Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-16 / 294. szám

1931. december 16., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 gyár gépkocsivezetői nagyon Borzalmasak az elmúlt he­tek statisztikái, nincs olyan nap, hogy ne érkeznének hí­rek végzetes balesetekről. Döbbenten olvassuk az ese­mények krónikáit, latolgat­juk, hogyan lehetett volna el­kerülni. együtt gyászolunk az ismeretlen és ismerős hozzá­tartozókkal. És szidjuk a mo­torizációt. amely nélkül pedig ma már nem élhetünk. A jeges, a havas utak sem néptelenedhetnek el soha. nem zárhatjuk le telente a városkapukat, mozognunk, utaznunk kell, el kell .jutnunk valahová, ahol ügyeinket in­tézzük, egyszóval: élnünk kell. Bódi Andrással, a Medicor OREL gépkocsivezetőjével is a mohorai, a vattai, a borsod- sziráki balesetekről beszélge­tünk. — Ügy hiszem — mondja —, hogy minket, akik napon­ta volán mögé kényszerülünk, jobban letaglóznak az ilyen szomorú események hírei. Az­tán azon nyomban önbizalmat kell meríteni, arra gondolni, hogy nem emberen kívüli té­nyezők miatt következett be a baleset. Ha pedig így van, akkor megvan az embernek az a lehetősége, hogy ügyel­jen, figyeljen, tehát hogy el­kerülje a bajt. — Tehát azt mondja, a gép­kocsivezetőnek nem szabad félnie. — Nem szabad félnünk, mert a félelem eltereli a fi­gyelmet. Az a jó, ha magabiz­tosan száll be az ember a ko­csijába. nem rágódik a bajain, ráér arra éjszaka, az ágyában. — De hogyan lehet műszak- kezdéskor elfelejteni a gon­dokat? — Akaraterő is van a vilá­gon. A felelősség legyen az első számú gondolat. Emlék­szem, amikor egyedülálló vol­tam, sokkal gondtalanabbul éltem, nem voltam hebehur­gya, de fütyültem a veszély­re. A családalapítás után egy­összetartunk, mondhatom, jo közösséget sikerült kialakíta­nunk. Ha valakinek valami gondja van a kocsija körül, mindenki segít. És igyekszem úgy vezetni, hogy biztonság­ban érezzem magam. Óvato­san. — Sokszor mások hibájából adódik a baj. — Sajnos, nagyon sok fele­lőtlen sofőrrel találkozunk az utakon. Soha nem értem meg, hogyan gondolkodnak az ilye­nek. Láttam már ámokfutót, aki amikor megpillantott az úton egy rendőrautót, hirte­len nyuszivá változott. Az ilyenek azt hiszik, azért ta­lálták ki a szabályokat, a KRESZ-t, hogy bosszantsák vele az embereket. — Volt már balesete? — Tizenhárom éve vezetek, 4:1(5 000 kilométert tettem meg balesetmentesen. Nemrégiben kaptam egy emléklapot. Rit­kán kerültem veszélyhelyzet­be, de volt egy fél órám, amit szívesen elfelejtenék. Mező­kövesdről Miskolc felé jövet háromszor találtam magamat szemben előző gépkocsival. Mindhárom egy-egy kanyar­ban toppant elém. Az első kettő személyautó volt, így nagy nehezen elfértünk egy­más mellett hárman. A har­madik »azonban egy autóbusz volt! Nem volt más választá­som. berohantam a szántó­földre. Ami a leginkább fel­bosszantott: a buszvezető megállás nélkül továbbhaj- tott. Nem érdekelte, megsé­rült-e valaki a kocsimban. A múltkoriban is volt égy kel­lemetlenségem, ami aztán jó­ra fordult. A Medicor debre­ceni gyárába mentünk alkat­részekért, amikor egy faluban a kocsim elé ugrott egy jól megtermett hízott disznó, öt­ven—ötvenöttel mentem, de olyan közelről lépett elém, hogy már nem tudtam mit byezeik rátótóh Környezetünk védelme, tisztasága érdekében számos központi intézkedés történt, ezek közül a legjelentősebb a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának 108/1930. számú utasítása, amely a hulladék­lerakóhelyek kijelölésére, valamint a köztisztaság és a környezet hatékonyabb vé­delmére hívta fel a tanácsok vezetőinek figyelmét. Az uta­sítás végrehajtását áttekin­tették a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalánál. A megyei tanácsok beszá­molói alapján kialakult or­szágos helyzetkép: a telepü­lésekhez vezető utak, a víz­partok, a közterületek sok helyütt még ma is szemete­sek. A köztisztasági tanács­rendeletek felülvizsgálata vontatott. 324 településnek — a települések mintegy 11 szá­zalékának — még egyáltalán nincs ilyen szabályzata. Bor­sod megye 359 városa, falva közül mindössze 76-ban dol­gozták ki ezt a rendeletet Pozitív példaként említhető Bács-Kiskun és Győr-Sopron megye, ahol valamennyi te­lepülésen a helyi adottságok­hoz alakítva szabályozták a teendőket. Az ország telepü­léseinek mintegy 9!) százalé­kában van kijelölt hulladék- lerakó-hely, ám ezek nem mindenütt felelnek meg a közegészségügyi és környe­zetvédelmi előírásoknak. Földtani adottságaik miatt különösen Békés, Győr-Sop- ron, Komárom, Pest, Sza- bolcs-Szatmár és Veszprém megye van nehéz helyzetben. Figyelemre méltó kezdemé­nyezés a Zala megyeieké, itt sok településen konténereket helyeztek el, és ezeket szál­lítják a szabályszerűen ki­épített lerakóhelyekre. A régi görögök azt tartot­ták, hogy a legfontosabb a víz, értékesebb az olimpiai játékoknál, értékesebb az aranynál, mert ha nem vol­na vizünk — nem volna éle­tünk. A görög történetíró, Hérodotosz, amikor a per­zsákról tudósított, akik már akkor nagyvárosi települése­ken laktak, így irt: „űk a folyóba nem vizelnek, nem köpnek, kezüket bele .nem mossák, mindezt másoktól nem tűrik meg, hanem kü­lönös alázattal tisztelik a fo­lyókat”. Hol vagyunk azon­ban már ettől? Napjainkban a víz még nagyobb érték. Egy tonna koksz előállításához 3 köb­méter, 1 tonna acéléhoz 20 köbméter, 1 tonna műselye­méhez 950 köbméter, és 1 tonna speciális papíréhoz 3000 köbméter víz szükséges. A városi lakosság napi víz- szükséglete az utóbbi 30 év­ijen a lakosonkénti 100 liter­ről több mint 200 literre emelkedett. Az emelkedő életszínvonallal ez az érték 1985-ig ismét megkétszerező­dik. A föld édesvízkészletének nagy része azonban már ma szennyezett. Az ENSZ Egész­ségügyi Világszervezete nyil­vánosságra hozta, hogy az emberiség 85 százaléka egész­séget károsító vizet iszik. Évente mintegy 500 millió olyan megbetegedés történik, amit az ivóvíz okoz. ötmillió kisgyermek hal meg évente a fertőzött víz következtében, A világon minden negyedik kórházi ágyon fertőzött víz­től megbetegedett ember fek­szik. A tönkretett természetes vizek helyrehozatala rendkí­vül nehéz és költséges mun­ka. Svédország nyugati ré­szén, Daisland tartományban van a Boksjön-tó. 16 évvel ezelőtt még minden rendben volt, de azután egv ipari lé­tesítményből kén került be­le, amelytől minden élőlény elpusztult benne. Nagy a ve­szély, hogy a tó vizétől meg­fertőződik a környék talaj­vize is, amely tönkreteszi az ivóvizet, így a lakosságot közvetlenül is veszélyezteti. Most speciális berendezéssel meszet porlasztanak a tó fö­lött, ettől remélik, hogy ki­csapja a vízben felhalmozó­dott ként. A szakemberek szerint, a tó élővilága 4—5 év alatt regenerálható, ameny- nyiben az üzemek beszünte­tik a környezetszennyezést. re erősödik az emberben a felelősségérzet. Egy hónapja született meg a második kis­lányunk, egy éve szép ottho­nunk van. Nem vagyok csöp­pet sem szentimentális, de azért megfordult a fejemben, hogy nekem úgy kell dolgoz­nom, hogy ez a családi bol­dogság tartós maradjon. Fel­hőtlen gyerekkort szeretnék ennek a két kicsinek ... — Mit tesz ennek érdeké­ben? — Igyekszem mindig rend­ben tartani a kocsimat. Mi, a csinálni. A kocsi eleje behor­padt. a disznó megsérült. Ki­szálltunk a kocsikísérővel, be­kopogtunk a közeli házakba, megkerestük a gazdát. Azt mondta, hogy nem aznapra tervezte ugyan a disznóölést, de elszalad gyorsan a boltba fűszerekért... r — Nem mondhatni, hogy eseménytelen a maguk élete. — Mégis a volán mellől szeretnék nyugdíjba menni, pontosan 26 év múlva. Lévay Györgyi légmentes utak A Napnak a földkéregben tárolt energiájával jégmente­sen lehet tartani télen az út­testet. A Mercedes—Benz vál­lalat egy kísérleti útszakaszon próbálta ki ezt a módszert. Az úttest burkolata alá fektetett fűtőcsövek derékszögben meg­törve, a földkéreg állandó hő­mérsékletű rétegéig nyúlnak le. A csövekben egy megfele­lően választott folyadék elpá­rolog, gőzei felszállnak, és a csöveknek a hideg úttest alat­ti részében lecsapódva, hőt adnak le. A módszer előnye, hogy a berendezés üzemelte­téséhez nincs szükség ener­giára, a környezet nem szeny- nyeződik sóval, és karbantar­tási költség sincs. Ezzel szem­ben a beruházási költségek meglehetősen nagyok. i Befut a vonat a sárospa- J taki állomásra. Amint az az i állomáson ilyenkor lenni szokott, néhány száz pataki, i vagy Patak-környéki illető- ' sé§ű utas leszáll a vonatról, ! es ki csomagokkal felmál- i házva, ki pedig anélkül ro­han az állomástól száz mé- i ternyire várakozó bodrog- [ közi—hegyközi autóbuszok- i hoz; amelyek, mint tudjuk j örökébe lépvén a hajdani i szép emlékű kisvasúinak, • álvevén annak szerepét, az ! e környéken élő emberek i utaztatására rendeltettek. Abban, hogy az utazó em- i bér úti céljához érkezvén, 1 siet, vagy éppenséggel ro- J han, nincs semmi rendelle- i nes. Ilyen az utazó ember 1 természete. Más állomáso- ! kon is így van ez; mind- » azonáltal a pataki állomás J sok tekintetben különbözik i más állomásoktól. Abban J mindenképpen, hogy itt i meglehetősen komikus dol- [ gok történnek néhány siető i utassal. Legalábbis annak [ komikus, aki csak szemléli i a történteket. Nézzük csak: amott vára- { koznak a célpontul szolgáló i ■ Noszta autóbuszok, emitt a starthe­lyen, rajtra készen, a népek. A működő motorok hangja kellőképpen felfokozza a hangulatot, sietésre, majd rohanásra serkent. Megló­dul, s annak rendje-módja szerint szétszóródik a me­zőny. Többen feladják. Emitt egy pocakos férfi tottyan a latyakba, amott egy meglett korú úr térdel, keresi, szemüvegét, szidja a versenybíróságot. A mezőny közepén hasra esik egy kis­gyerek, egy fiatalasszony mezítláb szökken a tocsogó­kon át, kezében letört sárkú cipője. A szemüveges úr hi­ába méltatlankodik, haszta­lan szidja a terepet, vagy aki éppen eszébe jut. Az el- bukottak nem tudják, amit mások már tudtak: a terep magában rejt egy fránya buktatót; éppen ezért óvás­nak még kéz- és lábtörés esetében sincs helyé. Az el­utasítás indoka: nem az út­fgia-sín viszonyoknak megfelelő se­bességgel közlekedett, fi­gyelmetlenül szedte a lá­bát ... Tekintsük csak meg, mi­féle alkalmatosság az a frá­nya buktató? A pataki állomás és az autóbuszok között a macs­kaköves úttesten sártól, la­tyaktól megfelelően álcázva ott rejtőzködnek a kisvasút sínéi, kellő nosztalgiát éb­resztvén a pataki emberek­ben. Ezek a sínek igen al­kalmatos eszközül szolgál­nak a felbuktatásra, és lé­vén dupla sínek, kiválóan tördelik a női cipellők sar­kait, pláne, ha azok kellő­képpen magasítottak. Immáron tudjuk, hogy ezek az acélból készült sí­nek csakis e célra rendeltet­vén ha^r attak ottan, ahol vannak, egy dunántúli ille­tőségű termelőszövetkezet jóvoltából, amely szövet­kezet megfelelő haszonszer­zés reményétől indíttatva, vállalkozott a pataki kisvas­út sínéinek felbontására. Bontotta is nagy szorgalom­mal, főként ott, ahol köny- nyen ment a munka, s ek­képpen gyorsan hozzájutha­tott az értékes sinanyaghoz. Am, ahol nehezen ment a dolog, ahol kövekkel, vagy éppen bitumennel van bur­kolva a sínek oldala, a sín­pár közepe, ott bizony ben- nehagyták az úttestben. Így van ez a sorompó melletti, volt kisvasúti átjárónál is. A gyalogosok a járdába ágyazott síndarabokon bot­ladoznak, a közúton pedig az autókat rázza meg, gon­doskodván róla: senki ne feledkezzék meg a hajdani kis vasútról. A patakiak persze emlé­keznek enélkül is, különö­sen akkor, ha birkóznak, to­lakodnak a zsúfolt, fűtetlen autóbuszokon. Nehéz veretű szavakkal megcifrázva, mondják is rendesen: szép szép az emlékezés, de ronda dolog, ha közben hasra esik az ember. (szarvas) Belföldi utazási ajánlat Az utazási irodák belföldi ajánlataiból: Karácsonyi kirándulások­ra hívja az IBUSZ az érdek­lődőket: december 24-től 26- ig Szilvásváradra és a Bükk- fennsíkra szervez utat 1250 forintos részvételi díjért; de­cember 25—26-án pedig Pan­nonhalmára és Győrbe 900 forintos költséggel, illetve a Göcsej—Hetés túrára szemé­lyenként 850 forintért indít csoportokat. A Budapest Tourist kará­csonyi ajánlata: december 24—26-ig programok Kősze­gen. Elhelyezés az Irottkö szálló kétágyas, zuhanyozós szobáiban. A költség teljes ellátással 1540 forint, Ezen­kívül sítanfolyamokat szer­vez a Nagyhideghegyen és Bánkúton január 4-től feb­ruár 27-ig, 6 éjszakás turnu­Kiskacsák, Bár még csak ezután kö­vetkezik az igazi tél, Olasz- liszkán már a tavaszra ké­szülődnek. A Gazdász Tsz és a sárospataki Kossuth Tsz közös üzemeltetésében mű­ködő keltetőlepen ugyanis megkezdték a húszezer dara­bos kacsatörzsállománynak a tojástermelés kívánta „szak­szerű” takarmányozását. Évekkel ezelőtt tizenhét termelőszövetkezet Kisvár­dán társulást hozott létre Hunnia—Coop néven, s en­nek megyénkből több tsz, így a Kossuth és a Gazdász Tsz is tagja lett. A társulás „munkamegosztás” alapján működik, ami abból áll, hogy sokban. A költség teljes fással a Nagyhideghegyen 1270 forint, Bánkútonpedig 1410 forint. Az utazási iroda a gyermekekről sem feledke­zett meg, nekik sporttábort szervez Egerben december 30-tól január 4-ig. Elhelye­zés a Butler turistaszállóban. A programban uszodalátoga­tás, városnézés és kirándulás szerepel, a költség teljes el­látással 1030'* forint szemé­lyenként. A programra de­cember 19-ig lehet jelentkez­ni. A Volán Tourist január 6-án Szilvásváradra disznó­toros túrára invitálja a je­lentkezőket 440 forintos rész­vételi díjért, január 16-án pedig dobogókői síelésre hív­ja a téli sportok kedvelőit, itt a költség 170 forint. naposcsibék egyes tsz-ek tyúk-, kacsa-, libatörzset tartanak, vagyis tojástermeléssel, mások kel­tetéssel. ismét mások a na­posjószágok felnevelésével foglalkoznak. Maga a válla­lat aztán feldolgozza és ér­tékesíti a taggazdaságoktól átvett baromfiakat. A Kossuth és a Gazdá«z Tsz tojástermelésse! és -kel­tetéssel foglalkozik. A kelte­tőgépekbe januárban rak iák majd a tyúk- és kacsato’áso- kat, így az első apróiószá- gokat február első felében várják, s a Hunnia—Coop azonnal megkezdi majd az árusításukat. Kiskacsából négymillió, csirkéből ennél is több az 1982. évi tervük. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents