Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-04 / 284. szám
1981. december 4., péntek ESZAK-MAGVARORSZAG 3 Elképzelések a más irányú hasznosításra fi Érsoiii barnaszén reneszánsza A közelmúltban szerződést kötöttünk a Központi Bányászati Fejlesztési Intézettel, melynek célja a berentei mosott, rostáit daraszén minőségi jellemzőinek meghatározása. A jövő esztendőben további szerződést szándékozunk kötni a KBFl-vel. A huminsav gyártásának több mint tízéves múltja van a szénbányáknál. Mint kiderült, a borsodi barnaszén összetételénél fogva ideális alapanyagul szolgál. A kísérleteket olyannyira sikerült tökéletesíteni, hogy az egy tonna huminsavra jutó költség csak egyhatoda az azonos értékű külföldi gyártmány világpiaci árának. A huminsav felhasználása széles körű, magába foglalja a mezőgazdaságot és az ipart egyaránt. A huminsav sója, a humát. olyan közvetítő anyag, amely megkönnyíti a növény számára a talaj tápsóinak felvételét, így gyorsítja a fejlődését, növeli a terméshozamot. Hatására a növény optimálisabban hasznosítja a műtrágya hatóanyagát. kedvező változások mennek végbe a talaj vízháztartásában. A huminsav fokozza az akkumulátorok hidegindító kapacitását, s erre vonatkozóan kedvező tapasztalatokra tettek szert a Posta Központi Járműtelepének akkumulátor-karbantartó telepén. Sikeres kísérleteket végeztek a borsodi barnaszénből előállított humin- savval a mélyfúrásoknál, a fin óra kerámia-i parba n. — Jelenleg a dánszent- mi.klósi Micsurin Termelő- szövetkezet kísérletezik az általunk gyártott huminsav- származékokkal — közli Simon László —, s külföldi piackutatással bíztuk meg a GEOMINCO-í. A hazai szükséglet iKiminsa vbol. evesszinten esetleg 300 tonna, ezért: egyelőre egy ilyen üzem telepítésére vállalkozik vállalatunk. Később, az exportlehetőségek megszervezésével. az üzem éves teljesítményét, tízezer tonnám akarjuk fejleszteni. Kolaj l.aszKi A képen látható szabás nem újítás, hanem munkahelyi kötelesség. Legalábbis Tóth József műhelyvezető szerint, hiszen itt, a vizsolyi Lenin Termelőszövetkezet műhelyében a 4 centiméteres kazánlemez vágásával segítenek az anyagbeszerzőn, aki járta az országot, de sehol nem talált az ,,IH”-ekéhez eketestet. Mivel ez hiánycikk, de szántani feltétlenül kell, az ellentmondást Lipták József szerelő lángvágóval oldja fel. Igaz, pontos méret szerint, amit a képünkön jól látható, törött alkatrész képvisel. Az újitás - elbírálás híján ezért nyugodtan nevezhetjük annak - sokat segít a szövetkezetnek, hiszen a 200 ezer forint értékű ekére már három gyártmányt szereltek (el. Más kérdés, hogy miért kell ilyen primitív feltételek között egy szövetkezetnek alkatrészt „barkácsolnia", hiszen ezt az öntvényt gyárilag biztosan köny- nyebb lenne előállítani. Fotó: Fojtán László I Prügy háziasszonyainak, s az ide „bejáró’' női dolgozóknak ígér’ jó kereseti lehetőséget a Tiszamente Termelő- szövetkezet új varrodája. Az itt dolgozó 150 leánynak, asz- szonynak biztosított két műszakban állandó munkát a szövetkezet. A hódmezővásárhelyi Kötöttárugyárral kötött szerződés értelmében a ma már méltán híres pulóverek egy részét itt állítják össze. Gondoskodtak a melléktermékek felhasználásáról is. Például a szövetkezet csarnokában a gyárból származó. ügyire vezeti nagydarabos hulladékot szétbontják, s automata gépen újra felhasználják. i ii. i i ii i ■" i mmmmmm ■ " "■■■ 1111 1 I Lent szórták, fent vetették Hol a határ? A kőolaj árának robbanás- szerű emelkedése világszerte együtt járt a szén jelentőségének növekedésével. Energiahordozókban szegény országunkban ismét a korábban jól bevált szilárd tüzelőanyag télé fordult az érdeklődés, s több jelentős intéz- k.dés született az iparág tej- lesziesére. A beruházások, a gépesítés eredményeként megyénkben is fellendült a bányászkodás, így napjainkban a hazai széntermelésnek több, mint az egyötödét az itteni bányák biztosítják. A népgazdasági igény