Észak-Magyarország, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-08 / 6. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. január 8., péntek Város peremén, városkörnyéken S ÉmnlK és „határai” Ez év január 1-től — az Elnöki Tanács határozata értelmében — Bükkszentlászló közigazgatásilag Miskolchoz tartozik, a megyeszékhely szerves részét képezi. Ugyancsak ettől az időponttól kezdődően Szirmabesenyőt, Alsó- zsolcát, Felsőzsolcát. Kisto- kajt és Mályit város környéki településsé nyilvánították. E rendelkezések a városélet minden területén szorosabbra fűzik a kapcsolatokat az említett településen élők és a nagyváros között. Így a köz- művelődés terén is. Vajon, hogyan készültek fel erre az .illetékes intézmények, menynyire veszik figyelembe az új helyzetet? Ügy véljük, elsősorban a művelődési otthonhálózatban várható nagyobb fellendülés, ezért a fenti kérdéssel a Miskolc városi Művelődési Központ igazgatóját, Halmai Lászlót kerestük meg. — A változásokról természetesen tudunk, kidolgozott terv. azon bah jelenleg még nincs arra vonatkozóan, hogy konkrétan milyen formákat ölt majd az együttműködésünk. Úgy tudom, most készülnek ezek a tervek a tail es művelődésügyi osztályán. Ettől függetlenül nem állunk ismeretlenül az új helyzet előtt, hisz’ tudtuk, hogy lesznek teendőink, s jártunk is a terepen, körülnéztünk, természetesen elsősorban Bükk- szenttászlóra és Hámorra gondolva, az utóbbi is eléggé kiesett eddig a városi hatókörből. A helyzetfelmérés alapján úgy látjuk, hogy mindkét ,helyen jó lehetőség van szabadidős központ kialakítására. Hogy ez mit is jelent? Egyrészt azt, hogy a meglevő objektumokban meg lehetne oldani az általános igények alapján megfogalmazható kulturális szolgáltatásokat (zenehallgatás, diszkó, előadóest és másokj; alkalmasak lehetnének ezek arra is, hogy a városban „bent” és „kint” élők azonos szintű programokat kapjanak, s adott esetben találkozhassanak is. Ez utóbbit szolgálná a szabadidős központnak az a „része”, amit az ottani környezet pluszként tud adni a betonrengetegben élőknek; a természet szépsé-' geivel, a szabadlevegő révén. Ilyen szempontból a belvárost tekinthetnénk vonzáskörzetnek ... / — És mire számíthatnak a város környéki településsé előlépett községek? — Ezzel kapcsolatban nem tudok konkrétumokat mondani. a velük való együttműködés gyakorlatára még nem születtek meg az elképzelések. Gondolom, azt nem várják tőlünk, hogy mi oldjuk meg a helyi közművelődési feladatokat, annak azonban nyilván nem lesz akadálya, Egy elfelejtett Jókai művei közül sokat vittek színpadra, de közülük csak egy zenemű, a Cigánybáró, amely az Opera színpadán ma is gyakran színre kerül. Pedig a nagy mesemondó nevéhez másik zenés mű is kapcsolódik, a Budai Népszínházban 1869. április 1-én bemutatott Homyacsek Vendel és Hanzli diák. Ezt a balettszerű művet az író egyik fiatalkori elbeszéléséből, A sör- . íőzőből Molnár György igazgató készítette. Arról szól, hogy egy morva sörfőzőbői kardos felesége miképp nevel jó magyar embert. Molnár igazgató nagyon" kedvelte a különféle látványosságokat, görögtüzes, táncos darabokat. Nagy sikereit főleg ezekkel aratta. A Hor- nyacsek Vendelnek is ez volt a fő vonzereje. Egyik pazar kiállítású jelenetében például zöld békák, denevérek és li- dércek lejtettek táncot a színpadon, a lidércbalerinák fején lán^ lobogott... hogy egy-egy területen együttműködj ünk, speciális lehetőségeiknek „aládolgozzunk” ... Hogy körülbelül mi