Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-30 / 304. szám

T981. december 30., sxerda ESZAK-MAGYARORSZAG 2 Á „falusi" újító Sajnos, a megye legtöbb termelőszövetkezetében egyet­len újító sem szerepel a „nyilvántartásban”. Még ott sem, ahol néhány percnyi faggatódzás után kiderül, hogy a műhelyben több olyan ügyes kezű, ezermester hírében álló szerelő is dol­gozik, aki nem ismer lehe­tetlent. Nincs olyan alkat­rész^ amit ne tudnának „pó­tolni” ... Ha nagyon kell, akkor a roncstelepre kido­bott, egyszer már kibelezett masinát is elindítják ... Az új gépet, ami a helyi talaj- adottságok, a domborzat mi­att használhatatlan, átala­kítják, s az nagyszerűen működik, a több tízezer fo- rintos masina nem kerül a szemétre... — Hát igen, ügyesen bar- kácsolgatnak — hallottam a mentegetődzést —, de az még nem biztos, hogy újí­tás. No meg nincs is senki „kijelölve”, áld az újítási ügyekkel foglalkozzon ... An­nak pedig, aki jól dolgozik, sok mindent barkácsol, tel­jesen mindegy, hogy újítási díjat, vagy magasabb óra­bért, esetleg prémiumot kap érte. (?!) Mert hiszen az újí­tási díjat is a béralapból fi­zetnénk . * Szerencsére néhány ter­melőszövetkezetben már tud­ják, hogy mit ér az „élő” újítási mozgalom. Vannak újítóik, akiknek a megtaka­rításért, a többtermelésért, vagy éppen egy-egy,- a biz­tonságot óvó szerkentyűért „szabályos” újítási díjat fi­zetnek. Igaz, itt is a béralap „terhére”. Borsodszi rákon, ahol ko­rmi kialakultak a mellék­üzemágait, az ipari tevé­kenység az újítómozgalmatis az ipari üzemek szintjére emelte. Szentistvánban, a VII. Pártkongresszus Tsz- ben minden esztendő újítá­sai. az egy-kétezer forintot érőtől a több tízezer forinto­sig — díszes tablóra, amo­lyan dicsőségtáblára is fel­kerülnek. Az edelényi Al­kotmány Tsz-ben az újítási megbízott, amikor megtud­ta, hogy az „újságtól” jár valaki az irodán, bekopogott s azt javasolta, hogy van egy fiaital újítójuk, akinek újí­tásai ugyan még nem orszá­gos szenzációk, de akivel ér­demes lenne elbeszélgetni, mert... * Nagy József, 29 éves, nős, két kislánya van, az általá­nos után Hangácsról került a tiszavasvári szakmunkás- képzőbe, előbb Szirákon volt gépszerelő, ide nősült, s így került Edelénybe. A szerelők csoportvezetője... Kezdetben úgy tűnik, nem jó „riportalany”. Mindent kérdezni kell tőle. Egy-egy szóval, fél mondattal vála­szol, amikor róla, felőle kér­dezek. — Mi voil a<r. első »jífcá­sa? — Nem is nagyon volt ae újítás — szerénykedik —, csak hát nagy szükség volt rá, össze kellett hozni. — De mégis, mi volt az? — Egy pótkocsira szerelt 3000 ü teres tartály, mérhető üzemanyag-adagolóval. Aztán még azit is megtu­dom, hogy akkoriban még nem volt hidromotoros tar­tálykocsijuk, de meg kellett oldani a nagy gépek határ­ban való feltöltését. Ha be­jártak tankolni, rengeteg volt a kiesés. Egy műszak­ban néha elveszett 2—3 óra. És az rengeteg, különösen, ha kevés a gép, és szorít a munka, sürget az időjárás. * Később, amikor a mű­helyre, a társakra, a min­dennapi munkára terelődik a szó, már beszédesebb. Szeret itt dolgozni, mert megbecsü­lik, mert jól összeszokott, egymást segítő a társaság... És rendkívül változatos a munka. Igaz, rossz az anyag- ellátás, rendkívül sok a hi­ányzó, a „sehol se keresd” alkatrész, de ez gondolko­dásra készteti az embert, mert a gépnek azért menni kell... És mindig öröm, amikor sikerül valamiből összebarkácsolni a hiányzó alkatrészt... Ilyen körülmé­nyek között válik az ember univerzális, mindenhez hoz- záedzett szerelővé ... Igen, az is előfordul, hogy néha hazaviszi a munkát, azaz ott is folytatja a fej­törést. Mondja is néha az asszony: „Most már idehaza vagy, majd holnap hajnal­ban bemegy. * akkor foly­tathatod.” * A családról, az otthonról rendkívüli melegséggel, sze­lete tlel beszél. Büszkén mondja, hogy a pénz ugyan kevés volt, de az akarás, az energia sok, s a kis család­nak felépítette a háromszo­bás családi házat Persze; még sok minden kell ahhoz, hogy minden meglegyen. De majd lesz a kismotor he­lyett kocsi is az alagsori ga­rázsban . .. Most még jó is, hogy üres, mert abban van a saját kis „műhelye”, aliol barkácsolni lehet ezt azit. Fé- lig-meddig ott fundálta ki a legutóbbi újítást is. Jól jött az érte kapott 2000 forint újítási díj. De a tsz is jól járt, hogy nemcsak egy helyben állva, hanem menet közben is tudott dolgozni a tökmagot fejtő gép. Egy le­selejtezett burgonyakombájn láncmeghajtó egységével ol­dotta meg a dolgot. * Amikor azt hittem, hogy sok mindent, legalábbis egy „falusi” újító bemutatásá­hoz eleget tudok már Nagy Józsefről, feltettem még egy „szokványos” kérdést, már­mint azt, hogy hogyan, mi­vel tölti a szabad idejét? Restellem, mert azok után, hogy tudtam a néha havi 250 órás munkáról, a ház­építésről, a „házi” műhely­ről, ez blődül hathatott, de szerencsém volt vele. — Hát olyan igazi szabad időm még nemigen volt az utóbbi években — válaszol­ta mosolyogva. — Elég nagy fába vágtam a fejszét, ami­kor elhatároztam, hogy to­vább tanulok. Két éve itt; Edelényben sikerült leérett­ségiznem. Azóta Miskolcon, a Zalka Mátéban igyekszem megszerezni a gépszerelő technikusi végzettséget... No meg két éve a tsz gé­pészeti alapszer vezetőben párt titkárnak választottak, s egy-egy délutánt elvisz a döntőbizottsági tagság is ... Most január elejétől pedig behívtak a bíróságra ... __ ??■? — Egy hónapig népi al­pok leszek . .. Pozsonyi Sándor s szilveszterre (Folytatás az 1. oldalról) A miskolci Lídó-szálló vendégei számára a Kisva­dász étteremben lesz ünnepi program. Barna György, a miskolci Tokaj vendéglátóház üzlet­vezetője mondja: — A presszóban este héti­kor kezdik vetíteni a Nagy nevettetők című filmet, az „élő műsor” este tíz órakor kezdődik a Miskolci Nem­zeti Színház művészeinek közreműködésével. Levetít­jük A koncert című új fil­met is. Az. étteremben vi­deó-diszkó lesz, miskolci ka­baró és tánc reggel ötig. A menüből: pulykamell már­vány módra, kubai bélszín, vajas kelbimbó stb. Arany Csillag étterem: minden asztal foglalt már, csupán a presszó tud fo­gadni betérő, kávézó, alkal­mi vendégeket szilveszter­kor. Az étteremben a Bán­kúti—Simmer—Buri-irió ját­szik, miközben feltálalják a Spitzburgi töltött bordát, a házi sült tésztákat, éjfél után pedig a kovhelylevest. A lillafüredi Palotaszálló jelenlegi vendégei szerdán mennek el, az újak csütör­tökön érkeznek meg nem kevesebb, mint. háromszáz­tízen. Este ahány terem, annyi zenekar, telt ház lesz a Mátyás étteremben is. Az ételek közül elég, ha megem­lítjük a borjúsültet, a vajas pástétomot, melyet királynő módra készítve tesznek az «sz.ta.lra, de lesz ananászos rétes és hússzelet fejes salá­tával. Ózdon a Kék Acél étte­remben harmadosztályon, háromféle menüből lehet vá-. laszlani, még nem foglalt minden hely. A szakácsok házi disznótorossal, töltött káposztával készülődnek. Két zenekar reggelig húzza majd a talpalávalót. Sátoraljaújhelyen a Zemp- lén-szúlló vezetőjével be­szélgettünk. Elmondta, hogy már minden asztal foglalt szilveszterre, a jó hangula­tot a Kód együttes műsora készíti elő, de részt: vesz­nek az est programjában énekesek is. A tánc pedig reggelig tart majd. Mezőkövesden négy he­lyen lesz műsoros szilvesz­teri program, a Hőfürdő és a Matyó Rózsa étteremben, a Halászcsárdában, valamint a Gyöngy presszóban. Már dí­szítik a termeket, az étel- specialisták pedig beszerez­A változatlanul jó belföldi húsellátás biztosítása mel­lett az idén is — a tavalyihoz hasonlóan — tovább nőtt nem rubel elszámolású ex­portunk — összegezte a bú­csúzó 1081 -es esztendőt Vörös Imre, a Terimpex Külkeres­kedelmi Vállalat vezérigazga­tója. A Terimpex rekordforgal­mat bonyolított le az idén az értékesebb, darabolt sertés­tek rmnöeirt m „faköltemé­n .vekhez”. Valamennyi szó­rakozóhelyen ki lehet tenni csütörtökön a telt ház táblát, olyan nagy volt az előzetes érdeklődés. A Matyó Rózsá­ban matyó töltött karajt ké­szítenek, a Halászcsárdában finom halételeket. Ezekben a napokban na­gyon sokan érdeklődnek a bükki turistaházaknál, van-e még szabad hely szilveszter­re. Szentlélek re debrecenie­ket. békéscsabaiakat, hód­mezővásárhelyieket várnak a disznótoros tálak mellé, a disz.kóműsorhoz. Hasonlóan a többi turistaházakban is. Azok, akik otthon ünne­pelnek. ezekben a napokban megvásárolhatták a szilvesz­teri vacsorához valót és a vacsora mellé a pezsgőkből is kedvükre válogathattak. Egyszóval minden rendel­kezésre áll az óév jó hangu­latú búcsúztatásához. N. ,T. húsból: 4000 tonnával többet értékesítettek, a tavalyinál át­lagosan 20 százalékkal maga­sabb áron. Ez azért is lénye­ges, mert e magasabb egy­ségnyi értéket képviselő áruk­nál nem sújtja a vállalatot, a Közös Piac rendtartása. E ter­méknél új piacként lépett be az NSZK, igaz, magas minő­ségi igénnyel, de igen jól fi­zető vásárlóké»*. Rekordforgalom A vállalatnál az utóbbi időben emelkedett a műszaki színvonal. A képünkön látható és Szántó László által működtetett célgépet tengelyek gyártására használják. Fotó: Fojtán László Számvetés és előretekintés a MEZÖGÉP-néí Ili! a; epiárd forintos árbevételen Közeledik az óév vége, karnyújtásnyira az új esz­tendő, elérkezett a számvetés és az előretekintés ideje. Mi­lyen eredményre számítanak 1981-ben, mit terveznek 1982- re? — ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Miskol­ci Mezőgazdasági Gépjavító és Szolgáltató Vállalatnál. — Általánosságban véve, jó évet zárunk — felelte Si- rokai Imre, a közgazdasági osztály vezetője. — Az idei termelési kötelezettségünk minden: tekintetben megha­ladja az elmúlt évit, s en­nek ellenére — az export ki­vételével — messze túlszár­nyaljuk. Amit külön kieme­lek: sikerült megfelelnünk a Miskolc város felszabadulá­sa évfordulójára tett vál­lalásunknak, s az éves ár­bevételi előirányzatot és a nyereségtervet tizenegy hó­nap alatt teljesítettük. — Kérem, igazolja adatok­kal is az elhangzottakat! — A termelési értéktár- vünk 850 millió forint, s vár­hatóan megközelítjük a 900 millió forintot. Árbevételben hasonló nagyságú a túltel­jesítés; fennállásunk óta elő­ször lépjük túl az egymil- liárd forintos „álomhatárt”. A programozott nyereség er­re az esztendőre 71 millió forint, ezzel szemben 76 mil­lió forint haszonra van kilá­tás. A számunkra sok jó után következzék a rossz: a célul tűzött 45 millió forint nem rubelelszámolású ex­portnak mindössze a kéthar­madát érjük ei. Kissé kedve­zőbbé teszi az összképet a 4,7 millió forintot kitevő ru­belelszámolású kivitel, ezt ugyanis nem terveztük. — Vegyük sorra: minek köszönhetők a valóban figye­lemre méltó termelési sike­rek, illetve mi okozta az ex­portban mutatkozó lemara­dást? — Munkánk eredményes­sége a korábbinál korsze­rűbb, jobban eladható ter­mékeknek tudható be. Ezek a termékek ugyanis piaci szempontból megbízhatób­bak. Ami külön öröm, hegy a szivattyúknak, a hűtőknek, a hidraulikáknak nemcsak jelenük, haneme jövőjük is van. Márcsak azért is, mert a megvalósítás alatt álló 90 millió forintos beruházás so­rán tovább fejlesztjük a hidraulikák és a szivattyúk gyártását, s még inkább a követelményekhez akarjuk igazítani a hűtők előállítását. A gyártmányszerkezetünk tehát kedvező irányba válto­zott, ennek megfelelően ja­vult a szervezettség, a mű­szaki színvonal. Mindez per­sze elképzelhetetlen lett vol­na az eddiginél jobban dol­gozó, a szakmájukat jobban értő szakemberek, szocialista brigádok nélkül. A költség- csökkentő intézkedések több mint 12 millió forinttal já­rultak hozzá a termeléssel összefüggő kiadások mérsék­léséhez. A nem rubelelszá­molású export, terén tapasz­talható visszaesés okát egy­részt a szerződéshiányban kereshetjük. Korábban egy osztrák cégnek megközelítő­en 16 millió forint értékben szállítottunk építőipari gép- alkatrészeket évente, ez a megrendelés azonban most elmaradt. Másrészt kedvezőt­lenül hatott a gazdálkodá­sunkra a devizaszorzók vál­tozása. Öröm az ürömben: az idén 39 millió forint érték­ben gyártunk olyan munka­hengereket és ekevasakat, amelyeket régebben import­ból, drága pénzen kellett a népgazdaságnak beszereznie. — A gyáregységek közül melyek dolgoztak, illetve dol­goznak a legel ismerősre mél­tóbban ? — A rangsor élére a sátor­aljaújhelyi üzem kívánkozik az itteni kollektíva az elmúlt evhez viszonyítva előrelátha­tóan 20 százalékkal növeli majd az ipari termelést és 73 százalékkal a nyereséget. A képzeletbeli dobogó máso­dik fokára a íelsőzsolcai-, a harmadikra az encsi gyár­egységet rangsorolom. Az előbbi közösség 56 százalék­kal, az utóbbi 34 százalékkal növeli a gazdasági eredmé­nyét a korábbi időszakhoz képest. Az említett gyáregy­ségek javára még megemlí­tem: a kimagasló termelési mutatókat, csökkenő létszám­mal érték el. A csökkenő lét­szám azonban nemcsak ezek­nek a termelőegységeknek a sajátja, hiszen vállalati szin­ten közel hatvan emberrel dolgoznak kevesebben, mint tavaly. — Ezekután nézzük a jö­vőt! Milyen tervek teljesíté­se hárul 1982-ben a MEZŐ­GÉP kollektívájára? — A feladataink magától értetődően nagyobbak lesz­nek. A tervezett árbevétel már meghaladja az egymilli- árd forintot. Ehhez 77 millió forint nyereség elérése a cél. A nem rubelelszámolású exportterv 40 millió, a rubel- elszámolású kiviteli előirány­zat 7,8 millió forint. Import­pótló termékekből 71 millió forint értékben kell gyárta­nunk. — Véleménye szerint, ké­pes lesz-e a vállalat a meg­növekedett termelési feladat teljesítésére? — Felelőtlenség volna tő­lem egyértelmű igennel,' vagy nemmel válaszolnom. Inkább azt mondom: részben könnyebbek, részben nehe­zebbek lesznek a feltételek az elmúlt esztendőhöz ké­pest. Az mindenesetre elő­nyös számunkra, hogy a bel­földre szánt termékeinkre már szinte teljes mértékben megkötöttük a szerződéseket. Ugyanez vonatkozik a rubel­elszámolású exportra. A nem rubelelszámolású kivitel ugyanakkor még csak egy­negyed részben van szerző­désekkel lefedezve. Gond­jaink lehetnek a létszámgaz­dálkodásban, hiszen a bére­ket az idei 6 százalékkal szemben csak 3 százalékkal tudjuk majd növelni. A ter­vezett nyereség elérése azért is ígérkezik nehéz feladat­nak, mert például az ener­gia, illetve a kohászati ter­mékek árának emelése csak­nem 30 millió forint költség- többletet jelent számunkra. Egyszóval a jövő év koránt­sem lesz problémamentes, bár ugyanezt valamennyi üzemben, gyárban elmond­hatják. Az eddigi sikereink­re, egységes kollektívánkra alapozva viszont kijelentem: bizakodunk ... — mondotta befejezésül Sirokai Imre. Kolaj László Ötnapos munkahét a postánál (Folytatás az 1. oldalról) A két. megyében összesen 324 olyan település van, ahol az előfizetők száma alacso­nyabb száznál, s a központ kézi kapcsolású. Ezek szabad szombatokon, vasárnapokon nem működnek — tehát in­nen telefonálni sem lehel majd. Műszaki intézkedések­kel a posta azonban megte­remtette annak lehetőségét hogy az ilyen településeken legalább egy nyilvános se­gélykérő-telefon működjön. Külön nagy feladatot jeleni a postának a hírlapkézbesí- tés megszervezése — az új­ságok ugyanis továbbra is megjelennek a hétvégeken. A napilapok, valamint a szom­baton megjelenő hetilapok előfizetői példányait (az eset­legesen késve érkezőkkel együtt) bel- és külterületeken egyaránt szombaton és vasár­nap kézbesítik. A feladat el­végzésére a posta a már kiala­kult gyakorlatnak megfelelő­en, további alkalmi munká­sokat. vesz fel — akik jó díja­zásért végezhetik majd az újságok kihordását. Hírlapok egyébként szombatonként megvásárolhatók , lesznek majd az újságárusoknál, hír­lapkézbesítőknél, a nyitva tartó postahivatalokban, és boltokban, valamint vendég­látóipari egységekben is. Va­sárnap csak a nyitva tartó hírlapárusoknál, a kézbesítők­nél, a nyitva tartó postahiva­talokban és bizonyos vendég­látóipari egységekben. Végezetül a posta néhány tanácsa a községeknek. A küldeményt — kérik — a hét közepéig adjak fel. így még a hét vége előtt kézbesíteni fogják azokat. A küldemé­nyek feladásakor pedig ér­deklődjünk: mikorra várható a kézbesítés, a posta dolgozói­nak ugyanis erről mindenkor megfelelő tájékoztatást kell adniuk. U. J.

Next

/
Thumbnails
Contents