Észak-Magyarország, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-12 / 9. szám

1982. jcmuár T2., kedd ÉS^.MM31A»QfcS£Ae J Ha mélyen az eke, feljön a kavics Az alaptevékenység alapozása Hogy a mei lék üzemági te­vékenység hasznából minél több megmaradjon, ahhoz a lehelő legkisebb mérvűre kell csökkenteni az alaptevékeny­ség veszteségert Hejőkeresz- túron. Az egészen ideális ter­mészetesen ezeknek a veszte­ségeknek teljes lefaragása lenne, ez azonban egyáltalán nem egyszerű, s főleg nem egyik napról a másikra meg­oldható feladat. Így summáz­hatnék annak a beszélgetés­nek a lényegét, amelyet a mi­nap a hejőkenesztúri Hejő- meirti Tsz elmúlt évi gazdál­kodásáról Kiss Tóth László­val, a szövetkezet főmezőgaz­dászával folytattunk, A kiindulási alap: a ter- mésaeti adottságok, amelyek mindenhol meghatározó té­nyezőnek számítanak. Itt a főgond a változó, de összes­ségében vékonynak mondható termőréteg, amely alatt rossz vízháztartású kavics, homok­ágy húzódik. Az Ilyen földek vízgazdálkodása, csapadék­megtartó képessége a lehető legkedvezőtlenebb, s már egy enyhébb szárazság is a nö­vény számára hátrányosan érezteti hatását. Jeliem bő a íőmezőeaadász egy* meg­jegyzése: — Ha a traktoros megfeledkeaik róla és mélyen leereszti az ékét, feljön a ka­vics, a homok.., A kérdés az elmondottak­ból adódik: mégis mit lehet, s egyáltalán lehet-e lenni va­lamit a gazdaságos növény- termesztés érdekébe® ? — A kötteégcsökkoTiés vagy ógy is mondhatom, a veszteségek csökkentésének talán legjárhatóbb útja ná­lunk a hozamok növelése. Ezt látszólag csak költségnövelés­sel érhetjük el, ha azonban megalapozott ez a befektetés, a többlethozamból származó haszon mégis csak az egység­nyi költség (tonnára vagy hektárra vetítve) csökkené­sét; eredményezi. Példákat a tavalyi eszten­dő erre adott... A múlt év a Hejómenti Tsz-ber az egyik legszárazabb évnek bizonyult, önnek ellenére fő növényeik­nél. kivéve a búzát, mégis emelkedett az átlagtermés. A 'avaszá árpa hektáronkénti nzama 10 mázsával volt 'óbb, mint az ötéves átlag a kukoricáé pedig 24 mázsával szárnyalta túl az ötéves ho­zam szintjét. A napraforgó is ebben az esztendőben termett ’egtöbbet a szövetkezetben, hektáronként 19 mázsa ter­mést adva. — A hátrányos időjárási és nnészeti adottságok ellen ' vedül az e tájra jól adap- H agrotechnikával, annak maximális, fegyelmezett • ''grehajtásával érhetünk el rész-, vagy teljes sikert. Az elmúlt két év tapasztalatai alapján az agrotechnikából mint gyűjtőfogalomból külön, ' - 'kiemelném a tápanyag­ai pót! ást és a vegyszeres .ényvédelmet, mint két ■an döntő tényezőt, ame- 1 ek a termésátlagok alakulá- ' -val meghatározó szerepet ' "rtzanak. Említhetem, hogy ' ’’ukoricánál 300 kilogramm- ■i 400—450 kilogrammra nö- Hik az egy hektárra kijut- ‘ott vegyes hatóanyagot, vanakkor folyékony nm '■n iával úgymond injektál- ' 'k is területeink egy részét ' mostani őszi búza velé- s“!hknek néldául 50 százalé­ka kapott, ilyen dopping­éért ... a gyommentesség fejitosságát szerepét pedig — különösen csapadékszegény időben — azt hteon nem is kell indokolnom. A fő növények (búza. ku­korica, árpa, napraforgó, lu­cerna, silókukoricaj mellett kisebb területeken kísérlete­zés, próbálkozás is történik. Adottságaikhoz alkalmazko­dó, kevés költségű, jól fize­tő növényeket keresnek. Eb­ből a szempontból kísérletez­tek tavaly például phacéliá- val. fehér virágú, édes csil­lagfürttel és mustárral. Van ami bevált, van, ami nem. A beváltaknál is gond, hogy az értékesítésük a kereslet in­gadozó volta miatt nem olyan egyszerű. Ezért hát e téren inkább csak részsikerekről szólhatunk. Az igazsághoz hozzátarto­zik, hogy próbálkozásaiknak határt szabnak a lehetőségek is. Például csak olyan növé­nyek kerülhetnek szóba, ame­lyek a már meglevő alapgép­sorokkal megművelhető!