Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-17 / 40. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! \7. MSZMP BORSOn-ABAÜ.T-ZFMPTÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK EAP.TA XXXVIII. évfolyam, <10. szám Ara: 1,40 Ft Szerda, 10(12. február 17. Környezetvédelem az ipari» Sajtótájékoztató az Ipari Minisztériumban Sajtótájékoztatót tartottak tegnap az Ipari Minisztéri­umban. Az újságírókat Kört- vélyes István ipari miniszter- helyettes, az Országos Kör­nyezetvédelmi Tanács tagja tájékoztatta az ipari üzemek, vállalatok környezetvédelmi tevékenységéről és az elkö­vetkezendő évek feladatairól. A miniszterhelyettes beveze­tőjében elmondotta, hogy ha­zánkban a környezetvédelem jogi szabályozása az ötvenes években kezdődött, hatható­sabb intézkedésekre azonban csak a hetvenes években ke­rült sor, mikor is napvilágot látott a vizek és a levegő védelmében alkotott törvény, amely egyben megszabta az ipar tennivalóit is. Az ipar­ban a környezetvédelmi te­vékenység az elmúlt évtized­ben, annak is a második fe­lében gyorsult fel. Az intéz­kedések hatására lassult a környezet szennyeződésének üteme, sőt néhány területen javulás tapasztalható. Az eredmények nem kis mérték­ben a környezetvédelmi be­ruházásoknak köszönhetők: az V. ötéves tervben csak­nem 10 milliárd forintot for­dítottak a vállalatok ilyen célokra, háromszor annyit, mint az előző tervidőszak­ban. A miniszterhelyettes a to­vábbiakban arról beszélt, hogy a közelmúltban meg­vizsgálták, milyen szennye­ződés éri környezetünket. Ennek során 200 vállalat adatait vették figyelembe. A vizsgálat adatai meghökken- tőek: például erőműveink 1980-ban 210 ezer tonna port bocsátottak a levegőbe, míg a kohászat G0 ezer tonna port „termelt”. De tekinté­lyes az a széndioxid-mennyi­ség is, ami évenként a leve­gőt szennyezi, nem beszélve a szénmonoxidröl, amit az erőművekben és a kohásza­ton kívül a motorizáció gyors fejlődése folytán a gépjár­művek juttatnak a légtérbe. A tájékoztatóban szó volt róla, hogy a környezetvédel­met szolgáló intézkedések, il­letve beruházások hatására számottevő javulás jelei mu­tatkoznak. Az egész ország­ban elkezdődött annak a programnak a megvalósítása, melynek keretében az . erő­műveket elektrofilteres per- nyeleválasztókkal látják el. Borsodban is megfelelő ütemben halad ez a munka, így várhatóan egy-két éven belül mind Kazincbarcikán, mind Leninvárosban megszű­nik az erőművek okozta le­vegőszennyeződés. A miniszterhelyettes be­szélt arról is, hogy ország­szerte folytatódott az ipari szennyvíztisztítók építése. Megyénkben Kazincbarcikán a Borsodi Vegyi Kombinát­ban és a lenirivárosi Tiszai Kőolajipari Vállalatnál he­lyeztek üzembe jelentős költ­séggel elkészült létesítmé­nyeket. A tájékoztató kitért rá, hogy egyre nagyobb gon­dot okoz a hulladékok táro­lása, feldolgozása, illetve ár­talmatlanítása. Az utóbbi években mind több helyen — megyénkben a Tiszai Kő­olajipari Vállalatnál — épül­tek hulladékelégető létesítmé­nyek. A minisztérium külön programot dolgozott ki a ve­szélyes hulladékok lerakó te­lepeinek, valamint égetőmű­vek létesítésére. Ennek kere­tében az Állami Tervbizott­ság által megvitatott feladat­terv szerint a VI. ötéves terv­ben az országban 8 lerakó­helyet és egy égetőtelepet valósítanak meg. A miniszterhelyettes hang­súlyozta, hogy a környezet- védelmi feladatokat sürgős­ségük, fontosságuk szerint sorolják és végzik el. S mi­vel az országban egyes táj­egységeknek az átlagosnál kedvezőtlenebb a környezet- minőségi helyzete, az anyagi erőket elsősorban ezekre a területekre szükséges kon­centrálni. Kilátásba helyez­te, hogy Borsodban is sor kerül majd ilyen vizsgálat­ra, amit az Ózdtól Leninvá- rosig terjedő ipari területre, illetve a Sajó völgyére ter­jesztenek ki, s ennek birto­kában teszik meg a szüksé­ges intézkedéseket. Magyar-bolgár gazdasági tárgyalások Marjai József miniszter­elnök-helyettes és Sztanis Bonev, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsának elnökhelyettese a magyar— bolgár gazdasági és műsza­ki-tudományos együttmű­ködési bizottság társelnö­kei vezetésével kedden Bu­dapesten megkezdődött a bi­zottság 17. ülésszaka. A ple­náris ülésen áttekintették a (Folytatás a 2. oldalon) Az energiatakarékosság jegyében Mór a legkisebb túlfogyasztás esetén is azonnal mérőasztalra kerülnek a Diesehmotorok adagolói a múcsonyi Új Élet Termelőszövetkezetben. Drótos Miklós szerelő nemcsak a gazdaság 25 erő­gépének, hanem igény szerint a szomszéd ; üzemek és szövetkezetek traktorainak adagolóberen­dezését is átvizsgálja, s állítja be az előirt mutatókra. Ismét Gáspár Sándor az SZVSZ elnöke Gáspár Sándort, a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárát újra megválasztották a Szakszer­vezeti Világszövetség (SZVSZ) elnökévé. A Havannában tartott X. szakszervezeti világkongresz- szus hétfői utolsó munkaülé­sén, amelyen az SZVSZ-hez tartozó szakszervezetek vet­tek részt, megválasztották az SZVSZ vezetőit és a világ- szövetség vezető testületéit. Az SZVSZ főtitkárává Ibra­him Zakaria szudáni szak- szervezeti vezetőt választot­ták meg, aki eddig ideiglenes megbízatással látta el ezt a feladatot. A csehszlovák Ka­réi Hoffman, a kubai Ro­berto Veiga, valamint az indi­ai, a benini, a libanoni és a ciprusi szakszervezetek kép­viselői töltik be az SZVSZ alelnöki tiszteit. Gáspár Sándornak, az SZVSZ újraválasztott elnöké­nek zárszavával hétfőn este befejezte munkáját a X. szakszervezeti világkongresz- szus. A hat napig tartott tanács­kozás munkájában 400 szak- szervezeti tömörülés mint­egy ezer küldötte vett részt. Közülük csak kilencven szer­vezet tartozott a Szakszer­vezeti Világszövetséghez. Befeiezte munkáját a szakszervezeti világkongresszus Gáspár Sándor záróbeszé­dében rámutatott, hogy a re­akciós erők minden próbál­kozása ellenére a dolgozók harca eredményre vezet. Em­lékeztetett arra, hogy húsz évvel ezelőtt még senki sem hitte volna, hogy Kubában lehet megtartani a szakszer­vezeti világmozgalom X. kongresszusát. Gáspár Sándor kiemelte annak jelentőségét, hogy a különböző irányzatú szak- szervezetek a legfontosabb célok érdekében akcióegysé­get valósítsanak meg, és hang­súlyozta, hogy az SZVSZ el­vi álláspontjából, osztály­alapokról való kiindulásából sohasem enged, de taktikai kérdésekben mindig kész az új 'követelményekhez alkal­mazkodni. Az SZVSZ újjá­választott elnöke annak a meggyőződésének adott han­got, hogy a lengyel népnek magának kell problémáit megoldania, és leszögezte: Reagan amerikai elnöknek semmi joga arra, hogy re­cepteket adjon az egyes szo­cialista országok szakszerve­zeti mozgalmainak tevékeny­ségére. Gáspár Sándor vége­zetül köszönetét mondott a házigazdáknak a X. kong­resszus kiváló előkészítéséért (Folytatás a 2. oldalon) Lássa az egész ország! A tévéfesztivál előkészítő bizottsági ülése után Tegnap ülést tartott Miskol­con, a Rónai Sándor Művelő­dési Központban a 22. miskol­ci tévéfesztivál előkészítő bi­zottsága. A tanácskozást ez alkalommal Porkoláb Albert, a Borsod megyei Tanács elnök­helyettese vezette. Balogh Má­ria, a fesztivál igazgatója be­számolt a január 19-i előké­szítő bizottsági ülés óla tett lépésekről. Mind az ő beszá­molójából, mind a helyi szer­vezés felelőseinek tájékozta­tóiból kitűnt, hogy az előké­születek tervszerűen folynak, s ennek egyik nagyon fontos eredménye, hogy például amint egy harmincöt-harminc­hat fesztiválvetítésen kívüli rendezvénynek is nagyobbrészt már megvan a pontos helye a megyében, valamint Miskolc üzemeiben, egyéb közösségei­ben, sőt adódtak helyek, ahol konkrét igényekkel további rendezvényeket szeretnének. Ezek elsősorban olyan közön­ségtalálkozók, ahol ismert te­levíziós személyiségekkel és azok visszatérő műsoraival ta­lálkozhatnak az érdeklődők. A szakmai ankétok rendje további finomításra vár, ugyanakkor mindennap lehe­tőség nyílik külföldi televízió­sokkal való találkozásra és kópmagnós bemutatókra. Az előzsürik közül egy már befejezte munkáját, amíg azonban valamennyi nem vég­zett, szükségtelen a versenybe jutott filmeket és egyéb mű- ,veket ismertetni. Nagyrészt megalakult a zsűri is, amely­nek tagjai között több ismert újságíróval, kritikussal, művé­szeti szakemberrel találkozha­tunk ismét. A zsűri elnökének személyére még nincs döntés. A fesztivál zsűrije mellett tiz társadalmi zsűri is segít a mű­vek megítélésében. Az előkészítő bizottsági ülé­sen tájékoztatást kaptak a résztvevők a technikai lehető­ségekről, megvitathatták a fesztivál plakettjének tervét majd szóba került a fesztivál olyatén kitágítása, hogy az ne csak a Rónai Sándor Művelő­dési Központ nagytermében legyen élvezhető, hanem mind szélesebb körű közönség is­merhesse meg. Már korábbi tévéfesztiválokon helyi adó se­gítségével láthatta a közvet­len környék lakossága ottho­naiban is a fesztivál verseny- műveit; ezt mindenképpen biz­tosítani lehet újra. Itt azonban szeretnénk egy javaslatot tenni: a fesztivál hét napja alatt kapcsolódjék be az itteni program az országos műsorszórásba. Tekintettel ar­ra, hogy ide a televízió nem dramalikus művei közül a leg­jobbnak ítélhető munkák ke­rülnek, igen jó alkalom lenne ez a fesztivál, hogy ezeket a műveket az ország érdeklődő közönsége egybegyűjtve, szo­ros egymásutánban, tehát bi­zonyos összehasonlítási lehe­tőséget is kapva, megnézhes­se. Erre a kettes csatornán bi­zonyára van lehetőség, ha a televízió legfelsőbb vezetői egyetértenek a javaslattal. Korábban Veszprémben ezt már megoldották a tévé játék­filmjeinél. Meg kellene pró­bálni most májusban itt is, s így a társadalmi zsűrizést az egész ország nézőinek bevo­násával lehelne elvégezni. A miskolci fesztiválok múltja, rangja, nem utolsósorban je­lene és jövője indokolja ezt a miskolciak részéről jogos kí­vánságot. A MÉM éfca js§ye vezetőinek feiaÉtegyezteis megbeszélése Évkezdéskor hagyományos, hogy a különböző tárcák kép­viselői tárgyalóasztalhoz ül­nek megyénk politikai, gaz­dasági és társadalmi veze­tőivel az időszerű teendők, a közös feladatok elemzésére. Tegnap, február 16-án dr. Vendégh Ferenc miniszterhe­lyettes vezetésével a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felelős munka­társai érkeztek feladategyez­tető megbeszélésre Miskolc­ra. A megbeszélést dr. Ladá­nyi József, a megyei tanács elnöke nyitotta meg. Üdvö­zölte a vendégeket, az érte­kezlet, munkájában résztve­vőket, köztük dr. Havasi Bélát, a megyei pártbizott­ság titkárát. A megyénk agrártermelé­sének 1981. évi produktumá­ról, az idei feladatokról, a MÉM fokozott támogatását igénylő fejlesztésekről készí­tett írásos beszámolóhoz Fa­ragó Károly, a megyei tanács osztályvezetője adott szóbeli kiegészítést. Többek között elmondta, hogy megyénk mezőgazdasága az előző évek­nél jobb alapokról indulva kezdhet az idei feladatok megvalósításához. Jobb a ta­karmányellátás helyzete, min­den eddiginél jobban sikerül­tek az őszi vetések, s kü­lönösen biztató a 83 ezer hek- tárnyi búzavetés állapota. A mélyszántásokat sikerült ma­radéktalanul elvégezni, s ke­vesebb a belvízelöntés is. A vártnál kedvezőbben alakult a termelőszövetkezetek pénz­ügyi helyzete. A nyereség a tavalyinak csaknem kétszere­se, s egyharmadárá ásókként a gyenge tsz-ekben a vesz­teségek összege. A termelő­üzemeknek a vállalatokkal kötött szerződései is azt tük­rözik, hogy a legtöbb mező­gazdasági, termékből a tava­lyinál nagyobb áruértékesí­tést terveznek az idén. Dr. Vendégh Ferenc mi­niszterhelyettes megyénk ag­rárgazdaságáról a tárca mi­nősítését, véleményét össze­gezve, örömmel állapította meg. hogy a nagyüzemek termelésében az utóbbi két év kedvező változásokat ho­zott. Helyesen alakult a ter­melési szerkezet- előbbre lé­pés történt az új feltételek­hez való igazodásban. Az új szabályozók a megye kedve­zőtlenebb térségeiben jó irá­nyú változásokat eredmé­nyeztek. Felhívta a figyel­met a gabona- és húsprog­ram sikere érdekében elvég­zendő további teendőkre. A hústermelés fokozása és gaz­daságosabbá tétele megkíván­ja megyénkben, az abrakfel­használás csökkentését, s a nagy kiterjedésű gyepterüle­tek sokkal jobb hasznosítá­sát. A szakemberellátás meg- , javításához, a kedvezőtlen adottságú vidékeken való le­telepítésükhöz a MÉM továb­bi fokozott támogatását ígér­te. Dr. Havasi Béla. a megyei pártbizottság titkára a ta­nácskozás során elsősorban a bodrogközi meliorációs beru­házásokhoz kérte a minisz­térium segítségét. Különösén sürgős annak eldöntése, hoev a tervezők két javaslatából melvik kerül mielőbb meg­valósításra. Híd, út, park, világítás Több pénz Kivesd szépítésére Mezőkövesd város Tanácsá­nak az idei évben is egyik fontos feladata az utak, hi­dak karbantartása, korsze­rűsítése. Mint ismeretes, en­nek a városnak sok gondot okoz a települést átszelő 3. sz. fő közlekedési út hallatla­nul nagy forgalma. Ahol csak lehetséges, igyekeznek a belső utcákba terelni a he­lyi forgalmat. Ezek karban­tartására az idén 8 millió forintot fordítanak, 30 szá­zalékkal többet, mint tavaly. A parkok, közterületek tisztítására is több pénz jut az idén Mezőkövesden, de ezúttal is számítanak a la­kosság társadalmi munkájá­ra. A városban nagy ha­gyományai vannak a társa­dalmi munkának, a városla­kók minden tavasszal sok órát fordítottak a közterü­letek rendbehozatalára, a ú- rágosításra. a faültetésre. Itt valósult meg először az a nagyszerű ötlet, hogy a gyü­mölcsösökben vadul növő k;s gyümölcsfákat a város ut­cáira ültették. A közvilágításra ugyan­annyi pénz jut, mint tavaly, ám a költségek csökkentése érdekében egyes útszakaszo­kon megkezdik az úgyneve­zett féléjjelés világítást. Eh­hez már el is készültek a tervek.

Next

/
Thumbnails
Contents