Észak-Magyarország, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-16 / 13. szám

1982. január 16., szombat KZAK-MAGYARORSZAG 3 fejlesztés és piac Zeolií, perlst Náciról FéhniHiárd tonnányi nem- érces ásványi vagyon. Eny- nyit rejt a föld mélye a Tokaji-hegységben. Ez a már megkutatott, hatalmas meny- nyiségű vagyon meghatároz­za a hegyaljai ásványbányá­szat jelenét és jövőjét. Ti­zenhárom olyan ásványi nyersanyag foglalható itt ka­taszterbe, amelyek hasznos tulajdonságaikból következő­en kiérdemlik a nyersanyag rangot. A fellelhető és hoz­záférhető nyersanyagokat az Országos Ere- és Ásványbá­nyák Hegyaljai Műveinek gondozásában tizenhárom bányából termelik ki, dol­gozzák feä és juttatják el a hazai és a külföldi piacoka ra. Jelenleg több, mint száz felhasználó partnerhez jut­nak el a mádi központú hegyaljai bányák termékei. A szigetelési célokra — meg­felelő előkészítéssel — ki­válóan alkalmas perlites vul­káni üveg már ismert és ki­terjedten használt építőanyag szintúgy, mint a vízügyi lé­tesítmények építésénél nél­külözhetetlen bentonit, vagy a tűzálló építőanyagipar nyersanyagaként használa­tos kvarcit, míg más anya­gokat a korszerű épületke­rámiai ipar hasznosít. A ku­tatások bizonyították, hogy a hegység vulkanitjait mint­egy 30 olyan nyomelem koncentrálódása jellemzi, amelyek elősegítik a talaj termőképességének megóvá­sát, ezért az agyagásványos és zeolitos nyersanyagok nagy és érdemi szerepet kaphatnak mezőgazdaságunk fejlesztésében. Érthető, hogy raz itt bányászott természetes zcolittartalmú ' ásványok az elmúlt években az érdeklő­dés középpontjába kerültek, s az ásványelőkészítés fel­adatai pedig a fejlesztés egyik fő irányát képezik a mádi művekben. A kutatási partnerkapcso­latokat mindössze három esztendővel ezeilőtt kezdték kiépíteni, s a különböző ás­ványi anyagok előkészítésé­vel és elegyítésével előállí­tott zeolit termékek immár eljutottak a növénytermesz­tés, az állattenyésztés, az ipari gáz- és vízszolgáltatás, a környezetvédelem terüle­teire. Az úgynevezett ,,zeo­lit téma” ismerője, a kuta­tás és fejlesztés szorgalma­zója, (ír. ,Mátyás Ernő, geo­lógus. a művek kutatási osz­tályvezetője pontosan egy esztendővel ezelőtt mondot­ta a következőket: — Tizen­hét új terméket sikerült ki­fejleszteni és a felhasználási területeken bevezetni, alkal­mazni. A kialakított ás- ványkompozitumok kiállták a nagyüzemi felhasználás próbáját. A forgalmazott mennyiség 19110-ban elérte az ötezer tonnát, ami a je­lenlegi termelési kapacitás felső haltára... A természe­tes zeolitok és néhány agyagásvány telepet tekint­ve szerencsés helyzetben vagyunk. Ezek az ásványi anyagok a miénkhez hason­ló összetételben és minőség­ben máshol hiányoznak, vagy nehezen hozzáférhető­ek. Esélyünk van rá, hogy a természetes zeolitokból kiala­kított termékeinkkel első­ként jelenjünk meg észak- és nyugat-európai országok piacain ... Felmérhetetlen kincs ■ van a kezünkben, csak le kell hajolni érte. Mindez fejlesztés kérdése, de saját erőnkből itt Má­don csak kis lépéseket te­hetünk. Fejlesztés és piac. Vagy inkább megfordítva: piac és fejlesztés: hiszen a terméket el kell adni. Nos, ha a várt­nál kissé lassabban is, de mindinkább piacra találnak a művek zeolit termékei. Saját erőből, minimális be­ruházási költséggel zeolit előkészítő sort építettek, majd tavaly ezt tovább bővítették. Az éves termelési liapacitás ily módon eléri az öt-hat ezer tonnát. Ez elegendő ah­hoz, hogy a zeolit jelen le­gyen a piacon és újabb ve­vőket nyerjen. — Az elmúlt évben nem minden úgy valósult meg, mint ahogy terveztük — mondja Hajdú Gyula igazga­tó. — Értékesítési gondok, a megrendelések hiánya miatt a vártnál kevesebb, 355 mil­lió forintos termelési érték­terv teljesült. Növekedett vi­szont az eredmény, ami az 1980-ban elért 2,6 millió fo­rinttal szemben, tavaly meg­haladta a 24 millió forintot. Az értékterv növekedése fi­gyelemre méltó eredmény, de semmiképpen nem takarhatja el a gazdálkodás gondjait. Sú­lyos teher, s egyben megha­tározza tennivalóinkat az energiaköltségek növekedése. A számok szerint 1979-ben 40 millió forint volt az összes energiaköltség, 80-ban már 80 millió. 1981-ben már elérte a 90 millió forintot. A bejelen­tett árváltozások várhatóan újabb 27 millió forint több­letköltséget jelentenek. A takarékosság, a ráfordítá­sok mérséklése — mint az igazgató mondotta — az egyik legfontosabb feladat. Mint ahogy az is fontos, hogy né­hány sikeres mádi termékre további piacot keressenek, és a piacok arányában növeljék a termelöberendezések kapa­citását, javítsák a termékek minőségét. Jelenleg is kelen­dő a művek egyik rangos ter­méke, a perlit. Az előkészítő kapacitás növelését és a minő­sé'1. javítását célozza az el­múlt esztendőben mintegy 54 __— 1 m illió Ft-os költséggel meg­kezdett beruházás, amelynek befejeztével, az esztendő első felében lehetővé válik az elő­készítő kapacitás 150 ezer ton­nára való növelése. A műben előállított perlit mintegy két­harmad része exportra kerül. Külföldön ugyanis szigetelés céljára kiterjedten használja az építőipar. A perlit ugyan­is kiváló hőszigetelő anyag, s a magas energiaárak miatt a művek vezetői joggal szá­míthatnak a vevőkör, a piac bővülésére. Korántsem ilyen kedvező egy. már évekkel ez­előtt befejezett beruházás helyzete. Az erdőbényei kal- cináló üzemről van szó, amelynek kapacitása jelen­leg nincs kihasználva. A jó minőségű, növényvédőszer ­hordozó. kalcinált gyöngyko- vaföldből a hazai piacnak is meglehetősen szerények az igényei. Az elmúlt évben mindössze 3200 tonnát szál­lítottak a Tiszavasvári Alka­loida Gyárba. Külföldön egy­általán nincs piac. s elsősor­ban a piackutatók feladata, hogy a rendelkezésre álló gyártókapacitást lekössék, vevőket keressenek az erdő­bényei üzem termékeire. Egyedülálló minőségű anyag a füzérradványi kaolin, amelyre belföldön egyáltalán nincs igény, a' külföldi piac igénye szinte minimális. Las­san kimerülőben van a bod- rogszegi kaolinbánya, ahol az úgynevezett papíripari kao­lin alapanyagát bányásszák. A mélyművelésű bányában a számítások szerint 1985-ben kimerül a készlet, ezért en­nek pótlására a műben kifej­lesztettek egy új terméket. A papíriparral még nem jutot­tak egyezségre. Tudott dolog viszont, hogy a magyar pa­píripar jelenleg importálja a pvártáshoz szükséges alap­anyagot. — Ebben az évben további erőfeszítéseket kell tennünk a költségek csökkentésére — mondja az igazgató. — A tech­nológiából következően ná­lunk rendkívül magasak az energiaköltségek. Amit lehet, eddig is megtakarítottunk, az elmúlt évben mintegy másfél millió forint az energiataka­rékosságból származó ered­mény. Intézkedéseket terve­zünk a szárítás veszteséged­nek csökkentésére, a takaré­kosságra más területeken is. A zeolit témáról csak annyit: reményekre jogosít egy nyu­gatnémet kereskedelmi cég­gel való kapcsolat. A cég több­féle zeolit (érmékét kér, elsők akarnak lenni a nyugati pia­cokon. A hazai forgaltrfezás is növekszik, hiszen míg 1980-ban 17 millió forint ér­tékű zeolit terméket forgal­maztunk. addig tavaly a forgalom már 24 millió fo­rintra gyarapodott. Szarvas Dezső Évi 6000 kisbárány Jövedelmem nagyin juhászat A megyérik déli részén le­vő. Kishortobágynak is neve­zett, szikesekkel, tocsogók­kal teli, rendkívül gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkező sík vidék, s a közvetlenül azzal szomszédos területek sovány rétjeit, le­gelőit hasznosítja a szentist- váni VII. Pártkongresszus Tsz juhászain. „Törzsállomá­nya” ma már 4600 anyajuh. Nemcsak egyike a megye legnagyobb juhászatainak, de eredményei — árutermelése jövedelmezősége — is már évek óta a legjobbak közé sorolják. A jó tenyésztői munkával megalapozott, az AGROCO- OP rendszer szaktanácsaival és szolgáltatásaival is segítetl rotációs elletés itt jól be­vált. Esztendők óta „hozza’ az eredményt: két év átla­gában a 140 százalékos bá­rányszaporulatot. 1981-ben ez 6000 kisbárányt jelentett, az 1982-es tervek még jobb. 142 százalékos szaporulatot vár­nak a 4600 anyajuhtól. A tavaly született hatezerből — zömmel tejesbárányként — kereken ötezret értékesí­tettek exportra. Az ezer leg­szebb jerkebárány pedig a kiöregedő anyajuhokat lóg­ja „felváltani”. A mustra azaz a selejtezés ugyanis mind a jó szaporulat, mine a gyapjútermeié szempont jából rendkívül fontos. Ezért átlagosan öt évenként „ki­cserélik” az egész anyajuh- állományt. A tavalyi jó eredményhez az anyajuhonként elért mint­egy 400 forintos nyereséghez az egy-egy birkáról nyírt átlagosan közel 5 kiló gyap­jú is jelentősen hozzájárult. És nemcsak a birkanyírás mennyiségi tervét sikerült teljesíteni, hanem a gyapjú minősége is jó volt. kilójá­ért átlagosan 104 forint —a megyei átlagnál jóval maga­sabb — egységárat, értek el. Kedvezően befolyásolja ’ szentistváni juhászat jöve­delmezőségét az is. hogy ta­karékosan takarmányoznak A birka jól hasznosítja az olcsó melléktermékeket, így például a takarmányszalmá­kat. a répatörmeléket, s a gazdaságban nagy méretek­ben folytatott vetőmagter- melésnél, azaz. a tisztításnál keletkezett ocsút. Így az­után keveset kell költeni a drága tápokra. A fő takar- mánybúzis pedig az utóbbi években felújított, megjaví­tott. 600 hektárnyi ősgyep (P- s.) Munkában a Silex—5-T silómaró. A lemart terményt kifúvó csövön kérésitől ventillátor fújja o szál­lítókocsiba. Olcsóbb és jobb minőségű A kukorica köves tárolása A kombájntól bekerült srem—csutka keverék a sílótároló-térbe ke­rül, ahonnan szállítószalag viszi lapácsos darálóra. Az elmúlt években az ab- raktakarmányok termelése területén a magyar mező­gazdaság jelentős eredmé­nyeket ért el. A magas ter­mésátlagok melletti jóve- delemsziní azonban jelentős mértékben függ a termelés­be bevitt energiák mennyi­ségétől és felhasználásuk ha­tékonyságától. Az emelkedő energiaárak miatt a kukori­ca szárítása egyre költsége­sebb eljárás. Ezért olyan tá­rolási, tartósítási, etetési tech­nológia kidolgozása vált szükségessé amely az olaj­áraktól való függést csök­kenti. Ez a módszer a ku­korica (csőzúzalék szern- csutka-keverék formájában a Bábolna-Faller-7-es típusú ka- Fotó: Fojtán László lehet kezdeni, így az őszi munkákra a földterület idő­ben felszabadul. Ugyancsak nagyon lényeges, hogy a megtermelt termék megfele­lő biztonsággal tárolható ho­rizontális silókban, melyek beruházási értéke elmarad a különféle szemestermény-tá- roló létesítési költségeitől. Maga a szem-csutka-keve- rék a kukoricaszem és csut­ka olyan keveréke, amely a csuhélevelet nem tartalmaz­za. Amíg korábban a serté­sek takarmányában a szá­raz anyagra vetített 5—6 százalékos nyersrost-tartal­mat — mivel a szemeskuko­rica nyersrost-tartalma csak 2 százalék — korpával állí­tották be a megfelelő szint­re, addig a szem-csutka-ke­verékkel a kívánatos nyers- rost-tartalom már a betaka­rítás során elérhető, mégpe­dig a csutka megfelelő há­nyadban (40—70 százalék) történő egyidejű betakarítá­sával. A tegnapi bemutató részt­vevőit dr. Kormos János, a Hejőmenti Állami Gazdaság állattenyésztési főmérnöke tájékoztatta a kukorica ned­ves tál-olásának helyi ta­pasztalatairól. Elmondta, hogy mivel a terméshoza­mok tetemes növelésére a jövőben nemigen számíthat­nak, ezért elsősorban az elő­állítási költségek csökkenté­sével tehetik még gazdasá­gosabbá a kukoricatermesz­tést. A gazdaságban szerzett tapasztalatok szerint azzal, hogy elmaradt a szárítás, minden mázsa termény ese­tében 50 forint a költség­megtakarítás. E módszerrel az 1 liter tej előállításához szükséges abrakköltség 8 fil­lérrel csökkent. Ez a hejő- mc-ntiek évi 3,4 millió liter teje esetében 278 ezer fo­rint megtakarítást eredmé­nyez. A hízómarháknál pe­dig minden kiló súlygyara­podás 1.68 forinttal olcsóbb az ilyen takarmány alkal­mazása esetén. A résztvevő szakemberek ezt követően a gazdaság ig­rici szakosított szarvasmar­hatelepén helyszíni bemu­tató keretében a szem-csut- ka-keverék készítésének, tá­rolásának műszaki megoldá­sait, gépeit tanulmányozták. (ha) történő) nedves tárolása. E módszerről rendeztek tegnap szakmai bemutatót Nyéklád­Tegnap adták át Miskolcon A legmotei Mzis-rádiókEub 3Z crszáyban házán a Hejőmenti Állami Gazdaságban. A Bábolnai Iparszerű Ku­koricatermelő Közös Válla­lat (az 1KR) szervezte or­szágos bemutatón az úgyne­vezett 3000-es termelésszer­vezési egység taggazdaságai­nak képviselői találkoztak, s cserélték ki tapasztalataikat erről az új, de egyre na­gyobb népszerűségnek ör­vendő módszerről, a kukori­ca nedves tárolásáról. Ennek az eljárásnak lé­nyege. hogy nem csupán a korábbi magas száriiási költ­ségeket takarítja meg, ha­nem csökkenti a tárolási költséget, egyszerűsíti a ta­karmány szervezését. (A tá­rolás a felhasználás helyén történik.) A szárítás során jelenlkező túlszárítás is el­kerülhető ígv. következés­képp a takarmány teljes bi­ológiai értéke megmaradt, tehát hasznosulás: feltétele jobb. És előnye az is. hogy a betakarítást lényegesen korábban. 35—45 százalékos nedvességtartalomnál mér el (Folytatás az 1. oldalról) meghatározóan közreműköd­tek abban, hogy ez az or­szágban egyedülálló komp­lex bázis-rádióklub létrejö­hessen. A bázis, az ! 980-ban átadott két morzeoktatásra alkalmas tanteremmel, amely több mint egymilliós értékű, az 1981-ben átadásra kerüli gépíró- és géptávírász-tante- remmel, amelynek értéke meghaladja a^ kétmillió fo­rintot és a most már folya­matosan használható, legmo­dernebb készülékekkel fel­szerelt URH és RH rádic adó-vevő szobákkal, labora tóriumokkal, nyelvi laborató riumokkal kiválóan szolgál­hatja és szolgálja is a fiata­lok felkészítését a katonai híradószolgálatra, biztosítja számos fiatal technikai to. vábbképzését. a rádiós sport­ban versenyzők felkészítését, a megnövekedett szabad idő hasznos eltöltését. Vass József, az MHSZ fő- titkárnelyettesének, a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács képviselőinek egyaránt az volt a véleménye: ezért a munkáért a megyei MHSZ- vezetést.. a társadalmi mun- k ’ t vórző szerveket, egyéne­ket csak dicséret elismerés ületi. Az MHSZ megvei vezetősé­gének titkára négy, a mun­kában kiemelkedő katoná­nak és MHSZ-dolgozónak 'u- talmat és okleveleket adott át. S bizony ezt még sokan mások is megérdemelnék.., B. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents