Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-19 / 42. szám
1982. február T9., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Nemcsak gazdasági feladat » „Idegenlégiósok is segítenek j j Kis- és nagyvállalatok vezetői, kisebb-nagyobb kollektívák tagjai — a változó körülmények között végrehajtott napi munka között — több-kevesebb sikerrel azon törik a fejüket, hogyan lehetne a gazdálkodás eredményességét növelni? Egységes, mindenhol egyformán alkalmazható „recept” erre nincs, hiszen a vállalatok adottságai, műszaki színvonal, pénzügyi helyzet, értékesítési lehetőség stb. eltérőek. A fordulat éve A Miskolci Építőipari Vállalat (MIÉP) eltérő helyzetét, „specialitását” az okozza, hogy a mintegy három évtizede történt alapításakor elsődleges tevékenységi körének a meglevő épületek tatarozási, javítási, felújítási feladatait szánták. E munkákon kívül ugyan számos új létesítmény — gyermek- intézmény, orvosi rendelő stb. — megépítését is elvégezték, de az igazi fordulat az 1970-es évek derekára tehető. Ekkor a Miskolci Építőipari Vállalatot is kijelölték — részben a beruházási túlfűtöttség, részben az akkor új típusnak számító mcmkáslakás-építési igény következtében — lakásépítésre. Az elmúlt években, a kevéssé korszerű blokkos technológia alkalmazásával He- jőcsabán 96, Komlóstetőn 287, Berekalján 96 lakást építettek fel. Ezzel a technológiával az idén épít utoljára lakásokat a M1ÉP — s a lakásépítésben betöltött szerepüket., helyüket átveszi a magasabb technológiai fel- szereltségű BÁÉV és a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Ezáltal a vállalat egy jelentős veszteségforrástól „szabadul meg”. A lakásépítés ugyanis a vállalat számára mintegy 10—15 százalékos ráfizetéssel járt és jár, s emellett az amúgy is szűkös kőmüveskapaeitást, a blokkos technológia nagy vakolási igénye túlzottan leterhelte. Létszámstabiiizálás A vakolás azonban nem tartozik a legkönnyebb és legkedveltebb munkálj közé és ezért az emberek szívesen elmentek oda, ahol nagyobb pénzért esetleg kevesebbet kellett dolgozni. Az állandó létszámcsökkenésnek azonban csak részben volt oka a nehéz fizikai munka és a lakóhelytől távoli, viszonylag tartós „külszolgálati” — például Szabolcs megyei — tevékenység. A leszámolási „hullámok” fontos tényezői között megtalálható a vállalat jövőjébe vetett bizalom — esetenkénti — megrendülése is. A lakásépítés vesztesége, a lakásfelújítás szerény nyeresége, illetve az ezekből adódó vállalati lehetőségek: a műszaki fejlesztéstől — a jövedelemfejlesztésig mind-mind hozzájárultak a létszámcsökkenéshez. A vállalati feladatokat azonban teljesíteni kellett és kell, s mivel a vállalati teljesítményt annak szűk keresztmetszete határozza meg, ezért a létszám stabilizálása elkerülhetetlenné vált. Üj, a körülményekhez igazodó útra lépett a MIÉP akkor, amikor az úgynevezett „idegenlégiósokkal” — az ország számos helységéből érkező szakemberekkel — iraki építési munkára vállalkozott, illetve abban részt vállalt. Ezek a dolgozók — azonkívül, hogy maguk is jól járnak — megtermelik azt az árbevételt is, amely lehetőséget nyújt az eredményesebb gazdálkodásra, a technológia fejlesztésére, a dolgozók megtartására. Talán érzékelteti e tevékenység mértékét és értékét, ha elmondjuk: az elmúlt évi nyereség közel 50 százalékát az „idegenlégiósok” hozták. „Unalomig” ismételt? A MIÉP-nek, a lakásépítés befejezésén és átadásán kívül 222 lakás felújítását, korszerűsítését is el kell végeznie. S itt szembe kell nézni a lakóház-felújítások régi időkre visszanyúló nehézségeivel, akadályaival. Egyebek között azzal, hogy még mindig nem megoldott az átmeneti lakások kérdése. Szeged, Pécs, Debrecen sokkal kedvezőbb helyzetben van e tekintetben. „Unalomig” ismételték már a hozzáértők, hogy kellő számú átmeneti lakás igény- bevételével a felújítás átfutási ideje a felére csökkenthető. Nehezebb gazdasági körülményeink között talán nem is tűnik időszerűnek ezt a témát emlegetni. Az azonban biztos, hogy a folyamatos és így lényegesen jobb minőségű, valamint a hatékonyabb, jól szervezett, programozott munka fontos feltétele — az üres lakás. És akkor még nem is „értékeltük”, elemeztük a lakók szélsőséges, de várható reagálását. Például azokét, akik szinte „kiutálják” az építőket, s azokét, akik etetik és főleg itatják, s így akadályozzák a dolgozókat. Munkaközösségben A felújítások egy része Miskolc belvárosának rehabilitációjához kapcsolódik. Ahol lehet — Győri kapu — ott emeletráépítést, másutt,;— Kommün utca X—2., Széchenyi utca 107. — tetőtérbeépítést is végrehajtanak. Így új lakások kialakítását is elvégzik. De dolgoznak még — többek között — ebben az évben — a Szabadság téren, az MTA Miskolci Akadémiai Bizottsága székházának —, a Palóczy utcán a megyei tanács Költségvetési és Elszámoló Hivatalának kialakításán. Feladat tehát van elég és a vállalat, éppen nyeresége növelése érdekében még több munkára is vállalkozna. Ehhez persze szükséges a szűk kapacitások, keresztmetszetek feloldása, a különböző szakmák létszám-, illetve munkaidőalapjának növelése. Ezt biztosíthatja az az első vállalati-gazdasági munkaközösség, amelynek során már az első lépcsőben — egyebek között — kőművesek, ácsok, villanyszerelők stb. számára teremtik meg a törvényes munkaidő utáni munkavégzés feltételeit. Ez nemcsak az egyén számára előnyös, hanem a vállalat számára is, mert több. jól fizető munkával nagyobb nyereséget realizálhatnak, így az egyén is többet keres és többet is lehet szétosztani, s felhalmozni. Buchet! MikMa ül lakossági szén Lyukébányáré! Ütemesen növeli termelését hazánk legnagyobb mély- művelésű aknája, a Miskolc melletti Lyukóbánya. A munkáskollektívának az idén már 1 millió 255 ezer tonna szenet kell a tervek szerint felszínre küldenie. Hatalmas mennyiség ez, a Borsodi Szénbányák Vállalat ez évi feladatának csaknem az egynegyedével egyenlő, de teljesíthető. Legalábbis az eddigi eredmények erre engednek következtetni. Mint azt az egyaknás Miskolci Bányaüzem főmérnöke, Szőcs Elemér elmondta, február 15-ig Lyukóbánya 107 százalékra teljesítette időarányos tervét és 12 ezer 688 tonnával termelt. több szenet a vártnál. Igaz, hogy az aknában az idén hétszer kell átszerelni a gépi berendezéseket a frontokon, ennek ellenére a lyukói bányászok szeretnék túlszárnyalni a terveit. A lyukói szenet köztudottan kedveli és keresi a lakosság, az igény jócskán meghaladja a lehetőséget. Tudják ezt az akna vezetői is, s a lehetőségekhez képest mindent elkövetnek a lakossági igények mind teljesebb kielégítése érdekében. Az idén 240 ezer tonna szén szállítására kötött szerződést az akna a TÜZÉP-pel, ez azonban csak keretszám, melyet valószínűleg túlteljesítenek majd, amennyiben zavartalan lesz a termelés. A lakosságnak szánt darabos szén mennyisége egyébként ez évben több mint 20 ezer tonnával haladja meg az elmúlt érit, s közel duplája a tavalyelőttinek. Mivel ennyi szenet egy műszakban képtelenség kiszállítani, ezért megszervezték a folyamatos fuvarozást. Közvetlenül a lakosságnak este 6 óráig szállítják a szenet az aknától, míg éjszaka a TÜZÉP- telepek fogadják a lyukói tennelvényt. fFolytatás