Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-01 / 281. szám

1981. december 1„ kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 „Könnyített” családi házak Művelődési otthon, vagy üzemcsarnok? yáreivségnek van perspektívája A Budapesti Bútoripari Válla­lat 10-es számú gyáregységé­nél Encsen, Kovács László betanított munkás a kárpi­tosüzem dolgozója, tüzöpisz- toly segítségével a készülő heveröbetét rugózatának fel­szerelését végzi. Egy 8 órás műszak alatt körülbelül 60 darab heverőbelét alappár- názását lehet elvégezni. A Kényelem nevű ülőgarnitúrák is az Encsi Bútorgyár kárpi­tosüzemében készülnek, me­lyeket hazánk második leg­nagyobb külkereskedelmi partnerének, az NSZK-nak exportálnak. Ottjártunkkor megtudtuk, hogy a termék rö-■< videsen a hazai szakboltok­ban js megvásárolható lesz. Fotó: Fojtán L. Munkából - munkába Régi terve volt az Alu- mín.umgyár 2. számú Szend- rői Gyáregységének egy kor­szerű üzemcsarnok kialakí­tása. Az új munkahely léte­sítését két szempont is sür­gette. A gyár vezetőinek egyik célja az volt, hogy végre kényelmes, korszerű feltételeket biztosítsanak dolgozóik munkájához, más­részt pedig azt tervezték, hogy jelentősen bővítik az exportra készülő kerékpár­nyergek gyártását. Az év elején aztán valóra vált a dédelgetett terv: el­készültek a beruházással. A gyárban, érthetően, mindenki azt várta, hogy megkezdődik végre a termeléshez szüksé­ges berendezések telepítése. Ehelyett azonban más tör­tént. Telt-múlt az idő, s a szép, új üzemcsarnok üresen árválkodott. A rossz nyelvek nem sokáig várattak maguk­ra — a szendrőiek suttogni kezdték: nagy költséggel lei- építettek egy üzemcsarnokot, s most nem tudnak benne mit gyártani. Egyesek léiig tréfásan azt javasolták a gyár vezetőinek: úgy sincs Szendrőnek szép művelődési otthona, adják bérbe nekik, úgy legalább mindenki jól jár. — Mi igaz a híresztelés­ből? — Erről kérdeztük Hű- dák Józsefet, a szendrői gyár igazgatóját. — Kár volna tagadni, hogy annak idején más céllal kezdtünk építkezni. Gyárunk igen jó eredményeket ért el a kerékpárnyergek vázszer­kezetének gyártásában. A megrendelő elégedett volt a minőséggel, s megbízást kap­tunk a termelés tetemes nö­velésére. Gyárunk ezt az igényt a meglevő kapacitás­sal képtelen lett volna kielé­gíteni. Ezért terveztük a ka­pacitásbővítő beruházás megvalósítását. Ügy gondol­tuk : két legyet ütünk egy csapásra: egyrészt olyan ter­méket gyárthatunk, amely nagyon kifizetődő, másrészt pedig jelenlösen javítjuk a dolgozók munkakörülménye­it. Nem számoltunk, s nem is számolhattunk a piaci helyzet megváltozásával. Az év elején derült ki, hogy erre a munkára az idén már nem tartanak igényt. A kerékpár­gyár termékeinek nagy ré­szét ugyanis a közel-keleti országokha szállította. Ott, a tervezett üzleteket az idén, sajnos, már nem sikerült megkötniük. — Az év második felében mégis termelni kezdtek az új üzemcsarnokban... — Mint minden szóbeszéd­nek, ennek is volt alapja — mondja az igazgató. — Tény, hogy a tervezett határidőre nem tudtuk megkezdeni eb­ben az üzemrészben a ter­melést. Ennek azonban más oka volt, mint gondolták. Nem készült el ugyanis a hő­központ, amely az egész gyár Fagyálló hűtőfolyadékok regenerálására dolgozott ki hatásos módszert a Ferro- kémia Ipari Szövetkezet. A nálunk előállított fagy­álló folyadékok import- alapanyagra: etilénglikolra épülnek. Ennek ára évről év­re kúszik felfelé a világpia­con : az utóbbi négy év alatt csaknem kétszeresére emel­kedett.. Jelenleg mintegy 3000 tonna etilénglikolt. importá­lunk évente; 120 millió fo­rint értékben. Drága mulat­ság tehát a fagyállót egy-lcél év használata után a csa­tornába önteni, ugyanakkor veszélyes is, hiszen a kör­nyezetet szennyezi. Ezért a központi fűtését hivatott biz­tosítani. Dolgozóink hosszú időn keresztül kénytelenek voltak nélkülözni a téli idő­szakokban a meleget. Nem akartuk, hogy az új csarnok­ban — a szép küllem elle­nére — ugyanolyan körül­mények között kezdjék, il­letve folytassák a munkát, mint a régi helyen. A gépek telepítését, szerencsére, nem kezdtük meg. Akkor ugyanis már tudtuk, hogy ott mást kell gyártanunk. Azt viszont mindenki tudta a gyárban, hogy nem volt elhamarkodott dolog az építkezés. — A régi épületek valaha gépjavító műhelyül szolgál­tak. — Az új üzemcsarnok léte­sítése megszüntette a zsúfolt­ságot üzemünkben — jegyzi meg Budák József. — Az új műhelyben már dolgoznak: ott végzik a könnyű vasszer­kezeti munkálatokat. Igaz, hogy a jól begyakorlott mun­ka, a kerékpárnyergek készí­tésének megszüntetése érzé­kenyen érintette üzemünket. Őszintén elbeszélgettünk a gondokról dolgozóinkkal. Ennek ellenére sokan leszá­moltak az üzemtől. A türe­lemre azonban nem fizettek rá az ittmaradottak. A gyár az elmúlt évek munkájával jó hírnevet szerzett. így az év második felére sikerült olyan termékek gyártására szerződést kötnünk, amelyek már az idén is jelentésen csökkentik a termeléskiesést. — A napokban fejezték be két új, meglehetősen munka- igényes termék kísérleti elő­állítását. — Új termékeink a gáztü­zelésű kazeinok részegységei, valamint a légdugattyúk. Az előbbit a Fegyver- és Gáz­készülék Gyárral kooperálva, az utóbbit íredig az lkarusz- gyár rendelésére készítj üli. A kísérleti gyártások sikere­sek voltak. Ezek a termékek azonban munkaigényesebbek, mint a korábbiak voltak, előállításuk jobban próbára teszi a dolgozókat. Több szakmunkásra van szüksé­günk, mint eddig. Problé­mánkat saját magunk sze­retnénk megoldani. Betaní­tott munkásaink részére szakmunkásképző tanfolya­mot szerveztünk. A jelent­kezés önkéntes volt: húszán szerezték meg a szakmunkás­bizonyítványt. — Az év elején kevésbé optimista hangulat uralko­dott a gyárban ... — Azóta, szerencsére, sok minden megváltozott — mondja a gyárigazgató. — Ismét van munkánk, gyors helyzetfelismeréssel, az új feladatokhoz igazodó belső átszervezéssel igyekszünk csökkenteni a lemaradást, amit a megváltozott piaci helyzet idézett elő az év ele­jén. Déváid Hedvig Ferrokémia szakemberei olyan műszaki megoldást — szolgálati' találmányt — dol­goztak ki. amellyel teljes ér­tékűvé tehetők az ezideig ki­öntött fagyálló folyadékok. Ebben az évben kezdték a kísérleteket és a tervek sze­rint jövöre már mintegy 10 ezer tonnányi használt fagy­állót regenerálnak. A eljá.ás vő láthatatlan gazdasági elő­nyei azonban csal? akkor mutatkoznak meg igazén, hu megoldódik a használt fagy­állók összegyűjtése és táro­lása. ■ Munkahelyi felméré­sek tanúsítják, hogy nem használjuk ki eléggé munkaidőn­ket. Még mindig nem, bár az utóbbi években jelentősen nőtt a termelékenység, ja­vult a szervezés, nem bo­csátjuk meg oly könnyedén a lógást. Bosszankodunk az imitt-amott ácsorgók láttán, háborgunk, ha azt tapasztal­juk, hogy a munkaidőből jut bevásárlásra, ügyintézésre és egyébre, bár tudjuk: ez csak a felszín. Attól még nincs kihasználva a munkaidő, hogy mindenki a munkahe­lyén tölti el. A kérdés ösz- szetettebb, és nem csupán az egyén Szorgalmán múlik. Kü­lönben is: más statisztikák­ból kiolvashatjuk, hogy kontinensünkön a legseré­nyebbek közé tartozunk. Ke­vés országban dolgoznak annyit munkaidőn túl. mint éppen nálunk. Hol is? Példának okáért, a háztá­jiban — az egész család. Azok is, akiket nagyüzemi munkásként tartanak nyil­ván. Művelünk kertet, s aki­nek a szakmája engedi, vál­lal maszekmunkát engedél­lyel vagy anélkül. Megtanu­lunk tapétázni, szőnyeget ra­gasztani, zárat cserélni, pol­cot eszkábálni. Már akinek van hozzá kézügyessége. Is­merősöm egymaga ásta ki leendő háza alapját, kollégái segítettek betonozni. Nem tudná megfizetni a mestert és segédeit. így olcsóbb. SZÁNTÓFÖLDEKET HÓ­DÍTANAK EL A TENGER­TŐL a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaságban, ahol kevés a jó termőföld, vi­szont az ország nyugati partjai közelében igen ' sok a csak nagyon sekély vízzel borított tengerrész. A nagy iszaplerakódás miatt Rt rendkívül nehéz fenntartani a hajózó útvonalakat. A se­kély víznél?, a sok iszapnak azonban van egy előnye is, ez biztosítja a tápanyagban gazdag, mezőgazdasági cé­lokra hasznosítható termőta­lajt. A tengerparti új ter­mőterületek kialakítása költ­séges dolog, de még mindig gazdaságosabb, mint a hegy­vidéki területek teraszföld­jeinek kialakításai A nyolc­vanas években 300 ezer hek­tár szántóföldet hódítanak el a tengertől. A munka hosz- szű. erős gátak építésével kezdődik. Ezután készülnek el az öntözőberendezések, amelyek édesvízzel látják el a leendő rizsföldeket. Mű­velés előtt ugyanis többször elárasztják, szabályosan ki­mossák a tengertől sós isza­pot. Az oncsoni körzetben már sikerrel jártak az első ilyen foldhódítási kísérletek. Az újonnan kialakított ter­A többletmunkának kettős haszna van. Az egyik — ezt azonnal érzékeljük — ki­adásaink csökkenése. A kert­ben termő gyümölcs-zöldség, a kalákában épülő ház, a „házilagos” lakásfelújítás és a többi, pénztárcánkat kímé­li. Ugyanakkor enyhíti mondjuk a szolgáltatás gond­jait vagy az építőiparét. Es nem mellékesen, ami a pluszórák eredménye, termé­ke, az gyarapítja a népgaz­daságot is, például ebből a többletből jut piacra a hús jelentős hányada. Ha máról holnapra csak a nyolc órát dolgoznánk végig, mindany- nyian megsinylenénk. Nincs róla számszerű ki­mutatásom, hogy a munka­idő után dolgozók kor sze­rint hogyan oszlanak meg. Azt azonban tapasztalatból tudom, hogy a többletjövede­lem, a plusz gyarapodás jó­részt a fiatalok előbbre ju­tását szolgálja. A családala­pításnak, az önálló otthon megteremtésének költségei emésztik föl a fáradozás nagy hányadát. Többnyire segíte­nek a szülők az építkezés­ben pénzzel is, s ha bírják erővel, munkával is. Hajszoljuk magunkat. A fentiekben e hajszának a pozitívumait soroltam. Hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy az ötnapos munkahét álta­lánossá válásával felszaba­duló időből is munkával töl­möterületeken új falvak is épülnek. ak v ÚJSZERŰ GOMBATER- MELESI MÓDSZEREKÉI kísérleteztél? ki a Szovjet­unióban, a Kaukázus kör­nyéki erdőgazdasági és gé­pesítési kutatók. Vadonter­mő gombák nagy tömegű er­dei tenyésztésére dolgoztak ki új eljárást. Táptalajként az erdőben és az erdőgazda­sági munkák során keletke­ző fahulladékot használják fel. Ezt a hulladékot „olt­ják be” gombamicéliumok- kal. Bizonyos idő múlva nagy tömegű, gazdag gomba- termés jelenik meg az ilyen „beoltott” hulladékkal meg­szórt erdőkben, amit évente többször is meg lehet szedni. Annak érdekében, hogy az ehető gombafélék természe­tes környezetben történő „mesterséges” termesztéséhez elegendő gombamicéliunt áll­jon rendelkezésre, a tudósok speciális, nagyteljesítményű laboratórium építését iava- soliák Szocsiban. * A KECSKETENYÉSZTES REHABILITÁCIÓJÁRA ke­rült sor nemrégiben a fran­ciaországi Toursban meg­rendezett világkonferencián, amelyen 40 ország 300 szak­iunk majd jó néhány órát. Holott pihenésünket, műve­lődésünket, szórakozásunkat növelhetnénk általa. Elvileg. De ameddig primer szükség­leteink megszerzése sarkall, addig aligha választjuk a kellemest, a csak kellemest A baj csak az, hogy eköz­ben pontosan tudjuk — vagy legalábbis tudnunk illene —, hogy azokra a szabad órák­ra is szükségünk lenne. Egyebek között azért, mert pihenés, regenerálódás nélkül gyorsabban kopik szerveze­tünk. Szerencsés esetben persze a munka, a másfajta munka „kikapcsol”. Szellemi tevékenység után felüdít a kertészkedés, a gépek közül kiszabaduló szakmunkás is jól érzi magát a hétvégi tel­ken, szinte észre sem veszi, hogy megint csak dolgozik. Dehát nem mindig ez törté­nik. Másrészt szükségünk van — lenne — a folytonos ön­művelésre. Nincs foglalko­zás, ami abszolút változat­lan. Követnünk kelt a szak­ma fejlődését. És a nem szakmái ismeretekről sem állíthatja senki, hogy feles­legesek. Bevalljuk vagy'sem, a tényen nem változtat, ke­vesebb időnk jut könyvre, színházra, kiállításra, hang­versenyre. A hiány hátrá­nyát nem érzékeljük azon­nal. Nem olvastunk, nem láttunk valami fontosat? embere vitatta meg és cse­rélte ki a kecsketenyésztésre vonatkozó ismereteit. Az ed­dig nem sokra becsült, sok mindennel (így csúnyasággal, a legelők tönkretételével, büdösséggel) „vádolt”, a gaz­dagabb országokban nem „szalonképes” állatfaj most teljes elégtételt kapott a tu­dósoktól. A konferenciáról készült 800 oldalas beszá­moló s annak különböző ajánlásai csupa jót monda­nak a kecskéről. Teje, húsa kiválóan fogyasztható, min­den porcikája értékesíthető, „rajong” a gyenge „takarmá­nyokért”. amelyeket egyet­len más. megéhezett kérődző sem enne meg: ilyen a nyárfa kérge, a tölgyáeak. a szalma. AÍ?ár egy halom szemétből is kiválasztja a neki még megfelelő táplálé­kot. Képes alkalmazkodni minden éghajlathoz. Kissé jobb körülmények között például Franciaországban át­lagosan. évente 700 liter te­jet termelnek a kecskék. Ezért a konferencián azt ja­vasolták: növelni kellene a kecskeállományt, mindenek­előtt a rosszul táplált népek megsegítése érdekében. De a jól ellátott országok is nagy hasznát vehetik a kecsketar­Családi házak épít és er* alkalmas kis méretű és köny- nyitett elemek gyártására ké­szül a Veszprém megyei Ál­lami Építőipari Vállalat; eh­hez megvásárolta a belga Bevisol cég technológiáját és a gyártáshoz szükséges főbb berendezéseket. Az új ter­mék súlya 60 százaléka lesz a hagyományos házgyári ele­mekének. s mérete is kisebb, így közúti szállításához nincs szükség speciális járművek­re. A kis elemekből a veszp­rémi vállalat tervei alapján 70—100 négyzetméteres la­kások épülhetnek. Egv-egy családi ház elemeit panel­csomagban adják át a meg­rendelőnek. A tervek szerint jövőre 500 lakáshoz készíte­nek panelcsomagot. Kibírjuk. Megalkuszunk, fé­kezzük belső igényünket, el­halasztjuk kielégítését arra az időre, amikorra már megteremtettük a megfelelő körülményeket. Bárcsak ilyen egyszerű volna! Nem könnyű megszabni a józan határt, az anyagi ja­vaknak azt a mennyiségét es minőségét, ami bizonyosan elegendő, s aminek meg­szerzéséire! beérjük, mond­ván: mostantól a művelődés, a szórakozás következhet. S még valami nyugtalaníthat: egyáltalán mire is van meg a belső igényünk? Mitől függ? Iskolai végzettségtől, alapműveltségtől, a családi szokásoktól és így tovább. Kinek mi van meg ezekből és a fel nem sorolt ténye­zőkből ? A munka utáni munka hasznosságát fölösleges to­vább bizonygatni. Könnyen belátható. De: míg tesszük dolgunkat a család érdeké­ben. otthonunk érdekében, olykor arra az ugyancsak egyéni és közérdekre is gon­dolunk, hogy nem mindegy, mennyivel gyarapítjuk szel­lemi készletünket Más — divatos kifejezéssel élve — nem mindegy, hogy milyen minőségben éljük életünket M. D. tás fejlesztésének. A világon jelenleg mégis csupán mint­egy 500 millió kecske van. * A HEGYI RÉTEK ZÖLD­TAKARMÁNYÁNAK könv­nyebb betakarítására alkal­mas. speciális gépeket szer­kesztettek Csehszlovákiában. Csehországban ugyanis a ré­tek és legelők egyharmada, Szlovákiában pedig a fele — összesen mintegy 940 ezer hektár — a 12 fokos, illetve az annál is meredekebb hegyoidalakon található. Át­lagos gépekkel ezekre a te­rületekre nem lehet feljut­ni, a kézi kaszás pedig min­denütt „hiánycikk”. Az új gép amely 12—22 fokos lej­tőkön jól vizsgázott sok gondot oldhat meg a jövő­ben. Az eredményes próbák után a ZTRS 310 típusú gép­ből már készül az első so­rozat a perlhimovi gépgyár­ban. Ez a aén az univerzális UNIHOT 80 betakarító géo- pel eevütt üzemel maid. Az UN i HOT 80 gyártását a martini ZTS evár kezdi el. Hatvan kilowatt teliesítmé- nyű motorral működik és zöldtakarmánv. valamint más nagv tömegű termék be­takarítására szállítására al­kalmas. A gépet fokozatosan kiegészítik újabb cserélhető részegységekkel. így folyé­kony és szilárd műtrágya- szórókkal, biUenőkocsikkall Használt fagyállóból újat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents