Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-24 / 46. szám

1982. február 24., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 9 Észrevételek - cikkekre Cikkeinkkel kapcsolatosan továbbra is örvendetes szántban érkeznek észrevéte­lek. A dolgok terméssetéből adódóan részben egretértő- ek, részben nem egyetértó- ek. * „Környezetünk ma” cím­mel adtunk számot a népi ellenőrök nagy érdeklődést kiváltó vizsgálatáról, melynek során a levegő, a víz, stb. tisztaságát, azaz szennyezé­sét, az ezzel kapcsolatos vállalati magatartást nézték meg. A Borsod megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság elé került írásos jelentés — és persze maga az ülés — a le­vegő szennyezésével kapcso­latosan a Borsodi Ércelőké­szítő Művel is foglalkozott és a Műről nem hangzott el jó szó, rossz annál inkább. Említett cikkünk kommen­tálás nélkül idéz a jelentés­ből, ennek az idézetnek hi­telességét viszont a Műtől kapott levél kétségbe vonja. Most is csak azt tudjuk ír­ni, mit már telefonon is el­mondtunk: a jelentést szer­kesztőségünkben bármikor szívesen átadjuk betekintés­re. A megyei NEB-en fölte­hetően szintén megvan erre a lehetőség. Az Ércélőkészítő viszont — hogy ismét idézzünk a je­lentésből — „Miskolc tér­ségének legjelentősebb por­szennyező forrása.” Ráadá­sul most újabb fejlesztésre készülnek. Hadd idézzük a Mű illetékesétől kapott le­vélből a legbiztatóbb részt: „ ... már van lehetőségünk, hogy azokon a területeken, amit a fejlesztés érint, a kör­nyezetvédelem megoldására is figyelemmel legyünk, mi­vel az összberuházósi összeg mintegy 30 százalékát for­dítjuk környezetvédelemre.” Egy kevésbé biztató idézet: „ ... a kapott összeget, amely energiatakarékossági fejlesz­tési célt szolgál, nem lehet azon szennyezőíorrások megszüntetésére fordítani, amit a fejlesztés nem érint.” A témával kapcsolatosan egyik olvasónk (kérésére ne­vét csupán t. i.-ként jelez­zük) levelében elmondja, hogy nem lakik a területen, ezért elfogulatlan, de egyál­talán nem megnyugtató szá­mára, ht_y a Mű bírságot fizet' a levegő szennyezésé­ért. „Különösen nem meg­nyugtató a Szentpéteri lakó­telep. a kórház és más léte­sítmények dolgozói számára, de maguknak a Műben dol­gozóknak sem!” Olvasónk szemléletesen ír arról az el­szomorító látványról, amint a százméternyi magas ké­ményből a szenny, mint egy hatalmas gyászlobogó indul a város fölé, mit sem tö­rődve a közeli védőerdővel, mely véderdő egyébként is csak a legnagyobb nemzeti kincsünket, a termőföldet csökkenti haszontalanul. Kérdi: megszűnik-e valaha a Miskolcot északról káro­sító szennyezés? Válaszként hadd idézzünk ismét a Mű­től kapott levélből: „Gyár­egységünk törekszik arra, hogy a lehetőségeinkhez ké­pest minden rendelkezésre álló eszközzel védje a leve­gő tisztaságát, hiszen jól tudjuk, hogy ez mindany- nyiunk érdeke...” Ennyit a Mürőü. * Az „Utak a szomszédba” című cikkünkre a KPM mis­kolci Közúti Igazgatóságától kaptunk levelet. A levélből: „A tervidőszakban az igazga­tóságnak 1 darab Tisza-híd építését áll módjában elvé­geztetni, ez pedig a polgári hidat kiváltó új tiszapalko- nyai híd lesz. Ennek fontos­sága egyértelmű, mivel a ie- ieniegi híd állapota miatt a teherforgalom lebonyolításá­ra nem alkalmas. Ez a híd a tervezett M3 jelű autó­pálya építéséhez kapcsolódik és 1985 évben várható a ki­vitelezés befejezése... Az igényeknek megfelelő autós­pihenők kialakítása szerepel az igazgatóság programjá­ban ... A Zabar—Ózd kap­csolat kiépítésének szüksé­gességével kapcsolatosan a KPM közúti főosztálya ta­nulmányt készíttetett és en­nek ismeretében döntött úgy, hogy az ötéves tervben erre nincs pénzügyi lehető­ség... A Mezőcsat—Ároktő útépítési és fenntartási mun­kát az igazgatóság folyama­tosan végzi.” A levél még megerősít bennünket abbéli hitünkben, hogy a Cigánd—Őombrád