástűzzel kapcsolatos kárra 96 millió forintot fizetett ki az Állami Biztosító. Számszerűségét tekintve, a legtöbb kárbejelentés csőrepedés ügyben érkezett, ezekre a károkra 94 milliót fizettek. Az ablak-, ajtóüvegkárok pedig 1981- ben 72 millióba kerültek a biztosítónak. Ez 12 millióval több az előző évinél. 1982- es „újdonság” a magán- vállalkozók építés- és szerelésbiztosítása. Ezt igénybe vehetik a magánépíttetők, az építőszövetkezetek, a társasházépítő közösségek, valamint a lakásépítéssel foglalkozó kisiparosok. Ez a szerződés az építkezés teljes tartamára szól, és minden olyan káreseményre — ideértve a balesetet is — kiterjed, amely az építés időtartama alatt, azzal összefüggésben előfordul. Az önkéntes személybiztosítás rendszere hazánkban jól szolgálja az öngondoskodás ügyét: szolgáltatásaival kiegészíti a társadalombiztosító.; juttatásait, lehetővé teszi az életszínvonal tartását kedvezőtlen események váratlan bekövetkezése esetén. A 3 és fél millió csoportos személybiztosításnak ma már közel 33 százalékát a korszerű. a társadalombiztosítást szinte minden területen kiegészítő CSÉB—80-as teszi ki. A CSÉB továbbfejlesztését a biztosító új módon, kiegészítő biztosítások bevezetésével tervezi. Az 1981. év végi adatok szerint a hazai gépjárműállomány mintegy 2 millió lehet Ebből 1 millió 80 ezer a magán-személygépkocsik száma. Az Állami Biztosító az elmúlt évben a gépjárműbiztosítások alapján 1,6 milliárd forintot meghaladó kártérítést fizetett ki a károsultaknak. A kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás alapján 195 ezer esetben közel 1 milliárd, casco alapon 134 ezer kárra 567 millió forintot utaltak át az ügyfeleknek. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díja — évi 460 forint — 1959 óta volt érvényben. Ez az összeg már jó ideje nem felett meg az öneltar- tás elvének. A biztosító a károk egy részét kénytelen volt éveken keresztül más forrásokból finanszírozni. Jellemző példa erre az 1981-es esztendő, amikor a ráfizetés e módozatnál elérte az 500 millió forintot. Az évek során a jövedelemnövekedés folytán emelkedtek a kártérítések összegei, ugyanakkor a gépjárműjavításokhoz felhasznált anyag- és alkatrészárak, valamint a javítási munkadijak is módosultak. Megváltozott a személygépkocsik belföldi ára és nőtt az értékesebb járművek aránya. Ez a háttere annak a pénzügyminiszteri rendeletnek, amely a magán- és jogi személyek által üzemeltetett gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díját 1982 január 1-től módosította és a magán-szemálv- ffépkoesik kö*elező biztosítási díját évi 960 forintra emelte A félévenkénti díiOetés. valamint a Dtiigazoló lap használata továbbra is érvényben mareri Mentés galambokkal Az USA tengerparti mentőszolgálata idomított galambokkal kísérli meg felkutatni a hajótörötteket. Honoluluban öt galambot tanítanak be arra, hogy csőrükkel bekapcsoljanak egy rájuk erősített parányi rádiót, mihelyt narancsszínű mentőcsónakot vagy mellényt látnak a vízen. Ez a mentőfelszerelések színe, akárcsak azoké a mellényeké, amelyeket a közutain- kon dolgozó munkások hordanak. A betanított galambokat helikopterek viszik majd magukkal. Különböző égtájak felé röptetik őket, s azt remélik, hogy tőlük a pilóták hamarabb megtudják, hol kell keresniük a hajótörötteket A kísérletek végzői szerint a galambok 90 százalékos biztonsággal találják meg a narancsszínű foltot a tengeren, és adják le a jelzést. Téves jelzés eddig ritkán fordult elő. Nyolc község ivóvize Próbaüzemei a ricseí körzeti vízmű Az alakuláskor, 1978-ban nyolc közegészségügyileg veszélyeztetett községre, Riese. Semjén, Lácacséke, Dámóc, Zemplénagárd, Révleányvár, Kisrozvágy, Nagyrozvágy községekre és egy településre őrhegyre terjedt ki a Ricsei körzeti Vízműtársulat tevékenysége. A beruházás első ütemének keretében elkészült az alapmű; a kutak, a vízműtelep, a víztisztítók, az épületek, a tározó medencék, a víztornyok, valamint ösz- szesen 74,5 kilométer hosszúságban a vezetékhálózat. A kivitelezés során a Kelet- magyarországi Vízügyi Építő Vállalat a Vízgépészeti Vállalat, a Borsod megyei Vízmű Vállalat és az Északmagyarországi Vizüsvi Igazgatóság ez ideig 136.5 millió forint értékű munkát végzett. Az anyagi alapot a községi tanácsok, szövetkezetek, valamint az érintett családok biztosították. Az alapvízmű műszaki átadására a műit hét végén került sor, melynek során üzemelésre átvette a Borsod megyei Vízmű Vállalat. Ezt követően megkezdődött a vízmű próbaüzemelése: a körgerincvezeték feltöltése, az egész vízvezeték-hálózat mosatása, fertőtlenítése. Több mint tízezer ember várja ezekben a községekben. településeken az egészséges ivóvizet. A próbaüzemelést három hónapra tervezik. Ezzel párhuzamosan — miután a társulat kibővítette feladatát: Karos. Karosa és Pácin is csatlakozott a társulathoz — a kivitelezők hozzákezdtek a másod' k 'ütem realizálásához is A ter\'ek szerint 1984 első fél évének véffére így összesen közel 15 ezer lakos iut maid egészcéges ivóvízhez A beruházás két üt°m>inek költségei meghaladják a 240 millió forintot.
