Észak-Magyarország, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-21 / 17. szám

1982. január 21., csütörtök

ÉSZAK-MAGYAftORSZAG S

Jó együttműködés — gyors ütemű fejlődés

A háztáji és kisegítő gazdaságok jelentős mértékben járulnak hozzá a lakosság zavartalan élelmiszer-ellátásához. Szerepük már rég tisztázott és egyértelmű, s hogy mégis rendszeresen visszatérünk erre a témára, az abból adódik, hogy e termelési forrná ban — az elért eredmények és fejlődés ellenére is — még mindig igen sok a tartalék. Ezek feltárása, hasznosítása, kamatoztatása nemcsak anyagiakon, nemcsak hiteleken és új beruházásokon múlik. Bár úgy hiszem, senki sem tagadja és vitatja, hogy ezekre is szükség van.

Mindenekelőtt a kisárutermelés szubjektumáról, emberi oldaláról, a „hozzáállásról” kívánok szólni. A gyorsabb ütemű előrelépés zálogát mindenekelőtt a kistermelők és a mezőgazdasági nagyüzemek, szövetkezetek és vállalatok együttműködésének javításában, kiszélesítésében kell keresni. Az utóbbi időben ezen a téren jelentős előrehaladás tanúi lehettünk, de ez még nem az „igazi”. Szerencsére mind több az olyan mezőgazdasági üzem, amely a háztáji gazdaságot a komplex termelés, a közös gazdaság, közös tervezés és gondolkodás szerves részének tekinti és akként is cselekszik. Az ilyen gazdaságok járnak a helyes úton, ezek tesznek eleget a velük szemben támasztott követelményeknek és elvárásoknak.

A prügyi Tiszá mén te Tsz vezetősége nemcsak beszél a kistermelői kedv fokozásáról és biztonságának megteremtéséről, hanem tesz is érte, nem is keveset. Ebben a termelőszövetkezetben a nagyüzemi termeléshez. hasonlóan ágazati rangra emelték a háztáji termelést. Az állattartóknak mindenekelőtt folyamatosan biztosítják a tokáraién yellátást, ami az alapját képezi\ a kistermelői állattartás stabilitásának. Megszerveztél): a zavartalan értékesítési lehetőséget is. Hogy ez munkában, és volumenben mit jelent, azt egyetlen szánvadat is ékesen bizonyítja. A múlt évben a háztájiból felvásárolt, a termelőszövetkezeten keresztül értékesített termékele értéke meghaladta a 25 millió forintot. És ebben az összegben nem szer-epei a saját fogyasztásra felhasznált és a különböző piacokon közvetlenül értékesített áruk forgalmának összege. Sertésólak építésére, bővítésére kamatmentes hitelt biztosítanak. Egyelőre nem sokat, de ahhoz elég, hogy többen máris építkezésbe kezdhettek.

Ezekkel a helyi intézkedésekkel az idén a hízósertések értékesítését duplájára kívánják növelni. Ami azt jelenti, hogy az év végére a tsz körzetében munkálkodó kistermelő gazdaságok 7 ezer darab hízott sertést adnak közfogyasztásra. Nem ritka az olyan háztáji porta, ahonnan évente tervszerűen 25—30 hízósertést adnak el.

' A szentistváni, a mezőkeresztesi termelőszövetkezetek is nélkülözhetetlen partnernek tekintik a kistermelőket: gépi munkával. vetőmaggal segítik őket és mindenekelőtt biztonságot jelentő értékesítési lehetőségekkel. A nagybareai Bán völgye Tsz körzetében az elmúlt évben közel 30 millió forint értékű árut termeltek a kisgazdaságok.

A mezőgazdasági nagyüzemek mellett igen jelentős szerep hárul az áfészekre is a háztáji termelés fokozása érdekében. Az áfészek elsősorban szakcsoportjaikon keresztül igyekeznek e feladatuknak éleget tenni. Jelenleg 250 szakcsoportban mintegy 22 ezer fő tevékeny Íred i 1:, szervezett, jól integrált termelői keretek között. A fogyasztási szövetkezetek elsősorban a kertészeti ágazatokban végeznek jelentős munkát. A fólia alatti terület és kertészeti termelés közel 00 százaléka a szövetkezetek keretében működő szakcsoportokhoz tartozik.

Mezőkövesd térségében az Mész példamutató szervezése nyomán például olyan

nagy voiuanen ú fólia alatti zöldség és szaporítóanyag termesztésű bázis alakult ki, amely meghatározó szerepet játszik az egész megye palántaellátásában. Gönc körzetében öt áfész-társulásbam faiskolát létesített a kiskertmozgalom fejlesztése érdekében.