közötti hidat ebben a terv­időszakban valóban nem épí­tik meg és közli azt is, hogy a Cigandról a révhez veze­tő utat az igazgatóság a nyár folyamán szilárd bur­kolattal kiépítette. (Tehát az arra járók vegyék tudomá­sul a szilárd burkolatú utat.) * „Hétvégi ügyelet" címmel a taktaharkányi körzeti or­vosi ügyelet munkájáról ír­tunk. Egyrészt azért, hogy az egészségügy ötnapos. mun­kahetével kapcsolatos men­demondákat, ijedségeket próbáljuk eloszlatni, csök­kenteni, a helyszínen mutat­va be: a hétvégeken is munkálkodik az egészség­ügyi ellátás. Másrészt (és erről az említett ügyelet or­vosával, korábban másokkal is szót váltottunk): pár éve eléggé érezhető orvosellenes hangulat alakult ki. Ez a cikk a falusi orvos munká­jának, az öt körülvevő sze­retetnek az érzékeltetésével megpróbált valamit tenni — ha még egyáltalán kell — ama bizonyos hangulat lazí­tására, feloldására. E cél ér­dekében — lehet: helytele­nül — a hivataloskodó, fon­toskodó megszólítás helyett a cikkben időnként „doki” szerepelt a fiatal orvos titu­lusaként. i A „doki” kifejezést az egyik miskolci fiatal gyermekor­vos sérelmesnek találta, te­lefonon közölte tiltakozását, felháborodását. Mert a tisz­tességes, megfelelő megszó­lítás mindenkit megillet. Bi­zonyára így igaz. Ügvannyi- ra, hogy — oktatás közben — még az újságírót is meg szabad valami mód szólíta­ni. Például: kend! Priska Tibor Jubileumi vetéibeisorozat Negyedszázaddal ezelőtt alakult meg hazánkban a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség. A jeles évforduló meg­ünneplésére vetélkedősoroza- tot indítanak a Borsodi Szénbányáknál, melynek szervezője a vállalat KISZ- bizottsága. A verseny a „25 éves a KISZ” nevet viseli. A vetélkedőn öttagú csapa­tok indulnak, s tagjaiknak a mozgalom múltjáról, a ha­ladásért vívott küzdelem főbb eseményeiről, az elért eredményekről, a tapasztala­tokról kell majd számot ad­niuk. A vetélkedő ajánlott iro­dalmát a kurityáni művelő­dési ház könyvtára állította Össze: itt vehetik azt át a fiatalok, a versenyfelhívás­sal együtt. A felkészülés után, márciusban az üze­mek KISZ-vezetösége meg­rendezi az elődöntőket, s az itt legsikeresebben szere­pelt csapatok indulnak majd a döntőben. A fináléra egyébként áprilisban, a ku­rityáni művelődési házban kerül sor. Érdemes a ver­senyben részt vevőknek megjegyezniük: értékes pon­tokat lehet szerezniük az if­júsági mozgalom múltjával kapcsolatos tárgyi emlékek — plakátok, kiadványok, fo­tók, zászlók, jelvények — gyűjtésével. Ezeket a relik­viákat március 1-ig kell a vállalat KISZ-bizottságára eljuttatni. Afész-gyilések Sárospatakon A várossal együtt tíz te­lepülés kereskedelmi és ven­déglátóipari szolgáltatását látja el a Sárospatak és Vi­déke Áfész. Mivel a tagok száma 6386, az igazgatóság részközgyűléseken tájékoz­tatja őket az elmúlt évi szö­vetkezeti munkáról és az idei tervekről. A részközgyűlések már megkezdődtek, és a tagok a beszámolókból megtudhat­ják, hogy a kiskereskedelmi ágazat 1981-ben 490 millió, a vendéglátás 78 millió fo­rint összegű forgalmat bo­nyolított le. Számottevő volt a forgalom a felvásárlás és az ipari tevékenység révén is, úgyhogy összesítve 587 mil­lió forintot tett ki az áfész elmúlt évi forgalma. Ezzel szemben 1982-ben 622 mil­lió, a VI. ötéves tervidőszak végén pedig évi 735 millió forint értékű éves forgalom szerepel a tervükben. A nyereségből jelentős beruházásokat kívánnak megvalósítani, így például Vajdácskán önkiszolgáló rendszerű vegyesbolt. Kenéz- lón tartósítóüzem. Sárospa­takon műlépkészítő, továbbá autóápoló üzem létesítését tervezik. Házilag... Pipacsavar gyártását kezd­ték meg egy házilag készí­tett gépi berendezésen a put- nolri akna műhelyében. A gép négypercenként képes egy, a bányavógatok TH-biz- tosításához használatos hosz- szitott kötőelem előállításá­ra. Amennyiben a putnoki- aknak sikerül hasonló célgé­pet beszerezniük, a vállalat összes üzemét ellátják a je­lenleg hiánycikket jelentő biztosító anyagból. közeljövőben a siklópályák nagyobb elterjedése vár­ható. A siklóvasutaknál világ­szerte a véges vontatóköte- lű rendszer terjedt el leg­jobban, két sínszálas kö­zépső kitérős megoldással. Ezeket az ún. Abt-rendsze- rű sikló vasutakat másod- percenkénti 7 méteres leg­nagyobb sebességgel járat­ják, és a hajtóállomást a hegyen helyezik el. Mind a kötélpályáknak, mind a siklóknak alapvető szerke­zeti eleme a sodronykötél, amelynek a technikai fej­lődés jóvoltából égyre ked­vezőbb az élettartama. Képünkön egy ausztriai állványos siklóvasutat lát­hatunk, amelynek az a kü­lönlegessége, hogy a ha­gyományos megoldástól el­térően völgyhajtással látták el, ami gazdaságosabbnak mutatkozik. ilfsval a Hasasba A kötélpályák és sik- ® lóvasutak rendkívül fontos szerepet tölte­nek be a hegyvidéki or­szágok személyszállításá­ban, különös tekintettel az egyre növekvő turistafor­galomra. Nyugati szomszé­dunknak, Ausztriának kü­lönösen nagy hagyományai vannak e közlekedési ág fejlesztésében. A Föld or­szágai közül Ausztriában működik a legtöbb sílift és felvonó: számuk megha­ladja a 3600-at! De anagy- kafcinos kötélpályákban és siklóvasutakban sincs hi­ány az alpesi országban. Az utóbbiaknál a járművek vontatása valamiféle sín­pályán történik a vonóerőt közvetítő sodronykötél se­gítségével. A siklóvasutak építése elsősorban rövidebb távolságok esetén előnyös, amikor a kötélpálya még nem gazdaságos, a sín­kerék kombinációjú, ún. adhéziós vontatás pedig a nagy emelkedő miatt már nem valósítható meg (van még egy közbenső megol­dás is, a fogaskerekű vas­út, ami jóval drágább a siklónál). A legutóbbi gaz­daságossági számítások sze­rint egy 8 km hosszú és 800 m magasságkülönbsé­get legyőző siklópálya kb. 15 százalékkal olcsóbb, mint az erre a célra épí­tendő kötélpálya. A koráb­binál kedvezőbb költségté­nyezőkre való tekintettel a w jdonsá Az Állami Biztosító szoká­sos év eleji sajtótájékoztató­ján Gerebenics Imre vezér- igazgató ismertette az elmúlt év eredményeit, valamint az 1982-es feladatokat. Többek között elmondta, hogy Ma­gyarországon 3 millió 544 la­kást tartanak nyilván, ebből 2 millió 779 ezer a biztosított otthon. A szélesebb kört és magasabb kártérítést tartal­mazó új típusú biztosítás 2 millió 177 ezer lakást „véd”. Az elmúlt évben 23 ezer la- kástűzzel kapcsolatos kárra 96 millió forintot fizetett ki az Állami Biztosító. Számsze­rűségét tekintve, a legtöbb kárbejelentés csőrepedés ügy­ben érkezett, ezekre a károk­ra 94 milliót fizettek. Az ab­lak-, ajtóüvegkárok pedig 1981- ben 72 millióba kerül­tek a biztosítónak. Ez 12 mil­lióval több az előző évinél. 1982- es „újdonság” a magán- vállalkozók építés- és szere­lésbiztosítása. Ezt igénybe ve­hetik a magánépíttetők, az építőszövetkezetek, a társas­házépítő közösségek, vala­mint a lakásépítéssel foglal­kozó kisiparosok. Ez a szer­ződés az építkezés teljes tar­tamára szól, és minden olyan káreseményre — ideértve a balesetet is — kiterjed, amely az építés időtartama alatt, azzal összefüggésben előfordul. Az önkéntes személybizto­sítás rendszere hazánkban jól szolgálja az öngondoskodás ügyét: szolgáltatásaival ki­egészíti a társadalombiztosí­tó.; juttatásait, lehetővé te­szi az életszínvonal tartását kedvezőtlen események vá­ratlan bekövetkezése esetén. A 3 és fél millió csoportos személybiztosításnak ma már közel 33 százalékát a korsze­rű. a társadalombiztosítást szinte minden területen ki­egészítő CSÉB—80-as teszi ki. A CSÉB továbbfejlesztését a biztosító új módon, kiegészítő biztosítások bevezetésével tervezi. Az 1981. év végi adatok sze­rint a hazai gépjárműállo­mány mintegy 2 millió lehet Ebből 1 millió 80 ezer a ma­gán-személygépkocsik szá­ma. Az Állami Biztosító az elmúlt évben a gépjárműbiz­tosítások alapján 1,6 mil­liárd forintot meghaladó kár­térítést fizetett ki a károsul­taknak. A kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás alapján 195 ezer esetben közel 1 mil­liárd, casco alapon 134 ezer kárra 567 millió forintot utal­tak át az ügyfeleknek. A kö­telező gépjármű-felelősség­biztosítás díja — évi 460 fo­rint — 1959 óta volt érvény­ben. Ez az összeg már jó ide­je nem felett meg az öneltar- tás elvének. A biztosító a ká­rok egy részét kénytelen volt éveken keresztül más forrá­sokból finanszírozni. Jellem­ző példa erre az 1981-es esz­tendő, amikor a ráfizetés e módozatnál elérte az 500 millió forintot. Az évek so­rán a jövedelemnövekedés folytán emelkedtek a kárté­rítések összegei, ugyanakkor a gépjárműjavításokhoz fel­használt anyag- és alkatrész­árak, valamint a javítási munkadijak is módosultak. Megváltozott a személygépko­csik belföldi ára és nőtt az értékesebb járművek aránya. Ez a háttere annak a pénz­ügyminiszteri rendeletnek, amely a magán- és jogi sze­mélyek által üzemeltetett gépjárművek kötelező gép­jármű-felelősségbiztosítási dí­ját 1982 január 1-től módo­sította és a magán-szemálv- ffépkoesik kö*elező biztosítási díját évi 960 forintra emelte A félévenkénti díiOetés. va­lamint a Dtiigazoló lap hasz­nálata továbbra is érvényben mareri Mentés galambokkal Az USA tengerparti men­tőszolgálata idomított ga­lambokkal kísérli meg fel­kutatni a hajótörötteket. Honoluluban öt galambot ta­nítanak be arra, hogy cső­rükkel bekapcsoljanak egy rájuk erősített parányi rá­diót, mihelyt narancsszínű mentőcsónakot vagy mel­lényt látnak a vízen. Ez a mentőfelszerelések színe, akárcsak azoké a mellénye­ké, amelyeket a közutain- kon dolgozó munkások hor­danak. A betanított galambokat helikopterek viszik majd magukkal. Különböző égtá­jak felé röptetik őket, s azt remélik, hogy tőlük a piló­ták hamarabb megtudják, hol kell keresniük a hajó­törötteket A kísérletek vég­zői szerint a galambok 90 százalékos biztonsággal ta­lálják meg a narancsszínű foltot a tengeren, és adják le a jelzést. Téves jelzés ed­dig ritkán fordult elő. Nyolc község ivóvize Próbaüzemei a ricseí körzeti vízmű Az alakuláskor, 1978-ban nyolc közegészségügyileg ve­szélyeztetett községre, Riese. Semjén, Lácacséke, Dámóc, Zemplénagárd, Révleányvár, Kisrozvágy, Nagyrozvágy községekre és egy településre őrhegyre terjedt ki a Ricsei körzeti Vízműtársulat tevé­kenysége. A beruházás első ütemének keretében elkészült az alapmű; a kutak, a víz­műtelep, a víztisztítók, az épületek, a tározó medencék, a víztornyok, valamint ösz- szesen 74,5 kilométer hosszú­ságban a vezetékhálózat. A kivitelezés során a Kelet- magyarországi Vízügyi Építő Vállalat a Vízgépészeti Vál­lalat, a Borsod megyei Víz­mű Vállalat és az Észak­magyarországi Vizüsvi Igaz­gatóság ez ideig 136.5 millió forint értékű munkát vég­zett. Az anyagi alapot a köz­ségi tanácsok, szövetkezetek, valamint az érintett családok biztosították. Az alapvízmű műszaki át­adására a műit hét végén került sor, melynek során üzemelésre átvette a Borsod megyei Vízmű Vállalat. Ezt követően megkezdődött a vízmű próbaüzemelése: a körgerincvezeték feltöltése, az egész vízvezeték-hálózat mosatása, fertőtlenítése. Több mint tízezer ember várja ezekben a községek­ben. településeken az egész­séges ivóvizet. A próbaüze­melést három hónapra ter­vezik. Ezzel párhuzamosan — miután a társulat kibővítette feladatát: Karos. Karosa és Pácin is csatlakozott a tár­sulathoz — a kivitelezők hozzákezdtek a másod' k 'ütem realizálásához is A ter\'ek szerint 1984 első fél évének véffére így összesen közel 15 ezer lakos iut maid egészcéges ivóvízhez A be­ruházás két üt°m>inek költ­ségei meghaladják a 240 millió forintot.

Next

/
Thumbnails
Contents