Észak-Magyarország, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-14 / 11. szám

1982. január 14, csütörtök ESZAK-MAGYAJtO&SZAG 4 Hogyan takarékoskodtunk? Mérlegen az energiafogyasztás Mit vetünk tavasszal? Az energia, köztük a vil­lamos energia értékét azok az emberek ismerik, akiknek valamely nagy változást ho­zott az életükbe, no, meg azok, akiknek egyszerre el­tűnik az életükből. Ettől — az utóbbi — nagy traumá­tól intézményesen óvnak bennünket, tehát nem túl magas az a létszám, amely az energiát istenítő embere­ket tömöríti. Az energia is- tenítését senki sem várja el tölünk, az azonban biztos, hogy legújabb korunkban na­gyobb tiszteletet érdemelne. Burgony Lászlóval, az Észak-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat műszaki vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk arról, hogy miként alakult ez a tisztelet az elmúlt évben, 1981-ben megyénkben, illetőleg abban a régióban, amelyet ellát a vállalat. Mindenekelőtt az üzembiztonság, az „intézmé­nyesített óvás” került szóba. — Az elmúlt tervidőszak során olyan, országosan is kiemelt beruházásokra ke­l-ült sor a megyében, ame­lyek nélkül bizonytalanná, sőt kritikussá válhatott vol­na a villamosenergia-ellátás. Néhány éve fejeződött be a Borsodi Hőerőmű rekonst­rukciója, átadták a Tiszai Hőerőművet. Mindezek mel­lett üzembe helyeztük a 400 kilovoltos állomásokat Félső- zsolcán és Sajódvánkán. Meg­jegyzem, a felsőasolcai állo­más telepítése sok gonddal járt, és nem valósulhatott volna meg, ha Borsod megye vezetői nem állnak mellénk következetesen. A mi számí­tásainkat, műszaki prognózi­sainkat mellékelve, sikerült összegeket nyerniük erre a beruházásra. — Nyilván nehéz a felsői* intézkedési szervek dolga, hi­szen 19 megye jól megalapo­zott igényt nyújt be, a nép­gazdasági lehetőségeik viszont korlátozót tali. — Borsod indokai végül is súlyosaknak ítéltettek. Ha nem épül meg a zsolcai állo­más, Miskolcon és környé­kén sok áramszolgáltatási üzemzavar nehezítette volna a munkát, az életet. Végül is jó alapokkal indulhattunk 1981-ben, a megye iparát, és lakosságát biztonsággal szol­£v végeken, s ai új ír kezdetén szokásunk már, hogy számba vegyük közös gondjainkat. Ezt tette hetek­kel ezelőtt az országgyűlés téli ülésszaka, amikor az 1982. évi költségvetést vitat­ták meg. Ehhez hasonló dol­gokról volt szó az SZMT el­nökségének közelmúltban megtartott ülésén is. A két ülés, tanácskozás léptéké­ben. jelentőségében termé­szetesen eltérő súlyú, más az eredménye is, az érintke­zési pontok azonban közö­sek. Részesedés a nemzeti jövedelemből Hogyan élünk, dolgozunk, mennyi értéket alkotunk, s mennyit fogyasztunk? Helé- nyi István pénzügyminiszter költségvetésünkkel foglalko­zó expozéját valamennyien olvashattuk, hallhattuk: „1981-ben az életszínvonal kismértékben emelkedik. Ezt becsülnünk kell, különö­sen. ha arra gondolunk, hogy a bonyolult nemzetközi és gazdasági körülmények mi­att a vártnál is nehezebbek voltak a feltételek.” Boldogulásunk egyetlen le­hetséges útja. mint mindig, Ul82-ben is a munka. Ter­gálja a villamoeenergia-r-end- szer. — Hogyan sáfárkodott Borsod a rendelkezésére álló villamos energiával? — Két tényező befolyásol­ja az energia-gazdálkodást, az első az elfogyasztott villa­mos energia mennyisége, a második az igénybe vett tel­jesítmény. Ipari és mezőgaz­dasági üzemeink fogyasztása nagyjából azonos a tavalyi­val, minimális növekedés re­gisztrálható. A lakossági fo­gyasztás 4—5 százalékkal nö­vekedett 1981-ben, amely az életszínvonal stabilitásának tudható be. Voltak olyan évek, amikor térségünkben 12, sőt 16 százalékkal növe­kedett egy év alatt a felhasz­nálás. A nehezebb gazdasá­gi körülményeik hatása 1980- ban volt. a legérzékel hetőbb. amikor is nem emelkedett a fogyasztás. Kevésbé kedvező a kép akkor, ha az igénybe vett teljesítményt vizsgáljuk. Az ipari vállalatoknál ugyan ellenőrzött és ösztönzött a csúcsidei teljesítmény, ám még mindig igen kicsi az az eredmény, amelyet elköny­velhetünk. — A XXI. pártkongresszus is súlyponti kérdésként jelölte meg gazdaságpolitikánkon belül az energia-takarékossá­got. Vajon a teljesítményi mutatók is ebbe a kategó­riába sorolhatók? — Sajnos, igen sokasra úgy hiszik, hogy a kritikus órák zavarai csak a mi vállalatun­kat érintik, tehát úgy gon­dolják, oldja meg az ÉMÁSZ a bajokat. Nem erről van szó, hanem arról, hogy az es­ti csúcsok mindannyiunktóJ, a népgazdaságtól igényelnek méregdrága beruházásokat Nagyon nagy volna a ráfize­tés, ha eszményileg ki akar­nánk elégíteni az igényeket: az erőmüvek naphosszat áll­nának, és várnák azt a né­hány órás esti csúcsot. Ezt még a leggazdagabb ország sem engedheti meg magának. — Lehetne-e adatokkal is regisztrálni az igénybevételi hibákat? — Mintegy 3 százalékkal növekedett a csúcsidei telje­sítmény 1981-ben. Sajnos, nem sok vállalatot tudok jó példaként említeni, ám ha valakit, akkor az a Lenin Ko­hászati Művek. Technológiát mészelesnek, s nyilvánvaló­nak tűnik tehát, hogy a na­gyobb teljesítményt jobb munkát — magasabb mun­kabérrel ismerjük el. E témával összefüggésben az SZMT elnöksége azt vizsgálta, milyen új voná­sok fedezhetők fel — 1ÍT79 óta — a megye nagyüzemei­ben a teljesítménybérezés, illetve annak kiszélesítése terén. A munkabér, részesedé* a nemzeti jövedelemből. A munkabér, — ugyanakkor — a termelési költség eleme, a piaci egyensúlyhoz szüksé­ges vásárlóerő része, az élet- színvonal alakításának és az anyagi ösztönzésnek fontos eszköze. Gazdasági építő- munkánk jelenlegi időszaká­ban most talán az ösztönző funkció a legfontosabb. Helytelen gyakorlatok ellen Az SZMT elnöksége meg­állapította: a teljesítmény­követelmények alapján bére­valamint munka- és üzem- szervezési intézkedésekkel se­gítik az energia-gazdálkodást — És mások? — Eléggé szomorú a kép, mert az ipari üzemek még mindig nem eléggé érdekel­tek a termékekbe fektetett fajlagos energia-l'elhaszná- lást illetően. Nemzetközi adatokból tudom, hogy egy mértékegységnyi áru előállí­tása a fejlett országokban 50 —60 százalékkal kevesebb villamos energiát igényel. Ezek fogyasztási tények, de nem választhatók el az igény­bevételtől. Véleményem sze­rint az energiatudattal van baj nálunk. Eire egy példa: a £ ipari fogyasztóknak alig 2 százaléka jelezte a múlt év­re, hogy olyan teljesítmény­igénye van, amely segítené a térség energia -gazda 1 k<xlásá t. — Milyen módszerekkel le­hetne még könnyíteni a kri­tikus órákon, illetőleg mivel segíthetnék a vállalatok és a lakosság te l j esi t.mén y - gaz­da lkod ást? — A kisfogyasztók, a la­kosság körében is egyre gya­koribbak az esti felhasználá­sok. Sokszoi' egy egész utca sínyli meg egyetlen barká­csoló ember hegesztökészülé- két Ilyen esetekben bárki­nek a bejelentését kivizsgál­juk, hiszen közérdekről van szó. Néhány félreértést is el kell oszlatnunk. Sokan úgy értelmezték, hogy az a ren­delek amely az o&ajkáíyhák kiváltását szorgalmazza kö- zületeknél, a lakosságra is vonatkozik. Ez nem így van. Nagyon sok községből érkez­nek hozzánk kérelmek a hő­tárolós villanykályhák üze­meltetésére. Sajnos, sok he­lyen nem tudjuk ezt megol­dani, mert a hálózat nem bírná el a terhelést, bár rend­szerszinten jó volna az éj­szakai vételezés. A rekonst­rukcióknál természetesen fi­gyelembe vesszük ezeket az igényeket, de rekonstrukcióra csak néhány helyen kerülhet sor. Mód van viszont arra, hogy a tanácsok megrendel­jék tőlünk a munkát: vagy költségvetésből, vagy a la­kosság anyagi hozzájárulásá­val fedezzék a hálózatfej­lesztést — mondotta Burgcmy László. I>v*T Györgyi zettek köre nőtt. ea. azon­ban még nem éri ei a kí­vánt szántét. A felmérő vizs­gálat során csaknem 110 ezer dolgozó munkaügyi ada­tait elemezték. Megállapítot­ták, hogy a központi elkép­zeléseknek megfelelően nőtt a fizikai dolgozók aránya — így — például az építőipar­ban 79,3 százalékról 82,7 százalékra, a vegyipari vál­lalatoknál 78,2 százalékról 79,2 százalékra. Ám amíg a teljesítmény-követelmény alapján bérezett dolgozók köre a vegyiparban emelke­dett, addig az építőiparban számuk csökkent. Az építőiparban ezt azzal indokolják, hogy az időbér plusz prémium bérforma na­gyobb lehetőséget teremt a minőségi bérezésre, ösztön­zésre ... Jó lenne, ha való­ban így lenne! Vannak vi­szont olyan tapasztalatok is. hogy a dolgozók azokat a munkafeladatokat részesítik előnyben, amelyekről tud­ják, erre majd „ró lehet hajtani”, s ami így szinte automatikusan, a szokásjog alapján prémiumot jelent. Az ilyen, illetve az ehhez hasonló gyakorlat megelőző­Magasraktár Szerencsen, a D1GÉP „D”-gyár- egységében január elején he­lyezték üzembe a 403 négyzet­méter alapterületű magasrak- tárat, mely a forgácsolóüzem és a szerelde között adagolórak­tár szerepet tölt be. A hatszin­tes tárolótérrel a gyártás szer­vezését, a termelés színvonalá­nak növelését segítik elő. Fotó: Kozma István Építkezések Tiszakarádon A bodrogközi községekben ebben az évben is több je­lentős építkezésbe kezdenek, illetőleg folytatják a koráb­ban megkezdett építkezést. Űj óvodák, szolgálati lakások, napközi otthonok, hidak, utak építését, felújítását tervezik. A legnagyobb összeggel Ti- szakarád község Tanácsa sze­repel az építkezési tervekben. Ilyen célra összesen 9.1 mil­lió forintot irányoztak elő. Ebből űj óvodát, öregek nap­közi otthonát, szolgálati laká­sokat létesítenek, s felújítják a község útjait is. sét szolgálja a sok helyen eredményesen alkalmazott, egy összegű munkautalványo­zás. Ott ugyanis, ahol meg­felelő műszaki normák se­gítségével dolgoznak, bár­mely termelési értékhez elő­re hozzárendelhető a ter­melési költség valamennyi eleme: az anyag, az energia- költség és így a munkabér is. A felhasználás nagyobb Nem lehet véletlen, hogy a Borsodi Szénbányák Vál­lalatnál —. ahol nagy ha­gyományai vannak a telje­sítmény-követelmény sze­rinti bérezésnek, — nemcsak a fizikai dolgozók aránya hanem a teljesitménytől füg­gő bérezésben foglalkozta­tottak köre is bővült. Me­gyénkben — általában — kedvezőnek mondható, hopv a vállalatok gazdálkodási gyakorlatában előtérbe ke­rültek a minőségi és gazda­ságossági tényezők és ez a bérezés formájában is ér­vényesül. (Folytatás az 1. oldalról) vállalja a fémzárolt tavaszi árpa szállítását. És ugyancsak ebben a gazdaságban „kikí­sérletezik” a konténeres ve­tőmagszállítás legjobb mód­szerét is. Zabból, különböző takar­mánynövényekből, burgonya vetőgumóból, napraforgóból, alacsony FAO-számú kuko­ricákból is jó ellátást, bősé­ges választékot ígérnek a ve- '• tő magosok. Sajnos, vidékünk pillangósai közül a lucerna- vetőmag szinte csak mutató­ba akad. Az egyik ok, hogy már második esztendeje rendkívül gyenge volt me­gyénkben a lucernamagfogás. És nemcsak az időjárással, hanem a „hozzáállással” is baj volt. Az egész megyében összesen annyi lucernamagot sikerült felvásárolni, mint amennyit néhány esztendeje egyetlen gazdaság is meg tu­dott termelni a mezőkövesdi járásban. Nem is egy olyan nagyüzem akad, amely 12—.14 tonna lucernavetőmagot „igé­nyelt”, s összesen 70 tonna volt az egész megye magfogá- sa. Ilyen körülmények között bizony nem várható zavarta­lan ellátás, és ha sikerül is külföldről lucernavetőmagot beszerezni, annak az ára bi­zonyára „borsos” lesz. Sátoraljaújhely város Ta­nácsa a legutóbbi ülésén a köztisztaság fenntartására vonatkozó, tíz évvel ezelőtt hozott rendeletét hatályon kívül helyezve új tanácsren­deletet alkotott. Ezt az tette indokolttá, hogy a motorizá­ció és a technika fejlődése következtében a közületek- nél, az üzemekben, háztar­tásokban olyan „új” anya­gok, „újfajta” hulladékok ke­letkeznek, amelyeknek a „sorsáról” a régi szabályren­deletekben még nem lehetett szó. A városi tanács megvitatta az új rendelettervezetet és azt hatályba léptette. Az új rendelet az általános tudni­valókon kívül gondosan sor­ra szedi a helyi körülmé­nyekből adódó sajátos fel­adatokat is. Igen körültekintően és részletesen foglalkozik a sze­lletén yi István expozéi á- bói: „ ... a felhasználás bor is nagyobb az előállított jöve­delemnél, bár ez a különb­ség lényegesen kisebb, mint néhány éve volt... ... A költségvetés (1982 évi) tervezett hiánya tehát 15 milliárd forint. Ez a hi­ány a múlt. évinél sajnos nagyobb. Növekedésének fő oka, az. hogy miközben a külgazdasági egyensúly ja­vítását a népgazdaság jöve­delmének a korábbinál jó­val lassúbb növekedése mel­lett lehet megvalósítani, ad­dig az életszínvonal stabili­tása a költségvetési kiadá­sok növekedésének csak az előzőnél kisebb arányú las­sítását teszi lehetővé...” Az 1982-es év tehát — lassan megszokjuk már — nem kisebb, hanem nagyobb követelményt állít, a válla­lati kollektívák, az egyének elé. Nagyobbak, növekvők az igények: a vállalkozókedv, az energiatakarékosság, a takarékos gazdálkodás te­rén is. A nagyobb követel­Ami a termeltetést illeti: megyénkben az idén különö­sen a lucernamagfogásban, a borsóféléknél és a csillagfürt­nél várnak jelentősebb előre­lépést. A nyári másodvetések (tarlóvetések) is többet hoz­hatnának a konyhára, ha a gazdaságok nem csupán az utolsó pillanatban jeleznék vetőmagigényeiket, hanem előrelátóbbak lennének, s megterveznék a másodnövé­nyek vetéstervét. A korábbi években gondo­kat okozó takarmányrépamag már nem hiánycikk, néhány borsodi gazdaságban, így Ináncson es Sajópüspökibeu megtermelték a vetőmag­szükségletet. A zömmel a bel­vizes öblözeteinkben ter­mesztett fűszernövényből, a köménymagból is sikerült új vetésekkel pótolni az előző évek belvízkárokat szenve­dett. kipusztult táblákat. És végül egy ajánlat: ta­valy a mezőkövesdi, az ede- lényi es az encsi járás jó né­hány háztáji gazdaságában jól fizetett az exportra ter­melt karós bab, azaz a Ju- liska-bab. Hektáronként 15— 20 mázsát terem, s mázsáját 3600 forintért vásárolják fel. Karós bab termelésére az idén is köthetnek szerződést a kis­üzemek. (p. s.) métszállitásnak, a közterük tek tisztán tartásának, az el­lenőrzésnek a kérdésével: Ügy intézkedik például, hogy az üzlethelyiségek előtti jár­daszakasz tisztítása a nyitva- tartás ideje alatt szigorúan az üzemeltető kötelessége, tekintet nélkül arra, hogy a szemét az üzleti tevékeny­ségből keletkezett-e vagy nem. Természetesen az üze­meltetőnek ezt a fela'datát a városgazdálkodási .vállalat is elláthatja — megfelelő térí­tési díj ellenében. Ugyanez a kötelezettség vonatkozik az utcai és a piaci árusokra: ők sem hagyhatnak szemetet, hulladékot maguk után a standjuk, bódéjuk körül. A háztartási és egyéb sze­mét, hulladék lei-akására je­lenleg a torzsási szeméttelep szolgál, de tervezi a tanács egy új szemétlerakóhely ki­alakítását a város déli részén. ményt és a nagyobb telje­sítményt viszont ennek meg­felelő béraránnyal kell — elvben — ösztönözni. Érv és ellenérv Eddig azonban talán a kelleténél nagyobb jelentő­séget tulajdonítottunk azok­nak az érveknek, amelyek azt. akarták igazolni, hogy miért nehéz a teljesít­ményarányos bérezés konk­rét alkalmazása. így példá­ul elterjedt vélemény volt, hogy az egyszerű és bonyo­lult munka egybevetese mérési nehézséget jelent. Napjainkban azonban, amikor az életszinvonal megőrzése láthatóan komoly gondot okoz a kormánynak, amikor az egyéni teljesit- mények igen nagy szóródást mutatnak és e teljesítmé­nyek nincsenek mindig össz­hangban a bérekkel, kije­lenthetjük: a bérpolitika igen fontos része a politikának. A keresetnek ösztönözni kell a nagyobb teljesítmény­re. a jobb munkára és ugyanakkor biztosítania kell, hogy a kereseti arányok megfeleljenek a társadalom igazságérzetének. Ez a bé­rezésben a vezetés számá’-a nagyobb felelősséget, az ed­diginél tudatosabb differen­ciálást jelent. Bnchert Mikié* Bátrabban differenciálni Ái ösztönző bérezésről Sátoraljaújhely tisztaságáért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents