Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-01 / 281. szám

1981. december 1., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 ' Leninváros Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a na­pokban foglalkozott a város környezetvédelmének helyze­tével. Ezt megelőzően a vá­ros tanácsának testületé 1979-ben tárgyalta e témát. Annak idején megállapítot­ták, hogy az új beruházá­sokkal egyenes arányban nőttek a környezetet szeny- nyező források, ám a kör­nyezet védelmére irányuló törekvések eredményesek voltak, hiszen számos mé­rés bizonyította, hogy a szennyezettség] mutatók nem emelkedtek. A környezetvédelem or­szágos koncepciójának ré­szeként a VI. ötéves tervi feladatok meghatározásához a legnehezebb helyzetben le­vő hat vidéki város — köz­tük Leninváros — környe­zeti állapotát vizsgálták meg. Meg kell jegyezni, hogy a legkedvezőtlenebb hatások csökkentéséhez szükséges anyagi fedezet megcsappant. Éppen ezért fontos, hogy a rendelkezésre álló anyagi forrásokat elsősorban azoknak a környezetkárosító hatá­soknak a megszüntetésére fordítsák, amelyek legin­kább veszélyeztetik a lakos­ság egészségét víz, föld, levegő Nem kis feladat hárul a helyi szervekre a jövőben. Az ipar fejlesztése mellett azzal párhuzamosan gondos­kodni kell a környezet vé­delmének további erősítésé­ről. A felmérések szerint az eltelt két évben a város kör­nyezetvédelmi helyzete nem romlott. I,en in város lakossá­ga igen jó minőségű ivóvíz­zel van ellátva. A napi fel­használás átlaga meghaladja a megyei átlagot azonban az ehhez szükséges kapaci­tás biztosított. A szennyvíz- kezelés a város ipari üze­meinél igen magas fokú, or­szágos átlagot meghaladó minőségű. Jelenleg még meg­felelő az a szennyvíztisztító kapacitás, ami az üzemek szennyvizeit megszűri, ám, már most kell gondoskodni a szennyvíztisztítók bővíté­séről, fejlesztéséről. Például a szederkényi városrész szennyvizeinek összegyűjtése és. tisztítása társulásos ala­pon valósítható meg, de meg kell vizsgálni annak a le­hetőségét, hogy a szenny­vízkezelést a jövőben a kö­zelben levő erőművi szenny­víztisztítóban oldhassák meg. A földvédelem területén fokozottan oda kell figyelni az ipari termelésből vissza­maradt veszélyes hulladékok kezelésének, hasznosításának a helyzetére. A város köz­igazgatási területén a TVK és a TIFO területén képző­dik ilyen hulladék. Az erő­mű széntüzeléséből vissza­maradt salak, pernye, zagy­ként kerti! a kialakított és újonnan bővített tárolóba, amely ennek az anyagnak 'a tárolását hosszú időre bizto­sítja. A TIFÖ-nál évente 2500 köbméter fenoltartalmú iszap megsemmisítésére van lehetőség. A TVK technoló­giai folyamatában is több Veszélyesnek minősülő hulla­dék képződik, ennek a meg­semmisítése azonban nem mesnvugtató. lev például a fémfeldolgozásból keletkezet* galvániszapot tartósan tárol­ják. az égetésre kerülő oldó­szer, műanyag és festék­gyári hulladék erősen szeny- nyezi a levegőt. ‘ BÍRSÁGOK A Leninvárosban élők kö­zött leggyakoribb téma a levegőszennyezettség. Meg kell jegyezni, hogy az el­múlt időszakban, de napja­inkban is, sokat tesznek az üzemek ennek csökkentésé­ért. így például javít a helyzeten az erőművi elekt- rófilterek felszerelése. A'vá- rosi tanács kötelezte a Ti­szai Kőolajipari Vállalatot, hogy az ipari hulladékége­tőhöz levegö-tisztaságvcdel- mi mérőhelyet építsen ki. Ez az ősz elején már megtör­tént. A város legnagyobb szeny- nyező góca továbbra is a Tiszai Vegyi Kombinát 63 légszennyező forrása. Bár a TVK már csökkentette a hulladékok szabadtéri égeté­sét, így is irritálja a város lakosságát, hogy naponta át­lagosan 4 tonna ipari hulla­dék elégetésének füstje száll a város fölé. A környezetet szennyező üzemekkel szem­ben az illetékesek bírságo­lást alkalmaznak. A TVK például 1980-ban 1,2, a Ti­szai Erőmű Vállalat pedig 14,6 millió forintot fizetett a levegő szennvezéséért. LAKOSSÁGI ÖSSZEFOGÁSSAL A város települési környe­zetének védelme Leninvá­rosban túlzás nélkül lehet állítani — közügy. A város lakói sokat tettek, és tesz­nek is lakóhelyük csinosítá­sáért, otí honosabbá tételéért A város 304 ezer négyzet- méter parkjának fenntartá­sára az idén például csak­nem 3.6 millió forintot for­dítanak. Számos társadalmi munkaakcióval járulnak hoz­zá az itt élők a városkép ki­alakításához. Sajnos, a város közterü­letein nem csökkent a vét­len vagy akár szándékos rongálás mértéke. A játszó­tereken. a parkokban gya­kori a megrongált szabadté­ri játszóeszközök, az össze­tört padok, a játszótereket, sportpályákat övező keríté­sek látványa. A jövőben az ilyen rongálókat az eddigi­nél fokozottabban kell fele­lősségre vonni! A városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak határozati javaslatában is szerepel ez az igény. Ugyanúgy, mint az a hatá­rozati pont, amely felhívja a város környezetszennyeződé­sét előidéző üzemek vezetőit, hogy gazdasági eszközeikkel a VI, ötéves terv időszaká­ban is fokozzák a védelmi berendezések megépítését, szakszerű működtetését, a levegő, a víz, a környezet tisztántartása érdekében. Pnsztafalvi Tivadar A csodálatos Osztankino A moszkvai Osztankino a szovjet főváros XVII—XVIII. századi építészeti együttesei­nek egyik legérdekesebb al­kotása. Osztankino valami­kor a Seremetyev grófok ki­terjedt birtoka , volt. 1919 után múzeumnak rendezték be. ‘ Azóta mintegy tízmillió ember ismerkedhetett meg a kastélyban összegyűjtött kü­lönleges művészeti alkotá­sokkal. A kollekciók állan­dóan gyarapodnak, így az utóbbi három esztendőben magángyűjteményekből, an­tikváriumokból mintegy két­ezer tárgy került a múzeum birtokába. Itt gyűjtötték ösz- sze a XVI—XIX. századi orosz és nyugat-európai fes­tők kincset érő vásznait. Csodálatosak az itt látható szobrok és metszetek. A pa­lota díszítése és belső ki­képzése gazdagságával és pompájával tűnik ki. Most a kastély fából ké­szült szerkezeteit, valamint az épület belső tereit res­taurálják. A munkálatok so­rán felújítják a Szenthá­romság-templomot, a kert­es parkegyüttest. A különálló egyiptomi te­remben a látogatók a legki­válóbb együttesek hangver­senyeit hallgathatják meg a régi orosz és külföldi szer­zők müveiből. Az egykor! színház nézőtere és szinpada az osztankinói kas­télyban. Az előadásokat egyszerre 200—250 néző tekinthette meg. ÜNNEPI AJÁNDÉKOZÁSIVÁSÁR december 3-tól 22-ig az ÁFÉSZ rendezésében a művelődési házban NYITVA: 9 órától 17.30 óráig (ezüst- és aranyvasárnap is!) — ruházati áruk, — iparcikkek, — élelmiszerek nagy választékban Fgyes áruféleségeknél 30—40%-os árengedmény, illetve ajándékok, vásárlási utalványok. A helyszínen színvonalas vendéglátóipori szolgáltatások! KÉNYELMES VÁSÁRLÁS. BŐSÉGES ÁRUVÁLASZTÉK A MINI EXPÓN ! Mezőkövesd és Vidéke Áfész MEZŐKÖVESD Hóval búcsúzott a november Vasárnap reggel fehérbe burkolóztak a házak, a terek, meg­érkezett az első hó (Folytatás az l. oldalTÓl) magnéziumklorid környezet­védelmi okokból jobb a konyhasónál, ugyanakkor az ára háromszorosa a só árá­nak. Várhatóan mégis a magnézi umk lóridé a jövő. mellette szól az is, hogy ugyanakkora útfelületre keve­sebb kell belőle, mint sóból. Szombaton és vasárnap 562 kilométer úton végeztek a síkosság ellen szórásokat, 720 kilométeren takarították le a havat hóekékkel. Amint az várható volt, ezrek indultak vasárnap a behavazott hegyekbe, első­sorban a kedvéit kiránduló- helyekre. Lillafüredre, Szent- lélekre, Bánkútra. A hegyi utakon szórókocsik, hóekés járművek serénykedtek, igye­keztek javítani az utak álla­potát és ez az igyekezetük eredményes volt. Meg kell jegyezni, hogy a Bükk ma­gasabb pontjain vasárnap sem engedett ki a fagy, mí­nusz három fokot mértek Bánkúton a déli órákban is. A frissen leesett porhó még nem kedvezett különösebben a téli sportoknak, ami nem jelenti azt, hogy üresen áll­tak volna a lesiklók. Százak cipelték a ródlit, a síléceket, bár a hangulat még nagyon idény eleji volt, a hirtelen leesett hó csak kóstolót adott a tél szerelmeseinek. Sokan keresték fel a tu­ristaházakat, a vendégek többsége azonban, lévén a hőmérséklet nulla fok körül — nem forralt bort. teát kért, többen egy pohár üdí­tőre tértek csak be. legfel­jebb egy percre melegedni. Szombaton és vasárnap kés­tek a személyvonatok, azok, amelyek nagyobb távolság­ból érkeztek Miskolcra. Hét­főre a késések már csak né-’ hány percre mérséklődtek. A Volán 3. számú Vállalat autóbuszai ugyancsak néhány perces késéssel közlekedtek a megyében a hirtelen meg­változott útállapotok miatt. Hétfőn megenyhült az idő, a hét végén leesett hó olva­dásnak indult, csupán a he­gyekben, ott is csak a ma­gasabb pontokon, tartja ma­gát a 25—28 centiméteres december eleji hó. (laczó — nagy) Wak a szom A közelmúltban megtartott néhány tanácskozáson a szomszédos megyékbe vezető utak állapotáról esett szó. Tehát azoknak a kapcsoknak a mibenlétéről, melyeknek fontosságát szükségtelen hangsúlyozni. A tanácskozá­sok. egyikén, megyénk leg­magasabb állami fórumán a megyei tanács ülésén is szó­ba került például a Cigánd —Dombrád közötti útsza­kasz, illetve híd ügye. Mint ismeretes, a Tisza bal {járt­ján, Cigándhoz csupán né­hány kilométernyire talál­ható a szomszédos megye égjük szép, nagy települése, Dombrád. Ugyancsak isme­retes, hogy Cigándhoz a Sza­bolcs megyei, járási szék­hely, Kisvárda jóval köze­lebb esik. mint a saját: Üj- heljr. Akárcsak a szomszé­dos megye székhelye, Nyír­egyháza is, mint Miskolc. Sokan járnak át Cigánd tér­ségéből. egyáltalán a Bod­rogközből Szabolcsba, és ép­pen a bodrogköziek terjesz­tik jó hírét a szomszédos megyének. Messze már az idő. mikor Szabolcsot főként a fekete vonatok utasairól, a noha borról, a pálinkázá- sokról ismerték és az ország legelmaradottabb vidékének tartották, mit legérdemesebb elkerülni. A mi megyénkből oda átjáró embereknek már régóta más a véleményük. Szükséges lenne ellenben annak a bizonyos összekötő kapocsnak a tisztességes megépítése. Most Cigándról csupán a Tiszáig — tulaj­donképpen a kertek alá — eljutni is merész vállalko­zás. a kezdőknek, az útvi­szonyokkal ismeretleneknek nem is mindig sikerül. Le­ragadnak,. ottmaradnak, se­gítségért. vontatókért, daru­kért futkoshatnak. A híd pedig — ama bizonyos ka­pocs legfontosabb része — a Tiszán: pontonhíd. Érdekes látvánv eevébként, meg le­het. bámulni, elcsodálkozni a táblákon, melyek egyrészt igen lassú sebességet írnak elő, másrészt tiltják a do­hányzást a folyó fölött is. szóval érdekes a híd, de jobb lenne esv tisztességes alkotmány, melv télen is át­kelőt biztosíthat, mert ez a „csónakokon” ringó valami r>e'-sze csak az arra megfe­lelő időben létezhet. Na­gyon is szükség lenne a híd­ra. de a megvei tanács ülé­sén erre vonatkozóan is csak annyi biztató hangzott el, hogy tényleg szükséges a híd, ebben a tervidőszakban azonban nincs rá pénz. Kár, hogy nincs, meri kellene! Elhangzott ellenben az is az ülésen, hogy ebben a terv­időszakban a beruházást elő­készítik, ez viszont valame­lyest mégis reménytkeltő. Talán a következő tervidő­szakban ezek szerint mégis megépül a híd. Valakik, az utánunk levő generáció már használhatja. Ha minden jól megy. Biztató lehet ellenben mégis, amit megyénk hato­dik ötéves területi — tehát nem csupán tanácsi — ter­vében olvashatunk, szó sze­rint a következőt: „Különös fontossága van egyes orszá­gos jelentőségű objektumok — például a Cigánd—Domb­rád közötti és Leninváros, Polgár közötti Tisza-hid, M3-as autópálya stb. — szükségessége hangsúlyozásá­nak, létrehozásuk meggyor­sulásának.” Igaz, ugyané tervnek is­mertetőjében más oldalon olvasható, miszerint „A VI. ötéves tervben megyénket autópálya építése nem érin­ti”, ami elég baj, mert jobb lenne, ha inkább „érintené”, de azért persze a 3-as út még javulhat, korszerűsöd­het, mert valóban nagy sze­repet tölt be a megj’ék kö­zötti kapcsolatban. Erre tu­lajdonképpen most sem le­het panaszunk, hiszen akik utazgatnak rajta, azok lát­hatják, tapasztalhatják: tisz­tességes állapotban van, ké­pes — viszonylag — a nagy forgalom tisztességes lebo­nyolítására. Azt is tapasztal­hatjuk ellenben, hogy a mi megyénk területén a hars - nyi elágazáson kívül a hár­mas pihenőiben nemigen találunk padokat, asztalokat, szemétgyűjtőt, viszont me­gyénket elhagyva mindezek­kel ellátott parkírozók van­nak. Özd és Salgótarján között ugyancsak elkelne a jobb út­kapcsolat. A területi terv a két város közötti összekötte­tés jobbítását is sürgeti, szá­mításba veszi. Akik ismerik ezt az utat, tudják: eléggé nehézkes bizony ez a sza­kasz. Nemcsak a Borsodná- dasd fölött kanvargó, maga­sodó. minden vezetőt próbá­ra tevő begvi út miat* ha­nem azért is. mert ózd tői Salgótarjánig az út — egy kis túlzással, de nem sok­kal — mindvégig lakott te­rületeken halad. Nem gye­rekjáték baj nélkül megten­ni. különösen így őszi idő­ben az esküvők, a búcsúk napjaiban. Nem véletlen. hogy sokan, kiknek Nógrád- ba, Salgótarjánba, vagy azon túl vezet útjuk, Miskolcról indulva, inkább Gyöngyös felé kerülnek, vállalva a mind drágább benzinű több­letkilométereket és vállalva a Gyöngyöstől Szurdokpüs­pökig tartó, igen nagy for­galmú, keskenyke, ' gödrök­kel teli húszkilométernyi útszakasz megpróbáltatásait is, mert még mindig jobban járnak, mintha Borsodná- dasd—Kisterenye felé men­nének. (Vajon, milyen lenne Ózd—Domaháza és a már Nógrád megyében levő Za- bar között közlekedni ?) A Leninváros és a Hajdú megj’ei Polgár közötti Tisza- híd fontosságához kétség nem fér, kulcskérdés ez a híd. a területi terv számol is vele. Nyilvánvaló, hogy ennek a hídnak karbantartása, biz­tonsága a következő években is a fontos, elodázhatatlan tennivalók közé tartozik. A részben Szolnok, részben He­ves megyéhez tartozó kiskö­rei víztározóhoz azonban a mi megyénkből ma még nem épült ki mindenütt megfele­lően az út. Márpedig nyil­vánvaló, hogy a tározóhoz innen is sokan mennek maid. A nemrégiben Sátoraljaúj­helyen megtartott, megyénk településeinek fejlesztésével foglalkozó tanácsi és nép- f ron tbizóttságok együttes ülésén is szóba került ez a téma. Nevezetesen: Mezőcsát és Ároktő között időszerű lenne megépíteni rendesen az utat. Hozzátehetjük: nem­csak Kisköre miatt lenne időszerű, hanem akár Ároktő miatt is. Érdekes módon, eb­ben a faluban mind többen vásárolnak házat nemcsak a mi medvékben élők közül, hanem Budapestről is. Első­sorban azok. kik a vizet sze­retik. A Tisza naftv tömegé­nél fogva. mé*3 iobban el­lenáll a szennyezésnek, mint más folyóink. A Tiszában móo hal is van. a szerencsé­sebb horeásTok. bármily hi­hetetlen. süllőt, sőt kecsesét is fognak. (Nemcsak a mo­csárban is meglevő törpe­harcsát.! Nagyon is könnten elkénzelhető hogv a Tisza menti községek gyarapodni kezdenek. „felkapottakká” válnak, esetleg fiaveimen kí­vül hagyva azt is, hogy a hosszú távra szóló hálózat­fejlesztési terv milyen sze­repkört szán nekik Priska Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents