Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-12 / 291. szám

ÉSZAK-MAGYA80RSZAG 2 1981. december 12., szombat nyilatkozata Nyikoiaj Tyikonov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke magyarországi látoga­tásának befejeztével nyilat­kozott a Magyar Televízió­nak: A bevezetőben elmondotta: Magyarországi tartózkodá­suk első pillanatától kezdve érezték, mennyire őszinte és milyen mély baráti érzelme­ket táplálnak Budapest lakói és valamennyi magyar dol­gozó a szovjet nép, az Októ­beri Forradalom hazája iránt, majd átadta Leonyid Iljics Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB fő­titkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökének üdvözletét és szívélyes jókívánságait. Brezs- nyev elvtárs mindig nagy szeretettel gondol magyaror­szági látogatásaira, és magyar barátaival való találkozásai­ra — mondotta, s így foly­tatta: Mostani látogatásunk gaz­dag programját érdemi mun­ka jellemezte. Szívélyes, elv­társi megbeszéléseket foly­tattunk Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága el­ső titkárával. Baráti talál­1 kozóra került sor Losonczi Pállal, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnö­kével. Mindenre kiterjedő, gyümölcsöző tárgyalásokat folytattunk Lázár Györggyel, a magyar kormány elnöké­vel. Emlékezetesek marad­nak számunkra találkozása­ink Fejér megye párt- és gazdasági vezetőivel, ipari és mezőgazdasági dolgozóivaL > A megbeszélések és tár­gyalások során olyan kérdé­seket tekintettünk át, ame­lyek a jelen helyzetben or­szágaink és kapcsolataink számára egyaránt fontosak. A tárgyalások légkörét az elvtársiasság és a kölcsönös érdekeltség jellemezte. Éppen ez az, ami jellemzi a testvéri szovjet—magyar kapcsolatok szellemét. Ezek a kapcsola­tok a szovjet és a magyar nép alapvető érdekeinek, cél­jainak és elvi törekvéseinek azonosságán alapulnak a szocializmus és a kommuniz­mus építésében, a békéért és a dolgozó emberek boldogsá­gáért folytatott küzdelemben. A megbeszélések és a tár­gyalások során természete­sen nagy figyelmet fordítot­tunk az országaink közötti gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködésre, amelynek fejlődése mind ma­gasabb szintet ér el. A Szovjetunió Magyaror­szág legfontosabb gazdasági partnere. A magyar külke­reskedelem forgalmának 30 százalékát a Szovjetunióval bonyolítja. A Szovjetunió szállításai biztosítják Ma­gyarország importszükségle­teinek nagy részét, elsősor­ban hengerelt árura, vasérc­re, kőolajra, olajszármazé­kokra, valamint gyapotra, faárura és egyéb termékek­re gondolok. Szeretném hangsúlyozni, hogy hazánk, valamint a test­véri szocialista országok nép­gazdasági szükségleteinek ki­elégítése érdekében a Szov­jetuniónak mind nagyobb mértékben kell az energeti­kai és nyersanyagtermelő ágazatokba beruháznia. Ele­gendő megemlíteni, hogy a termelés azonos szinten tar­tása és fejlesztése érdekében az új ötéves tervben ezekre az ágazatokra összpontosítjuk az Iparfejlesztésre szánt ösz- szes beruházások 65 százalé­kát. Ez érthető is. A kőolajat, a földgázt, a szenet és az ér­ceket most már az ország tá­voli, nehezen megközelíthető és gyéren lakott, északi és ke­leti vidékein termeljük ki. Mindez hatalmas ráfordítá­sokat igényel. Országunk számára igen fontosak a magvar áruszállí­tások. Ezért is nagyra érté­keljük gazdasági' és kereske­delmi együttműködésünket a testvéri Magyarországgal. Ugyanakkor Magyarország számára is nagy jelentőségű j «z a tény, hogy a Szovjet­unió vásárolja meg a magyar gépipar exportjának a felét. Országunkban számos magyar vállalat termékei igen nép­szerűek. A Szovjetunió út­jain csaknem 70 ezer Ikarus autóbusz közlekedik és hí­rük kiváló. Nagy keresletnek örvendenek nálunk a külön­böző magyar vegyipari, élel­miszeripari, anyagmozgatási és -szállítási, valamint elekt­rotechnikai gépek és beren­dezések. Örömmel említem meg, hogy a Szovjetunióba expor­tált magyar televízió- és rá­diótechnikai felszerelések magas színvonala is hozzájá­rult a moszkvai olimpia si­keres közvetítéséhez. Így ez az esemény Európában és az egész világon a nézők mil­lióinak közkincsévé vált. Bővül a műszaki együttmű­ködés is. Szovjet szakembe­rek vesznek részt a paksi atomerőmű építésében, szén­bányák feltárásában, a Dunai Vasmű kokszolóműjének és más üzemegységeinek létre­hozásában. Az új ötéves tervidőszakban 25 ipari üzem épül fel Magyarországon a Szovjetunió közreműködésé­vel. Ugyanakkor Magyaror­szág is részt vesz hazánk számos létesítményének épí­tésében. A gazdaságosság és a termékek jó minősége jel­lemzi azokat a baromfitele­peket is, amelyek magyar közreműködéssel épültek a Szovjetunióban. Ezek a híres bábolnai rendszer szerinl működnek. A Szovjetunió és Magyar- ország között az ipar terü­letén számos szilárd kooperá­ciós kapcsolat jött létre. Ilyen együttműködést alakí­tottunk lei például az autó­iparban, a vegyiparban, a szerszámgépgyártásban, vala­mint a közlekedési gépgyár­tás és az elektronika terüle­tén. Jól példázza az integráció hatékonyságának magas fo­kát a magyar—szovjet tim­föld-alumínium egyezmény, valamint az olefinprogram keretein belül kialakult együttműködés. Ezeknek a kapcsolatoknak a továbbfejlesztése lehetősé­get nyújt arra, hogy még jobban, kielégítsük országa­ink növekvő igényét számos ipari és mezőgazdasági ter­mékre, nyersanyagra és kü­lönböző közszükségleti cik­kekre. A szovjet—magyar együtt­működésben fontos új sza­kasz nyílik a termelés szako­sítására és a kooperáció fej­lesztésére irányuló, 1990-ig szóló hosszútávú program­mal; az 1981—1985. évi terv- egyeztetés eredményeivel, va­lamint az új hosszútávú ke­reskedelmi egyezménnyel. Célunk, hogy a szovjet és a magyar vállalatok termelési kapcsolatai hatékonyait le­gyenek, és megfeleljenek azoknak a feladatoknak, amelyek meghatározzák a Szovjetunió és Magyarország gazdasági fejlődését Ez teljes mértékben meg­felel azoknak a megállapo­dásoknak,' amelyek Leonyid Brezsnyev és Kádár János között jöttek létre éz év nya­rán, a Krímben. Leonyid Brezsnyev és Kádár János találkozói és megbeszélése' mindig új lendületet adnak a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt, a Szovjet­unió és a Magyar Népköz- társaság barátsága és együtt­működése további fejlődésé­nek. Országaink együttműködé­se minden területen, így a gazdaság, a politika, a kul­túra területén is megfelel a szovjet és a magyar nép ér­dekeinek. Ennek az együtt­működésnek eredményei gyü­mölcsözőek és segítséget nyújtanak nekünk abban, hogy sikeresen oldjuk meg a szocializmus és a kommuniz­mus építésének feladatait. Mintegy kilenc évvel ez­előtt volt alkalmam első íz­ben Magyarországra látogat­ni, és ha a mostani látoga­tásunk nem is vol t bosszú, még ilyen rövid idő alatt is tapasztalhattuk, milyen ked­vező változások mentek vég­be a magyar dolgozók életé­ben az elmúlt évek során. Megszilárdult a szocialis­ta Magyarország gazdasági ereje. Űj, hatalmas létesít­mények születtek az ország­ban, fejlődnek az ipar kor­szerű ágazatai és a mezőgaz­daság. És nőtt a dolgozók életszínvonala. A szocializ­mus építésében elért sikerek a magyar nép fáradhatatlan munkájának eredményei, amelyeket a magyar dolgozók a Magyar Szocialista Mun­káspárt irányításával, a párt élén Kádár Jánossal, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom kiemelkedő egyéniségével, a következetes internacionalistával, értek el. Tiszta szívből kívánjuk a magyar dolgozóknak, hogy si­keresen teljesítsék az MSZMP XII. kongresszusa által kitű­zött új feladatokat. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja tevékenységében, az egész szovjet nép életében a legfontosabb feladat a párt XXVI. kongresszusán elfoga­dott történelmi határozatok végrehajtása. A kongresszus új távlatokat jelölt meg a kommunizmus építésében, a béke megőrzéséért és megszi­lárdításáért vívott küzdelem­ben. A közelmúltban tartotta ülését pártunk Központi Bi­zottsága. A plénumon felszó­lalt Leonyid Brezsnyev. Be­szédében mélyrehatóan ele­mezte a helyzetet és kitűzte • az elsőrendű fontosságú fel­adatokat, megjelölve azok megoldásának útjait. A XXVI. kongresszuson el­fogadott, országunk gazdasá­gi-társadalmi fejlesztésére irányuló határozatok megva­lósítása tervszerűen, jó ütem­ben folyik. A XI. ötéves terv sikeres teljesítéséért és túl­teljesítéséért kibontakozott széles körű össznépi szocia­lista versen ytnozgalom jó eredményeket hoz. A kongresszus határozatai­nak megfelelően nagyszabású szociális programok megvaló­sításához láttunk hozzá. E programok teljesítése’ lehető­vé teszi a szovjet emberek életszínvonalának emelését. Gyors ütemben halad a la­kásépítés, továbblépünk az egészségügy, az oktatás és a kultúra terén. Népünk optimizmussal, a saját erejébe vetett hittel kezdte az új ötéves tervet. Természetes, hogy a szov­jet emberek alkotó munkájá­nak legfontosabb területe a gazdaság, a gazdasági építő­munka. Kulcsfontosságúnak tartjuk az olyan feladatok megoldását, mint a lakosság szükségleteinek még teljesebb kielégítése; a fűtőanyag-ener­getikai komplexum sikeres fejlesztése; a tudományos­technikai haladás meggyorsí­tása; a gazdaságirányítás tö­kéletesítése. az egész népgaz­daság hatékonyságának nö­velése. Legfontosabb feladatunk, hogy gazdaságunk valóban gazdaságossá váljon. Ponto­san ezt a célt tűzte ki pár­tunk XXVI. kongresszusán Leonyid Brezsnyev. és ennek végrehajtásán fáradozik pár­tunk, minden szovjet ember. Meg kell mondanom, hogy ezeket az óriási feladatokat gyakran bonyolult feltételek között kell megoldanunk; er­ről pártunk Központi Bizott­ságának novemberi plénumán is szó volt. A kedvezőtlen hatások egyi­ke, mint önök is tudják, a nemzetközi helyzet kiélező­dése. Mindez bizonyos nehéz­ségeket jelent a XI. ötéves terv teljesítéséért folyó mun­kánkban. Űj ötéves tervünk feszített terv. amelv kitűzi a , kommunizmus építésének távlatait. De ez reális terv. és minden lehetőségünk adott ahhoz, hogy sikeresen telje­sítsük. A Szovjetunió népeinek al­kotó energiája, tervei és szán­dékai arra irányulnak, hogv az emberek a béke és a ha­ladás körülményei között él­vezhessék munkájuk gyümöl­csét. Ez a magasztos, nemes cél határozza meg külpoliti­kánkat is. A két ellentétes társadalmi rendszer békés egymás mellett élése, a vitás kérdések tárgyalások útján való megoldása, a kölcsönö­sen elfogadható megoldások keresése, — ez az az út, amely reményteljes távlato­kat nyit az egész emberiség számára. A Szovjetunió, a szocialis­ta közösség következetesen kinyilvánítja ezt a szándékát. Fontos lépéseket tesz az eny­hülés, az igazságos és kölcsö­nösen elfogadható megegye­zés elérése érdekében, amely a béke és az általános bizton­ság ügyét szolgálja. Meggyőző erővel bizonyítja ezt Leonyid Brezsnyev leg­utóbbi látogatása a Német Szövetségi Köztársaságban. E látogatás során, amely az év legfontosabb külpolitikai ese­ménye volt, Leonyid Brezs­nyev rendkívül fontos javas­latokat tett a közép-hatótá­volságú nukleáris fegyverze­tekről. Ezeknek a javasla­toknak a megvalósítása lehe­tővé tenné Európa számára, hogy elinduljon a nukleáris fegyverzetek csökkentésének, mégpedig radikális csökken­tésének útján. Mi több, a Szovjetunió síkraszáll azért, hogy Európa a nukleáris fegyverek valamennyi fajtá­jától megszabaduljon, mind a közép-hatótávolságú, mind pedig a taktikai nukleáris fegyverektől. Ez lenne a va­lódi, mindkét fél számára igazságos „nulla” megoldás. Az új háborús tervek, ame­lyeket a nyugati reakciós, militarista körök dédelget­nek — őrültség és az embe­riség elleni bűntett. Ezért határt kell szabni az Egye­sült Államok és a NATO ag­resszív körei által szított fegyverkezési hajszának, és arra irányuló kísérleteiknek, hogy egy nukleáris konfliktus esetén Európa a „túsz” szere­pét játssza. És azt is látjuk: Európa népei nem akarják tétlenül szemlélni, hogy a kontinen­sünkön kialakult helyzet még veszélyesebbé váljék. Leonyid Brezsnyev NSZK-beli látó- ' gatásának széles körű vissz­hangja, a nyugat-európai or­szágokban az új nukleáris rakéták telepítése ellen tilta­kozó tömegmozgalmak erőtel­jes kiszélesedése arról tanús­kodik, hogy a népek békét akarnak, nyugodtan akarnak dolgozni, és biztosak akarnak lenni a holnapban. Egyetlen kormány, egyetlen felelős po­litikai személyiség sem hagy­hatja figyelmen kívül a Szov­jetunió békeiavaslatait, a né­pek szenvedélyes békevágyát. Itt a szép szavak mitsem ér­nek. Gyakorlati tettekre van szükség. Kontinensünk államai két különböző — szocialista és kapitalista — • társadalmi rendszerhez tartoznak. Az eb­ből fakadó nézeteltérések el­lenére Európa — Leonyid Brezsnyev szavait idézve — közös otthonunk. Mindent meg kell tennünk, meg kell találnunk a politikai akara­tot és bátorságot magunkban ahhoz, hogy megvédjük a bé­két, az emberiség legnagyobb kincsét. A Szovjetunió, Magyaror­szág. a szocialista közösség országai elkötelezték magu­kat a béke eszméi mellett. Terveink békés körülménye­ket feltételeznek. Semmi sem idegenebb tőlünk, mint az, hogy jólétünket más népek rovására hozzuk létre. Leg- magasztosabb célunk a társa­dalmi haladás és a népek kö­zötti béke. Biztosan tudiuk, hogy a Szovjetunió és Ma­gyarország. testvéri pártja­ink és népeink együtt fognak haladni e nemes cél felé. Nyikola.1 Tyihonov végül kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy a szovjet és a ma­gyar nép a jövőben is közös erővel, sikeresen halad a szo­cializmus és a kommunizmus építésének útján, a béke út­ján. s a Magyar Népköztár­saság minden dolgozójának boldogságot, jólétet és sok si­kert kívánt FalHvégi La;es a SZÓI lésén Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az idei nép- gazdasági terv végrehajtásáról és az 1982-es terv főbb vonásairól Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke tartott beszámolót A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tar­tott, amelyen első napirendi pontként az idei népgazdasá­gi terv végrehajtásának ta­pasztalatait, az 1982. évi terv főbb vonásait, s a tervhez kapcsolódó szakszervezeti fel­adatokat vitatta meg. A napirendi pont előadója, Faluvégi Lajos miniszter­elnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke többek között elmondta: — Rendkívül fontos, hogy jövőre erőteljesebben folyta­tódjék a népgazdasági egyen­súly javítása. A vállalati jö­vedelmek további részét szük­séges az állam javára átcso­portosítani, s mindenütt ki­kényszeríteni a magasabb tel­jesítményeket, a hatékonyabb munkát. Ezt kívánja szolgál­ni a szabályozórendszer szé­les körű módosítása, a mérce emelése, s egyben a kormány ­zatnak az az elhatározása is, hogy jobb feltételeket' teremt azoknak a vállalatoknak, amelyek képesek a gazdasá­gosabb exportra, a hatékony­ság lényeges növelésére. A miniszterelnök-helyettes a kormány nevében a szak- szervezetek segítségét kérte a nehéz feladatok megoldásá­hoz. Kérte, hogy az üzemi de­mokratizmus fórumain, a ter­vek tárgyalásakor, segítsenek olyan alternatív megoldáso­kat találni, amefyek a válla­lat gazdaságos exportjának fokozását, a jobb energia- és anyaggazdálkodást teszik le­hetővé. A gazdaságosabb, ha­tékonyabb megoldásokkal an­nak feltételeit is megteremt­hetik, hogy a vállalat terme­lése lendületesebben növe­kedjék az átlagosnál. A második napirendi pont­ként Timmer József, a SZOT titkára a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről tájékoztatta a ta­nácsülést. Schmidt az NDK-ba látogatott Pénteken délután, három­napos hivatalos látogatásra a Német Demokratikus Köz­társaságba érkezett Helmut Schmidt nyugatnémet kancel­lár. Az NSZK kormányfő­jét és kíséretét Erich Honec kér, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának el­nöke üdvözölte a Berlin- Schönefeldi repülőtéren. Schmidt kancellárt útjára el­kísérte Otto Lambsdorff gaz­daságügyi miniszter, Egon Franke, a két német állam kapcsolataiban illetékes szö­vetségi miniszter és Gunter Huonker, a kancellári hiva­tal államminisztere. A repülőtéri fogadtatáson az NDK részéről jelen volt Güntner Mittag, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Qskar Fischer külügyminiszter és több más magas rangú sze­mélyiség. A repülőgépből kilépő kancellárt és kíséretének tag­jait Erich Honecker üdvözöl­te, majd bemutatta nekik aa NDK tárgyaló küldöttségének tagjait, akiknek szintén tevé­keny részük lesz az elkövet­kező hivatalos megbeszélése­ken. A vendégek ezután gépko­csiba szálltak és Honecker ál­lamfő kíséretében a nyugat­német küldöttség szállására hajtattak. Schmidt kancellár rezidenciája a. háromnapos hivatalos látogatás idején a Werbellin-tó közelében fek­vő Hubcrtusstock vadászkas­tély lesz. rich Honecker; a NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsa élj nőké a Berlin-Schönefe'd: repülőtéren üdvözli Helmut Schmidtet,' az NSZK kancellárját.

Next

/
Thumbnails
Contents