Észak-Magyarország, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-07 / 5. szám

1982. január 7., csütörtök ESZAK'MAGYARORSZAG S Megújkod . a mákvölgyi szénbányászat © Növelik az üzem termelését @ Egyesítenek két fejtési mezőt O Létszam-atcsoportosítások Régi, gazdag hagyománya van a mákvölgyi szénbá­nyászkodásnak. Az itteni bá­nyászok között mindig is vol­tak országosan ismertek, a termelési eredmények általá­ban meghaladták a megyei, sőt olykor az iparági átlagot. Az utóbbi időszakban azon­ban kisebb visszaesés követ­kezett be az üzem munkájá­ban, elmaradtak a szokásos sikerek, kitüntetések. Tartós marad-e ez a hullámvölgy? Mire számítanak az új esz­tendőben az aknáknál? — ezekkel a kérdésekkel keres­tük fel Knez Frigyest, a Mák- völgyi Bányaüzem műszaki csoportjának vezetőjét. — El kell ismerni — mon­dotta a szakember —, az utóbbi években valóban meg­előzött bennünket két-három termelőegység a szénmeden­cében, nem tudtunk a koráb­biakhoz hasonlóan eredmé­nyesek lenni. Az okok első­sorban a kedvezőtlen geoló­giai viszonyokra vezethetők vissza; sár, víz, a széntelep folytonosságát megszakító el- vetődések hátráltatták a ter­melést. A nehézségek ellené­re is eleget tettünk viszont az elmúlt évi csaknem 886 ezer tonnás mennyiségi kö­telezettségünknek, sőt kis mértékben túlszárnyaltuk. Bízunk benne, hogy a jövő­ben ránk mosolyog a bá­nyászszerencse, s ismét a leg­jobb üzemek közé kerülünk. A szerencsén kívül persze mindannyiunk jó munkájára is szükség lesz. hiszen..növe^ kednek a feladataink. — Vegyük sorra a tenni­valókat! — Az idén 900 300 tonna szenet kell a föld mélyéből felszínre küldenünk. Vagyis többet, mint tavaly. Három aknánk van, s közülük a fel­futásban levő rudolftelepi­nek a termelés 41 százalékát kell biztosítania. A kötele­zettséget tekintve második az alberttelepi akna; az it­teni kollektívára az összes szénmennyiség 38 százaléká­nak a kibányászása hárul, a többi szenet pedig az edelé- nyi bányászoknak kell kiter­melniük. Vágathajtásban is jelentősek a célkitűzések, éves szinten 13 090 méter bánya­folyosó kihajtása hárul ránk. Legtöbb vágatot — 5600 mé­tert — a rúd olftelepi bányá­ban szükséges elkészíteni, s nagy súlyt kell fordítani a majd fejtés alá kerülő ötös széntelep feltárására. Az ede- lényi aknában 3900, az al­berttelepi egységben 3590 méter vágat kihajtása az éves feladat. — Megítélése szerint, adot­tak-e a feltételek a nagyobb tervek teljesítéséhez? — A lehetőségek javulnak, úgy ítéljük meg, hogy eleget tudunk tenni a kötelezettsé­geinknek. Annál is inkább merem ezt állítani, mert üte­mesen fejlesztjük a rudolfte- lepi bányászkodást. A folya­matban levő több mint 50 millió forintos beruházás megvalósításával megteremt­jük annak lehetőségét, hogy két-háromszorosára növeljük a termelést. Ehhez új lejtős­aknát hajtottunk ki, illetve helyeztünk üzembe, korsze­rűsítjük a szénszállítást, s je­lentősen kitoljuk az' albert- , telepi akna irányába a fej­tési határokat. Ez utóbbi in­tézkedést a gazdaságosság ja­vítása is indokolja, mivel így a szénvagyon olcsóbban kibá­nyászható. A rudolftelepi ak­nától a hetedik ötéves terv­ben évente már 700 000 tonna szén kitermelését várjuk, ugyanakkor az alberttelepi bányában a jövő évben befe­jeződik a művelés. Ígéretet kaptunk a vágathajtást, a fej­tést, a rakodást megkönnyítő és meggyorsító gépek beszer­zésére is, s ezáltal fokozhat­juk a termelékenységet. — Milyen sors vár a be­zárásra kerülő akna dolgo­zóira? — Terveink között szerepel a létszám átcsoportosítása. Az itteni bányászokat részben Rudolftelepre. részben a Szu- havölgyi Bányaüzembe he­lyezzük át. Szeretném hang­súlyozni : minden becsülete­sen dolgozó munkásnak lesz kenyere. valamennyi bá­nyászra szükség van. Annál is inkább, mert az ötnapos munkahétre való áttérés több embert, igényel, hiszen emlí­tettem: nagyobbak a tenni­valóink. Az alberttelepi bá­nyánál kezdtünk kísérletezni először a közel folytonos munkarend kialakításával, majd módosítottunk a rend­szeren. Ez év‘júliusától mind­három aknánknál áttérünk valamilyen új munkarendre, s ez a változtatás igazodik a termelési tervek nagyságához. — összegezve tehát az el­hangzottakat: megujhodóban van a mákvölgyi szénbányá­szat? — Reméljük, tartós marad ez a folyamat. Sokszoros él­üzem címmel büszkélkedhe­tünk, a jövőben szeretnénk az elismerések számát sza­porítani. Ar aknáik számár ban csökkenés lesz, marad az edelénvi és a rudolftelepi, a termelésben ugyanakkor előbbre szándékozunk lépni. Voltunk mar. „milliomosok”, azaz küldtünk mái- egymillió tonna szenet felszínre egy év alatt. Ígérem: közel az idő, amikor megismételjük, sőt túlszárnyaljuk ezt az ered­ményt — mondotta befejezé­sül Knez Frigyes. Kolaj László Tetszetős tapéták A borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezetben többféle melléküzemági tevékenységet folytat­nak. Ennek egyikében tapéták készítésével foglalkoznak. A sok színben, tetszetős mintákkal ellátott tapéták magas- és mélynyomású gépen, hozzáértő, ügyes kezek segítségével készülnek. Fojtán László felvétele Exportérdekeltség 1982. január 6. — megválto­zott a nagyüzemek vágómar­ha-tartásának és értékesítésé­nek ösztön zórendszere. A korábbihoz képest módo­sultak az átvétel után kifize­tett összegele: a meghatáro­zott feltételek teljesítése ese­tén a nagyüzemekben hizlalt állatok minden kilója után 6 forinttal többet adnak a fel­vásárlók. Ezt a többlet árbe­vételt azonban nem valami­féle újabb központi forrásból biztosítják az üzemeiének; az összegeket a csökkentett mér­tékű tejprémium keretéből csoportosították át, ami ugyan némileg hátrányos helyzetbe hozhatja a speciálisan tejter­melésre szakosodott üzemek egy részét, ám a kiesett árbe­vételt a termelés fokozásával viszonylag gyorsan ellensú­lyozhatják. Nem valami bűvös határ, nem is lehet mérce az évi 100 millió forintos termelési érték, de a bocsi Haladás Termelőszövetkezetben egy kicsit azért is emlékezetes marad az 1981-es gazdasági év, mert ezt a célkitűzést is sikerült elérni. Persze, sok­kal fontosabb, hogy mi van a 100 millió forint „mögött”. Krakkai Béla tsz-elnök pél­dául annak örül a legjobban, iiogy a messzi a várakozáson ti üli kalászos termés, vala­mint a borsót és- a szinte kényszerből, 300 hektáron termesztett olajlent ért, való­ságos természeti csapás elle­nére, az itt meghatározó alap- tevékenység árbevétele öt­millió forinttal nőtt az el­múlt esztendőben. Vantal Dezső főkönyvelő m íg hozzáteszi, hogy: a meg- lövekedett költségek (példá- , a részben tavaszra maradt szí talajmunkák) ellenére a ereség sem marad el. A ér leg számadatai ugyan még iem véglegesek, de az már lény, hogy a nehezebb esz­tendő nyeresége nem keve­sebb és rosszabb az előző évinél. — Pedig rendkívüli nehéz­séggel. sok bizonytalansági tényezővel indult az előző év — mondja az elnök. — De kollektívánk mindent meg­tett. ami csak erejéből, fel- készültségéből tellett annak érdekében, hogy a fellendít lést ne kövesse visszaesés. É- ez meg is hozta az ered ményt. Sok rendkívüli intézkedés­sel kellett kezdeni az évet. kLui’a tavasszal szinte „felbo­Először a százmillió lelett rulf” a határ. Sok táblacserét kellett végrehajtani ahhoz, hogy vethessenek, hogy a ta­vaszi munkák során ne ke­rüljenek behozhatatlan ké­sésbe. Az egyik fő célkitűzés az volt,, hogy mindenáron pó­tolni valamivel a már akkor fenyegető kieséseket. Beke­rült a vetésszerkezetbe 300 hektáron az olajlen, kisebb területen a borsó, s 500 hek­tárra nőtt a napraforgó te­rület. Sajnos, a kukorica egy része viszont gyengén, későn előkészített táblákba került. Felkészültek rá, hogy a bú­za hozama elmarad a terve­zettől, de mégis váratlanul érte a vezetést, hogy hektá­ronként mintegy 12 mázsát vitt el a nyár eleji aszály. Nem sokat változtatott a helyzeten a tavaszi árpa a tervezettnél 2,7 mázsával magasabb termésátlaga és jó minősége sem. És hamarosan az is kiderült, hogy az olaj­len 20 mázsás „ígéretét” is 11,6 mázsára csökkentette az időjárás. — Akkoriban már csak az a reményünk maradt: min­dent elkövetni annak érde­kében, hogy a napraforgó, a kukorica és a siló. amit csak tud, pótolhasson a kiesések­ből. Nemcsak rajtunk, az időjáráson is múlott, hogy ez sikerült. A napraforgó a megnövelt s részben bizony „gyenge” vetésterületen a tervezett 18 helyett 23,9 mázsás termést adott. A kukorica, több, mint 500 hektár átlagában 60 he­lyett 70,32 mázsás átlagter­méssel fizetett. A szarvasmar­ha-állomány és a juhászat szempontjából is fontos siló- kukorica átlagtermése is 267 mázsa volt, ami ugyancsak jóval több a tervezettnél. A növénj'termesztésnek így tel­jes egészében sikerült pótol­nia a kieséseket. És ami az idei év alapozását illeti, olyan előnyre tettek szert, amire eddig még nem volt példa. Az elnök: — Október végére a ter­vezett 780 hektár helyett 972 hektár búzavetéssel rendel­keztünk. Mivel november ele­jére végeztünk minden beta­karítással, nemcsak a mély­szántást, a talajerő utánpót­lást sikerült elvégezni mara­déktalanul, jó minőségben, hanem felületileg is elmun­káltuk a talajokat. Tavaszra már csak a magágynyitás és a vetés maradt. És az is a jó alapozáshoz tartozik, hogy az „újig” elegendő és jó ta­karmányokkal rendelkezünk. Összességében 1981-es gazdál­kodásunkat az jellemzi, hogy tovább mozdult a termelés volumene, bővült az áruter­melés s jól alapoztuk ez évi magasabbra tervezett hoza­mainkat. És javultak az állatte­nyésztés eredményei is. A te­henészetben sikerült az alig 3000 literről közel 500 literrel növelni — 380 tehén átlagá­ban — az egy fejősre jutó tejtermelést. Jó az állatte­nyésztés „új ágazata”, a ju­hászat is. Itt most az újabb célkitűzés a 180 hektárnyi, jól termő, intenzív gyep mel­lett jobban hasznosítani a mintegy 700 hektárnyi ősgye­pet. Ha még nem is számotte­vő, de jó alapokról indul 1982-ben a gazdaságban az ipari tevékenység. Biztonság­gal számíthatnak a kavics- és a homokbányászat 5 millió forint körüli árbevételére. Bőcsön, a Mezőgéppel koope­rálva, öt esztergagépen az elmúlt év őszén kezdték meg különböző alkatrészek gyár­tását. A- kis üzemben már kétműszakos. a termelés. A saját építő-, illetve karban­tartóbrigád építő részleggé fejlődött, s nagy előnye, hogy igényes szakipari munkákat, szereléseket is elvállal. (Ilyen volt például már tavaly a miskolci SZMT-székház szín­házterme feletti tetőszerkeze) felújítása.) Mindent egybevetve: az új esztendőben reálisnak tűnik a terv: nemcsak tovább moz­dulni a termelésben, több árut adni a népgazdaságnak, hanem javítani az eredmé­nyességet, növelni a nyeresé­get is. (P. s.) Társadalmi Balesetvédelmi Munkabizottság Az otthoni halesetek megelőzéséért Az eredményes felvilágosító munkának és az emberi elő­vigyázatosságnak köszönhető: az utóbbi 15 évben jelentősen csökkent az üzemi balesetek száma. Több mint egy évtize­de még az összes balesetek kétharmad része gyárakban, üzemekben történt. Azóta vál­tozott az arány, a munkahe­lyi balesetek egyharmadát ké­pezik az összes elszenvedett balesetnek. Egyre növekszik az otthoni, a háztartási munka közben előforduló sérülések száma. Ezek többnyire elesésből, el­csúszásból származnak, illető­leg az elektromos háztartási gépek helytelen használatá­nak a következményei. Gya­koriak a barkácsolás és a kü­lönböző kerti munkák közbe­ni sérülések is. Ez utóbbiak közül a vegyszerek, permetek helytelen használata miatt jó néhány tragikusan végződött. A másik jelentős balesetfor­rás a magánerős lakásépítés, amikor szakmunkát, szakis­meretet igénylő tevékenysé­get hozzá nem értő emberek végeznek, illetve végeztetnek. Égy elrettentő számadat: egy év alatt 1151 halálos bal­eset származott csak az ott­honi balesetekből. Becslések szerint pedig 6—8 millió azok­nak a táppénzes napoknak a száma, amelyek az otthoni ki- sebb-nagyobb balesetek kö­vetkezményei. Ennek mind az egyén, mind pedig a népgazdaság kárát vallja. Sürgősen tenni kell te­hát azért, hogy ezek a tragé­diák kis gondossággal, odafi­gyeléssel, és nem utolsósor­ban eredményes felvilágosító munkával elkerülhetők legye­nek. Ezért, ilyen meggondolá­sok alapján hozza létre a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa 1982 januárjában a Társadalmi Balesetvédelmi Munkabizottságot, amelynek elnökévé dr. Székely Lajost, az Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolájának tanszékvezetőjét választották. A bizottság feladata lesz a balesetvédelmi tevékenységek összehangolása. A népfront ugyanis minden településen megtalálható, jobban össze tudja fogni, hatékonyabbá te­heti a baiesetmegeiőzést. Ha csak egy halálesettel lesz is kevesebb, már bizonyított lét- jogosultságuk. Ehhez azonban arra van szükség, hogy azok az állami és társadalmi szer­vek, amelyeknek lehetőségük van arra. hogy az eredményes felvilágosító munkában bár­milyen segítséget adjanak, azt meg is tegyék. Talán apróság­nak tűnik, de nem mindegy, hogy a tartós fogyasztási cik­kekre ráírják-e a helyes fel- használás módját és a fo- gyaszthatóság idejét. Vagy a gázmüvek segítsége, amikor feltünteti készülékein a keze­lésre és baleset elkerülésére figyelmeztető utasítást. Évek óta az Országos Egészségne­velési Intézet is kiadványai­val, tv-filmekkel, plakátok­kal, szórólapokkal stb. járul hozzá a balesetek megelőzé­séhez. Mindez azonban nem elég, mint az elrettentő statisztikai, adat mutatja. A Társadalmi Balesetvédelmi Munkabizott­ság éppen ezért azt tűzte ki céljául, hogy minden olyan helyen, ahol valóban szükség van rá. segítik, irányítottan végzik majd felvilágosító, bal- esetmecelőző tevékenységü­ket. Elsősorban különböző barkács-. hobbi-klubok, a kertbarátmozgalom bevoná­sával az építők fórumain, elő­adásokon. Az ipar és a keres­kedelem segítsége sem nélkü­lözhető. annyiban, hogy vala­mennyi gépen, szerszámon, vegyszeren tüntessék fel a részletes használati utasítást. \ Korszerű malom Jól startolt az ország leg­korszerűbb malma, a mohá­csi Duna-parton magasodó új üzem. amelyben az év el­ső munkanapján indult meg teljes kapacitással a gabona­őrlés. A mohácsi üzem naponta 74 tonna búzát őröl. azaz a tervezett kapacitásnak meg­felelően működik. Kedvei zőek a minőségi mutatók is. Máris elérték a maximum­nak számító 76 százalékos r»- hérliszt-kihozatali aránvt öt főterméket állítanak elő: ke­nyérlisztet. finomlisztet ré-' teslisztet és búzadarát, vala-’ mint takarmánylisztet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents