Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-20 / 43. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 10 1982. február 20., szombat Szentpéteri József ötvösmester kiállításáról Kávéskészlet Cukortartó Kancső A lí>. századi ötvösség 0 legjelesebb mesterének Szentpéteri Józsefnek rendezett kiállítást a Buda­pesti Történeti Múzeum. Szentpéteri ragyogó te­hetség volt, mégis nehezen érvényesült. Tanuló évei után Rimaszombatban az ötvöscéh mesterei eltanácsolták a mes­terremekléstől. Lőcsére ment dolgozni, majd a kor szoká­sa szerint külföldi vándorút- • ra indult az 1800-as évek ele­jén. Becs, Lőcse, ismét Bécs útjának állomásai — a hábo­rúk miatt nem jutott el Itá­liába és Franciaországba. De bécsi tartózkodása alatt meg­ismerkedett a francia ötvös­séggel is. 1809-et írtak, amikor rossz- indulattól vezéreltetve, ismét elutasítja a pesti ötvöscéh fel­vételi kérelmét. Csak 1811- ben fogadták el mesterreme­két, egy kelyhet, amely a szil­vásváráéi református temp­lomba került. Már ez a mun­ka tanúskodott Szentpéteri eredeti tehetségéről, adottsá­gairól. Losonci, majd pesti mtín­kálkodása alatt számos egy­házi és világi ötvöstárgy ké­szítésére kapott megbízást. Használati tárgyak, készle­tek,, serlegek, egyházi szer­tartásedények kerültek ki műhelyéből — gondosan, mű­vészi módon formálva. De Szentpéteri fő ambíció­ja a sokalakos dombormű volt. Első ilyen munkája, a Nagy Sándor átkelése a GIra­nians folyón című rézdombor- műve bécsi kiállításon ara­tott nagy sikert. Sorra készí­ti hasonló munkáit, amelyek meghozzák a megérdemelt si­kert. Most már tiszteletbeli tagjává választotta a beszter­cebányai és a bécsi ötvös céh is, tagja volt a párizsi mű­vészeti , egyesületnek. Szentpéteri elméleti írásai is figyelemre méltóak. A Tu­dományos Gyűjteményben síkraszállt a céhek eltörlé­se mellett, a munkás- és mű­vésznevelés színvonalának emeléséért. Számos munkáját őrzik ha­zai és külföldi múzeumok, sok egyházi tárgyát reformá­tus templomok. Szentpéteri József kiállítá­sa egy évig, 1982 decemberé­ig látható a Budapesti Törté­neti Múzeumban. Mindig kedves, türelmes, jóságos. Ma fáradtan hazamegy a suliból, jólesik főztje. Ha intőt hozol, meg­értőén aláírja, s csak kicsit szid meg. Ma anyáék elmennek valahová, min­dig vállalja, hogy veled marad. Ma a testvéred, vagy te beteg vagy, gon­doskodik rólatok, Ma apu utazik, hajnalban is felkel, s reggelit ad, és még sorolhatnám. S te? Sokszor turkálsz a főztjé­ben, ingerülten válaszolgatsz, ha kér­dez. Ráripakodsz, ha barátaiddal ját­szol, s közben valamiért, a közértbe küld. Unod, ha magyaráz, vagy is­kolás koráról beszél... „bezzeg az én időmben”. De gondolj bele: a Nagyi is érzé­keny. Neki is fáj, ha ingerült vagy, nem segítesz, s igen csúnya, ha le­inted. Igazad van, hogy nehéz a játékot abbahagyni, ha arra kér, menj vá­sárolni. Pedig egyszerű a megol­dás, mielőtt játékba kezdesz a barátaiddal, kérdezd meg, nem ketl-e a boltba menni. Meglátod, ha így teszel, meglepetés, kedvenc sü­teményed, fagylalt, finom uzsonna Á Nag lesz Nagyitól a köszönet:. S még anyuék előtt is „kiáll” barátaidért — „ .. .rendes gyerekek azok”. örülj, ha finom ebéddel vár, s dicsérd az ízeket még akkor is, ha nem a kedvencedet főzte. lfla este a tévé elé ültök, ne várd, hogy átadja a helyét, hogy te job­ban láss. Vedd észre, hogy fáj a lá­ba, tégy oda párnát, fejezd ki együtt­érzésedet ! Mikor gyermekkoráról beszél, ne intsd le — „... ugyan Nagyikéin, azok az idők már elmúltak ..., vagy te ehhez nem értesz”. Ez csúnya do­log. Hidd el, érdekes is lehet szá­modra, amit mond. Tanulhatsz tőle régi gyermekjátékokat, meséket, tör­téneteket. Megtudhatod, hogyan él­tek akkor az emberek, mivel foglal­koztak, hogyan öltözködtek, szóra­koztak. Megtanulhatsz régi szép ma­gyar kifejezéseket, csak érdeklődj, s legyen türelmed hallgatni őket S ha a Nagyi esetleg nem is tud­ja, hogyan kell interurbán telefonál­ni, ha nem ért a kazettás magnó ke­zeléséhez, ha nem ismeri a pol-beat énekeseket; tud valami mást, amit még te nem tudsz: dolgozni, gondos­kodni a családról, gyerekeket nevel­ni. Segíts neki, hogy a technikai dol­gokhoz értsen. Hiszen ő is fogta a kezed, amikor járni tanultál, kiiga­zította beszédedet kiskorodban, se­gített leírni az első betűket, mesélt elalvás előtt... mindig számíthattál rá. Sondolj arra, hogy ó átadja nek­tek. amit tud; felnevelte aput vagy anyut: küzdött azért, amit úgy hív­nak: család. S te ettől a családtól olyat kapsz, amit majd a saját csa­ládodnak adhatsz tovább. Most érez­ze, hogy tiszteled őt ezért. Ne akkor gondolj majd ezekre, mikor ő már nem lesz melletted, csak borzasztó­an fog hiányozni. (H EJ A nagyképíí szúnyog (adig népmese) Amikor ar. éjszaka leszáll az. erdőben, minden átlát és madár az odvábán vagy a fészkében alszik, és nem zavarja meg senki sem a csöndet, mindaddig, amíg a nap sugarai át nem törnek a levelek között. Egyízben, amikor már minden elcsendesült, hirte­len szörnyű üvöltés hallat­szott, mintha a menny dö­rögne az éjszaka közepén. A megriadt állatok kiug­rottak az odvaikból, a ma­darak felrebbentek nyugvó­helyükről — mindegyik azon igyekezett, hogy meg­tudja, mi történt. De csupán az történt, hogy az oroszlán rosszat álmodott, és álmában íel- üvöitött. Felriadt a szűűyog is. Nagyon haragudott azért, hogy az oroszlán megza­varta édes' álmát, és elha­tározta, hogy megbünteti. ElkezcHe a fullánkját fene- getni, és közben motyogta magában: — Jobb lesz, ha az orosz­lán nem is kerül a szemem elé, mert akkor adok én neki! Ekkor az oroszlán — aki az erdőben sétálgatott — épp a szúnyog mellett ment el. Meghallotta, hogy mit dödög a szúnyog, és méreg­be jött. — Az állatok királya ét­ién mindenféle szúnyog csak úgy felemeli a szavát! Míg ezt végigmondta, a szúnyog felpattant, kiter­jesztette a szárnyait, és egyenesen az oroszlán or­rának csapódott. Az oroszlán vonyfkott a fájdalomtól. Üvöltve hem- pergett a földön, a körmé­vel az orrát szaggatta, de a szúnyog épségben maradt, es még erőáebben kapasz­kodott, és itta az oroszlán vérét. — Engedjél el, ehsnrerem, hogy legyőztél engem! — nvöszörgött az oroszlán. Ekkor a szúnyog