az-1. oldahrát) Ugyancsak 1982-ben kezdik meg a hidasnémeti Her- nád-híd építését. Ezenkívül a KPM Közúti Igazgatósága kilenc olyan hidat épít át. amelyik jelenleg súly-, sebesség-, vagy szélességkorlátozásokkal vehető igénybe. Szerepe! az átépítésre kerülők között a 37-es úton levő Hernád-híd is. Folytatódnak az elmúlt években megkezdett csomópont-átépítési munkák is a jelenleg még „éles”, derékszögű kereszteződésekben, így a 3-as főút halmaji, aba- újszántói leágazásánál, ahol új lekanyafodó sávok készülnek. Egy-egy ilyen csomópont átépítése 2—4 millió forintba kerül. Közlekedés- biztonsági jelentősége azonban felmérhetetlen, ezért ebben az évben hét csomópontot korszerűsítenek Borsodban. Nem kevesebb, mint 48 kilométer hosszúságban végeznek az idén aszfaltszőnyeges út megerősítést, t öbbek között a 27-es, a 37-es főút egy-egy szakaszán, valamint a Sárospatak—Zemplénagárd közötti úton. Ezeknél a munkáknál az új technológiák is mind nagyobb szerephez jutnak. A 3-as főúton. Felsőzsolca és Aszaló között drain aszfalt kerül az útra, amelyik érdesebb a hagyományosnál, biztonságosabb esős időben. A másik, az emulziós felúA naptár szerint tél van. Február közepén mi más is lennel? És mintegy alátámasztva a naptár igazát, errefelé a házak tetejét, az utakat még vastagon borítja a hó. Körben, a falut ölelő hegyeken ugyancsak fehér a ruha. E nap azért valahogy mégiscsak más. Híre-hamva nincs a korábbi hetek kény- szerűségből megszokott nyomasztó ködének, a téli kabáton is — mint itatós papíron — átivódó nyirkosságnak, vagy fület, orrot már-már lilára dermesztő mínuszoknak. Ellenben süt a nap. Szikrázva, nevetve, s ahogy a hóval találkozik, oly fényesen, hogy az ember kénytelen szemét szűkre szűkíteni. A gépkocsi ablaküvegén keresztül pedig már a tüzét is érezzük. Persze ez még csak az üveg jóvoltának köszönhető — jön a gondolat. De nicsak! Amott egy tócsa a havas úton, benne totyogó kacsák. Ezek szerint mégsem az üveg? Csak nem? De bizony! Ahogy kiszállunk a let alkalmazása: Borsodban ebből 290 kilométer hosszúságban készül az utakra megbízható záróréteg. Ez az energiatakarékos eljárás kiiktatja a hígított bitumen felhasználását, és előnye, hogy nyáron nem „izzad fel”, nem zsírosodik és nem hagy nyomot forró napokon a gépkocsik karosszériáján. Az új technológiáknak az állagmegóvási munkáknál komoly szerep jut. Varga József, a KPM Közúti Igazgatóságának vezetője a tervek ismertetése során elmondta, hogy Borsodban 2500 kilométert tesz ki a KPM kezelésében levő utak hosszúsága és ebből még csaknem 500 kilométer a négy méternél keskenyebb, vagyis egy nyomsávos utak hossza. Az anyagi lehetőségeknek megfelelően ezek közül a fontosabbak szélesítését fokozatosan végzik. Ami szinte egész évben munkát ad. az a kátyúzás. Ehhez az idén várhatóan 20 ezer tonna hideg- és melegaszfaltot használnak fel. Márciustól augusztusig tart majd a Miskolc—Lillafüred— Eger közötti útnak a Marx tér és a Táncsics tér közötti szakasza déli oldalának átépítése. Az út északi fele tavaly készült el. A korszerűsítésekre, átépítésekre, új utak építésére, az utak karbantartására az idén félmil- liárd forintot fordit a KPM Közúti Igazgatósága. N. 1. gépkocsiból, megcsap egy furcsa — mi tagadás, elszoktunk tőle — tavaszérzet. Bámuljuk a fényben v nagyra nőtt árnyékunkat, mintahogy a fák, a kerítések is teszik körös-körül a hótükörben. Bevallom jólesik ez a kabátgomboltató kellem, ez a fény- és levegőüzenet. Ragadjuk hát meg az alkalmat, keressük a többi tavaszjelet itt Pusztafaluban, hova — lehet hogy még csupán erre az egy napra — beszökött a tavasz. Lám csöpög az eresz! Veszti erejét, s tömegét a jégcsap — kárörvend egy pillanatig a látványt rögzítő tekintet, de nyomban fordul is másfelé. Amott lovasfogat jön, gőzölgő szekérderékkal, abba szűrt villákkal. Az istállótrágyát földre szállító embernél akad-e hitelesebb tavaszjel? Talán a naposcsibe. Amit Nagy Jánosi lé ott a szélső házban említ. Mert azok is itt lesznek néhány nap múlva, ahogy azt a kqrábbi években megszokták a pusz- tafaluiak. A boltosuk Czók A VI. ötéves terv időszakára kötött együttműködési megállapodás alapján Le- ninvárosban a vállalatok jelentős összeggel járulnak hozzá a gyermek intézményi férőhelyek fenntartásához. Az elmúlt évben közel kétmillió forintot biztosítottak e célra. A városi tanácsnak az elmúlt év során szorosabbá és rendszeresebbé vált a kapcsolata a nem tanácsi szervekkel. A párt-, állami és társadalmi szervek, a nagy- vállalatok vezetői a megoldásra váró feladatokat, időszerű kérdéseket, azoknak A vállalatok eszközállományában mind fontosabb szerepet töltenek be az úgynevezett nehézgépek. Ezeket a többnyire drága berendezéseket akárki nem kezelheti. külön tanfolyam elvégzése szükséges hozzá. Igaz. megéri, mert a nehézgépkezelők jól keresnek ... A Beton- és Vasbetonipari Művek Miskolci Gyárában most fejeződött be az a több hónapos tanfolyam, amelynek mintegy félszáz résztvevője több miskolci és Miskolc környéki vállalattól került ki. A tanfolyamot azért a miskolci vállalatnál rendezték, mert jól felkészült műszaki szakembereik adták az előadókat, s itt s Imre hozatja, mint máskor. S mint máskor, ők most is száz darabot rendeltek. Ha már a jószág szóba került. Hutkai Zoltánéit istállójában a két tehénke is tavasszal ellik. A szárazon álló már márciusban, míg a másik, amit még fejnek, áprilisban elli utódját. Itt mondja a nagymama, a sok telet, tavaszt megért, 82 esztendős Hutkai Ferencné: — Bizony elég volt már az idei tél sok havából, ideje, hogy tavasz legyen ... És nemcsak ő, hanem minden pusztafalui várja, nagyon várja ennek a mai. télbe beszökő szép tavaszi napnak tartós folytatását. Ifjú Harcsánk Istvánéknál például a meleget egyelőre még a kályhától nyerő konyhában „elővarázsolták” a tavasz virághírnökét. Az ablakban, vázában barka selymít. S ha már selymít a barka, már kitakarta, néhány hét múlva, a környező erdőkben sárga virágát bontja a som is! De ekkor már nem lesz hó, jégcsap, február. Csak ezeket az utolsó beteket, napokat ne lenne olyan nehéz kivárni! (Iwú Fotó: Laczó József megoldásait beszélték meg. A gyermekintézményi férőhelyek támogatása mellett segítséget nyújtanak az egészségügyi feladatok megoldásában is. A Szőke Tisza Termelőszövetkezet anyagi és társadalmi munka támogatást biztosít a szederkényi városrész orvosi rendelőjének megépítéséhez. A kereskedelmi, szolgáltató, tervező, kivitelező vállalatok által végzett munkák értékelése is megtörtént, és a szervek meghatározták a további feladatokat. megfelelő géppark is rendelkezésre állt. A tanfolyam résztvevői február 23-án, kedden tesznek vizsgát, ekkor dől el, ki kérheti magát ezután nehézgépre kezelőnek. A miskolciakkal együtt vizsgázik harminc olyan nehézgépkezelő is, akik a tanfolyamot Szolnokon végezték, s a sikeres vizsga után ottani vállalatoknál hasznosítják majd a tanfolyamon tanultakat. A miskolci nehézgépkezelői tanfolyamon minden előadásra munkaidő után került sor, így a résztvevőket nem kellett kivonni a munkából a tanfolyam idejére. Korszerűsödik megyénk úthálózata Vállalatok a gyermekintézményekért Vizsgáznak a nehézgépkezelők