azonban a jelenleg évente felszínre küldött mintegy 5,3 millió tonnánál is nagyobb, már csak azért is, mert — mint azt a VI. ötéves terv energiagazdálkodási akcióprogramja tartalmazza — szó van a borsodi barnaszén eddigitől eltérő, úgynevezett más irányú hasznosításáról. Melyek ezek az elképzelések? Hol tart a program megvalósítása? Mii,yen haszonnal jár majd a népgazdaságnak a borsodi barnaszén reneszánsza ? — ezekre a kérdésekre kértünk választ a Borsodi Szénbányák Vállalat távlati tervezési és kutatási osztályán. — Alapvetően három felhasználási területről beszélhetünk — kezdte válaszát Székely Tibor osztályvezető. —- Ezek a következők: porkoksz és brikett előállítása, a cementiparban a szénpornak a nyersanyaghoz való keverése (előkalcinálás). továbbá a huminsavgyártás. Általánosságban megállapíthatjuk: ezek a hasznosítási lehetőségek h ozzáj áruin a k majd a szénbányászat gazdaságosságának javításához. Népgazdaságunknak jelenleg 3,3 millió tonna kokszra van szüksége évente, "s- a mennyiség 60 százalékát külföldről kell beszerezni. Az. idehaza előállításra kerülő koksz alapanyagát, is mindössze egyharmad részben fedezi szénbányászatunk, végeredményben tehát kokszellátásunk 85 százalékban im- portfoázisú. Mivel a porkoksz felhasználói elsősorban az — Nehéz ügy lesz. Kemény dió — töprengett az. elnök. — De végül is másfél millió forint a cél. Nem árbevételben, hanem nyereségben. Ezt a lehetőséget nem szabad kihagyni. Egy olyan kedvező ősz után. amilyenre még nem is emlékszem, e célkitűzés alapjait is meg tudtuk teremteni. Az egész fejtegetés hála mögött a közelmúltban megjelent új ösztönző rendszer húzódik. Ennek egyik lényeges eleme a gabonahozamok növelésének elősegítése. A rendelet kimondja, ha valamelyik mezőgazdasági üzem uz elmúlt öt év átlagos termésmennyiségét tíz százalékkal emeli, akkor az ezen felül megtermett minden egyes mázsa búzáért hatvan forint ösztönzőt kap. A tak- taharkányi Petőfi Termelőszövetkezetben Szatmári Dezső elnök a következőképpen számolt: — Mivel mi elég nagy területen foglalkozunk kalászos termeléssel, 11 950 tonna lesz a bázisunk. Ehhez kell tíz százalékkal emelni a hozamokat, de mi a másfél milliós nyereséghez 15 650 tonnát akarunk termelni. Ami annvit ielenl. hogy 1300 hektáros őszi búza területen hektáronként 45 mázsát, tavaszi árpából negyven mázsát, kukoricából 1200 hektárón 65 mázsás termést kell elérni. Ha valaki ismeri a lakta- harkányiak idei termelési adatait, könnyen rámondaná ez nem is sok. Hiszen idő 55 mázsán felüli hektáronkénti őszi búza termést ta karítottak be a Claas Do- minátorok. Még kukoricából is — amit a belvizesedés miatt az egyik legkockáza- kisabban termeszthető nőészak-magyarországi nagyüzemek, ezért a barnaszén kokszolására főleg a borsodi .szén vehető számításba. — Az elmúlt években — folytatja Simon László osztályvezető helyettes — a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet és más társintézmények végeztek ez irányban laboratóriumi kísérleteket, a külföldön iparilag alkalmazott technológiákkal. A szakvélemény szerint a borsodi barnaszén valamennyi technológiával kokszolható. Vállalatunk az idén kapcsolódott be a kutatásokba, és — a G-EOMINCO külkereskedelmi vállalattal és a KBFl-vel megkötött szerződés alapján — u HBL francia cég kokszoló üzemében 500 tonna porkoksz legyártását kezdeményezte. A kísérlet lebonyolítását az általunk tervezettnél nagyobb külföldi szállítási és kísérleti költségek hátráltatják, melyet csakis központi segítséggel fedezhetnénk. A men ny iben az említett cég- eleget tesz a megbízatásunknak, mi is pontosíthatjuk a porkoksz- gyártás beruházási és gazdaságossági feltételeit. Ezt megelőzően viszont szükséges felmérni, hogy mennyi az igény a borsodi barnaszénből előállítható por-, illetve brikettkokszból. Az előrelátás magától értetődően, nagyon fontos, hiszen a többletszén biztosítása csakis új, nagy teljesítményű aknából lehetséges. A Dubi- c.sány térségében létesítendő bánya tervezését legkésőbb 1984-ben kívánják megkezdeni, s hat év múlva indul a termelés. Az új akna szénva- gyona meghaladja az 52 millió tonnát, s egyike lesz a legnagyobb hazai termelőegységeknek. — A szén cementipari fel- használása az előbb: területnél kisebb jelentőségű — tájékoztat Székely Tibor. — A hejőcsabai és a bélapátfalvi cementgyár előzetesen felmért évi szén igénye nem egészen egynegyed millió tonna. Mégis érdemes a témával foglalkozni, hiszen kőolaj takarítható meg általa. vénynek tartanak — 56 mázsás termést értek el az idén. És mégis nagyon oda kell figyelni ahhoz, hogy az eredmények, amiket terveztek, bejöjjenek. — Kétarcú tájon gazdálkodunk — indokolta az elnök. — Több mint kétezer hektárunk a Taktaközben van. Ez olyan terület, amire az a legjellemzőbb, hogy hél éve vetünk rajta kukoricát, mert olyan későn szárad ki, hogy egyedül ennek a növénynek a magját tudjuk földbe juttatni. Mégis reménykedünk, mert a száraz őszben hamarabb érett, be a kukorica, s így a terület gyorsan felszabadult. Kidolgoztunk ezekre a földekre egy olyan technológiát, amelynek a gyorsaság az előnye. Az, hogy meg fedjük előzni a munkával az esőt, amely megint sár- és tócsatengerré változtatja a tájat. De ehhez olyan meleg. hosszú ősz kell mintáz idei volt. A Takta vonala jelenti a határt a két határrész között. A part, a felső határ ragyogó adottságú. A legrosszabb tábla is 84 mázsás kukorica-átlagtermést adott! Lent a Takta s a Tisza horpadásában a leggveneébb •öld. pedig 11 mázsát A különbséget a két adat jól tükrözi. Az elnök: — Lényegében a lenti határrészen sincs rossz föld. Ha száraz év lenne, biztosan jól teremnének. De már hetedik esztendeje csapadékos az időjárás. így itt másfajta módszereket dolgoztunk ki, olyanokat, amelyeket szak- könyvekben aligha találnánk meg. Szántani.kukorica után nem nagyon szabad. Kevés rá az idő, könnyen újabb eső jöhet. A tarlókat, csak tárcsázzuk, s rögtön vetünk. Tornádó műtrágyaszóróval. Ha valaki meglepődne, nincs itt semmi elírás, a magvakat nem a földbe, hanem a felszínre szórják. A műtrágyaszóró tárcsái hektáronként 5,5—6 millió csirát repítenek szét. jónak mondható átfedéssel. A magvakat azután tárcsával, vagy ásóboronával juttatják a talajba. — Az élet kény szeri tett rá minket erre a módszerre. Biztos, hogy főiskolán soha nem fogják tanítani, de nálunk bevált. Mert mi mást lehetnénk? Ha sáros a talaj a velőgép csoroszl.vái pillanatok alatt eltömődnek. Ha rögös, „levetkőzik” a gép. az összes cső leesik, a fémrészek eltörnek. Harmadik 1a- lajállapot periig nincs. Ezért próbálkoztunk meg a magvak szórásával, s tapasztó lataink nagyon kedvezőek. Az IFA-gépkocsira szerelt Tornádó-berendezésnek hatalmas a teljesítménye. Naponta 70—100 hektáron tudja elvetni a magvakat. Öt traktor s öt hagyományos vetőgép munkáját takaríthatják meg. vagyis a vetés költségeit negyven százalékkal csökkenthetik. Idén a szövetkezetben 1300. hektáron vetettek búzát. A terület fele a Taktaközben van. Ha csorosziyás vetőgépekkel dolgoztak volna, talán még ma is vetnének. így viszont kihasználva a mütrágyaszóró teljesítményét, optimális időben, november elejére földbe került a búza magja. Mert a vetőgépek is dolgoztak, a jó szerkezetű felső határban. — Az elmúlt évben — mondta az elnök —, nyolcszáz hektár megforgatása maradt el. Idén az elmúlt hónap közepére nem maradt olyan tábla, amelyen neso- rakoz-nának- barázdák. Sőt, a tárcsázás nagy részével is végeztünk, így tavaszra csak a magágynyitás marad. Soha nem álltunk ilyen jól, s ezért bizakodunk, hogy az ösztönző rondszerben rejlő lehetőségeket ki haszna 1 hatjuk. Vagyis messze még a határ. amely a hozamok növekedését megállítja. Takta- harkányban tudják ezt,. pedig ebben az évben hétmillió forint értékkel termeltek többet az alaptevékenységben. mint tavaly. A 444 mázsás hektáronkénti cukor- rénahozam. a 26 mázsás napraforgótermés — 550 hektár átlagában —. mint mennyiség a szövetkezet történetében példa nélküli. Mégis új. jobb. utakat keresnek ... — kármán — Háztáji állattartás öcsán Megyén k ál lat ten y és z lésében a kistermelés jelentős, szerepet játszik. Az értékesített tejnek például több, mint telét termelik meg a háztáji gazdaságokban. s még jelentősebb a szerepük a sertéstenyésztésben és a kisállattenyésztésben. Ezekben az ágazatokban a vágóállat-termelésből és állati 1 ormékértékesifésből 65—80 százalékos a részesedésük. A kistermelésben rejlő lehetőségek további kiaknázása. minél szélesebb körű hasznosítása érdekében minden lehetőséget hasznosítani kell. Rendkívül fontos, hogy megyénkben is megismerkedjünk az ország különböző részein már eredményeket hozó jó módszerekkel. Ezek megismerése és elterjesztése érdekében szervezett, tanulmányutat megyénk termelő- szövetkezeteiben. állami gazdaságaiban és áfészeiben dolgozó szakembereik részére a Borsod megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség. Közel félszáz szakembert vittek el az ócsai Vörös Október Tsz-be. az ottani igen eredményes integrátori . tevékenység tanulmányozására. A tanulmányút során a szarvasmarha-. juh-, sertés- és kisállattenyésztés terén elért eredményeket, célkitűzéseket az ócsai tsz szakvezetői ismertették. A tapasztalatcsere során sok kérdés, észrevétel hangzott el az egyes ágazatok gazdaságos működésére és konkrét teendőire vonatkozóan. Az ócsai szakember- gárda az őszinte hangvételű tájékoztatón túl felajánlotta segítségét, tapasztalatait megyénk üzemei számára. Konkrét igény esetén az adott gazdaságot szívesen felkeresik és az érintett ágazat valamennyi részkérdésében — a szerződéskötéstől az értékesítésig — segítséget nyűit a- nak. tanácsokat, adnak a kistermelés fellendítéséhez, bővítéséhez. Negyedik éve már, hogy a Bodrogközi Állami Gazdaság gesztorságával megalakult a Borsodi Gyümölcs termelési Rendszer. Kezdetben megyénkből csak nyolc, nagyobb gyümölcsössel rendelkező állami és szövetkezeti gazdaság tartozott hozzá, de azóta tizennégyre emelkedett a taggazdaságok száma, s ezek jelenleg 2796 hektáron foglalkoznak nagyobbrészt alma és körte, kisebbrészt szilva, cseresznye és meggy termesztésével. A VI. ötéves tervidőszakban a rendszer továbbfejlesztését irányozták elő. Ezért a szakemberek —. amint dr. Rudolf Imre igazgató és Spisák Barna -end- szervezető főmérnök tájékoztatott — felméréseket végeztek a taggazdasások- ban és a rendszerbe még nem tartozó gyümölcstermelő üzemekben, s ennek alapján készítették ~ el az ültetvény- fejlesztési tervüket. Eszerint 1985-ig összesen 1031 hektárnyi új telepítéssel kívánják gyarapítani a borsodi gvü mölcsöskertek területét. Megyénkben az országos állapothoz viszonyítva is több a kedvezőtlen termőhelyt adottságú mezőgazda- sági üzemek száma, s ezek a gyümölcstermesztéssel is igyekeznek eredményesebbé tenni gazdálkodásukat. Mivel eddig főképp almai es körtét telepítettek, a jövőben inkább a csonthéjasok és a bogyós gyümölcsök telepítését tervezik. éspedig kajszit 291. őszibarackot 278, szilvát es diót 166—166. cseresznyét, meggyet 88. fekete ribizlit 16 és almát mindössze 26 hektáron. A telepítéshez szükséges szaporitóanvágok beszerzésében segítséget nvújtanak a taggazdaságoknak a rendszer kertészmérnökei, akik a telepítési tervek elkészítésekor a legkiválóbb minőségű, nagy termést adó és jól értékesíthető „piacos” fajtákat vették figyelembe. A rendszer a betakarítás megkünv- nyitésére valamennyi tae- gazdasásban az úgynevezett görgőskocsi s technológiát tervezi elterjeszteni a csonthéjasoknál pedig • a rázógépe« betakarítási valósítják meg. A Borsodi Gyümölcstermelési Rendszer vezetősége az úi teleoítések után az ültetvények termőre fordulásához igazodva igyekszik 'oko- zatosan felsz.ere'ni a ;azda- ságokal a termeléshez és a betakarításhoz szükséges jepekkel. berendezésekkel <*>. i.)
