Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-12 / 291. szám

1981. december 12., szómba! ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Tornacsarnok, lakás, közmű ElCSÍ ipiíBJll Encsen ebben az ötéves tervidőszakban több új álla­mi és magánerős beruházás valósul meg. Az egyik leg­jelentősebb munka most a te­lepülésen annak a tornacsar­noknak az építése, amelynek tervei még a múlt év máju­sában készültek el. Azóta — rekordgyorsasággal — halad­tak itt a munkával. A Mező- panel-technológiával készülő létesítmény vázszerelését egy hónap alatt fejezték be az építők, a Nyíregyházi Mező- gazdasági Épületszerelő Vál­lalat dolgozói. A mintegy 13 millió forintos beruházás elő­reláthatólag a következő év augusztusára készül eL Fel­épülése után a megye egyik legmodernebb sportlétesít­ményével büszkélkedhet a község. A mintegy kétezer négyzetméter alapterületű csarnok lelátóin félezren fér­nek majd el egy-egy sport- rendezvény alkalmával, ám ünnepségek, koncertek rende­zésekor körülbelül három­ezer ember talál itt helyet A község fejlesztési tervé­ben 1985 végéig 60 állami cél- csoportos lakás átadása sze­repel. A lakások a község északnyugati részén levő úi lakótelep területén épülne« majd meg, ahol a munkála tokát könnyíti a már meg­levő közműhálózat. A tervek szerint az állami lakások kö­zül jövőre hatot kezdenek el építeni, valószínűleg a köz­ségben már ismert és nép­szerű Mezöpanel-technológiá­val. A lakásépítésben jelen­tős helyet foglal el az OTP- beruházású lakásépítés is. Ezek a korszerű, több szintes társasházak a község külső területén, a 3-as út felé épül­nek majd fel. Ezekből 10 már tető alatt van, további őt la­kás építése van még hátra. Az OTP-lakások mellett a köz­ségben évente átlagosan het­ven, magánerőből épülő csa­ládi házat' hoznak tető alá. A tervidőszak végéig mintegy 350 magánerős ház épül majd fel Encsen. Sajnos a községi építkezéseknél a közműellátás hiánya okozza a legnagyobb gondot A település közmű­vesítését az itt élők éppen ezért jórészt önerőből végzik, megfelelő tanácsi irányítás­sal. A lakossági összefogás eredményeként ebben az év­ben 130Ó folyóméter ivóvíz­vezeték-hálózat épült ki En­csen, s ugyancsak az össze­fogás eredményeként 1200 négyzetméter járdásítást vé­geztéit el társadalmi munká­ban a község lakói. A község ivóvízzel való ellátottsága 100 százalékos, s csalt a József Attila lakótelepen okoz gon­dot a vezetékes ivóvíz hiánya. Ezen a lakótelepen csak akltoi lehet bekötni a vizet., ha el­készül a szennyvízelvezetés. Erre sem kell már sokáig várni. Az idén elkezdődött munkákkal legkésőbb a jövő év első felében végeznék az építők. Motorosok gondban A hidegre fordult idő lepa­rancsolta a kétkerekű jármű­veket az utakról, tárolókban, garázsokban, .vagy az út szé­lén, fóliával letakarva várják a tayaszt a derék motorkerék­párok. Elhelyezésűit nem­csak ilyenkor, — amikor egy huzamosabb időre le kell mondani a használatukról —, okoz gondot a tulajdonosok­nak, hanem a többi évszak­ban is. Azt már megszoktuk, hogy esténként autósorok kí­gyóznak az utak mentén, a „csillaggarázs" alatt, hiszen egy nagyobb településen egy­szerűen elképzelhetetlen, hogy minden autó fölé fedél -üssön, ennek ugyanis óriási terület- és épületigénye vol­na. Még altkor is, ha nem sor­garázsokban, hanem emeletes parkolóházakban tölthetnék az éjszakát a járművek. A motorkerékpárnak jóval ki­sebb hely kell, illetve kel­lene. Több helyütt, a házgyá­ri lakóépületek .szárítóhelyisé­geit vették igénybe a moto­rosok és nem maradtak adó­sok a fizetséggel sem. Csak­hogy ez a megoldás joggal nyugtalanította az ott lakó­kat, akik tűztől, robbanástól féltek a motorok falszomszéd­ságában. A motorkerékpárok üzem­anyaga fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyag, ez igaz, ezért olyan helyiségben szabad ezeket a járműveket leállítani, ahol a megfelelő szellőzés nem hiányzik. A másik dolog: a jármű tank­jában levő üzemanyag a je­lenlétével nem veszélyez­tetheti az ott lakókat. Ráadásul az általános ér­vényű tűzrendészeti rendele­teken tűi a MIK, a lakásszö­vetkezet a házirendben uta­sításokba foglalhatja, és fog lalja is, saját kikötéseit, elő­írásait a biztonság érdeké ben. Miután ezeknek megyeszert- igyekeznek érvényt szerező megszaporodtak a panaszéi a motorosokra és persze töbt a motorosok panasza is. Sót helyütt kizárták őket jármű veikkel együtt a közös he­lyiségekből. Másutt engedé­kenyebbek voltak velük, hogy­ne egye a rozsda tavaszig a motort. Érvényt szereztek vi­szont annak a kikötésnek, hogy a tankot a benne levő üzemanyaggal együtt estén­ként, illetve most a téli tá­rolás előtt szereljék le. A mo­torosok a megmondhatói, hogy ennek a kívánalomnak nap mint nap eleget tenni, nem könnyű. Mégis megteszik, hogy a jármű ne a szabad ég alatt töltse az éjszakákat. Csakhogy a legügyesebbjei sem képesek arra, hogy min­dennap akkora utat járjanak be, hogy a tankban egy csepp üzemanyag se maradjon. Vég­tére is, másnap is indulni kell valami tartalékkal. Így aztán fogják a' benzines tan­kot és magukkal viszik a la­kásba. Oda, ahol gázzal süt- nek-főznek, ahol elektromos gépeket kapcsolnak ki-be, mint a hűtőgép, a tv, ahol a csupasz falú tárolónál tűzve­szélyesebb a hely, a bútorzat, a parketta, a szőnyeg miatt. Mindez a motorosok gondja, intézhetnénk el egy kézle­gyintéssel, fájjon a fejűit a motor tárolása miatt. Csak hogy ezek a tárolók a laká­sok közvetlen közelében van­nak. Ugyanakkor azt se hall­gassuk el, hogy egyre több fiatalnak vesznek motorke­rékpárt és sokan ülnek mo­torra felnőttek is jó időben, mert olcsóbb a használata az autóénál. Mi legyen a mostoha moto­rosokkal, kérdezhetjük és a szakértő így válaszol: télire a jól kiszellőztetett tankot töltsük fel tiszta vízzel és így biztonságosan tárolhatjuk a motorkerékpárt meleg he lyiségben is tavaszig. A ta­vaszi, nyári tárölásra pedig nincs jobb recept a „csillag- garázsnál”, már akinek nincs saját, jó férőhelye. N. J. A gyerekek körében még mindig sláger a rugós asztalifoci. Ebből a játékból évente csaknem ötvenezret készítenek. Jövőre új otthonba költözik az abaújszántói kézműipari részleg Jó, ha zöld a Mikulás Abaújszántón kevesen tud­ják útba igazítani az érdek­lődőt, ha a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat vegyesipari gyáregységének részlege iránt tudakozódik. Egészen más a helyzet, ha a játék üzemet ke­ressük. A helybeliek tudatá­ban egyszerűen játéküzem­ként rögződött a három évvel ezelőtt idetelepített részleg. — Jóllehet, játékokat is ké­szítünk, részlegünk tevékeny­ségében azonban nem ez a meghatározó — jegyzi meg Kádár Dénes részlegvezető. — Kapacitásunkat hetven szá­zalékban az úgynevezett pur- fix hőszigetelő szalag gyártása köti le. Az utóbbi években a világon mindenütt nagy hangsúlyt kap az energiával való takarékosság. Ennek kö­szönhetően igen nagy a ke­reslet a nyílászáró szerkeze­teket jól szigetelő anyagok iránt. A purfixet a szocialis­ta országokba exportáljuk, kétszer ennyit is el tudnánk adni belőle. — Az ahaújszántóiak szá­mára nem kis üzletet jelent a játékgyártás sem. — A játékkészítés soha, senki számára nem bizonyult rossz befektetésnek — mond­ja a részlegvezető.. — Sajnos, sokan vissza is éltek ezzel. Csak az üzletet látták ben­ne, s elfeledkeztek a valódi célról. Sok olyan játék kerül­hetett a gyerekek kezébe, ami több kárt okozott, mint hasz­not; Sorolhatnánk itt a mér­gező festékanyagokat, ame­lyeket a játékok színezéséhez felhasználtak, vagy az eszté­tikai szempontokat, amelye­ket bizony sokszor figyelmen kívül hagytak a játékok ké­szítői. — Milyen játékokat gyárta­nak az abaújszántói asszo­nyok? — Az országban egyedül Abaújszántón készül rugós asztali foci, amely még min­dig sláger a gyerekek között Emellett sokféle textiljáté­kot is készítünk. Mese- és ál­latfigurákat formáznak meg asszonyaink. Ez utóbbi fel­adatot egyébként teljes egé­szében a bedolgozók végzik. Több a bedolgozónk, mint ahányan az üzemben dolgoz­nak. Az abaújszántói asszo­nyok inkább a két műszakos üzemi munkát választották, a környékbelieknek viszont ké­nyelmesebb az otthon végez­hető munka. Hetvenhetén a telepen, százhúszan pedig be­dolgozóként tevékenykednek. Beszélnünk kell még a put- noki részlegünkről is. Ott a testi és szellemi fogyatékos emberek számára szociális foglalkoztatót létesítettünk, ök készítik a plasztikot, nép­szerűbb nevén, a gyurmát. Ennek előzménye, hogy az idén, egyebek között, a Kéz­műipari Vállalatot jelölték ki arra, hogy munkát biztosít­son azoknak az embereknél? ■a számára, akik másutt' már nem dolgozhatnának. Itt vi­szont szükség van rájuk, helyt tudnak állni a munkában. — Az üzem termelésének nagy részét exportáljál?. — A Iátékoknal? csak egy kis része kerül a hazai üzle­tekbe, jelentős részüket kül­földre szállítjuk. Játékainkat nyolcvan százalékban tőkés exportra készítjük. A világ sok országába — egyebek kö­zött az USA-ba, Izraelbe, Al­gériába, Iránba, Norvégiába, Svájcba, Franciaországba — kerül az abaújszántói játék. Ttt ismeretlen fogalom az osz­tályos áru, a külföldi partner csak első osztályú árut vá­sárol meg. A játékok meg­tervezésével a vállalat szak­emberei foglalkoznak. Igyek­szünk a megrendelők külön­leges igényeinek is eleget ten­ni — a francia nyelvterülete­ken élő gyerekek számára például csak akkor igazi a Mikulás, ha zöld színű ... — A részlegnek otthont adó régi épület szomszédságában építkezés folyik. A helybeliek mondják: ide költözik majd a kézműipari üzem. — Jóllehet, kisüzem va­gyunk, mégis ahány terméket készítünk, annyi helyen dol­gozunk. A purfixet a régi tsz-irodában gyártjuk, a já­tékrészleg számára pedig ideiglenesen egy üzlethelyisé­get béreltünk. Üj üzemház létrehozását már a kezdettől tervezzük. Tavaly kezdtünk építkezni, a jövő év második negyedére már ott akarunk dolgozni. Mintegy 25 millió forintos beruházást jelent a 800 négyzetméteres üzemcsar­nok és a hozzá kapcsolódó kétszintes szociális létesít­mény. Üj berendezéseket is telepítünk, az eddigitől mint­egy 15 százalékkal több ter­méket akarunk előállítani. Távlati elképzeléseink sorá­ban szerepel műanyag játé­kok készítése is, ezeket szin­tén a tőkés országokban sze­retnénk értékesíteni. — dévald — Fotó: Laczó József b Szerencsi KB A Szerencsi Járási Népi El­lenőrzési Bizottság a közel­múltban foglalta össze annak a vizsgálatnak a tapasztalata­it. amelynek során a járás 5 mezőgazdasági egységénél vizsgálták meg a gépjármű­vek üzemanyag-elszámolá­sának helyzetét A vizsgálat alá vont ter­melőszövetkezetekben a gép- járművezetők elmondták, hogy a rendelet kedvezően befolyásolja az üzemanyag­megtakarítást. A termelőszö­vetkezetek belső ellenőrei odafigyelnek a rendelet be­tartatására, s minden esetben írásos jelentést készítenek er-■ ről a termelőszövetkezetek el­nökei számára. Ez kiter jed a menetlevelek pontos vezeté­sére, a teljesítmények igazo­lására is, és természetesen az üzemanyag-fogyasztásra. A vizsgált mezőgazdasági egy­ségek közül csak egyben, a tiszaladányi termelőszövetke­zetben üzemelő gépkocsinál mutatkoztak hiányosságok, ugyanis előfordult, hogy egy menetlevélen több gépjármű­üzemeltetést tüntettek fel. Bár minden egységnél kifizet­tek a megtakarított üzem­anyagköltséget, a tiszaladá­nyi Magyar Róna Termelő­szövetkezetben a megtakarítás kifizetése sem volt megálla­pítható A járási NEB javas­latában felhívta a termelő­szövetkezet illetékeseinek fi­gyelmét, hogV a jövőben vál­toztassanak ezen az állapo­ton, s szüntessék meg a meg­levő hiányosságokat. Mennyi kapukulcs-hasznáíati díiát kell fizetni? Mostanában számos olva­sónktól kapunk levelet, ame­lyekben sérelmezik, hogy a házfelügyelők kapukulcshasz.- nálat címén díjat szednek és szóba hozzák, hogy miért kell havi díjat is fizetni, amikor a kulcs előállítási árát már egyszer megfizették. A kapu­nyitás és -zárás, valamint a személyfelvonó használati dí­jával, mint házkezelöi szol­gáltatással a ma is érvényben levő 1972. október 13-án ha­tályba lépett ÉVM-rendelet foglalkozik. A jogszabály fel­hatalmazta a helyi tanácsokat arra, hogy rendelettel szabá­lyozzák a házirendet és a ka­pu zárva tartását. A rende­let kimondja, ha a kaput jog­szabály rendelkezése folyté'' meghatározott Időben (pl. es­te 10 óra és reggel 5 óra kö­zött) zárva kell tartani, és az épületbe jutás, illetve az ab­ból való távozás lehetőségét a házkezelő kapukulcs adá­sával, vagy az épülethez be­osztott személy (gondnok, ház- felügyelő) alkalmazásával kö teles biztosítani. Ha a házkezelő a kapu nyitá sát és zárását az épülethez beosztott személy útján lá< ja el, a kapu nyitásáéit és zá­rásáért esetenkénti díjak ka­pukulcs adása esetén pedig kulcsonként! egyszeri térítés'* és havi kulcshasználati díjat kell fizetni. B rendelkezés aló! csak a szövetkezeti, a magántulajdonban levő. tehát a nem állami tulajdonban le­vő épületek kezelői térhetnek el. A jogszabály előírja, hogy a kapukulcséit egyszeri térí­tés címén kulcsonként a be­szerzési, illetve az előállítási árnak megfelelő összeget kell fizetni, majd kapukulcs adá­sa esetén pedig kulcsonként 5 Ft/lakás a havi használati díj. A kapukulcsot csak az épületben levő lakás haszná­lója és a vele együtt lakó 14. életévét betöltött személy, va­lamint az épületben levő nem lakás céljára szolgáló helyi­ség használója és 14. életévét betöltött alícalmazottja szá­mára lehet adni, illetve ké­résére kell adni. Nem lehet kapukulcsot adni annak, aki elmebeli állapota vagy szel­lemi fogyatkozása miatt cse­lekvőképességet kizáró gond nokság alatt áll. Mennyi esetenkénti díjat kell fizetni annak, akinek nincs kapukulcsa? A jogszabály ezt is megál­lapítja, amikor kimondja hogy a kapunyitás és -zárás esetenkénti díja éjfél előtt egy személy esetén 1 Ft, ké* vagy több személy együttes be- vagy kiengedésekor 2 Ft, éjfél után az előző díjtételek kétszerese. Mikor kell a kapukulcsért jáió díjat fizetni? A kapukulcsért járó egysze­ri térítést a kulcs átadása­kor, a havi használati díjat pedig a bérleti díjjal. A kapu nyitásáért és zárásáért járó esetenkénti díjat a házfel­ügyelői szolgáltatás igénybe­vételével egyidejűleg kell megfizetni. Ha a kapukulcs- haszná latot megszüntették, az egyszeri térítést a házkezelő (házfelügyelő, gondnok stb.)' köteles a kulcs visszavételé­vel egyideiűleg visszafizetni, a használó havi használati díjfizetési kötelezettsége pe­dig a megszűnést követő hó 1. napjával szűnik meg. Ki mentes a kapukulcsért járó díj fizetése alól? A jogszabály azt mondja, hogy a kapu nyitásáért és zá­rásáért járó esetenkénti díj fizetésének kötelezettsége alól többek között mentes az or­vos, az egészségügyi és men­tőszolgálat dolgozója, a szo­ciális gondozó, a közérdekű üzemek (posta, gáz- víz-, távhőszolsáltató stb.) dolgo­zója. az építési hatóság dol­gozója stb., ha az az épület­ben végez tevékenységet. Dr. Sass Tibwf ,

Next

/
Thumbnails
Contents