«, be­takaríthatok. Hejőkeresztú- ron speciális gépekre (ame­lyeket gazdaságosan ki sem tudnának használni) nincsen kiadható forint. Sőt a gépe­sítésnél különösen szem előtt tartják az ésszerűség elvét. Például nem szégyellnek „gazdagabb” üzemektől hasz­nált, de jól működő gépeket vásárolni. Így vettek tavaly két darab Claas Dominálod is. Hogy megérte-e? Nyáron két hét. alatt learattak (s ez is fontos tényező a vesztesé­gek csökkentésében), egy he­tet pedig Szlovákiában dol­goztak. Ősszel dupla területű kukoricát takarítónak be, mint amennyi maguknak ter­mett. Ennek pedig .az a ma­gyarázata, hogy a saját mel­lett bérmunkát is vállaltak. Az alaptevékenység másik ágazata, az állattenyésztés 1979-ig évente átlagosan 8 millió forint árbevételt pro­dukált. Az elmúlt két évben — ha nem látványosan, de — itt is lépkedtek előre. Per- rrne a korábban „beszerzett” lépéshátrányból van ks mit leadni. — Tavalyelőtt, s az «imáit évben már 12 millióra nőtt az árbevételünk. A szarvas- marha ágazatban tejtermelé­sünk az 1979. évi 2200 liter­ről a múlt év végéig 2900 li­terre nőtt. Tudjuk, még ez is igen alacsony szint, úgy­hogy e téren idén és a követ­kező években még lesz. bőven tennivalónk. Juhászatunk — amely 500—700 anyából állt korábban, és a tejesbárány- értékesítés jellemezte — az­előtt egy millió forint árbevé­telt sem ért el. Most 2,5 mil­liónál tartunk. Az anyalét- szám elérte a 900-at, a szapo­rulat pedig pecsenyebárány­ként kerül értékesítésre ... Azzal kezdtem, hogy a he­jőkeresztúri tsz-ben az alap- tevékenység veszteségeinek mérséklése, majd végleges megszüntetése a cél. Két éve ezen munkálkodnak, nem is eredménytelenül. Tenni-, ja­vítanivaló persae bőven ma­rad erre az évre, sőt & kö­vetkező esztendőkre is. De ha a folyamatosság nem szakad meg és továbbra is sikerrel munkálkodnak a kitűzött cé­lok megvalósításán, az ered­mény sem marad el. S a mel­léküzemágak hasznából — amelyet korábban csak a ka­vicsbányászat, most pedig mér a csavarkiszerelés, a ru- gósaláíét- és sasszeggyártás. ez évtől pedig építőipari és vasas részleg is jellemez — egyre több megmarad. Lépésváltás a borsodi hőerőműben Elsődleges a villamos energia 0] turbina beépítését tervezik A közel mát! beszámoló taggyűlésein nemcsak sokan szólaltak fel a párttagok kö­zül, hanem igen sokan vitat­koztál« is. Valamelyik tár­sukkal, vagy a beszámoló egyik-másik megállapításá­val, tehát részben, vagy tel­jesen ellentétes vélemények álltak szemben egymással. Márpedig régi tapasztalat, hogy a vita, a meggyőző ér­vek. a tények segítik leghaté­konyabban a nézetek meg­változását. a közös álláspon­tok kialakítását. Napjaink vitáit a pártélet eleven légköre, a demokrati­kus centralizmus teljesebb érvényesülése jellemzi, hozza felszínre. A közelmúlt sok fontos határozatát szinte össznépi vita előzte meg, gondoljunk csak a kongresz- szusi irányelvekre, vagy a VI. ötéves terv koncepciójá­nak eszmecseréire. A dolgo­zók, a párttagok hasznos ja­vaslatait, aggályait, kételyeit ezek a viták hozták felszín­re. Ezek a viták, eszmecserék nemcsak nézeteket tisztáztak, hanem segítették a jobb ha­tározatok, tervek meghozata­lát. Egyre kevesebbet hallani mostanában, ha egy-egy üzem, vagy pártszervezet munkáját minősítik, hogy „napirenden vannak a viták, a veszekedé­sek”. A két fogalom közé nem szabad egyenlőségjelet tenni. A vita, ha tárgysze­rű (és ha nem „akadémikus”), akkor a szocialista demokrá­cia, a pártmrmka nélkülöz­hetetlen eszköze. A viták agi- tatív ereje jelentősen befo­lyásolhatja a passzívabbakat is, hiszen minden értelmes felnőtt embernek van véle­ménye. legfeljebb elhallgatja, de az nem lehet cél, hogy látszólag egyetértsen ek mun­kahelyük, pártszervezetük kollektívájával. Manapság egyre kevesebb a vitától tar­tózkodó, a munkatársainak véleményére nem hallgató vé­nétől mellesleg többnyire azok félnek (vezetők és nem ve­zetők) * vitától, akik maguk is bizonytalanok az adott kérdésben, vagy kényelme­sek. Az év végi számvetések vitái a végrehajtás gyakor­latában igazolják majd, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan nem öncélúak voltak,- hanem jól szolgálták a cselekvési egység jobbítását. (Petr») A korszerűsítések eredményeként további negyedszázadig zavarta, tanul termelhet majd a borsodi hőerőmű. Fotó: Fojtán László A kőolaj világpiaci árának ugrásszerű emelkedése maga után vonta a szén szelepének, jelentőségének növekedését. Az energiaszolgáltatásban is előtérbe kerültek tehát a széntüzelésű erőművek, hi­szen a viszonylag olcsó hazai ásványkincset hasznosítják. A népgazdaság megváltozott energiahélyzetének és az ipar ­ág igényének megfelelően, a mai álláspont: törekedni kell e létesítmények kapacitásá­nak legteljesebb kihasználá­sára. Mit jelent ez a borsodi hóerőmű esetében, s hogyan tesz eleget a munkáskollek­tíva a korábbinál nagyobb felada toknak? — kérdeztük Molnár Gyula igazgatót. — A velünk szemben tá­masztott követelmények való­ban nagyobbak, mint ko­rábban — kezdte válaszát »* igazgató —, de hozzáteszem: újszerűbbek is. Értem ez­alatt a villamos- és hőener­gia-termelés arányának elto­lódását, az előbbi javára. A fejlesztett villamos energia mennyisége évről évre növek­szik, ezzel szemben a hőszol­gáltatás mértéke csökken. Nekünk mindez változást je­lent a munkánkban, az igé­nyekhez kell igazítanunk a termelés szerkezetét. Az idei tervszámok kellő­képpen alátámasztják az el­hangzottakat. Villamos ener­giából 990 ezer megawattóra fejlesztése a célkitűzés, s ez 40 ezerrel haladja meg az el­múlt évit. A szolgáltatandó hő 5 millió 200 ezer gigazsul- lal egyenlő, amely 180 ezer gigazsullal kevesebb a tava­lyi értéknél. De még ezt a hőmennyiséget sem muszáj a hőerőműnek kiadnia, mind­össze az ez irányú igénynek szükséges eleget tennie. Aho­gyan az országban ma már mindenütt, itt is az energia­takarékossági szemlelet érvé­nyesül. — Az ez évi tervünk feszí­tett — folytatta Molnár Gyu­la. — Annál is inkább, mert közben folytatjuk a régi, el­avult kazánok felújítását. Két tüzelőberendezés rendszere­sen áll, ezek rekonstrukcióján dolgoznak a vállalkozók, s a meg levő tíz kazánt alapul vé­ve, csak 80 százalékos telje­sítménnyel üzemelünk. A ve­lünk szemben támasztott kö­vetelmények rászorítanak bennünket a különféle éssze­rűsítésekre, a szervezési és műszaki intézkedésekre. A borsodi hőerőműben a múlt év októberében tértek át az ötnapos munkahétre. A nyári főjavítások során azon­ban a karbantartóknak ke­vés idejük