Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-14 / 38. szám

1982. február 14., vasárnap

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5

Ökörfarkkóró, kenderfű, édeskömény

ipszerí

az ózdi gyópiváay-szallet

Ginseng — nemcsak férfiaknak

A gyógynövények ősidőktől fogva természetes gyógyszerei a különféle betegsegeknea. Ilyenkor télen különösen a hűléses, megfázásos panaszokra lehet kitűnő teaiteve- rékeket kapni a Herbária szaküzleteiben. Megyénkben a közelmúltban Özdon adtak át egy korszerű, s gazdag árukészlettel rendelkező

gyógy növény-szaküzletet, amely máris nagy népszerűségnek örvend.

Koreny Lászlóné üzletvezető elmondta, hogy a decemberi nyitás óta sokan keresik fel a boltot. Mi a sláger Özdon? Nos, nagyon népszerű lett a cserszömörcés szájvíz amely a fogínyvérzést, vagy a sorvadást szünteti meg. Különösen sok teakeverék fogy, s ezeknek az az előnyük, hogy nem tartalmaznak koffeint, ám élénkítenek, frissítenek, egyszóval kellemes közérzetet biztosítanak mindenkinek. A hűléses. megfázásos betegségek Is hathatósan gyógyíthatók a különféle keverékekkel. A leghatásosabb ezek közül az ökörfarkkóró virág, hársfavirág, bodza, kankalingyökér. tüdőfűlevél, martilapu, fehérmólyvagyökér és -levél, kakukkfű, kenderfű és édeskömény keveréke, amelyet hétéves kortól bárki bizalommal fogyaszthat.

A vezetőnő receptje természetesen csak akkor ér valamit, ha betartják az utasításokat, amivel az ózdi boltban nem fukarkodnak. Sokan vannak ugyanis, akik magánszorgalomból gyűjtik a gyógynövényeket, s itt csak fel- használásukhoz kémek tanácsot. Mi is ezt tesszük, amikor arról érdeklődtünk, mit javasol ilyenkor tél . végén, tavasz eleién a boltvezető.

— Érdemes felkeresni a gyógynövényszaküzletet mindazoknak, akik ilyenkor fáradékonyabbak, hiszen többféle vitamindűs regenerálőszert is tudunk javasolni. Ezek a természetes készítmények mindenkit átsegítenek a tavaszi fáradtságon. A közérzetjavító. s a szellemi frisseséget biztosító szerek között továbbra is az első helyen áll a ginseng. Jelenleg teát és szárított gyökeret tudunk adni ginsengből. Ellentétben a közhiedelemmel, a hölgyeknek is érdemes kipróbálni e készítményeket, nem is beszélve a diákokról, akik. ha vizsgaidőszak előtt fogyasztják a glnsengkészítményeket, talán hatékonyabban készülhetnek fel vizsgáikra.

— pusztafalui —

A sajószentpéteri üveggyárban

Bérek - jövedelmek

A Sajószentpéteri Üveggyárban az idei terveket a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan kellő gazdasági elemzések után. az üzemi de. mokrácia számos fórumán megvitatott és elfogadott javaslatok alapján készítették el. A bér- és jövedelempolitikai intézkedésekből, a tavalyi adatokat elemezve kitűnik: a bérfejlesztési mutatók és a bérpreferencia hatására a bérek nyolc százalékot meghaladó mértékben növekedtek 1981-ben. Ezen belül a fizikai dolgozók munkabére, illetve átlagkeresete valamelyest meghaladta a nem fizikai dolgozók átlagjövedelmét.

Az idén a fizikai és nem Gzikai állományban dolgozók

átlagbérének növelését azonos mértékűre tervezik, s így az átlagkereset növekedése 5—700 forint között várható.

Az elmúlt évben elhatározott és mozgóbérként felhasznált béralap terhére január 1-től — három helyen —kiemelt és differenciált alapbél resítést hajtanak végre. Megemelik a hutai gépészek és gépkezelők, valamint a főgépészek bérét. A vasárnapo. kon és munkaszüneti napokon dolgozók részére külön pótlékot állapítanak meg.

A mozgóbéreket a különösen nehéz fizikai igénybevételt jelentő kemence-felújításnál, valamint a teljesítményösztönzés fokozása érdekében használják fel.

Kifizetődő melléküzemág

t

Csokicsomagoló piÉcsszeÉ

Az igen mostoha természeti adottságok között gazdálkodó s így a melléküzemágak, az ipari tevékenység nyereségére „rászoruló” Szikszói Állami Gazdaság, az Aszaló közelében levő gyümölcsösénél! hűtő-tárolójában, az elmúlt év nyarán, házilagos kivitelezéssel, rendkívül olcsón, csokoládé csomagoló üzemet alakított ki. A Szerencsi Édesipari Vállalat részére bérmunkában csomagolnak itt különböző csokoládéfigurákat. Arnóczki József véhez, a csokicsomagoló részleg vezetőjéhez hasonlóan, aki 15 évig volt a gazdaság kertészetének dolgozója, a gyümölcsösben azelőtt csak idénymunkát végző nők körében toborozták a munkaerőt. Jelenleg «»ár 34 szikszói és a Szárazvölgy községeiben élő as*- szonynak és lánynak biztosítanak állandó munkát. Most a téli idényben húsvéti árut csomagolnak. Március 20-ig 230 mázsa különböző méretű nyuszi és más csoki figurát „öltöztetnek” fel színes szta- niol ruhába. A hétdekás nyusziból például napi 744 darab becsomagolása jelenti a norma teljesítését, de az ügyes kezűek a 900 darabos teljesítményt is elérik. A gazdaságnak nyereséget dolgozóinak állandó kereseti lehetőséget biztosít a melléküzem- ág. És csúcsidényben a kertészetben sem fog hiányozni a munkaerő: a csokicsomago- lók úgy szerződtek, hogy hatvan napig ismét gyümölcsszedés lesz a munkájuk.

— Barátságos, iparkodó emberek élnek itt Pusztafaluban, s bár minden A hosszú tél után itt, Zemplén legészakibb részén is

évben sok pálinkát főzetünk, nem italozó ez a nép - hallottuk idős Har- mindenki a tavaszt várja. Harcsárikéknál a kipattant

csárik Istvántól és feleségétől. barka már a közelgő kikeletet ígéri.

Pátriánk, Pusztafalu

Mint minden kis településen, Pusztafaluban is a vegyesbolt a falu információs központja. Czók Imre boltvezető 1955. február 15-től áll a pult túlsó oldalán.

am, hozzál csak szalonnát, meg tepertőt. Tudják, hogy először nyomozónak néztem magukat. A múltkorában ugyanis az erdészettől elloptak egy Styhl fűrészt... Fogyasszák csak, mintha otthon lennének! Várjanak, majd hozok hozzá egy kis savanyúságot is ... (Nagy János né).

„Ez a falu megőrizte zártságát. A fiatalok csak községen belül' házasodnak. Nem azért, mert féltik a vagyon széthullását., hanem azt tartják, hogy más falubeli nem alkalmas arra a nehéz munkavégzésre, amit' a pusztafalusi ember mindennap végez.” (Kiss Pál lelkész írta mindezeket

1934- ben).

„Pusztafalu határában kőkori telepet találtak” (Abaú j—Torna vármegye

1935- ös monográfiájában olvasható).

— Ügy 450 fő körül van most a község lakossága. Lassú elvándorlás tapasztalható, főleg a fiatalok költöznek el Hollóházára, Pálházára. Érthető, hiszen közelebb akarnak kerülni a munkahelyükhöz. Pusztafaluban, csak tanácsi kirendeltség van. Iskola, óvoda már nincs. A gyerekeket mindennap busz viszi Füzérkomlósra. (Csomós János református lelkész.)

„Ebben a házban született ... Szádeczky-Kardoss Lajos dr. történetíró, a Magyar és Lengyel Tudományos Akadémia tagja ... és Szádeczky-Kardoss Gyula dr. geológus, egyetemi tanár... (Emléktábla a református parókia falán.)

A szántóterület aránya országosan 54,5 százalék, Pusztafaluban ez mindösz- sze 48,9 százalék. (Adat a Zempléni-hegység turista kalauza c. kiadványból.)

— Idősek beszélik, de a

mezsgyékben meglevő kőhalmok is ékesen bizonyítják, hogy rettenetes nehéz ezeket a földeket megművelni. Az eke újra és újra követ forgat a felszínre, amit bizony kézzel kell összeszedni. (Csomós Janos.)

— A föld jelentette e népnek mindig a megélhetést. Kinek mennyi volt. Akinek volt tíz holdja, az valahogy meg tudott belőle élni. Nekünk csak három hold volt, úgy, hogy el kellett járnunk kepés- aratónak Felsöregmecre, meg máshová. Vagy mentünk gróf Károlyi László birtokára erdőmunkára. (Id. Harcsárik István.)

„Pusztafalu, Kajata ezt az Isten nem adta.” (Szállóige e tájon.)

— Ügy bizony, az urammal még kökényvirágot is jártunk szedni, hogy abból legyen valami kis pénz. (Harcsárikné, Kis Hutlcai Zsófia.)

„Pusztafalu gödörben van, a Tilalmas felette van. Ott mérik a ió pálinkát, a legények csábítóját. (Egy helyi népdal első két sora.)

— Van itt annyi, de any- nyi gyümölcsfa, hogy csak győzze az ember leszedni a termést. Akad itt olyan nem is egy, aki kétszáz liter pálinkát is főzet. Csak az a baj, hogy messzire kell vinni. Pálházára, sőt még messzebb Göncruszká- ra. Nem érné meg az áfésznek vagy a tsz-nek Pusztafaluban létesíteni egy kis főzőt? (Farkas János, 74 éves.) „

— A postánk nyolcvanban épült. Társadalmi ösz- szefogassal, a népfront támogatásával. Egy régi melléképületből alakítottuk ki. Nagyon örülünk neki. Naponta körülbelül ötven levél érkezik a faluba. Napilapból 72 darab jár, a Szabad Földből 44. Televízió-előfizetőnk 84 van. Gépkocsi? Rengeteg. Hirtelen nem is tudnám megmondani mennyi. (Csomós Jánosné postahivatal-vezető.)

— Ez az egy vegyesboltunk van, meg mellettünk az italbolt. Az alapvető élelmiszerekből, vegyi árukból, jó az ellátás, az iparcikkekre, ruházati árukra ugyan ez már nem mondható ' él. (Czók Imre vegyesboltvezető.)

— Valamikor sokan jártunk Miskolcra is dolgozni. A kohászatba, az építőiparba, ki, hova. Képzelje, Pálházáig jött csak á vonat, onnan meg — mi mást tehettünk, legtöbbször gyalogoltunk egészen hazáig. (Kopasz András 'nyugdíjas.)

— Innen most Hollóházára járunk legtöbben dolgozni. A porcelángyárba. Talán százan is vagyunk, akik ott dolgozunk. Autóbusz visz, autóbusz hoz bennünket. A többiek? Az erdészetnél, illetve a Felsőhegyköz Tsz-ben dolgoznak. (Ifj. Harcsárik Istvánná.)

— Évente százon felül van a háztájiból leadott bikák száma. Itt még majd minden háznál tartanak szarvasmarhát. Sertést is hizlalunk, ilyenkor télen kettőt-hármat is levágunk saját ellátásunkra. (Kopasz András.)

— Ma reggel 168 liter tejet gyűjtöttem be, estére olyan 140 liter körül várható. Nyáron ennél lényegesen többet hoznak, akkor egy nap az 500 litert is eléri a beadott lej mennyiség. (Czók Sándorné tejbegyűjtő.)

— Most a fiatalok olyan ruhában járnak, hogy régen talán a gróf fiának sem volt különb. Ma is sokat kell dolgozni, — főleg ak‘ vinni akarja valamire —, de a munka látszatját össze sem lehet hasonlítani a régi világéval. (N. Zeher Imréné Kopasz Mária 70 éves.)

— Kóstolják meg a borom I A Bagoly-dűlőben termett. Delawáre, meg egy kevés Noah. Hoev mennyi cukor van benne? Húsz fokra illett feljavítanom1 No, egészségünkre! (N. Zeher Imre 73 éves.)

Pusztafalu. 1982. február

Lejegyezte:

Hajdú Imre Kcp: Lacző József- Van egy tehénkénk, kél malackánk, 200 négyszögöl szőlőnk. Ezek adják a mindennapi munkánkat - mondta a 73 éves N. Zeher Imre bácsi.