Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-06 / 286. szám
U'" s, A megyében megvalósult beruháxásokból sok milliárd forinttal részesedett az építőipar. A: alapvetően gyárépitésre szakosodott Észak-magyarországi Állami Épitőipari Vállalat dolgozói az elmúlt években hét nagyberuházás építésében vettek részt. Ott voltak és vannak az LKM kombinált acélművének építésénél (képünkön) és magas színvonalon teljesítették kötelességüket. A visszafogott beruházási ütem azonban alapvetően más helyzetet teremtett. (Cikkünk a 3. oldalon.) XXXVII. évfolyam. 286. szám Ara: 1.80 Ft Vasárnap. 1081. december 6. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hétfőn hazánkba érkezik Nyíkolaj Tyüm A7 MSZMP BORROD-ABAC.I-ZEMPLßN MFG VEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Alsózsolcán ezen a héten ünnepelték a község fennállásának 700 éves évfordulóját. A fejlődő nagyközség éleiéről lapunk 5. oldalán számolunk be. • ' - —'' II í\mm 1. iiifpiése Több mint százezer kisiparos képviseletében 296 küldött részvételével szombaton a MEDOSZ-székiiáza- ban megkezdődött a Kisiparosok Országos Szervezetének VIII. kongresszusa, amelyen értékelik és megvitatják az előző küldöttgyűlés óta végzett munkát, és kijelölik az új, megváltozott körülményekhez és a magasabb követelményekhez igazodó feladatokat. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter, az állami és c ■ társadalmi szervezetek több vezetője. Az ünnepi megnyitó után az országos választmány írásos beszámolójához Molnár József, a KIOSZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. (Folytatás a 2. oldalon) j f A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Nyíkolaj Tyihonov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökei * Nyíkolaj Alekszandrovics Tyihonov 1905-ben szüléiéit.. 1940 óta tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának. 1924-ben segédmozdony vezetőként kezdett dolgozni, 1930-bart elvégezte a. dnyep- ropelrovszki kohászati főiskolát, 1933 és 1947 között dnyepropetrovsz'ki és pervo- ■uralszki üzemekben dolgozott. üzemvezetőként, majd főmérnökként. 1917-től 1950- ig a nyikopoli déli csőgyár igazgatója, 1950 és 1957. között a Szovjetunió Vaskohászati Minisztériumának több vezető posztján tevékenykedett, mint a minisztérium főigazgatóságának vezetője, majd miniszterhelyettes. 1957-től 1960-ig a dnyepropetrovszki népgazdasági tanács elnöke volt. 1960—1963 között a Szovjetunió Minisztertanácsa állami tudományos-gazdasági tanácsának elnökhelyettese, miniszteri rangban, 1963-től 1965-ig a Szovjetunió Állami 'Terv- bizottságának elnökhelyettese. miniszter. 1965 és 1976. között a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese, 1976 szentemberétől első helyettese volt. 1961-től 1966-ig az SZKP KB póttagja, 1966-tól az SZKP KB tagja. 1978-ban az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjává, 1979-ben a Politikai Bizottság tagjává választották. 1980. október 23-a óta a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. A Szocialista Munka Hőse. többszörös állami díjas, a műszaki tudományok doktora. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötte. A népesedéspolitikai feladatoké Barabás János nyilatkozata Megkezdődött a hosszú távú népesedéspolitikai koncepció .és ennek szerves ré- «wtáfrwri* .awilvn«>k-"ara"wíié»ke— eléseknek a kidolgozása, amelyekre még most, a VI. ötéves terv időszakában sor kerülhet. Erről nyilatkozott Barabás János, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára az MTI munkatársának. — A népesedés nagy fontosságú nemzeti és társadalmi kérdésével az utóbbi hónapokban társadalmi fórumok és politikai kormányzati szervek sora foglalkozott. Hadd utaljak itt az MTA tudományos tanácskozására, a Hazafias Népfront Országos Elnöksége, a Nőtanács és az Állami Ifjúsági Bizottság legutóbbi ülésére, ahol egyaránt elemző módon foglalkoztak az eredményekkel és gondokkal, illetve a további tennivalókkal. . A tapasztalatok egyértelműen megerősítették, hogy a hetvenes évek első felének népesedéspolitikai céljai, törekvései helytállóak voltak: az intézkedések számottevően javították a gyermekvállalás és nevelés anyagi, szociális és egészségügyi feltételeit. Emelkedett a családi pótlék, a gyermekgondozási és anyasági segély ösz- szeae, szélesebb körre terjedt ki a gyermekápolási táppénz. Amíg 1973-ban 7 milliárd forint, tavaly már mintegy 20 milliárd forint jutott a gyermekes családok pénzbeni támogatására. A családi pótlék jelenleg két gyermek nevelése esetén a gyermekek ellátását szolgáló átlagos kiadásoknak körülbelül negyedét, három- és többgyermekeseknél 30 százalékát fedezi. A gyermekintézmények nagymértékű bővítése, a több gyermekes családok lakáshoz jutását megkönnyítő szociálpolitikai kedvezmény- rendszer szintén javította a családok életkörülményeit. Ennek ellenére az is tény. hogy a gyermekes családok relatív jövedelmi szintjét a megnövekedett társadalmi támogatással sem sikerült közelebb hozni a gyermektelen házaspárokéhoz. Természetesen sohasem lehet pénzbe átszámítani a gyermek örömét, életünket gazdagító tartalmát. Az elemzések számot ve- ■teHék-TVnépesedési folyamatban és ennek feltételeiben lezajlott kedvezőtlen változásokkal, így például a népesség növekedésének megtorpanásával, a szülőképes korú nők számának csökkenésével. a házasodási kedv mérséklődésével és a válások •számának növekedésével, a halálozások arányának emelkedésével is. A demográfusok jelzései szerint a következő évtizedekben — ha a tendencia nem változik meg — a népesedési helyzet rosz- szabbodasával kell számolnunk. A születések száma és aránya hazánkban ma az európai országok többségéhez hasonlóan alakul. Eléggé általános az a nemzetközi te n'asztalat, hogy a műveltségi szint és az életszívonal emelkedése sok más tényező mellett, önmagában a termékenység csökkenése irányába hat. Mindezek alapján valamennyi illetékes fórum egybehangzóan vonta le azt a következtetést, hogy a népesedéspolitikának a jövőben szervesebben kell a társadalompolitika egészéhez kapcsolódnia. Ugyanilyen fontos, hogy a népesedési összefüggések az eddiginél átfogóbban jussanak érvényre a különböző időtartamú népgazdasági tervekben. Ennek jegyében kezdődött meg — a demográfiai kutatások tapasztalatainak folyamatos fel- használásával — a népesedéspolitika távlati koncepciójának, megvalósítása eszközeinek kidolgozása. Igen fontos, hogy erősödjék a gyermekek nevelésével kapcsolatos egyéni, családi és közösségi felelősség. Emellett mindent megteszünk azért, hogy növekedjék a társadalmi részvállalás a gyermeknevelés költségeiből. — A különböző fórumokon körvonalazódtak és kialakultak azok a javaslatok is, amelyek a legközelebbi évek intézkedéseinek alapiául szolgálhatnak. ' Egyértelműen megfogalmazódott például, hogy korszerűsíteni kell a gyermekgondozási segély rendszerét. Felül kell vizsgálni egy sor korábbi megkötöttséget. Így például ma már indokolatlan a bedolgozás és részfoglalkozás teljes korlátozása, sőt meggondolandó a segélyt igénybe vevők bizonyos munkavállalási lehetőségei nek megteremtése, képzettségük jobb kihasználása. Ugyanakkor szükség lenne — egyebek között — a gyes feltételéül szolgáló egyéves munkaviszony mérséklésére is. Nagy hangsúlyt kapott az is, hogy a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg gyermekek szülei hosszabb ideig vehessék igénybe a gyermekgondozási segélyt. Ezúttal is sokan szorgalmazták, hogy a házastársak maguk dönthessék el, melyikük él a gyes lehetőségével. (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap, szombaton délelőtt, vállalati szintű ifjúsági parlamentet tartottak a 3. sz. Volánnál. A vállalat miskolci székházában sorra került tanácskozáson Farkas Pál állomásvezető üdvözölte az üzemegységek, a vidéki főnökségek által az ifjúsági parlamentre delegált, mintegy nyolcvan fiatalt, a Volán párt-, gazdasági és társadalmi szerveinek vezetőit. Külön köszöntötte Pullai Árpádot. az MSZMP KB tagját, közlekedés- és postaügyi minisztert. A parlamenten dr. Juhász György, a Volán 3. sz. Vállalatának igazgatója számolt be az ifjúsági törvény végrehajtásáról. Elmondotta, hogy a vállalat több mint hatezer dolgozójának csaknem fele 35 éven aluli fiatal. Ez már önmagában is indokolttá teszi az ifjúsággal való fokozottabb törődést. A vállalatnál az utóbbi ifjúsági parlament óta sokat javultak 3 dolgozók munka- és szociális körülményei, s ez nagymértékben kihatott a fiatalok helyzetére, munkájára is. Az igazgató kitért rá. hogy az ifjúsági törvény végrehajtása során megkülönböztetett figyelmet szentelnek a szakmunkás és szakközépiskolás tanulók oktatására, valamint arra, hogy a pályakezdő fiatalok minél rövidebb idő alatt beilleszkedjenek a több ezer fős kollektívába. Az előző ifjúsági parlament, vagyis 1978. óta, a vállalatnál dolgozó fiatalok közül évenként mintegy 250—300-an vettek részt szervezett állami és politikai oktatásban. A vállalat középtávú káderutánpótlási és ..képzési tervébe 117 fiatal szakembert tartanak nyilván, ami arra utal. hosv a Volánnál komolyan számítanak a fiatalok tehetségére, szorgalmára a vezetés különböző szintjén. A beszámolót követően Fekete Sándor, a vállalat KISZ- bizottságának titkára értékelte az ifjúságpolitikai intézkedési terv végrehajtását, majd vita következett. A tanácskozáson felszólalt Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter. Pullai Árpád bevezetőjében szólt róla, hogy a parlamenten tapasztalt nagyfokú aktivitás a fiatalok részéről a mindennapi munka, a gazdálkodás, az élet. és munka- körülmények alakulása iránt megnyilvánult érdeklődés, s felelősségérzet fokozódása® tanúsítja. Az ifjúsági parla-r ment akkor tölti be feladatát, ha az ott elhangzott vélemények, javaslatok, maga a vita. a társadalmi valóságot tükrözi. A tanácskozás akkor éri el célját, ha a ve-, zetők nem csupán meghall-- gatják a fiatalok észrevétel leit, jobbító szándékú javaslatait, hanem tesznek is azok gyakorlati megvalósításáért. — A közlekedési vállalatok,' így a Volán munkáját is fokozott figyelemmel kíséri » közvélemény — hangsúlyozta a miniszter. A Volán szolgáltatását százezrek, milliók veszik igénybe, tehát elsőrendű kötelessége minden vállalati dolgozónak, hogy tudása legjavát nyújtva, minél magasabb színvonalon elégítse ki az utazók és a megrendelők igényeit. A közlekedési kultúra javításában a Volánnak is meg van a maga feladata, s ebben a fiatalokra ugyancsak nagy szerep hárul — mondotta a miniszter. A továbbiakban Pullai Áimád, a végzett munka, a teljesítmény alapján történő bérezés érvényesítésére, a bérnolitika fontosságára hívta fel a résztvevők figyelmén A helyes elveken nyugvó anyagi ösztönzés ugyanis olyan lendítőerő, amellyel még a nehéz gazdálkodási feltételek közepette is jobb,' eredményesebb munkára lehet serkenteni. s.’- awuma na üjúsáii páriámén! a Vitánál Pullai Árpád felszólalása