A mezőgazdasági nagyüzemek viszont korántsem használják Id a szakcsoportok szervezésében rejlő lehetőségeket. Itt elsősorban a zöldség- és gyümölcstermelésben kellene előrelépni. A gépi munkáik és szolgáltatások időben történő elvégzése érdeke- ben nagy lehetőség rejlik a góphasznosító szakcsoportok létrehozásában is.

A mezőgazdasági nagyüzemek és az áfészek részéről megnyilvánuló segítő szándék és a kistermelés fejlesztése iránti elkötelezettség egyik mércéje a szakmai segítségadás is. És ennek nemcsak általános tanácsadásokban kell megnyilvánulnia, hanem konkrét együttműködésben, és a felelősség közös vállalásában is. Megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben a háztáji termeléssel egy közelmúltban történő felmérés alapján 161 szakember- foglalkozik, ebből 65 kizárólag csali ezzel, tehát főállásban, 96 pedig kapcsolt munkakörben látja el ezt a feladatot.

Az is kimutatható, és nyomon követhető, hogy a szakemberek közreműködése elsősorban ott hoz kiemelkedő eredményt, ahol a személyi jövedelmüket, anyagi ösztönzésüket a háztáji termelés eredményétől teszik függővé. És ott, ahol a kistermelés gondozásával, irányításával nem olyan szakemberekét bíznak meg akik a nagyüzemben alkalmatlanná váltak munkájuk ellátására Mert erre is van példa

A megtett erőfeszítések ellenére is a háztájiban szembetűnően csökkent a szarvasmarha-állomány. Érmek egyik oka a korábbi évek akadozó tokarmányellátására vezethető vissza., Sok panasz érkezett a rendszertelen tópanyagszállitás, a sok utánjárást igénylő folyamatos szálas és tömeg- takarmány-beszerzés miatt. És sok helyütt még az egyébként bőséges alomszalma sem jutott: el a háztáji istállókba. Pedig a határban kazalszámra állt felhasználatlanul. Mindez a háztáji gazdaságok szerepének lebecsüléséből adódott.

A nagyüzemek fejlesztése mellett a kisárutermelés növelése napjaink egyik igen fontos gazdaságpolitikai célkitűzése. Fejlesztésüket, segítésüket éppen ezért napirenden kell tartani. A kistermelők termelési és értékesítési biztonsága érdekében több határozat és rendelet született a közelmúltban. A megyei pártbizottság is több esetben megtárgyalta, értékelte a megye kisgazdaságainak helyzetét és megszabta a tennivalókat, feladatokat. Ez többek között abból is fakadt, hogy megyénkben a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepe nagy jelentőséggel bír, Írisz mintegy 130 ezerre tehető a kisgazdaságok száma, amelyekben a megye lakosságának több mint fele tevékenykedik. És munkájuk eredményének gyümölcsét a mezőgazdasági termékek ellátásának javításában az egész megye lakossága élvezi. Jelentőség ükét az is mutatja, hogy a múlt évben a háztáji és kisegítő gazdaságok árbevétele több mint 30 százalékkal emelkedett, elérte az 5,2 milliárd forintot.

Tehát abban, hogy mennyi és milyen minőségű áru jut a fogyasztók asztalára, egyre nagyobb feladat hárul a kistermelő gazdaságokra. A biztonságos alappal és termelési bázissal rendelkező nagyüzemeknek ezek szellemében kel] felelősséggel segíteni, támogatni a kistermelőket, az egész társadalom javára. '

Wirth Ibajós

A mesterség nem hal ki

A kazánkovácsok, e kihaló- félben levő szakma • utolsó képviselői ma ismét annyi munkát kapnak, hogy a megrendelések nagy hányadának csak késve tudnak eleget tenni. Ennek oka ismert: a vállalatok, intézmények a drága olajtüzelés helyett szívesén térnek vissza a széntüzelésre, de ez a műszerészek mellett kazánkovácsokat is igényel. A tarcali Tokaj-hegyaljai Termelőszövetkezetben jó érzékkel éppen ezért karolták fel a szakma mestereit, s hoztok •létre hőtechnikai ágazatot, hogy a nagyobb szervezettséggel pótolják a megrendelések hiányát. Miután azonban erőteljesen előtérbe kerülte): a pór évvel ezelőtt még primitívnek mondott kazánok, a megrendelések egv részének már nem tudnak eleget tenni. A hetven főt foglalkoztató üzemág az orSzalma a

szag egész területén vállal munkát. Az elmúlt évben például a Keleti pályaudvartól kezdve, a kábái cukorgyárig több nagyvállalatnál dolgoztok. A kazánkovácsok, s szerelők a fűtésrendszer átalakításán túl egészen a hatósági vizsgáig vállalják a hőtechnikai munkálatokat Üjabban olyan szerződést kötöttek a Láng Gépgyárral amely hazánk mezőgazdasági üzemeinek nyújt az energia- tokarékásságban új lehetőséget. A gyár tervezői fejlesztették ki ugyanis azokat a fűtésrendszereket, amelyekkazánban

nek tüzelőanyagai különböző mezőgazdasági hulladékok lehetnek. Így a jövőben lehetőség nyílik rá. hogy a gazdaságok a tarlón összegyűjtött szalmát kazánokban hasznosítsák. Az így fűtött baromfi- ólakban, vagy más állattartó épületekben jelentősen csők- ! kenthetők a fajlagos energia- mutatók, vagyis az itt előállított hús költsége is csökken. A szövetkezetnek a hőtechnikai ágazat az elmúlt évben 30 millió forintos árbevételt jelentett.

Vasúti ta'pfa és fűrészáru

A tél a bükkfa feldolgozásának ideje a Borsodi Erdő-, Fafeldolgozó Gazdaság miskolci fűrészüzemében. Az alapanyagból főként vasúti talpfát, valamint fűrészárut állítanak elő. A talpfát Püspökladányba, a fatelitö üzembe szállítják, a fűrészárut pedig igény szerint a megrendelő bútorgyárakhoz. Fotó: Sólymos L.

EresEiiiényesen gazdálkodtak

Mezőkövesdi tapasztalatok

A Mezőkövesdi városi-járási Pártbizottság múlt évi feladatterve fő követelményként állította a gazdálkodó egységek elé, hogy a helyi lehetőségekre alapozva, alkalmazkodó képességük növelésével fokozzák a termelés hatékonyságát, növeljék exportjukat és a piac igényeinek megfelelően korszerűsítsék termelési szerkezetüket. Hogyan váltak valóra az 1981. évi tervele? — erről beszélgettünk Makó Józsejfel, a Mezőkövesdi városi-járása Párt- bizottság titkárával. \

— A legfontosabb célokat termelőüzemeink ezúttal is valóra váltották, jóllehet több objektív és szubjektív tényező nehezítette a munkát — mondta. Makó József. — Pártszerveink és -szervezeteink kezdettől fogva azt a jól bevált gyakorlatot követték, hogy igyekeztek messzemenő önállóságot biztosítani a gazdálkodó egységek számára, miközben a végreliajtás ellenőrzésére összpontosították figyelmüket.

— Üzemeink jól eltek az önállóság nyújtotta lehetőséggel, ami megmutatkozott a termelés, a gazdálkodás éreti- idényeiben. Ipari üzemeink az éves tervnek megfelelően 5,1 százalékkal növelték termelésüket. ami meghaladja az országos átlagot. A Kismotor - és Gépgyár, s az Autó-villa- mossági Felszerelések Gyárának kövesdi gyáregysége alkatrészek, részegységek és késztermékek gyártásával segítette a járműprogram megvalósítását. A Mezőgép Vállalat helyi gyáregysége speciális berendezések — így például műtrágyaőrlők, különböző vetőgép-elemek — előállításával vett részt a mezőgazdaság gépigényének kielégítésében. Ami külön örvendetes: az üzemel: termelése kellőképpen igazodott a kereslethez, nem keletkeztek felesleges készletek, a különféle termékeket folyamatosan szállítottál: a megrendelőknek. Sőt, olyan helyzet is előállott, hogy az ÁUTÖVILL indítómotorokból — a termelés szüntelen növelése ellenére — nem tud to teljes egészében kielégíteni az igényeket.

— Hallhatnánk arra példát, hogy az önállóság növe- :edése milyen hatást gyakorolt a gazdálkodásra?

— E tekintetben is rendel- •í.ünk kedvező tapasztalatokkal. Ezek közül most egyetlen, a Kismotor- és Gépgyár példáját emelem ki. A múlt év végén a fővárosi székhelyű anyavállalatnak sürgős segítségre volt szüksége. 10 millió forint értékű plusz munkát kellett .ovid idő alatt elvégezni. A mezőkövesdi gyár vezetői, szakemberé

összedugták a fejüket, majd saját erőből, azonos - fizikai létszámmal még októberben eleget tettek a terven felüli feladatnak. Ez az eset arra is jó példa, milyen sok tartalék rejlik gazdálkodó egységeinkben.

— A kövesdi üzemek és ipari szövetkezeté: közül jó néhány exportra is termel. Mikéit alakult a múlt évi teljesítés?

— Célkitűzéseink lényegében valóra váltak. Az AUTO- VILL 6 százalékkal, a Kismotor- és Gépgyár pedig 3,3 százalékkal múlta féül tőkés és szocialista exportier vét. Egyedül a Mezőgép hévi gyáregysége maradt adós a tőkés kivitel teljesitéséoen, amit rendeléshiánynak tulajdonítunk. Az ipari szövetkezetek, amelyek termelésüket ugyancsak az előirányzottnál nagyobb százalékban növelték — az exportban is kiemelkedőt nyújtottak. Nem rubel észámolású kivitelét legdinamikusabban a Matyó Háziipari Szövetkezet fokozta, de nem lehet panasz a Ruházati és Cipész Szövetkezetre sem. Az Asztalos Szövetkezet a szocialista országokban, így a Szovjetunióban és Csehszlovákiában végzett jó munkájával biztosította

(Folytatás az 1. oldalról)

egyetlen órára sem kellett leállítani a hatalmas gépezetet. Most volt a legsoványabb a ,.defekt”-napló, amelybe a kampány rendkívüli eseményeit, a meghibásodásokat örökítik meg.

Nem véletlen, hogy az eredménytervet közel kétszeresére teljesítették. Pedig rendkívüli gondokkal, sok bizonytalansággal kezdték az évet. A kettős átszervezés után a gyár jövőjét, a félbemaradt rekonstrukció folytatását, illetően túl sok volt a „kérdőjel”. A gondol: súlyosságára jellemző, hogy 1981 közepén, a bázishoz viszonyítva 60 millió forintos eredményromlás mutatkozott. És ezt az évet ezt a kampányt sikerült töbl tízmillió forintos nyereséggé zárni.

— Az egész gyári kollekti va összefogásának, munkáso1 és műszakiak áldozat vállaló sának. jól szervezett, alaposai

átgondolt munkának, sok apró. de összességében nagy eredményekét hozó műszaki intézkedésnek, tökéletesít és éves exporttervéinek teljesítését.

— Az életszínvonal megőrzése egyre nagyobb erőfeszítéseket követel a gazdálkodó egységektől.

— Megnyugtató számunkra, hogy üzemeink a tervezett vállalati eredményt — a termelés 5,1 százalékos növelése mellett — a múlt esztendőben 9 százalékkal tudták fokozni. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy a gyárak, gyáregységek dolgozóinak jövedelme, ezen belül bérszínvonala. az országos átlagot meghaladó mértékben emelkedett, ami serkentőleg hatott a kollektívák további munkájára. Ipari szövetkezeteink ugyancsak túlszárnyalták eredmény terv ükét. Ha sorrendet akarnánk felállítani, az első helyre mindenképpen a Matyó KISZ kerülne, utána következne az Asztalos és a Ruházati Szövetkezet. Mindkét szektorra, tehát ipari üzemekre és szövetkezetekre vonatkozik az a megállapítás, hogy alapjában véve azonos vagy csökkenő létszámmal oldották meg nagyobb feladataikat. Tehát a termelésnövekedés fő * forrásának 1981- ben is a munkatermelékenységet tekintettél: — mondotta Makó József.

1/ovas L.

nek az eredménye ez —i mondja az igazgató. — A kampány, a termelés idejére a legjobban készítettük fel a gyárat.

Es most. január első munkanapjától kezdve, már az újabb a 94-ik kampányra készül a cukorgyár. A legkorszerűbb hálódiagrammos módszerrel folyik a karbantartás. De nemcsak ezt a 70 millió forint értékű „fiatalítást” kell szeptemberig elvégezni. A rekonstrukció utolsó előtti évében, 15 vállalat közreműködésével, 140 millió forintos beruházást is meg kell valósítani.

Ami pedig az egyik legfontosabbat. a cukorgyár nyersanyagellátását illeti: a gyár termelési körzetében, a 93-ik kampány sikereihez rendkívül nagymértékben hozzájáruló partnerek, a mezőcaz- :!asáai nagyüzemei: már eddig 1 480 hektárnyi cukorrépa ermelésére kötöttek szerző- lést. Tavaly e partnerét*'-ek, csak a többletcukorért prémiumként 49 millió forintot fizetett ki » cukorgyár.

(1>. s.)