Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-08 / 287. szám

1981. december 8., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG * _ Tapasztalatok, tanulságok Káder- és személyzeti munka a szoliáítatéipariian A miskolci szolgál tatóipari pártbizottság pártépitési munkabizottsága a közel­múltban brigádvizsgálat for­májában ellenőrizte terüle­tükön a káder- és személyze­ti munka továbbfejlesztését szolgáló határozatok helyi végrehajtását. A tapasztala­tokat, tanulságokat összegző, és a további feladatokat meg­határozó jelentés — amelyet a párt-végrehajtóbizottság kisebb módosításokkal elfo­gadott — hűen tükrözi a va­lóságot;. Nincsenek nagy gondjaik, hiszen a vizsgálat szerint a miskolci — és rész­ben már megyei — szolgálta­tóiparban dolgozó több mint 12 ezer dolgozó munkáját, a vállalatok tevékenységét megfelelő emberek vezetik. Olyanok, akiknek 1977-ben 35, napjainkban már 77 szá­zaléka, rendelkezik politikai végzettséggel, és 36 százalé­kuknak van valamilyen fel­sőfokú állami végzettsége. Megfelelnek a velük szem­ben támasztott hármas köve­telménynek, törekednek szak­mai és politikai, képzettsé­gük fejlesztésére, erősödött önállóságuk, áttekintő-, elem­ző-, kezdeményezőkészségük, és nőtt közéleti aktivitásuk. A szolgáltatóipar területén is fejlődött a kádermunka demokratizmusa, a pártszer­vezeteik mindegyike rendel­kezik hatásköri listával; az elmúlt években nőtt a testü­letek szerepe a döntések elő­készítésében. Tapasztalható e téren még a formalizmus is, mivel jellemző, hogy egy- egy előterjesztést a testületek vita nélkül szavaznak meg. Természetesen bizonyára ezek a javaslatok jól elő vannak készítve, megalapo- zottabbak, de az is hozzátar­tozik az igazsághoz, hogy egy vezetői posztra csak egy je­löltet állítanak. Egyedül a Miskolci Közlekedési Válla­latnál tapasztalható, hogy a vezetői beosztásokban több jelöltei: is beterjesztenek. A pártszervezetek fokozot­tabb segítő- és ellenőrző te­vékenységének eredménye, hogy egyre jobban foglalkoz­nak a káderutánpótlással, nagy figyelmet fordítanak a Amikor viharról, tavaszi fagyról, árvízveszélyről vagy jégverésről kapunk hírt, mindenki aggodalommal fi­gyeli, milyen károk keletkez­tek a mezőgazdaságban. Hi­szen ettől is függ, mennyi gyümölcsünk lesz, milyen áron vehetjük meg a zöld­ségféléket, lesz-e elegendő tartalékunk a jövő évig. Sőt: hozzászoktunk már, hogy a lakosság ellátásán túl, az is érdekeljen minket, mennyit tud exportálni mezőgazdasá­gunk, élelmiszeriparunk. Ezekben a híradásokban ál­talában az is benne van, hogy „az Állami Biztosító szak­emberei megkezdték a károk felmérését”. Ezért kérdeztük meg most a mezőgazdasági év vége felé közel ed ve a biz­tosító Borsod megvei igazga­tóját. dr. Fövenyetsy Józse- íet, hogyan alakulna* az idén a mezőgazdasági károk? — A gazdaságokban befe­jezéséhez közeledik vala­mennyi növény betakarítása. Ilyenkor válik ismeretessé hogy miből mennyi veszteség keletkezett. Rövidesen vég­leges lesz. a kép, mennyi kár­térítést fizetünk — mondotta az ÁB megyei igazgatója. — összességében az idei év kedvezőbb az előzőeknél, de a nagy károk most sem ma­radtak el. Megyénkben emlé­kezetes, hogy súlyos veszte­ségek keletkeztek a sátoralja­újhelyi járásban jégkárok és tavaszi fagykárok, a szeren­csi járásban jégkárok, az en- csi és mezőkövesdi járásban pedig a vegyszerek által oko­zott károk miatt. dolgozó nők és a fiatalok helyzetére, előmenetelére, de ezen a téren, különböző okok következtében szerények az eredmények, ezért a párt- végrehaj tóbizottság úgy dön­tött: a jövőben még több fi­gyelmet kell rájuk fordítani. Például azért is, mert a vá­lasztott testületekben az elő­ző ciklushoz képest nőtt a fizikai dolgozók és a nők aránya, de még mindig ke­vés a harminc éven aluli fia­tal. A nődolgozókat főleg ad- mi niszlratív munkaköröknél veszik számításba (egy-két olyan vállalatnál is, ahol más jellegű munkára is van­nak alkalmas nők), míg a fiatalok nagy részét csak távlati elképzeléseknél veszik figyelembe, ezért sokan úgy érzik, nincs számukra meg­felelő perspektíva. így fordult elő, hogy a Miskolci Építő­ipari Vállalatnál a közelmúlt­ban három fiatal diplomás megvált a vállalattól. Emel­lett a szolgáltatóiparban is probléma, hogy a rátermett fizikai dolgozók nem szívesen vállalnak vdzetői beosztást, mert ez számukra legtöbbször keresetcsökkenést jelent. Gondok vannak a minősí­tésekkel is, mivel egyes vál­lalatoknál nem készülnek el időben: az objektív nehézsé­gek mellett ebben közreját­szik az is, hogy a vállalatve­zetők és a pártszervezetek esetenként nem elég követ­kezetesek. Másrészt a mi­nősítések rendszere — az ide­vonatkozó szabályok ellené­re — nem egységes. Van, ahol eléggé centralizált — csak az első számú vezetők végzik — máshol a középve­zetők is minősítenek, amely egyben felkészültségüket is bizonyítja. Emellett a válla­latok saját hatáskörükben döntik el. hogy kit minősíte­nek, de a kép nagyon sokszí­nű. A munkabizottság vizs­gálata során két véglettel is találkozott: van olyan válla­lat, ahol a pénztárost is mi­nősítik, van. ahol a műveze­tőkről sem készítenek minő­sítést. A személyzeti appará­tus felkészültsége, szakmai és politikai képzettsége jelen­tősen fejlődött, de tevékeny­r ___ A B-mérleg — Van a gazdaságok veze­tőiben egy olyan nézet, hogy a biztosítást valami szüksé­ges rossznak tekintik. Most a biztosítási szerződések meg­újításakor gyakran találko­zik-e ezzel a szemlélettel? — Ez nem egészen így ve­tődik fel. Természetes, hogy a gazdaságok vezetői is ta­karékoskodni szeretnének, és a biztosítás bizony költséget jelent. Arról viszont egyre kevesebb a vita, hogy a biz­tosítás a gazdálkodáshoz egy­re inkább hozzátartozik. Ne­künk abban kell ilyenkor se­gítenünk. hogy az egyes ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok a termelésüket legjobban szolgáló biztosítá­si szerződéseket kössék meg. A jelenlegi biztosítási rend­szer ehhez megfelelő válasz­tékot ad. — Ahol nagy károk voltak, ott bizonyára köny- nyebb a biztosítást elfogad­tatni. De vannak olyan üze­mek, amelyek úgy érzik, nem „kapták vissza” a bizto­sítótól a pénzüket. Elfogad­ható érvnek tartja ezt a ré­szükről ? — Talán azok az üzemek a legszerencsésebbek, ahol ez a probléma. Ismeretes, hogy a jelenlegi mezőgazdasági biz­tosítási rendszer most lép hő­ségüket sok helyen nehezítik a kedvezőtlen munkahelyi körülmények. Egyrészt több vállalatnál olyan feladattal is megbízzák őket. amely nem tartozik munkakörükhöz, például a személyzetis egyben polgári védelmi felelős, vagy munkaügyis is, de van, ahol a tárgyi feltételek hiánya akadályozza az eredménye­sebb munkát. A szolgáltatóipari párt­végrehajtóbizottság a tenni­valók között hangsúlyozta: a vezetői alkalmasság elbírálá­sánál a jövőben kapjanak na­gyobb hangsúlyt olyan tulaj­donságok, készségek, mint. a kezdeményezés és a felelős­ségvállalás. a végrehajtás megszervezésének és ellenőr­zésének képessége. Az indo­kolt kádercseréket bátrabban és következetesebben, a poli­tikai és gazdasági érdekeknek megfelelően, a káderek érde­meinek és a tervszerűség elő­írásainak megfelelően kell végrehajtani. Nagyobb gon­dot kell fordítani és bátrab­ban keli vezetői funkcióba kinevezni arra alkalmas nőket és fiatalokat A pártszerve­zetek is javítsák segítő, el­lenőrző tevékenységüket, kö­veteljék meg jobban az il­letékes vezetőktől a káder­es személyzeti munka elvei­nek alaposabb elsajátítását, szorgalmazzák a tárgyi és technikai feltételek javítását. Mindezek mellett nagyobb gondot kell fordítani a párt- vezetőségi és alapszervezeti testületi tagok politikai kép­zettségének növelésére. Az eredményesebb munka érdekében a szolgáltatóipari párt-végrehajtóbizottságnak a káder- és személyzeti munka fejlesztésére hozott határozatát a jövő év első fe­lében ismertetik a párttitká­rok, a gazdasági vezetők, va­lamint a személyzeti vezetők együttes értekezletén. Emel­lett a szolgáltatóipari párt- szervezetek az év első felé­ben testületi üléseken, illet­ve taggyűléseken megtár­gyalják a káder- és személy­zeti munka helyi tapasztala­tait. Petra József k tedik évébe. Ezalatt a bizto­sító is szerzett tapasztalato­kat., amelyek bix tokában a módozatait értéltelhette. Az eredmény néhány változtatás LÍKJ2-IŐ1 kezdve. Többszörös feladatot kell megoldanunk. Olyan módosításokat hajtunk végre, amelyek az eddigiek­nél is jobban érdekeltté te­szik gazdaságainkat a bizto­sításban. Ezért alkalmazunk a korábbinál differenciáltabb díjosztályi rendszert a nö­vénybiztosításban. A korábbi volumen engedményt meg­szüntetjük, és annak alapján nyújtunk kisebb vagy na­gyobb díjkedvezményt, hogy milyen egy-egy gazdaságban a károk alakulása. Ezzel egy­ben a károk megelőzésére, illetve a károk következmé­nyei nek csökkentésére is próbálunk ösztönözni. Tulaj­donképpen ez a célunk azzal is. hogy azoknál az üzemek­nél, ahol a károk értéke az elmúlt öt év átlagában a sző­lő-gyümölcs kultúráknál ki­lencven százaléka volt a be­fizetett díjnak, ott tízszáza­lékos díjemelést alkalma­zunk A rendszeresen vízká­ros területeken a jövőben nem vállaljuk a nagy értékű kultúrák például hibridku­korica. aprómagvak biztosítá­sát. Ezéken a helyeken é* A mezfipzáasági Kudarcokat kárpótolt a sikerélmény Bizonyítanak a műszakiak. A tink-ban ma már gépek teljes felújítására is vállalkoznak Az év derekán arról be­szélt a Kismotor, és Gépgyár 3. sz., Mezőkövesdi Gyárának igazgatója, hogy igazi nagy próbatétel vár a műszakiak­ra; jó&zerint az ő helytállásuk­tól függ, sikea-ül-e a gyárnak megnyernie egy exportcsatát. Nagyon igényes termékcsa­láddal, 12 méretben készülő pneumatikus munkahengerek­kel szeretnének bejutni az NSZK piacra. Szó, mi szó — mondta Kinczel Miklós igazr- gátó —, nehéz lesz úgy el­készítenünk ezeket a henge­reket, hogy semmi kifogást ne találjon a megrendelő. A fölszerszámozástól, a gyártá­si feltételek kidolgozásától függött a siker első lépcsője. A második már az üzemcsar­nokban, a gépek mellett dőlt eL * A meó vezetőhelyettese, Kiss József nevetve meséli az első tételek gyártásának kö­rülményeit. — ötven henger készült el, abból 49 hibás a vésztározóik területén li­mitáljuk a biztosítható hozam értékét, hektáronként húsz­ezer forintban. — Véleménye szerint a gazdaságok nem fogadják esetleg kedvezőtlenül a mó­dosításokat? — Nem hinném, hogy ilyen hatása lenne. Egyes szerző­désmódosításainkat mindig megtárgyaljuk, mondhatnám, közösen alakítjuk ki a gaz­daságok felügyeleti és érdek- védelmi szerveivel. Ugyanak­kor nem hagyjuk figyelmen kívül azt sem, hogy új, néha egyedi igények is jelentkez­nek a gazdálkodás fejlődésé­vel. Ezeket a biztosító min­denkor szem előtt tartja. Így 1982-re új biztosítási lehető­ségeket is bevezetünk. Üj üvegházbiztosítást dolgoztunk ki. amely az álló-forgóeszköz biztosításán túl az üvegek törésére és az üvegházban termelt növényi kultúrákra is kockázatot vállal. Bevezet­jük választékbővítésként egyes ipari növények (rost- kender és napraforgó) bizto­sítását. amelyek keretében minőségi és súlycsökkenési károk megtérítését vállaljuk — mondotta végül az ÁB megyei igazgatója. volt. Mi természetesen mond­tuk, hogy rossz az egész. Ám valahogy kiszivárgott, hogy egy darab mégiscsak jó volt. A gyártók ezért úgy ter­jesztik, hogy azt az egyet meg a ineósok rontották el. Egyszóval, igen nebez volt az élet — Végül mégiscsak elszál­lították az első küldeményt. Hogyan minősítették az át­vevők? — A tétel 2 százaléka hibás volt. Ám olyan gyor­san tudtuk korrigálni ezt a hibaszázalékot, hogy a má­sodik szállítmány már hibát­lannak minősült és azóta sem érkezik reklamáció. A hessgerek: gyártása késs. munkát is igényel. Ezt a fel­adatot asszonyok látják el. Farkas Józsefné furcsa kis szerszámot mutat: — Szajcz János lakatos újította. Ezál­tal jobb a minőség és gyor­sabban is tudunk dolgozni. — Nem tagadom, legalább három hónapig kínlódtunk — mondja Kada János beál­lító esztergályos. — Huszon­nyolc éve dolgozom a szak­mában, már azt hittem, nem tudnak nekem újat mutatni. Hát tudtak! Ez volt a legbo­nyolultabb munkám életem­ben. No és a pontosság is. ami ennél a darabnál meghatá­rozó. öt gépen gyártják jelenleg a hengereket. A gépek mellett a legjobb szakemberek. — Júliusban kerültem a gyárba, talán nem is jövök, ha tudom, mibe csöppenek. Ideges volt mindenki. Aztán a sikerélmény mindannyiunkat kárpótolt. Ma már tudjuk, mit. hogyan kell csinálnunk. Nyugodt, kiegyensúlyozott a termelés, ezt az állapotot kell megőriznünk továbbra is. — A keresetek? — Jók. elégedettek va­gyunk. A komplikáltabb munkát kellőképpen honorál­ja a vállalat. Azt meg min­denki tudja, hogy ennek az exportnak a sikere a gyár A győri, a szegedi, a kecs­keméti, a mosonmagyaróvá­ri és a székesfehérvári Tü- zép-telepeken már árusít - iák a Tatabányai Szénbányát új termékét, a gyöngybriket­tet. Rövidesen más telepeken is kapható lesz a jó minősé­gű tüzelőanyag, mert a ta­tabányai vállalat íolyamato­jövőjére nézve is fontos —J magyarázza Demeter István művezető. * — Helytálltak tehát a mű­szakaik. — Még nincs vége — mond­ja Bojtár István főmérnök. — Jó, hogy megszűntek a kez­ded nehézségek, de nem ül­hetünk nyugodtan a babér­jainkon. A műszakiak ügye­leti rendszerben dolgoznak, jelen vannak az éjszakai mű­szakon is. Önként vállalták, mindenki személyes áldozat- vállalása ez. a szakmai presz­tízs is kötelez. Ezzel a mun­kával minőségi fejlődésen esik át a gyár. Es itt, ahol olyan fiatal az átlagéletkor, ez nagyon fontos. Ám nem­csak a műszakiak, az alkal­mazottak is részt vállalnak mindenből. Ezekben a hetek­ben sokukat .lent találjuk az üzemben, ahol mindenki sza­mára akad munka. Természetesen nem csak ezzel a nehéz munkával telt az év. A hengereket csak a második negyedév végén kezdték gyártani. Emellett teljes gőzzel dolgoztak az egyéb gyártmányokon is. Már egy éve van közvetlen exportja a gyárnak: az NDK számára készítenek járműal­katrészeket. Jelentős a köz­vetett exportjuk is, az Ika­rus autóbuszokhoz jó néhány alkatrész készül Mezőköves­den. — Milyen gazdasági ered­ménnyel zárják az évet? — Termelési értéktervüo- ket — 123,5 millió forintot — november végére realizáltuk. Ez magasabb, mint a tava­lyt. A határidő kedvező mó­dosulása külön szerencse a vállalat számára, mert plusz feladatokat is kaphattunk, A hátralevő hetekben 16 millió forint értékű alkat­részt kell legyártanunk a társgyárak szántára. Előszál­lításunk is lesz az NSZK-ba. Tehát van még feladatunk bőven ebben az esztendőben. — Hogyan vált lehetsé­gessé. hogy egyik évről a másikra ilyen sikereket köny­velhet el a gyár? — Nem egyéves eredmény ez, hanem egy hosszabb, terv- , szerű folyamat eredménye — mondja Bojtár István. — Mivel nagyon fiatal az átlag­életkor, igen sokan tartják fontosnak a tanulást, a to­vábbképzést. A gj'ár ehhez maximális segítséget ad. Jól képzett szakembereink van­nak, akikkel a munka- és üzemszervezést is könnyebb korszerűsíteni. A tmk-saink például már esztergagépek felújítását is elvégzik. Addig Pestre kellett szállítani eze­ket a gépeket és hosszú volt a javítási idő. — A jövő évi tervek? — Ennek a folyamatnak nincs még vége. Az NSZK- export teljes sikeres érdeké­ben meg kell szerveznünk a hengerek zárt gyártási rend­szerét. Üzemcsarnokot kell építenünk és néhány új gép­re is szükségünk van. Ha tar­tóssá válik az exportcikk jó minősége, a mai 12 ezerrel szemben évi 36 ezer darabot tudunk eladni — hosszú tá­von. Iivay György Fotó: Kovács Mátyás san szállítja azokba az őr; szágrészekbe. ahol etázs-ka- zánokka! fűtik a lakásokat, családi házakat A gyöngy- brikett ugvanis elsősorban az ilyen kazánokban ég el ió ha­tásfokkal. Az év végéi® 20 000 tonna, jövőre már 110 000 tonna gvöngvbrikettet készí­tenek a tatabányai gyárban,' Uj termék a gyöngybrikett

Next

/
Thumbnails
Contents