jut majd a pihe­nésre. nekik három héten at valamennyi nap műszakba kell menniük. így a munka egy héttel hamarabb elvégez­hető, s ez többlettermelést eredményez. Sikerült meg­nyerni a folyamatos munka­végzéshez a külső vállalkozó, az ERŐKAR embereit is, nélkülük ugyanis elmaradna a siker. Egyetlen, ám fontos kérdésben kell még megtalál­ni a megoldást: hogyan, mi­lyen formában biztosítják majd a munka ellenértékét, a többletbért? Az igazgató sze­rint: hamarosan erre is sor kerül, vagyis megszerzik a szükséges pénzt. Az utóbbi időszak egyik számottevő beruházását je­lentette a vállalatnál egy fűtő­turbina üzembe állítása, amely a terjeszkedő Kazinc­barcika lakásait látja el hő­energiával. Nos, miután nyá­ron magától értetődően ki­sebb a hőigény, hiszen nem intenek, a gépi berendezés „befogható” villamos energia fejlesztésére. Ehhez szükség van természetesen bizonyos műszaki intézkedésekre, töb­bek között a hűtést szolgáló úgynevezett segédkondenzá­tor beépítésére. A ráfordítás azonban megtérül, hiszen nagyjából 20 ezer megawatt­óra áramot termelhet a fűtő­turbina. — Említettem a kazánok rekonstrukcióját; eddig öt­nél fejeződtek be a munká­latok — közölte az igazgató. — A hatodik tüzelőberende­zés újbóli üzembe helyezése a második negyedévben vár­ható. Eleget teszünk a kör­nyezetvédelmi előírásoknak is, elektrofiltert szerelünk be, megakadályozva ezáltal a szennyező anyagoknak a le­vegőbe kerülései. Az idén mintegy 300 millió forintot fordítunk a korszerűsítések­re, s szeretnénk a program megvalósítását kicsit meg­gyorsítani. Az elképzeléseink között szerepel a zagytéri porzás megakadályozása, hi­szen csal« így lesz teljes a környezet védelme. Ez irányú terveink kivitelezését anyagi­lag támogatja a megyei ta­nács, a környezetvédelmi alapból. A lényeg: földleta- karítással és locsolással ele­jét vesszük annak, hogy a szél a levegőbe emelje a ka­zánok tüzeléséhez porfinom- ságúra őrölt szenet. Ezek az ez évi tervek, cél­kitűzések a borsodi hőerőmű­ben. A jövőre vonatkozik an­nak az energiaracionalizálási pályázatnak a benyújtása és várható kedvező elbírálása, amely a villamos energia termelésének további növelé­sét hivatott elősegíteni. Az üzem 480 millió forint bank­hitelt szándékozik felvenni, s ebből egy új turbina beépíté­sénél« költségét kívánja fi­nanszírozni. Nem kis összeg­ről van szó, de az új gép évente 250—300 ezer mega­wattéra villamos energia fej­lesztésére nyújtana lehetősé­get Kotaj LfemM Az OTP számvetése (Folytatás az 1. oldalról) Jelentős mértékben növe­kedett Borsodban a lakosság betétállománya is. örvende­tes tény, hogy a takarékbe­tétben elhelyezett pénz mint­egy 810 millió forinttal több, mint amennyi az előző esz- lendőben volt. Ezzel együtt a megye betétállománya elérte a 8 és fél milliárd forintot. Ezen belül jelentős mérték­ben, mintegy 40—50 száza­lékkal növekedett az ifjúsági takarékbelétek száma is. Mind népszerűbb az átuta­lási betétszámla, amelyből jelenleg 13 ezer 200 darabot tartanak nyilván. Ilyen for­mája a takarékosságnak a megye minden OTP-fiókjá- ban megkezdhető. Ez annál is inkább lényeges, mert. egy­re 1öbb azoknak a vállala­toknak a száma is, amelyek vállalják, hogy a dolgozóik megbízásai alapján átutalják a pénzt az OTP-be. Eddig harminc vállalattal kötött a takarékpénztár ilyen jellegű szerződést. Ez év január el­sejétől került bevezetésre a csekkel történő fizetési mód. Az OTP állal nyújtott szol­gáltatásoknak ez az új konst­rukciója is mind népszerűb­bé válik, van érdeklődés iránt*. A takarékpénztár mindig a gyors, pontos, kulturált ki­szolgálásra törekszik. Ez volt tapasztalható a hiteligények kielégítésében is. Mint az adatok tanúsítják, a taka­rékpénztár Borsodban az el­múlt évben 2 milliárd forin- tobt engedélyezett, hitelként. Ennek az összegnek a fele hosszúlejáratú hitelként sze­repe:!.. Minden hitelfajta iránt, nagy volt az érdeklő­dés, s ami a lényeges: vala­mennyi igényt kielégítettek. Továbbra is az a cél, hogy a hitelnyújtás mindenkor jól alkalmazkodjék a követel­ményekhez, a megnöveke­dett feladatokhoz. Mert a feladatok ebben az eszten­dőben tovább növekedn» Az a törekvés, hogy a be­tétállomány legalább 630 mil­lió forinttal növekedjék, és az ifjúsági takarékbetétek szá­ma legalább 5 százalékkal le­gyen nagyobb a jelenlegi­nél. Hasonló a célkitűzés az átutalási betétek esetében is Előzetes számítások szerini 2,2 milliárd forintra tehető az az összeg, amit a legkü­lönfélébb hiteligények kielé­gítésére tudnak fordítani 1982-ben Borsodban. A vitában minden hozzá- noóló elismeréssel beszélt a takarékpénztár munkájáról és főként arról, hogy a la­kosság bankja a legnehezebb kérdésekben is kellő módon együtt tudott működni a ta­nácsokkal. jól szolgálta ala­kosság igényeinek a kielégí­tését. D r. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára azt hangsúlyozta: dicséretre méltó, amit a lakásépítések sikere érdekében tett az OTP. Arra kell törekedni — mondotta —, hogy a tervbe vett. garzon lakások időre fel­épüljenek. Rózsa Kálmán, a Miskolci városi Tanács elnö­ke elmondta hogy Miskol­con 200 garzonlakás előké­szítése kezdődött meg. Egy kérdésre válaszolva, arról is tájékoztatott, hogy a nyug­díjasok háza is felépül Mis­kolcon. Dr. Ladányi József a megyei tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy az OTP eredményesen segítette a ta­nácsok munkáját és tevé­kenységét. A gazdálkodás- gondok megoldásához na­gyobb rugalmasságra hívta fel a figyelmet. Elismeréssé’ szólt a takarékpénztár mun­kájáról, hangsúlyozva, hogy a fő célkitűzések megvaló­sultak. Felszólalt a megbeszélésen dr. Szirmai Jenő, az Orszá­gos Takarékpénztár veaér- ígazgatója, aki a vitában el­hangzott kérdésekre — töb­bek között — elmondotta: a hitelezési gyakorlatban sem­miféle változás nern várható. Javasolta: a garzon házaknál a tanács előre jelölje ki a tulajdonosokat, figyelemmel arra, hogy akinek van ifjú­sági takarékbetétje, az a ki­utalásnál részesüljön előny­ben. Elmondta: megkezdték a vizsgálatát annak, hogyan lehetne a jelenleginél olcsób­ban építkezni. Eszel kapcso­latban különféle észrevételek es javaslatok érkeztek az or­szágos központba, amelynek értékelése és feldolgozása fo­lyamaiban van. Szót kért a tanácskozáson dr. Fekete László vezérigazgató-helyet­tes, aki a tanácsokkal való együttműködés színvonalá­nak további növelését hang­súlyozta. Mindent egybevetve, az Or­szágos Takarékpénztár siker­rel zárta a múlt eszlendót, ami a megyei igazgatósáé és hálózata dolgozóinak, vala­mint vezetőinek jó munkálat dicsén. Ehhez igyekeznek megteremteni a szükséges feltételeket is aminek úiabb állomása lesz. hogy az év második felében megkezdő­dik a városi fiók építése, ahol korszerű körülmények között állnak a lakosság ren­delkezésére. I Hajdú Imre Tóth Fcrené [re! ésetaérek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents