Észak-Magyarország, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-08 / 6. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. január 8., péntek Város peremén, városkörnyéken S ÉmnlK és „határai” Ez év január 1-től — az El­nöki Tanács határozata értel­mében — Bükkszentlászló közigazgatásilag Miskolchoz tartozik, a megyeszékhely szerves részét képezi. Ugyan­csak ettől az időponttól kez­dődően Szirmabesenyőt, Alsó- zsolcát, Felsőzsolcát. Kisto- kajt és Mályit város környéki településsé nyilvánították. E rendelkezések a városélet minden területén szorosabbra fűzik a kapcsolatokat az em­lített településen élők és a nagyváros között. Így a köz- művelődés terén is. Vajon, hogyan készültek fel erre az .illetékes intézmények, meny­nyire veszik figyelembe az új helyzetet? Ügy véljük, első­sorban a művelődési otthon­hálózatban várható nagyobb fellendülés, ezért a fenti kér­déssel a Miskolc városi Mű­velődési Központ igazgatóját, Halmai Lászlót kerestük meg. — A változásokról termé­szetesen tudunk, kidolgozott terv. azon bah jelenleg még nincs arra vonatkozóan, hogy konkrétan milyen formákat ölt majd az együttműködé­sünk. Úgy tudom, most ké­szülnek ezek a tervek a ta­il es művelődésügyi osztályán. Ettől függetlenül nem állunk ismeretlenül az új helyzet előtt, hisz’ tudtuk, hogy lesz­nek teendőink, s jártunk is a terepen, körülnéztünk, ter­mészetesen elsősorban Bükk- szenttászlóra és Hámorra gon­dolva, az utóbbi is eléggé ki­esett eddig a városi hatókör­ből. A helyzetfelmérés alap­ján úgy látjuk, hogy mindkét ,helyen jó lehetőség van sza­badidős központ kialakításá­ra. Hogy ez mit is jelent? Egy­részt azt, hogy a meglevő ob­jektumokban meg lehetne ol­dani az általános igények alapján megfogalmazható kulturális szolgáltatásokat (zenehallgatás, diszkó, előadó­est és másokj; alkalmasak lehetnének ezek arra is, hogy a városban „bent” és „kint” élők azonos szintű programo­kat kapjanak, s adott esetben találkozhassanak is. Ez utób­bit szolgálná a szabadidős központnak az a „része”, amit az ottani környezet pluszként tud adni a betonrengetegben élőknek; a természet szépsé-' geivel, a szabadlevegő révén. Ilyen szempontból a belvárost tekinthetnénk vonzáskörzet­nek ... / — És mire számíthatnak a város környéki településsé előlépett községek? — Ezzel kapcsolatban nem tudok konkrétumokat monda­ni. a velük való együttműkö­dés gyakorlatára még nem születtek meg az elképzelé­sek. Gondolom, azt nem vár­ják tőlünk, hogy mi oldjuk meg a helyi közművelődési feladatokat, annak azonban nyilván nem lesz akadálya, Egy elfelejtett Jókai művei közül sokat vittek színpadra, de közülük csak egy zenemű, a Cigány­báró, amely az Opera színpa­dán ma is gyakran színre ke­rül. Pedig a nagy mesemon­dó nevéhez másik zenés mű is kapcsolódik, a Budai Népszín­házban 1869. április 1-én be­mutatott Homyacsek Vendel és Hanzli diák. Ezt a balett­szerű művet az író egyik fia­talkori elbeszéléséből, A sör- . íőzőből Molnár György igaz­gató készítette. Arról szól, hogy egy morva sörfőzőbői kardos felesége miképp nevel jó magyar embert. Molnár igazgató nagyon" kedvelte a különféle látvá­nyosságokat, görögtüzes, tán­cos darabokat. Nagy sikereit főleg ezekkel aratta. A Hor- nyacsek Vendelnek is ez volt a fő vonzereje. Egyik pazar kiállítású jelenetében például zöld békák, denevérek és li- dércek lejtettek táncot a szín­padon, a lidércbalerinák fe­jén lán^ lobogott... hogy egy-egy területen együtt­működj ünk, speciális lehető­ségeiknek „aládolgozzunk” ... Hogy körülbelül mi a jelen­legi helyzet az öt településen, arról némi képet beszélgeté­sünk másnapján kaphattunk, azon a városi koordinációs értekezleten, amelyre már az említett községek intézmé­nyeinek képviselőit is meg­hívták. Röviden: Kistokajban tiszteletdíjas igazgató van (egyébként Miskolcon tanít), véleménye szerint a kultúra háza meglehetősen rossz álla­potban van; ennek ellenére nem pénzben várnak segítsé­get, hanem színvonalas, nívós programokban. Szirmabese- nyő: függetlenített igazgatója most ismerkedik az intéz­ménnyel és a lehetőségekkel, szegényesnek tartja a tárgyi felszereltséget... Mályibun nincs művelődési otthon jel­legű objektum, tantermekben szorítanak helyet az eseten­kénti kulturális programok­nak ; ezek megrendezéséhez ők is szívesen fogadnák a vá­ros segítségei... A legjobb helyzetben a felsőzsolcaiak vannak, nekik eddig is voltak kapcsolataik miskolci intéz­ményekkel .. . (Az alsózsol- caiak képviselője nem volt jelen a „bemutatkozáson”.) Hogy jelent-e majd, s meny­nyiben, előrelépést e telepü­léseken a szorosabb Miskolc­hoz kötődés — a közművelő­dés területén — az hosszabb „kifutás” után dől majd el; mint Halmai Lászlótól is hal­lottuk, egyelőre alaposabb tá­jékozódás és ismerkedés kell, hogy a tervek megfogalma­zódjanak. Tőle azonban — a témához tartozónak érezve — arra is választ kértünk még, hogy Miskolc peremkerületei­ben várható-e valami javulás a kulturális szolgáltatások­ban? — Ügy ítéljük meg, hogy a görörnbölyi művelődési ház megfelelően funkcionál, képes a szűkebb környezetében élők számára az igényelt lehetősé­geket biztosítani, sőt bizonyos értelemben (kis csoportjai ré­vén) városi vonzása is van . .. A Martintelepen élők hagyo­mányosan a vasutasok által fenntartott Vörösmarty Mű­velődési Házhoz kötődnek: Tapolcán és Szirmán megle­hetősen kilátástalan a hely­zet; a továbblépés lehetőségei egyelőre nem biztosítottak. A szirmai Radnóti Művelődési Ház teljes felújítási tervei ugyan — végre! — elkészül­tek, de a munkálatok ebben az ötéves tervben még nem kezdődhetnek el... — Végezetül az Ady Műve­lődési Házról kérdezzük: tart­ják-e az építők a határidőt? — A jelek szerint nem lesz akadálya az augusztusi át­adásnak ... (t. ri. j.) Mai-balett A zeneszerző, Ka.czér Fer enc neve majdnem teljesen fele­désbe merült, 1830-as zenei lexikonunk meg sem említi. Pesten született, születési évét nem ismerjük. Egész pályafu­tása a színházakhoz kapcso­lódott. A harmincas években Pest-Budán, 1848-tól 1858-ig, majd 1867—68-ban Győrött volt színpadi táncmester, köz­ben más városokban is meg­fordult. 1368 és 1870 közt a Budai Népszínházba szerződ­tették karmesterinek, utána Miskolcra költözött, s ott halt meg 1871-ben. Főleg balettek­hez komponált zenét (A ter­mészet növendéke, A rosszul őrzött leány, Harlequin ka­landjai stb.). A Jókai-balett nem aratott sikert, mindössze nyolcszor játszották, akkor is félig üres nézőtér előtt. Értékéről, me­séjéről csak annyi tudunk, amit a korabeli kritikák írtak róla. V. M. Gouache, ceruza- és tusrajzok A miskolci Mini Galé- 9 ría falain Berki Viola félszáznál több münká- ja látható néhány napja. Ber­ki Viola neve a tárlatlátoga­tók előtt nem ismeretlen, több alkalommal szerepelt Miskol­con gyűjteményes tárlatokon és képei mindenkor meg-meg- állították, maguk elé vissza­visszavonták a látogatót. így van ez most is, a Mini Galé­riában, ahol a szűk térben igen megkapó sorozatok és egyedi darabok nyújtanak él­ményt. Igazán sajnálhatjuk, hogy nem fért több lap a fa­lakra. Elindul a látogató az egyik •sorozat mellett és azon kapja magát, hogy a régen tanult Arany-verset idézi magában, és csaknem hangosan mondja a verssorokat: „Este van, este van, ki-ki nyugalomba”, meg, hogy „Udvaron fehérlik sző­re egy tehénnek . .i aztán „Nem mese ez, gyermek...”. Tíz gouacne-eljái'ással festett lap ugyanis Arany János Csa­ládi kör című költeményét je­leníti meg, további ötön meg Arany balladáinak — Kapiszl ran, Szibinyáni Jank, V. László, Mátyás anyja, Both bajnok özvegye — egy-egy jellegzetes képe lép elénk. Tizenkét gouache a szépít isló- riákhoz szolgál illusztrációk­kal, három további egyedi gouache-t követően hat ceru­zarajzon Kármán József mü­ve, a Fanny hagyományai kel életre, végül húsz tusrajz zsoltárillusztrációkat mutat a tárlatlátogatónak. E tematikai felsorolás per­sze mit sem mond, ha nem látjuk a képeket, elsősorban a színes gouache-okat. Vala­mennyi kiállított lapra jel­lemző az aprólékos kidolgo­zottság, a klasszikus művészet cizelláló finomságainak és a naiv festészet ábrázolástech­nikájának helyenként gro­teszkbe hajló ötvözete, a ha­gyományos formák és a kor­szerű mondandó összehan­goltsága. Berki Viola minden lapját belengi valami jóértel­mű gyermeki naivitás; szín­világa hihetetlenül széles ská­lán mozog, képei közérthetők, mondandójuk világos, akár sorozatban jelentkezzenek is­mert irodalmi művet idézően, akár egyedileg, mint például az Ajatolla félre áll a haja- tolla című gouache. Színes lapjai többségben alapvetően játékosak, s noha a tusrajzos zsoltárillusztrációk ezt a fajta játékosságot nem kínálhatják, azok szigorúbb fekete-fehér­jén is átsüt Berki Viola lát- tatásmódjának groteszk fin- Tora. A minapi megnyitón dr. Végvári Lajos művészettörté­nész méltatta Berki Viola munkásságát, s rövid előadá­sához nagyszerű „bizonyító háttérül” szolgált az ötvenhat mű. amely egyébként ünnepi bevezető utáni napokban, csendes szemlélődés közben is igaz örömet és élményt kínál mindenkinek, aki elmegy a Kossuth utca 11. alá a tárla­tot megtekinteni. Egyébként február 12-ig látogatható. (bm) M ivel az 1982-es évet az öre­gek esztendejének nyilvá­nították, most majd oz öre­gekről lesz szó mindig, akárcsak 1981-ben a rokkantakról. Elke­rülhetetlen, hogy az ilyen világ­kampányhoz kapcsolódó, alap­jában jó szándékú akcióknak ne nőjenek vadhajtásai, túlzásai, negédeskedésbe forduló indái, túllihegő és ennélfogva az ér­dekelteket már bántó melléfo­gásai és lenyesegetésre való Ki­növései. így van és lesz ez most is. Január 5-én este a Tv-Hiradó első kiadósában Gál Jolán bel­politikai műsorvezető egy ripor­tot követően negédesen csücsö­rítve kommentálta a látottakat és mondta el véleményét az öre­gekkel kapcsolatos egy s más intézkedésről. Rosszallotta pél­dául, hogy „öregek napközi ott­honának" hívják az öregek nap­közi otthonát, mert az valami­féle bölcsődés visszautalást asz- szociálhat, és helyette más el­nevezést javasolt. Például na­gyon melegen ajánlotta, hogy ezt az öregek napközi gondjait enyhítő létesítményt nevezzék el inkább „Naplemente-klubnak.” Hivatkozott Lakatos Vince Nap­lemente című tévédokumentum- sorozatára, amely ugyancsak az öregekről szólt. De hivatkozha­tott volna ezzél a megokolással Hauptmann híres színművére is, amely nevében is viseli a nap­lementét, és témája ugyancsak az élet „visszaszámlálásával" kapcsolatos. Egy pillanatra sem jutoU eszébe a jó szándékú aján­lás közben, hogy a naplemente fogalmában nagyon is markán­san jelen van az elodázhatat­lan, elkerülhetetlen és közeli el­múlás, a már „kifelé menés". Mennyivel jobb ez, mint a nap­közi otthon elnevezés, amely leg­alább nem a véget, hanem a gyerekkort, a kezdetet idézi?! Egy kis túlzással ezzel az elgon­dolással akár a „Temető úti meg­álló", vagy „Végállomás előtti pihenő" elnevezéseket is ajánl­hatta volna. Akkor már inkább (egyen „Matuzsálem-klub". Abban leg­alább a hosszú élet reménye sejlik fel. (b) Befejeződött az országos verseny A közelmúltban értékelték az általános iskolások között az 1980 81-es tanévben meg­hirdetett országos hulladék­gyűjtési akciót. A MÉH Tröszt felhívása alapján az akcióban több, mint egymil­lió úttörő vett részt. Az ilyen megmozdulások tapasztalatai bizonyítják, hogy a megyék általános iskolásai nagymér­tékben hozzájárulhatnak a hasznosanyag-gyűj léshez, s nem elhanyagolható az sem, hogy tevékenységük jelentős hasznot hajt a népgazdaság­nak. A tanévben több, mint 2 ezer úttörőcsapat vett részt a versenyben. Csaknem 10 ezer tonna vasat és fémet, 14 ezer tonna papírt és 730 ton­na textilhulladékot adtak át az úttörők az ország MÉH- íelvevőhelyein. Az általuk gyűjtött, s az ismételt (el­használásra beadott hulladék értéke 27,7 millió forint. Az országos versenyben az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyag-hasznosító Vál­lalat területén — Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyékben — levő általános iskolások is ered­ményesen szerepeltek. A há­rom megyében 5,5 millió fo­rint értékű hulladékot gyűj­töttek az úttörők. Eredmé­nyes munkájuk elismerése­képpen a legjobb úttörőcsa­patokat a MÉH kitüntetésben részesíti. Az országos hulla­dékgyűjtő verseny ünnepé­lyes eredményhirdetésére ja­nuár 12-én délután Szeren­csen kerül sor a nagyközségi általános iskolában. Az érté­kelésnek több borsodi helye­zettje is van; az első kate­góriában a Szerencsi Általá­nos Iskola csapata a 2.. a hármas kategóriában a lály- lyai úttörőcsapat a 4., a né­gyes kategóriában a vattai, a legyesbényei, a tiszaladá- nyi és a bodrogszögi úttörő- csapatok értek el helyezése­ket. Szegilong általános isko­lásai az ötödik kategóriában érték el az országos első he­lyezést. A január 12-i ünnepségen a hulladékgyűjtésben élenjáró úttörőcsapatok tárgy- és pénzjutalomban részesülnek. Uj elnevezés Január 1-től az Országos Műszaki Könyvtár és Doku­mentációs Központ OMKDK nevét Országos Műszaki In­formációs Központ és Könyv. tár-ra OMIKK változtatta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Az új elne­vezést az indokolja, hogy az intézmény tevékenysége az utóbbi években jelentősen bővült, és munkája továbbra is új információhordozókkal, techn'kai eszközökkel korsze­rűsödik. Kulturális körkép MŰEMLÉKVÉDELEM • Helyreállítják Tokaj egyik legszebb műemléképü­letét, a Sassrát görög keres­kedő család egykori lakóhá­zát. Az 1790-es években ké­szült kétszintes copf stílusú épületet, amely a község fő­terén áll, a felújítás után mú­zeumként hasznosítják. A mű- emlékház teljes felújítását 1983-ban fejezik be. JÁTÉKFILMSZEMLE • Elkészült a február 5-én Pécsett kezdődő XIV. magyar játékfilmszemle programja. A hazai filmművészek hagyo­mányos seregszemléjén az idén 10 új magyar film ős­bemutatójára kerül sor. A szemlét Fábry Zoltán Re­quiem című új alkotásának díszelőadásával nyitják meg. VENDÉGJÁTÉK A A kecskeméti Katona Jó­zsef Színház vendégjátékával kezdődik meg január 13-án a székesfehérvári Vörösmarty Színházban az idei színházi bemutatók sora. A kecskeméti művészek Bródy Sándor: A tanítónő című művét viszik színpadra.

Next

/
Thumbnails
Contents