Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-11 / 290. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1981. december 11., péntek Épei picsiÉi értekezlet a Munkásőrség Orszígos lözpanilábi Kádár János felszólalása (folytatás az 1. oldalról) jelenlegi szintjét, a m a-— szovjet együttműködés eredményes és dinamikus fejlődését a politikai, a gazdasági, a tudományos és a kulturális élet minden területén, amely teljes összhangban áll a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elveivel, a két ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésével. A kormányfők részletesen megtárgyalták Magyarország és a Szovjetunió gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének kérdéseit. Megállapították, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszakban a két ország gazdasági kapcsolatai fejlesztésének változatlanul legfontosabb tényezője a gyártásszakosítás és a termelési együttműködés bővítése, s ezen az alapon a kölcsönös áruszállítások növelése. A két ország kölcsönös szállításainak értéke öt év alatt eléri a 34 milliárd rubelt. Áttekintették a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió gazdasági és műszakitudományos együttműködésének fő irán3'ait 1990-ig meghatározó, hosszú távú gyártásszakosítási és kooperációs program megvalósításának kérdéseit. Megállapodtak, hogy együttműködnek olyan — a két ország népgazdasága számára nagy horderejű — feladatok megoldásában, mint az energia- és fűtőanyag-, a nyersanyag-gazdálkodás javítása, a műszaki- itudományos kutatás és fejlesztés hatékonyságának növelése, a gépgyártás műszaki színvonalának emelése az elektronika és a számítás- technika eredményeinek széles körű alkalmazásával. A timföld- és alumíniumtermelés területén 1986 utánra is meghosszabbítják és bővítik az együttműködést. Folytatják az együttműködést a közúti járműiparban, a híradástechnikai és műszeriparban, a vegyiparban, a közszükségleti cikkek gyártásában, a könnyű- és élelmiszeriparban, továbbá a mező- gazdaság területén az állat- és baromfi tenyésztési ipari komplexumok létrehozásában. A kormányfők megerősítették: a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió egyaránt érdekelt a gazdasági kapcsolatok pótlólagos bővítésében. E célból megvizsgálják az együttműködés új lehetőségeit a termelési kapacitások fejlesztésében, hogy a szükséges árukból minél jobban kielégíthessék a két ország igényeit. Megállapították, hogy az együttműködés olyan formáinak átültetése a gyakorlatba, mint a kooperációban részi vevő ágazatok és vállalatok közvetlen gazdasági kapcsolatainak fejlesztése .és elmélyítése, közös vállalatok létrehozása, nagymértékben elősegíti a gazdasági kapcsolatok és együttműködés szélesítését. Magyarország és a Szovjetunió nagy jelentőségűnek tartja a KGST tevékenységében való részvételt, a szocialista gazdasági integráció fejlesztését, amely külön-kü- lön minden testvérállam és az egész szocialista közösség haladásának állandó tényezője. A felek a jövőben is hozzájárulnak az együttműködés mechanizmusának további tökéletesítéséhez, a gazdasági kapcsolatok fejlesztése legkorszerűbb formáinak alkalmazásához, a szocialista nemzetközi munkamegosztás lehetőségeinek még teljesebb kihasználásához. Kifejezték meggyőződésüket hogy a KGST-tagorszá- gok párt- és állami vezetőinek tervezett felső szintű tanácskozása új lendületet ad a szocialista közösség gazdasági együttműködésének további elmélyítésével összefüggő fő kérdések megoldásához az 1980-as évekre. Megerősítették, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió továbbra is szilárdan a szocialista közösség egységének és internacionalista összeforrottságának állandó erősítésére törekszik; a Varsói Szerződés keretében aktív és egyeztetett külpolitikai tevékenység folytatására, a nemzetközi problémák megoldásában az együttműködés elmélyítésére törekszik a nemzetközi béke és biztonság, az államok kölcsönösen előnyös és egyenjogú együttműködésének fejlesztése érdekében. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycsere során a felek komoly aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi helyzet éleződése miatt, amely — az imperialista és hegemonista erők politikájának következményeként — az enyhülés megtorpanásához, a nemzetközi légkör romlásához, a háborús veszély növekedéséhez vezetett. Különösen veszélyes az USA jelenlegi irányvonala, amely a fegyverkezési hajsza ütemének és méreteinek fokozásával katonai erőfölényre tör és megpróbálja rákényszeríteni akaratát más államokra és népekre. Szintén veszélyes a neutronfegyver gyártásáról hozott döntés és a NATO határozata az új amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakétaeszközök nyugat-európai telepítéséről. Az imperializmus legag- resszívebb köreinek e terveivel és akcióival szemben áll a szocialista közösség államainak következetes külpolitikája. Magyarországnak és a Szovjetuniónak eltökélt szándéka, hogy szoros egységben a többi testvéri országgal és együttműködve minden békeszerető erővel folytatja erőfeszítéseit a feszültség csökkentéséért, az enyhülés megőrzéséért és elmélyítéséért, a- fegyverkezési hajsza korlátozását és megszüntetését szolgáló hatékony intézkedések elfogadtatásáért, valamennyi földrész államai békés együttműködésének fejlesztéséért. A Magyar Népköztársaság nagyra értékeli és támogatja a Szovjetunió lenini békepolitikáját, az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott békeprogramot. A kongresszuson előterjesztett konstruktív javaslatok járható utat mutatnak a komoly politikai tárgyalásokhoz, a jelenlegi nemzetközi helyzet legégetőbb problémáinak megoldásához, az államok közötti bizalom és kölcsönös megértés légkörének megteremtéséhez. A Szovjetunió és a többi szocialista ország újabb kezdeményezéseinek, továbbfejlesztett és bővített javaslatok megvalósítása kedvező feltételeket teremt a párbeszéd fenntartásához, a katonapolitikai konfrontáció megszüntetéséhez, a háborús konfliktusok és feszültséggócok mielőbbi felszámolásához, a béke megszilárdításához. A nyolcvanas évek békeprogramja megvalósításának újabb jelentős politikai eseménye volt Leonyid Brezs- nyev látogatása a Német Szövetségi Köztársaságban. A nemzetközi kapcsolatok fejlődésének jelenlegi feszült és rendkívül felelősségteljes pillanatában e látogatás különleges jelentőségű a kelet— nyugati kapcsolatok és a világpolitika alakulása szempontjából. A Leonyid Brezsnyev által előterjesztett új javaslatok megfelelnek az Európában élő százmilliók érdekeinek, a kontinens valamennyi állama számára egyenlő biztonságot szavatolnak, és a legégetőbb problémákra irányulnak. Nevezetesen arra, hogy Európa megszabaduljon az atomháború fenyegetésétől, és megállapodás szülessen az európai célpontokra irányuló mindenfajta atomfegyver számának csökkentéséről. A felek kifejezték reményüket, hogy a nyugati országok kellő figyelemmel és objektivitással foglalkoznak az új szovjet kezdeményezésekkel. A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság üdvözli a szovjet—amerikai tárgyalások felújítását, a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök problémájáról Európában. A magyar és a szovjet fél e tárgyalások célját abban látja, hogy szilárd európai erő- egyensúly mellett, a nukleáris fegyverzetek alacsonyabb szintjén, valamennyi európai közép-hatótávolságú nukleáris eszköz, és a földrész stratégiai helyzetét meghatározó minden tényező számításba vételével erősödjön Európa népeinek és államainak biztonsága. Magyarország és a Szovjetunió síkraszáll a stratégiai fegyverek korlátozása folyamatának folytatásáért — az eddig elért eredmények megőrzése mellett —, továbbá az utóbbi időben megszakított vagy befagyasztott fegyverzetkorlátozási és a leszerelési tárgyalások felújításáért, és kifejezi készségét e tárgyalások sikeres befejezésének előmozdítására. A felek áttekintették az európai biztonság és együttműködés megszilárdításával összefüggő kérdéseket, és állást foglaltak a helsinki záróokmány valamennyi elvének és ajánlásának következetes megvalósítása mellett, megerősítették törekvésüket a madridi találkozó eredményes befejezésére. Kiemelték annak fontosságát, hogy megállapodás szülessen az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia összehívásáról. Ehhez kedvező feltételeket teremt a Szovjetuniónak az a készsége, hogy az ország egész európai területére kiterjeszti a bizalomerősítő intézkedéseket, amennyiben a nyugati államok is megfelelően kibővítik a bizalomerősítő intézkedések területi hatályát. Magyarország és Szovjetunió megengedhetetlennek és a béke ügyére nézve veszélyesnek tartja az USA Kuba elleni fenyegetéseit és provokációit, változatlanul támogatásáról biztosítja a kubai nép harcát szuverenitásának és függetlenségének megvédéséért. A közel-keleti helyzet éleződésével kapcsolatban a felek megerősítették, hogy az átfogó, igazságos rendezésnek az a reális útja, ha valamennyi érdekelt fél — így a Palesztinái Felszabadítási Csütörtökön elutazott Budapestről Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Kommunista. Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki az MSZMP Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. A szovjet miniszterelnökkel együtt elutaztak a kíséretében levő személyiségek. A Szovjetunió miniszterelnökét és kíséretét ünnepélyesen búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren. A magyar, szovjet és vörös zászlókkal, üdvözlő feliratokkal díszített repülőtéren felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszegysége csapatzászlóval. A búcsúztatáson megjelentek: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Méhes Lajos, ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Borbándi János, Faluvégi Lajos és Marjai József miniszterelnök-helyettesek, továbbá a kormány több más tagja, köztük Púja Frigyes külügyminiszter, s ott voltak politikai, társadalmi, állami életünk más vezető személyiségei. Jelen volt az ünnepélyes búcsúztatáson Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti Szervezet, a palesztínai nép egyetlen törvényes képviselője — részvételével nemzetközi konferenciát hívnak ösz- sze a Közel-Keletről. E rendezés feltétele az izraeli csapatok teljes kivonása valamennyi 1967-ben megszállt arab területről, a Palesztinái arab nép törvényes nemzeti jogainak — köztük az önálló, független állam létrehozása jogának — elismerése, a térség valamennyi állama szuverenitásának és biztonságának szavatolása. A délkelet-ázsiai helyzetről szólva a felek teljes támogatásukról biztosították a vietnami, a laoszi és a kambodzsai nép harcát függetlenségének megszilárdításáért, a térség békéjének szavatolásáért, és erőfeszítéseit a jószomszédi viszony és együttműködés kialakítására a környező országokkal. Határozottan visszautasítják az úgynevezett kambodzsai kérdés ürügyén folytatott intrikát és manővereket, támogatják a Kambodzsai Népköztársaság kormányát, az ország egyetlen törvényes képviselőjét, amelynek az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben is joga van képviselni Kambodzsát. A felek határozottan elítélték az imperialista reakcióval egyre szorosabban összefonódó, jelenlegi kínai vezetők hegemonista, nagyhatalmi politikáját, amely mélyen ellenséges a szocializmus érdekeivel, a népek felszabadító harcával, és a béke ügyével szemben. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja Ázsia, Afrika és Latin- Amerika népeinek küzdelmét az imperializmus, a neokolo- nializmus és a faji elnyomás ellen; nemzeti felszabadulásukért és függetlenségük megszilárdításáért. A felék' 'mégeíégedéssél állapították meg, hogy a megbeszélések valamennyi megvitatott kérdésben teljes nézet- azonosságot tükröztek, s a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió testvéri barátságának erősítését és sokoldalú együttműködésének fejlesztését szolgálták. Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a szovjet kormány nevében hivatalos baráti látogatásra hívta meg a Szovjetunióba Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. nagykövete. Ott volt Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának magyarországi képviselője, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli hadsereg- csoport magas rangú képviselői, élükön Vlagyimir Szi- venok vezérezredessel, a hadseregcsoport parancsnokával. A díszegység parancsnoka jelentést tett Nyikolaj Tyiho- novnak, majd felcsendült a magyar és a szovjet himnusz. Nyikolaj Tyihonov Lázár György társaságában eltépett a katonai díszegység előtt. Üttörők virágcsokrot nyújtottak át a Szovjetunió miniszterelnökének, aki úcsút vett a magyar közéleti vezetőktől, valamint a szovjet nagykövetség és kolónia, továbbá az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli hadseregcsoport parancsnokságának képviselőitől. A vendégek repülőgépe néhány perc múlva a magasba emelkedett. * Nyikolaj Tyihonov a repülőgép fedélzetéről táviratban mondott köszönetét Kádár Jánosnak, Losonczi Pálnak és Lázár Györgynek, a szívélyes és baráti magyarországi fogadtatásért Megyei parancsnoki értekezletet tartottak csütörtökön a Munkásőrség Országos Központjában. A testületnek kedves vendége volt: a tanácskozáson részt vett Kádár János, A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát — akit elkísért Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Borbándi János, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese — Borbély Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka fogadta. Kádár János meghallgatta az országos parancsnok tájékoztatóját a testület életéről, tevékenységéről, arról, hogy a munkásőrök — már elmondható —, sikerrel teljesítették 1981-es feladataikat. Az alegységgyűlések befejezéshez közeledő sorozata jó fórumnak bizonyult a számvetésre, az esztendő értékelésére. A munkásőröket — akik önként vállalt hivatásukat teljesítik — a párt politikája iránti elkötelezettség jellemzi, biztonsággal, nagy jártassággal kezelik a rendelkezésükre bocsátott korszerű technikai eszközöket. Helytállnak a kiképzésben éppúgy, mint munkájukban a gép mögött, vagy a katedrán, a földeken, vagy a tervezőasztalnál. Az országos parancsnok elmondotta, hogy a Munkásőrség megalakulásának közelgő 25. évfordulójára készülve, jubileumi emlékjelvényt alapítottak a negyedszázada szolgálatot teljesítő munkásőröknek, majd a Központi Bi- ' zottság első titkárához címzett levél kíséretében — e ■ jelvényt elsőként Kádár Jánosnak nyújtotta át. Nemcsak az elhangzottakra válaszolva, mintegy a látogatás tapasztalatait is summázva kért szót Kádár János. Megalakulásának közelgő negyedszázados évfordulójára készül a Munkásőrség, így a Központi Bizottság első titkára is e 25 esztendő néhány tapasztalatát idézte fel. Emlékeztetett arra, hogy az 1956 decemberében született központi bizottsági határozat a leglényegesebb foglalata annak a politikának, amely- lyei az ellenforradalommal szemben felvettük a harcot. Ez a határozat ma is érvényes, következetes, az idővel megújulásra képes politikát hirdetett meg. Amire pártunk akkor kötelezettséget vállalt a nép előtt, azt beváltotta. Harcunk a munkáshatalom védelméért indult s jogos büszkeséggel adhatunk számot az eltelt időről, pozitív A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Nyikolaj Tyihonovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács határozatot hozott az 1982. évi nép- gazdasági tervről és a végrehajtással kapcsolatos feladatokról, valamint a terv céljait szolgáló hitelpolitikai irányelvekről. A kormány áttekintette az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatos eddigi tapasztalatokat. Megállapította, hogy az áttérés időarányos feladatait zökkenőmentesen megoldották. November végéig 900 ezer dolgozónak biztosították a heti két pihenőnapot. 1982. január 1-től további 3 millióan térnek á* az ötnapos munkahétre. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a központi állam- igazgatási és igazságszolgáltatási szervek 1982. február 1mérleget vonhatunk meg a negyedszázad minden esztendejéről. Nem a teljesség igényével, de az út főbb állomásait felidézve: leraktuk a szocializmus alapjait, megváló-1 sítottuk a gazdaságirányítási reformot, világpróbát kiálló eredményeket mutathatunk fel a kultúrában, a tudományban, számos, az élet minőségét meghatározó területen. E megállapítások hiteléhez nem kell statisztikai adatokat felsorakoztatnunk. Negyedszázados politikánk eredményeként — folytatta Kádár János — a magyar nép nemzetközi megítélése is megváltozott, munkával, harccal kivívott rangunk van a világban. Ez hozzátartozik munkánk értékeléséhez, még akkor is, ha tudjuk, az összkép nem mindig, s nem mindenben olyan szép, mint amilyent határainkon túl ma már alkotnak rólunk. Az azonban vitathatatlan: hazánkban szocialista célok köré tömörült széles népi, nemzeti egység van, eredményeink az egész nép munkájának, erőfeszítéseinek gyümölcsei. Mi tagadás, ma nehezebb körülmények között kell élnünk. De társadalmi, gazdasági fejlődésünk menetét társadalmi egyetértés támogatásával alapozta meg pártunk) XII. kongresszusa, s ez a társadalmi egyetértés ad jogot az optimizmusra. Terveink reálisak, komoly erőfeszítéssel, az eddiginél jobb munkával valóra válthatók. Szorosan ide tartozik: az emberek fél- tik-becsülik, amit elértünk; bíznak a pártban, a vezetésben. Olyan erő ez, amely a szigorúbbá vált gazdálkodási feltételek közepette is fejlődésünk motorja, záloga. — Munkásőreink nagysze-j rű emberek — mondotta Kádár János —, nem nélkülözhetjük odaadásukat, tenniaka- rásukat, tapasztalataikat. A Munkásőrség szép tradíciókra tekinthet vissza, a testület erkölcsi, politikai állapota, felkészültsége nem hagy kívánnivalót maga után. A népi hatalom védelmében született, edződött, s ezért fogalmazhatjuk meg így: a Munkásőrség a magyar szocialista társadalmi rendszer intézménye. Amikor megalakult, a törvényes rend helyreállításában volt nagy szerepe. Ma már nekünk is, s azoknak is, akik feladataikat az acélkék! egyenruhát viselve teljesítik, azon kell munkálkodnunk, hogy vívmányainkat megőrizzük — hangoztatta Kadar János, majd tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét, kérve a parancsnokokat, adják át egységeiknek a jókívánságokat. tői térjenek át az ötnapos munkahétre. A tanácsok, valamint a többi államigazgatási szerv és intézmény a rö- videbb munkahetet felügyeleti hatóságaik irányelvei alapján vezeti be. A) kormány áttekintette a főváros és az öt kiemelt nagyváros tömegközlekedésének) javítására hozott határozatok végrehajtásának tapasztalatait. Megállapította, hogy a tervszerű fejlesztés és a forgalomszervezési intézkedések eredményeként általában javultak az utazási feltételek, csökkent a járművek zsúfoltsága és az utazással töltött idő. Határozatban hívta fel a fővárosi és a megyei tanácsok figyelmét, hogy jelöljék ki azokat a munkahelyeket és ;n- tézményeket, amelyeket be kívánnak vonni a lépcsőzetes munkakezdésbe. E munkál t.v tők az érintett közlekedési vállalatokkal kötött meaálla- podásban rögzítik a munkakezdés és befejezés időpontját, amitől egyoldalúan nem térhetnek el. Illést tartott a Miniszferfasács