eleresz­tette az oroszlánt. Elrepült, hogy maga mesélje el min­denkinek az erdőben, hogy legyőzte az oroszlánt. — Erősebb vagyok, mint az oroszlán, az állatok ki­rálya — dicsekedett. — Engem nem győzhet le senki. A szúnyog maga is elhit­te, hogy nála nincsen erő­sebb, és egészen elfeledke­zett a pókról, aki már rég­óta szövögette a hálóját. Ott keringett a pók feje körül, és rászállt egyenesen a hálóra. A pók pedig csak erre várt. Hétvégén... Azok a kis és nagyobb gyerekek, akik a szombatot; és vasárnapot nem kirán­dulással, sportolással töltik, válogathatnak különböző miskolci programok kö­zött ... ... Man ócska, Mazsola és Tádé, pontosabban az őket megszemélyesítő Havas Gertrúd, és Békés István tart a kedvelt mesehősök történeteiből bábelőadást, a miskolci Vörösmarty Mű­velődési Házban, február 20-án,- délután 3 órakor. ... Álarcokat, farsangi maskarákat készíthetnek azok a gyerekek, akik va­sárnap, február 21-én dél­után 2-kor ellátogatnak a Tokaj vendéglátőház Cola Bárjába. Erdős Judit veze­tésével megismerkedhetnek a készítés módszereivel, és mivel farsang van, fel is tehetik az elkészült álarco­kat. . .. Ifjúsági hangversenyt tart a debreceni Délibáb együttes a Rónai Művelő­dési Központban február 22-én, két alkalommal is, délután 8 órakor és este 8 órakor. ... Az iskolából a Vasas Művelődési Központban feb­ruár 20-án, 18 órakor a ki- liánosoké, de a farsang ide­jén majd minden iskola megrendezi a hagyományos farsangi iskolabálokat. Mák Marciéi! a táblánál Rajzolni színes krétával a folyosó falán elhelyezett táblára mindig tudnak a gyermekegészségügyi köz­pont ambulanciáján a ren­delők előtt várakozó gyere­kelv. Az ambulancián dol­gozó nővérek más időtöltést is kitaláltak számukra; ha nagyon sok gyerek várako­zik, színes diafilmeket vetí­tenek nekik, Makk Marci és. Marcsi kalandjairól, az al­maevés fontosságáról, a he­lyes fogmosásról, ... aztán a látottakat, akinek kedve van, ‘ rajzolhatja. BARI KAROLY: A kibereki vásár Äjj kde, kicsi koeso, tos. tos, kis csacsi te is ide boktoss! Szállj ide, fülemüle, röppenj, lót Kiesők te » ide szökkenj! Mind ide. akire a Nap süt! Mit vesz a csigabiga?! Fésűt! Tar feje ide-oda ingái zsendül a feje hegyén két szál. Csárrog a kibereki C9Óka: Jó ez a csigabiga-móka! Zúgnok a kibereki varjak: New haj ez, csigabiga! Szarvak! Hultrk a csigabiga könnye: tor feje ragyog a tükörbe. Mert amire a zsivajgás megsnhd, még az a szarvacska is eltűnt! Törd a fejed! Rakjátok egymás 0 mellé a dominóköve­ket úgy, hogy a betűk folyamatosan olvasva egy magyar kommunista, költő (1891—1937) nevét adják eredményül. Ki a költő? A megfejtéseket február 25-ig küldjétek be. Á február lS-i rejtvény megfejtése: Léggömbparádé: Iskola­tévé. Előző heti rejtvényünk beküldői közül könyvjutal­mat nyertek: Herperger Ju­lianna, Nagycsécs, Kossuth út 39.. Kiss Ágika, Takta- harkány, Alkotmány út 26., ifj Szandi Ferenc. Kondó, Szabadság út 30., Györffy László. Miskolc. Ifjúság út 6., Prókai Andrea, Szuha- kálló, Dózsa György út 39. A könyveket postán küld­jük el.

Next

/
Thumbnails
Contents