Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-03 / 283. szám

I r Wjikol« V yiVÁG PROLETÁRJAI, EGYESöUETEK! AT OTSTMTP BORSOD-AB Afr.T-ZFMPFEN MRGTET BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 283. szám Ára: 1,40 Ft Csütörtök, 1981. december S. lést tart az MSZMP Központi Bizottsága f A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának ülését december 3-ra összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nem­zetközi kérdésekről szóló tájékoztató, vck lamint az 1982. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről készült előterjesztés megvitatását javasolja a Köz­ponti Bizottságnak. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Barátsági, Együtt­működési és Kölcsönös Se­gítségnyújtási Szerződés tag­államainak külügyminiszteri bizottsága 1981. december 1—2-án Bukarestben megtar­totta soron következő ülését. Az ülésen hazánkat: Púja Frigyes külügyminiszter kép­viselte. Az ülés résztvevői kölcsö­nös tájékoztatás és véle­ménycsere keretében átte­kintették a fegyverzetkorlá­tozási és leszerelési tárgya­lások helyzetét, valamint az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vett államok képviselői mad­ridi találkozójának menetét. A miniszterek államaik ne­vében megállapították, hogy az események alakulása tel­jes mértékben alátámasztja a nemzetközi helyzet fejlő­désének irányzata ivói, a Po­litikai Tanácskozó Testület 1980. májusi vai'sói ülésén és a Varsói Szerződés tagál-, lámái vezetőinek 1980. de­cemberi moszkvai találkozó­ján adott értékelések és kö­vetkeztetések időszerűségét. Mély aggodalommal álla­pították meg, hogy az impe­rialista erőpolitika aktivizá­lódásának következménye­ként tovább romlott a nem­zetközi légkör, nőtt a hábo­rús veszély és a népek sza­badságának, függetlenségé­nek fenyegetettsége. Az ülés résztvevői — ezzel kapcso­latban — ismét rámutattak, hogy különösen veszélyes az új amerikai közép-hatótávol­ságú rakéták nyugat-európai telepítéséről szóló NATO- döntés; az Egyesült Álla­moknak a neutronfegyver előállításáról és a hadászati fegyverkezés új széles körű programjáról hozott döntése, mivel ennek nyilvánvaló cél­ja a katonai fölény elérése. Az ülés résztvevői ugyan­akkor megállapították, hogy az enyhülés ellen fellépő imperialista, reakciós erők politikája a békeszerető ál­lamoknak, az imperialistael­lenes. haladó erőknek és a társadalom legszélesebb kö­reinek növekvő ellenállásá­ba ütközik Európában és a világ más térségeinek or­szágaiban. A békéért, a le­szerelésért, az enyhülés meg­őrzéséért és elmélyítéséért, az együttműködésért folyta­tott harcban kiemelkedő sze­rep jut a szocialista orszá­goknak. Az ülésen képviselt álla­mok úgy vélik, a jelenlegi körülmények között minden egyes állam és felelős állam­férfi legfontosabb kötelessé­ge az, hogy mérsékletet ta­núsítson. Kijelentik, hogy az államok és az államférfiak, ha elsőként alkalmazzák a , ukleáris fegyvereket, a leg­súlyosabb bűntettet követik el az emberiséggel szemben. Az ülésen képviselt álla­moknak nincs, nem volt és nem is lesz más hadászati doktrínájuk, mint a védelmi doktrína, nincs, nem volt és nem is lesz szándékukban létrehozni nukleáris első csa­pásmérő képességet. Nem tö­rekszenek és soha nem fog­nak törekedni katonai fö­lényre. Felléptek és fellép­nek azért, hogy leszerelési intézkedések foganatosításá­val alacsonyabb szinten va­lósuljon meg a katonai erő- egyensúly, csökkenjen és szűnjön meg a katonai szem­benállás Európában. Megerősítették, hogy orszá­gaik változatlanul készek igazságos és kölcsönös ala­pon megállapodni, bármely fegyverfajta korlátozásáról, csökkentéséről vagy betiltá­sáról. Ez egyaránt vonatko­zik á nukleáris és a tömeg- pusztító fegyverek vala­mennyi egyéb fajtájára és a hagyományos fegyverekre. Ugyanez vonatkozik az ál­lamok fegyveres erői lét­számának csökkentésére is. Az ülés résztvevői ezzel kapcsolatban kifejezték, hogy államaik kedvezően értéke­lik a szovjet—amerikai tár­gyalások felújítását az euró­pai közép-hatótávolságú nuk­leáris eszközök problémájá­ról. E tárgyalások kérdései­vel összfefüggésben, olyan je­lentős eseményként méltat­ták a közelmúltban megtar­tott szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozót, mint amely hozzájárul az említett tár­gyalások feltételeinek javí­tásához. Az ülésen képviselt álla­mok abban látják a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok között 1981. novem­ber 30-án Genf ben újrakez­dett tárgyalások célját, hogy szilárd erőegyensúly fenntar­tásával Európában, a nukle­áris fegyverzet, mind alacso­nyabb szintjén erősödjön valamennyi európai állam és nép biztonsága, elháruljon a kontinens népeit fenyegető veszély. E cél elérése érde­kében számításba kell ven­ni valamennyi közép-hatótá­volságú nukleáris eszközt Európában — szárazföldi és tengeri állomásoztatású ra­kétákat, nukleáris fegyvert hordozó repülőgépeket —, az összes tényezőket, amelyek meghatározzák a stratégiai helyzetet a kontinensen. (Folytatás a 2. oldalon) Erősödlek a termelőszövetkezetek szeräfisia voiíá sai Sajtó+áiékoztató a Parlamentben A mezőgazdasági szövet­kezetek IV. kongresszusát — mint arról már többször is hírt adtunk — december 11 —12-én tartják Budapesten, az ÉDOSZ-székházban. Eb­ből az alkalomból -tegnap sajtótájékoztatót rendeztek a Parlamentben, amelyen Sza­bó litván, a Termelőszövet­kezetei. Országos Tanácsának elnöke tájékoztatta az újság­írókat a. kongresszus előké­születeiről. s azoknak a vi­táknak a tapasztalatairól, amelyeket az elmúlt hóna­pokban az ország mintegy hatezer helyén. 1415 szövet­kezetében tartottak, az orszá­gos tanács kongresszusi irányelveiről. A TOT elnöke ezenkívül részletesen ele­mezte a harmadik kongresz- szus óta végzett tevékenysé­get, a mezőgazdasági szövet­kezeti mozgalom helyzetét és feladatait. A mezőgazdasági szövetke­zetek az 1976 decemberében megtartott harmadik kong­resszus óta — a nehezebbé váló külső feltételek és a fo­kozódó belső követelmények ellenére is — tovább fejlőd­tek. A termelőszövetkezetek gazdasági súlyuknak, vala­mint kettős — gazdasági és társadalmi — jellegüknek megfelelően, jelentős mérték­ben járultak hozzá az építő­munkához. s a társadalmi vi­szonyok szocialista vonásai­nak erősítéséhez. Növekvő mértékben vettek részt a népgazdaságra háruló- ter­hek enyhítésében, sokoldalú társadalmi feladatainak meg­oldásában. Az MSZMP XII. kongresszusa joggal állapí­totta meg, hogy a szövetke­zeti parasztság szocialista fejlődése meggyorsult, a me­zőgazdasági termelés iparo­sodása, a munka és az elosz­tás jellegében bekövetkezett változások is lényegesen kö­zelítették parasztságunkat a munkásosztályhoz. Erősöd­tek a termelőszövetkezetek szocialista vonásai, fejlődött a vállalatszerű gazdálkodá­suk. Ebben az időszakban — hangsúlyozta Szabó István — a közvélemény rokonszenve egyértelműbbé vált, s ma minden korábbinál nagyobb tisztelet, megbecsülés övezi a mezőgazdaságot, mint ága­zatot, s az ágazatban dolgo­zó embereket. ' (Folytatás a 3. oldalon) Óriás daru a vasútnál Miskolcon, a Gömöri pu. területén levő konténer-pályaudvaron szerelik ezt a 40 tonnás óriás bakdarut. A 200 méter hosszú futópályás darunak a Józsefvárosi teherpályaudvaron már működik és jól bevált az első példánya. A MÁV és a Volán itteni dolgozói egyaránt nagyon várják a szerelés befejezéséi — a daru átadását —, amely nagyban segítené a munkájukat, gyorsítaná a rakodást. A vasúton szállított legnagyobb konténert is könnyen emeli a vagonból teherautóra vagy fordítva. Harminchét évvel ezelőtt, december 3-án véget értek a harcok Miskolcon. A szov­jet katonák a várost felsza­badították. Az évforduló al­kalmából tegnap délután ün­nepi nagygyűlést tartottak a Tiszai pályaudvar Zója téri szociális és oktatási köz­pontjának nagytermében. Makkal László, az MSZMP MÁV Miskolci Igazgatósága pártbizottságának titkára kü- .szöntötte a résztvevőket: Ka- lóczkai Istvánnét, Miskolc város Pártbizottságának tit­kárát, Rózsa Kálmánt, Mis­kolc város Tanácsának elnö­két és valamennyi megje­lentet. A megnyitó után dr. Tóth István, Miskolc város Ta­nácsának vb-titkára mondott ünnepi beszédet. — Semmilyen naptár sem jelöli piros színnel decem­ber 3-át, nekünk miskolciak­nak mégis egyik legszebb ün­nepünk. Ezen a napon em­lékezünk meg a város törté­nelmének legjelentősebb nap­járól, arról a vasárnapról, amikor Miskolc számára vé­get ért a háború ... Az a decemberi nap a felszabadu­lást jelentette: megszűnt az a rend, amelyik a dolgozók­nak csak nincstelenséget, el­nyomást és jogfosztottságet juttatott. Ennek a napnak a tiszteletére most egy rövid időre megállunk a munká­ban, hogy emlékezzünk és tisztelettel adózzunk a hő­söknek, városunk felszabadu­lásáért életüket áldozó szov­jet katonáknak. Az ünnepség szónoka ezt követően arról szólt, hogy tisztelettel és hálával emlé­kezünk azokra is, akik a kezdeti időszakban a város újjáépítésében, a proletár­diktatúra megteremtésében önzetlen, lelkes munkájukkal vettek részt. — Miskolc igazi nagyvá­rossá fejlődésének feltételeit a felszabadulás hozta meg. 1944-ben a szovjet hadsereg felszabadító harcai nyomán új élet indult meg a felsza­badult országrészben, de­cember 3-án városunkban is új korszak vette kezdetét. A dolgozó nép államának megteremtésével a város tör­ténetében eddig soha nem tapasztalt, óriási fejlődés kö­vetkezett be. Alig telt el a felszabadulás után másfél évtized és Miskolc az ország második . legnagyobb városa lett. A régi. elavult város­részek, az összezsúfolt, kom- fortnélküli lakások sorra el­tűntek. hogy helyüket mo­dern lakótelepeknek adják át. — Az V. ötéves népgaz­dasági terv végrehajtásának időszakában városunk több mint hatszázéves létének legdinamikusabb fejlődési szakaszát élte át, minden ko­rábbinál nagyobb anyagi esz-' közöket fordítottunk a la­kosság életkörülményeinek fejlesztésére, javítására. Fej­lődött a város közlekedése, ,vízhálózata, megkezdődött a városi úthálózat rekonstruk­ciója, de gazdagabb lett Mis­kolc szellemi arculata, kul­turális élete is. Ezután dr. Tóth István a VI. ötéves tervben megfo­galmazott feladatokról szólt, arról, hogy az elképzelések megvalósításában milyen je­lentős szerepet vállalnak tár­sadalmi munkák elvégzésé­vel a város lakói, az üze­mek dolgozói. A városi tanács vb-titká^ rának ünnepi beszéde után Rózsa Kálmán átadta a „Miskolc városért” című ki­tüntetést azoknak, akik több éven át kiemelkedő munkát végeztek és különösen sokat tettek Miskolc fejlődéséért. A „Miskolc városért” ki­tüntetést kapta a MÁV . Bé­ke mozdonyvezető szocialista brigádja, Kolláth Sándor, a KISZÜV elnöke, Rá ez János, a 3-as számú területi párt- vezetőség titkára. Szántó Zoltánná, a Kossuth Gimná­zium tanára, Szuchy Róbert, a HNF Miskolc városi Bi­zottságának nyugdíjas titká­ra. Miskolc felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség a Köd- mön Színpad és az Egressy Béni Zeneiskola énekkará­nak műsorával ért véget. fi kötélpálya kariaiiSariói Berentén, a szénosztályczóműnél működik a kötélpályát karbantartó műhely. Egy háromtagú brigád foglalkozik a meghibásodott szénszállító csilléknek a pályáról való le­vételével, szétszerelésével valamint a kiiavitott csillék Ősz- szeszerelésével és pályára adásával. Képünkön: a Szabó István vezette brigád összeszereli a kijavított csillét. mám* iss&w

Next

/
Thumbnails
Contents