a jelenlegi helyzet az öt településen, arról némi képet beszélgetésünk másnapján kaphattunk, azon a városi koordinációs értekezleten, amelyre már az említett községek intézményeinek képviselőit is meghívták. Röviden: Kistokajban tiszteletdíjas igazgató van (egyébként Miskolcon tanít), véleménye szerint a kultúra háza meglehetősen rossz állapotban van; ennek ellenére nem pénzben várnak segítséget, hanem színvonalas, nívós programokban. Szirmabese- nyő: függetlenített igazgatója most ismerkedik az intézménnyel és a lehetőségekkel, szegényesnek tartja a tárgyi felszereltséget... Mályibun nincs művelődési otthon jellegű objektum, tantermekben szorítanak helyet az esetenkénti kulturális programoknak ; ezek megrendezéséhez ők is szívesen fogadnák a város segítségei... A legjobb helyzetben a felsőzsolcaiak vannak, nekik eddig is voltak kapcsolataik miskolci intézményekkel .. . (Az alsózsol- caiak képviselője nem volt jelen a „bemutatkozáson”.) Hogy jelent-e majd, s menynyiben, előrelépést e településeken a szorosabb Miskolchoz kötődés — a közművelődés területén — az hosszabb „kifutás” után dől majd el; mint Halmai Lászlótól is hallottuk, egyelőre alaposabb tájékozódás és ismerkedés kell, hogy a tervek megfogalmazódjanak. Tőle azonban — a témához tartozónak érezve — arra is választ kértünk még, hogy Miskolc peremkerületeiben várható-e valami javulás a kulturális szolgáltatásokban? — Ügy ítéljük meg, hogy a görörnbölyi művelődési ház megfelelően funkcionál, képes a szűkebb környezetében élők számára az igényelt lehetőségeket biztosítani, sőt bizonyos értelemben (kis csoportjai révén) városi vonzása is van . .. A Martintelepen élők hagyományosan a vasutasok által fenntartott Vörösmarty Művelődési Házhoz kötődnek: Tapolcán és Szirmán meglehetősen kilátástalan a helyzet; a továbblépés lehetőségei egyelőre nem biztosítottak. A szirmai Radnóti Művelődési Ház teljes felújítási tervei ugyan — végre! — elkészültek, de a munkálatok ebben az ötéves tervben még nem kezdődhetnek el... — Végezetül az Ady Művelődési Házról kérdezzük: tartják-e az építők a határidőt? — A jelek szerint nem lesz akadálya az augusztusi átadásnak ... (t. ri. j.) Mai-balett A zeneszerző, Ka.czér Fer enc neve majdnem teljesen feledésbe merült, 1830-as zenei lexikonunk meg sem említi. Pesten született, születési évét nem ismerjük. Egész pályafutása a színházakhoz kapcsolódott. A harmincas években Pest-Budán, 1848-tól 1858-ig, majd 1867—68-ban Győrött volt színpadi táncmester, közben más városokban is megfordult. 1368 és 1870 közt a Budai Népszínházba szerződtették karmesterinek, utána Miskolcra költözött, s ott halt meg 1871-ben. Főleg balettekhez komponált zenét (A természet növendéke, A rosszul őrzött leány, Harlequin kalandjai stb.). A Jókai-balett nem aratott sikert, mindössze nyolcszor játszották, akkor is félig üres nézőtér előtt. Értékéről, meséjéről csak annyi tudunk, amit a korabeli kritikák írtak róla. V. M. Gouache, ceruza- és tusrajzok A miskolci Mini Galé- 9 ría falain Berki Viola félszáznál több münká- ja látható néhány napja. Berki Viola neve a tárlatlátogatók előtt nem ismeretlen, több alkalommal szerepelt Miskolcon gyűjteményes tárlatokon és képei mindenkor meg-meg- állították, maguk elé visszavisszavonták a látogatót. így van ez most is, a Mini Galériában, ahol a szűk térben igen megkapó sorozatok és egyedi darabok nyújtanak élményt. Igazán sajnálhatjuk, hogy nem fért több lap a falakra. Elindul a látogató az egyik •sorozat mellett és azon kapja magát, hogy a régen tanult Arany-verset idézi magában, és csaknem hangosan mondja a verssorokat: „Este van, este van, ki-ki nyugalomba”, meg, hogy „Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek . .i aztán „Nem mese ez, gyermek...”. Tíz gouacne-eljái'ással festett lap ugyanis Arany János Családi kör című költeményét jeleníti meg, további ötön meg Arany balladáinak — Kapiszl ran, Szibinyáni Jank, V. László, Mátyás anyja, Both bajnok özvegye — egy-egy jellegzetes képe lép elénk. Tizenkét gouache a szépít isló- riákhoz szolgál illusztrációkkal, három további egyedi gouache-t követően hat ceruzarajzon Kármán József müve, a Fanny hagyományai kel életre, végül húsz tusrajz zsoltárillusztrációkat mutat a tárlatlátogatónak. E tematikai felsorolás persze mit sem mond, ha nem látjuk a képeket, elsősorban a színes gouache-okat. Valamennyi kiállított lapra jellemző az aprólékos kidolgozottság, a klasszikus művészet cizelláló finomságainak és a naiv festészet ábrázolástechnikájának helyenként groteszkbe hajló ötvözete, a hagyományos formák és a korszerű mondandó összehangoltsága. Berki Viola minden lapját belengi valami jóértelmű gyermeki naivitás; színvilága hihetetlenül széles skálán mozog, képei közérthetők, mondandójuk világos, akár sorozatban jelentkezzenek ismert irodalmi művet idézően, akár egyedileg, mint például az Ajatolla félre áll a haja- tolla című gouache. Színes lapjai többségben alapvetően játékosak, s noha a tusrajzos zsoltárillusztrációk ezt a fajta játékosságot nem kínálhatják, azok szigorúbb fekete-fehérjén is átsüt Berki Viola lát- tatásmódjának groteszk fin- Tora. A minapi megnyitón dr. Végvári Lajos művészettörténész méltatta Berki Viola munkásságát, s rövid előadásához nagyszerű „bizonyító háttérül” szolgált az ötvenhat mű. amely egyébként ünnepi bevezető utáni napokban, csendes szemlélődés közben is igaz örömet és élményt kínál mindenkinek, aki elmegy a Kossuth utca 11. alá a tárlatot megtekinteni. Egyébként február 12-ig látogatható. (bm) M ivel az 1982-es évet az öregek esztendejének nyilvánították, most majd oz öregekről lesz szó mindig, akárcsak 1981-ben a rokkantakról. Elkerülhetetlen, hogy az ilyen világkampányhoz kapcsolódó, alapjában jó szándékú akcióknak ne nőjenek vadhajtásai, túlzásai, negédeskedésbe forduló indái, túllihegő és ennélfogva az érdekelteket már bántó melléfogásai és lenyesegetésre való Kinövései. így van és lesz ez most is. Január 5-én este a Tv-Hiradó első kiadósában Gál Jolán belpolitikai műsorvezető egy riportot követően negédesen csücsörítve kommentálta a látottakat és mondta el véleményét az öregekkel kapcsolatos egy s más intézkedésről. Rosszallotta például, hogy „öregek napközi otthonának" hívják az öregek napközi otthonát, mert az valamiféle bölcsődés visszautalást asz- szociálhat, és helyette más elnevezést javasolt. Például nagyon melegen ajánlotta, hogy ezt az öregek napközi gondjait enyhítő létesítményt nevezzék el inkább „Naplemente-klubnak.” Hivatkozott Lakatos Vince Naplemente című tévédokumentum- sorozatára, amely ugyancsak az öregekről szólt. De hivatkozhatott volna ezzél a megokolással Hauptmann híres színművére is, amely nevében is viseli a naplementét, és témája ugyancsak az élet „visszaszámlálásával" kapcsolatos. Egy pillanatra sem jutoU eszébe a jó szándékú ajánlás közben, hogy a naplemente fogalmában nagyon is markánsan jelen van az elodázhatatlan, elkerülhetetlen és közeli elmúlás, a már „kifelé menés". Mennyivel jobb ez, mint a napközi otthon elnevezés, amely legalább nem a véget, hanem a gyerekkort, a kezdetet idézi?! Egy kis túlzással ezzel az elgondolással akár a „Temető úti megálló", vagy „Végállomás előtti pihenő" elnevezéseket is ajánlhatta volna. Akkor már inkább (egyen „Matuzsálem-klub". Abban legalább a hosszú élet reménye sejlik fel. (b) Befejeződött az országos verseny A közelmúltban értékelték az általános iskolások között az 1980 81-es tanévben meghirdetett országos hulladékgyűjtési akciót. A MÉH Tröszt felhívása alapján az akcióban több, mint egymillió úttörő vett részt. Az ilyen megmozdulások tapasztalatai bizonyítják, hogy a megyék általános iskolásai nagymértékben hozzájárulhatnak a hasznosanyag-gyűj léshez, s nem elhanyagolható az sem, hogy tevékenységük jelentős hasznot hajt a népgazdaságnak. A tanévben több, mint 2 ezer úttörőcsapat vett részt a versenyben. Csaknem 10 ezer tonna vasat és fémet, 14 ezer tonna papírt és 730 tonna textilhulladékot adtak át az úttörők az ország MÉH- íelvevőhelyein. Az általuk gyűjtött, s az ismételt (elhasználásra beadott hulladék értéke 27,7 millió forint. Az országos versenyben az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyag-hasznosító Vállalat területén — Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyékben — levő általános iskolások is eredményesen szerepeltek. A három megyében 5,5 millió forint értékű hulladékot gyűjtöttek az úttörők. Eredményes munkájuk elismeréseképpen a legjobb úttörőcsapatokat a MÉH kitüntetésben részesíti. Az országos hulladékgyűjtő verseny ünnepélyes eredményhirdetésére január 12-én délután Szerencsen kerül sor a nagyközségi általános iskolában. Az értékelésnek több borsodi helyezettje is van; az első kategóriában a Szerencsi Általános Iskola csapata a 2.. a hármas kategóriában a lály- lyai úttörőcsapat a 4., a négyes kategóriában a vattai, a legyesbényei, a tiszaladá- nyi és a bodrogszögi úttörő- csapatok értek el helyezéseket. Szegilong általános iskolásai az ötödik kategóriában érték el az országos első helyezést. A január 12-i ünnepségen a hulladékgyűjtésben élenjáró úttörőcsapatok tárgy- és pénzjutalomban részesülnek. Uj elnevezés Január 1-től az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ OMKDK nevét Országos Műszaki Információs Központ és Könyv. tár-ra OMIKK változtatta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Az új elnevezést az indokolja, hogy az intézmény tevékenysége az utóbbi években jelentősen bővült, és munkája továbbra is új információhordozókkal, techn'kai eszközökkel korszerűsödik. Kulturális körkép MŰEMLÉKVÉDELEM • Helyreállítják Tokaj egyik legszebb műemléképületét, a Sassrát görög kereskedő család egykori lakóházát. Az 1790-es években készült kétszintes copf stílusú épületet, amely a község főterén áll, a felújítás után múzeumként hasznosítják. A mű- emlékház teljes felújítását 1983-ban fejezik be. JÁTÉKFILMSZEMLE • Elkészült a február 5-én Pécsett kezdődő XIV. magyar játékfilmszemle programja. A hazai filmművészek hagyományos seregszemléjén az idén 10 új magyar film ősbemutatójára kerül sor. A szemlét Fábry Zoltán Requiem című új alkotásának díszelőadásával nyitják meg. VENDÉGJÁTÉK A A kecskeméti Katona József Színház vendégjátékával kezdődik meg január 13-án a székesfehérvári Vörösmarty Színházban az idei színházi bemutatók sora. A kecskeméti művészek Bródy Sándor: A tanítónő című művét viszik színpadra.
