Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-16 / 294. szám

1981. december 16., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 kisvállalkozásoktól? II. Mire szerveződjenek? A sokféle jogszabályi gaz­dasági szakem bereknek is nehéz áttekinteniük. A jog­alkotók igyekeztek gazdag íormaválasztékot, nagy moz­gásteret, hatékony szervezeti kereteket teremteni, az egyéb­ként sokszínű és mozgalmas kistermeléshez, kiegészítő-te­vékenységhez. Az új jogi ke­retekbe beépítették a megle­vő szervezetek (szakcsopor­tok, polgári, jogi társaság, szerződéses üzemeltetések stib.) korszerűsített formáit, s számoltak a különböző nagy- vállalati igényekkel, az alkat­részgyártásban, a háttéripar kialakításában, a hatékonyabb belső érdekeltségi rendszer megteremtésében. Bizonyos jogszabályok pedig azért vál­tak szükségessé, hogy kellő összhangot teremtsenek az alakuló és a meglevő szerve­zetek, jogi keretek között. Vegyük sorra a teljesség igénye nélkül a különféle kisszervezeteket kizárólag abból a szempontból, hogy milyen feladatok, tevékenysé­gek elvégzésére alkalmasak. A kisvállalat dolgozói több­féle szolgáltató-javító tevé­kenységet végezhetnek a megrendelőnél csakúgy, mint a műhelyben. (Például az építőipar területén, a gépjár­műveit, a háztartási gépek és híradástechnikai berendezé­sek javításában.) De szako- sodhatriak kissorozatú alkat­részek gyártására speciális exportfeladatokra, vagy im­port pótlására, találmányok, újítások hasznosítására, új technológiák elterjesztésére. A munkaigényes műszer­vagy ruházati iparban a kis­vállalat létszáma nagyobb le­het, az eszközigényes tömeg­cikk-, vagy háztartási vegy­iparban pedig kisebb. A leányvállalat bővítheti az alapító anyavállalat termék- választékát, segítheti kapa­citásának kihasználását. De az ipari vállalat alapíthat le­ányvállalatot önálló külke­reskedelmi tevékenységének megszervezésére és végzésére, a kereskedelmi vállalat pe­dig ipari termelésre. Fővállal­kozásra, kutatásfejlesztésre, kiskereskedelmi márkabolt­hálózat, illetve szervizháló­zat fenntartására ugyancsak szakosodhat a leányvállalat. A kisszövetkezet feladat­köre hasonló a kisvállalaté­hoz, de ennek létrehozását magánszemélyek kezdemé­nyezik, eszközeiket a tagok adják össze. Segítheti kisebb körzetek, települések ellátá­sát, a lakossági fuvarozást, az üzemszervezést, a számítás- ' technika alkalmazását stb. A gazdasági munkaközös­ségek csaknem mindenre vál­lalkozhatnak, amire a kis­vállalatok és a kisszövetke­zetek, csupán kereskedelmi tevékenységet nem folytathat­nak. Mivel a tagok" vagyon­tárgyaival gazdálkodnak, ezért kezdetben többnyire nem képesek nagyobb eszközigé­nyű ipari termelésre. így el­sősorban a munka- és főleg szellemi munkaigényes fel­adatokra összpontosítanak különböző szakemberek, fia­tal értelmiségiek — főállás­ban vagy szabad idejükben. Tevékenykedhetnek: az ok­tatásban. a fejlesztésben, a műszaki és a magánlakás-ter­vezésben. az újítások, a ta­lálmányok hasznosításában, a lakossági fuvarozásban és személyszállításban, a számí­tógépes szolgáltatásban. Nagy jelentőségű humán szolgál- tatásolcat végezhetnek, ellát­va a gyermekek, az idős ko­rúak felügyeletét, ápolását A vállalati gazdasági mun­kaközösségek a vállalati esz­közök felhasználásával már az alkatrészgyártásban és a háttériparban is tevékeny­kedhetnek, gépkarbantar­tást, takarítást végezhetnek. Részt vehetnek a magánla­kás-építésben, felújításában is. Az ipari és szolgáltató szövet­kezeti szakcsoportot áz ipari és mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek, illetve áfészek saját kebelükön belül hozhat­ják létre. Feladataik között szerepel a magánlakás-építés, -javítás, -karbantartás* a hi­ánycikkek gyártása, egyes al­katrészek felújítása, a szer­vezés, az újítások, találmá­nyok hasznosítása, az elfekvő készletek, a használaton kí­vüli gepek, műhelyek, hulla­dékok hasznosítása, az ener­gia racionális felhasználása, a környezetvédelem. E szakcso­portok tulajdonképpen min­dennel foglalkozhatnak a me­zőgazdasági jellegű és a kizá­rólag állami gazdálkodó szer­vezetek feladatkörébe utalt tevékenységek kivételével. A mezőgazdasági szakcso­portok mindenekelőtt a zöld­ség-, a szőlő- és a gyümölcs- termesztésben. továbbá a gyógynövénytermesztésben, a kisállattenyésztésben, a par­lagföldek, az üres épületek, az elfekvő-gépek hasznosítá­sában tevékenykedhetnek. A szerződéses üzemeltetésű, továbbá az átalányelszámo­lásos és a költségtérítéses részlegek a vállalat, a szö­vetkezet integráns részei, mégis viszonylagosan elkülö­nült és önállósult ellátó és háttérintézményei. A javító­karbantartó, az alkatrészgyár­tó műhelyek, illetve a köz­ponttól távol eső telephelyek működhetnek ilyen formában. Lehetőség nyílik arra is, hogy a termelési folyamat vi­szonylag önálló részelt — a belső elszámolási és érdekelt­ségi rendszer keretében — egy-egy kollektívára bízzák, ahogyan ezt néhány állami gazdaságban és termelőszö­vetkezetben már eddig is megtették. A sokféle szervezeti forma és tevékenység szerepe, lehe­tősége igen eltérő. Az új gaz­dasági szervezetek közül kulcsszerepe van a kisválla­latnak, a kisszövetkezetnek és a gazdasági munkaközösség­nek. Ami pedig a tevékeny­ségi köröket illeti, a szolgál­tatások érdemelnek megkü­lönböztetett figyelmet. K. X (Folytatás az 1. oldalról) Ezután szólt a megoldásra váró gondokról és feladatok­ról : többek között a vezetés­be bevont fiatalok és nők arányának növeléséről. El­mondotta, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordíta­ni annak a káderpolitikai elvnek a megvalósítására, hogy pártfunkció kivételével minden tisztséget belölthet- nek parton kívüliek is. A ve­zetők munkájának értékelé­sénél a politikai továbbkép­zés és a vezetői készség, vagyis a politikai és a vezetői alkalmasság fontosságát hangsúlyozta. A vezetői ön­állóság és felelősség növeke­désével párhuzamosan nem szabad, hogy háttérbe szorul­jon az emberekkel való fog­lalkozás, emellett nagyobb gondot kell fordítani a való­ságot tükröző, tartalmas mi­nősítésekre. Befejezésül a Politikai Bi­zottság és a megyei pártbi­zottság káder- és személyze­ti munkáról szóló határozatai alapján a legfontosabb fel­adatokat összegezve hangsú­lyozta: a káderek munka közbeni nevelésére is na­gyobb gondot kell fordítani, s ennek fontos eszköze, hogy mindenütt időben és reálisan készüljenek a minősítésekre. Erősíteni kell a káder- és sze­mélyzeti munka demokra­tikus vonásait, növelni kell a döntésekben a választott testületek szerepét: nagyobb figyelmet kell fordítani a sze­mélyzeti apparátusok össze­tételére, politikai és általá­nos műveltségének emelésé­be. A megyei pártbizottság nevében kérte, hogy az ille­tékes vezetők, apparátusok tegyenek meg mindent a ká­der- és személyzeti munka jövőbeni feladatainak meg­valósítása érdekében. Ezt követően dr. Ladányi József, a megyei tanács el­nöke mondott korreferátu­mot, amelyben a tanácsi szerveknél, intézményeknél és a szövetkezeteknél folyó káder- és személyzeti munka legfontosabb kérdéseit ele­mezte. Többek között elmon­dotta, hogy az elmúlt évek javuló tevékenységben meg­határozó szerepet játszanak a tanácsok végrehajtó bizott­ságai, az államigazgatási munkával szemben támasz­tott magas követelmények érvényesítésében jelentős se­gítséget kapnak a területileg illetékes pártszervezetektől. A gondok között említette: a tanácsok területén is előfor­dul, hogy engednek a hár­mas követelmény valamelyi­kéből, de hangsúlyozta: az. államigazgatásban dolgozók zöme eleget tesz. a magas igényeknek. A tanácsi személyzeti ap­parátus felkészült, megfelelő szakmai és politikai képzett­ségű emberekből áll. A terü­leti átszervezések, a körzete­sítés következtében a dolgo­zók egy része nagyon leterhelt, egyes területeken kevesen vannak, kevés a nói vezető, akik pedig vezetők, azok szakmailag és politikailag felkészültek. A tanácsi vállalatoknál, in­tézményeiénél, szövetkezetek­nél dolgozó vezetőkről elmon­dotta: többségük megfelel a kívánalmaknak. Hangsúlyoz.- ta, hogy az elmúlt években megnövekecRek a követelmé­nyek, elsősorban a középszin­tű vezetők: művezetők, mű­helyvezetők, boltvezetők iránt, akik közvetlen kapcsolatban a dolgozókkal, a lakossággal jelentős mértékben hatással vannak a munkahelyi légkör­re, a közhangulatra. Befeje­zésül elmondotta: arra kell törekedni, hogy tovább növe­kedjen a választott testületek szerepe, növelni, szélesíteni kell a vezetők kiválasztásá­nak forrását, körét, javítani kell a nők és a fiatalok ará­nyát. Az aktívaértekezlet vitájá­ban felszólalt: Kovács Kál­mánná, a Szakszervezetek megyei Tanácsának titkára, dr. Tolnai Lajos, a Borsodi Vegyi Kombinát vezérigazga­tója, dr. Majoros László, a Sátoraljaújhelyi járási Hiva­tal elnöke, Mónus Antal, a Diósgyőri Gépgyár személy­zeti és szociális igazgatója, dr. Környei László, a Miskolc városi Tanács osztályvezető­je, Szívós Józsefné, a Kazinc­barcikai Kézműipari Vállalat személyzeti vezetője. Faragó Károly, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, dr. Illés Pál, a KISZ megyei bizottsá­gának titkára, Kalmár Ákos, az Ózdi Kohászati Üzemek személyzeti főosztályvezetője. Kun Lajos, a MÉSZÖV sze­mélyzeti vezetője és dr. Bo­gár Károly, az oktatási igaz­gatóság tanszékvezetője. Grósz Károly a tanácskozás vitáját összefoglalva, s a fel­merült kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: az aktívaérte­kezlet hozzászólásai is jelez­ték: az elmúlt években sokat fejlődött káder- és személy­A kombinát villamos üzemének szakemberei az utolsó ellenőrzést végzik a gépsor elektromos egy­ségein Befejezés előtt Hslszizmii forintos taöiáá a TVK-ban A Tiszai Vegyi Kombinát évek óta erőteljesen folytatja a műanyag-feldolgozás fej­lesztését. A vállalat — ahol az elmúlt több mint egy év­tizedben a hazai műanyag­feldolgozó ipar bázisát épí­tették ki — további erőfeszí­téseket tesz a magas feldol- gozottságú és minden piacon értékesíthető termékek gyár­tásának bevezetésére, s a vá­laszték bővítésére. Ilyen ter­mék az úgynevezett biaxiáli- san orientált polipropilén-fó­lia (BOPP), amely azon túl, hogy gazdaságos és korszerű, kiválóan helyettesíti az im­port alapanyagból készült ce­lofánt, Az új termék előállításához szükséges berendezéseket és a gyártási technológiát a TVK a Chemokomplex Kül­kereskedelmi Vállalaton ke­resztül a neves japán MIT­zefí munkában még jelentős tartalékok vannak, amelye­ket a jövőben jobban ki kell használni. A vezetők kineve­zésének és a nőpolitikái párt- határozat végrehajtása né­hány gyakorlati kérdésének elemzése után a vezetői hár­mas követelmény korszerű értei mezeséről szólt. Hangsú­lyozta: a politikai megbízha­tóság napjainkban elsősorban magasabb elméleti felkészült­séget és aktív közélet,iséget jelent. A pártoktatás meny- nviségi fejlődése nem járt olyan minőségi változással, amely magával hozta volna a dialektikus gondolkodásmód általánossá válását. Emellett a nagyon leterhelt gazdasági vezetők egy része nem vállal eléggé közéleti munkát, és sok esetben elhanyagolják azokat a nem formális emberi kap­csolatokat, amelyek érdemi ápolása szerves része a de­mokratikus vezetői stílusnak, és nagyban hozzájárulhat az alkotó munkahelyi légkör ki­alakításához és megőrzéséhez. Elmondotta: továbbra is szá­mítanak minden jól dolgozó idősebb vezető munkájára, a tervszerű káderpolitika meg­valósításának útján pedig minden tehetséges fiatal meg­találja az alkotó munka le­hetőségét, amelynek mara­déktalan elvégzésével meg kell, hogy kapja a megfelelő erkölcsi'és anyagi elismerést. SUBISHI-konszerntől vásá­rolta, s az erről szóló üzleti megállapodást 1979 októbe­rében írták alá. A szerződés igen előnyösnek bizonyult a TVK számára, hiszen a ja­pán cég a ma létező legkor­szerűbb gyártó berendezést és technológiát szállította a vállalatnak. Az új üzemet a kombinát mintegy 600 mil­lió forint költséggel és saját erőből valósítja meg. Terve­zett kapacitása meghaladja az évi négyezer tonnát, s ez a mennyiség nem csupán a hazai BOPP-szükségletet fe­dezi, de jut belőle exportra is. A rendkívül bonyolult tech­nika meghonosítása nem kis Az elmúlt hét végén telje­sítette éves termelési tervét a Könnyübeton- és Szigetelő­ipari Vállalat Kazincbarcikai Könnyűbetongyára. Hazánk egyetlen könnyűbetongyárá- ban 330 ezer köbméter gázszi- likátblokkot állítottak elő és szállítottak a felhasználók ré­szére. Amint a gyár kereske­delmi főosztályán hallottuk: a terv határidő előtti teljesíté­se lehetővé teszi, hogy az esztendő végéig, mintegy 26 ezer köbméter könnyűbetont állítsanak elő. Ez a mennyi­ség 500 családi ház építésé­hez elegendő. Az építőanyagok iránt ál­talában megmutatkozó keres­lethiányt a barcikai üzem nem érzékeli, sőt ebben az évben minden eddiginél na­gyobb volt az igény a gyár terméke iránt. A kapu előtt nap mint nap sorakozó, s rakodásra váró teherautók sokasága jelzi: a szilikátblokk keresett építőanyag, elsősor­ban a családiház-építők kö­rében. A szilikátblokk ugyan­is kiváló hőszigetelő, s az eb­ből készült családi házak, és más épületek energiatakaré­kosai! fűthetők. Az üzem el­Az első magyarországi hib­rid sertés termelési rendszer a Ka-Hyb kiállítását nyitotta meg Kosa Ferenc, a rendszer igazgatója kedden a MÉM ben. A kiállításon a genetikai anyag tulajdonságait, a ter­melési rendszer műszaki megoldásait és a tartási-ta­karmányozási technológiákat ismertetik. A bemutatón köz­feladat elé állította a válla­latot és a kivitelezőket, akik japán szakemberek irányítá­sa mellett végezték az üzem és a berendezések szerelését. Mint azt Tímár Ferenc, a TVK beruházási igazgatója kérdésünkre elmondta, a ter­vezettnél korábban helyezik üzembe az új létesítményt. A múlt hét végén a szerelésben már olyan készültségi szin­tet értek el, hogy várhatóan e hét második felében meg­kezdődhet a speciális polipro­pilén-fólia próbagyártása. U L. Fotó: Kovács Endréné sósorban az észak- és kelet- magyarországi országrésze­ket, továbbá Pest, Szabolcs, Bács-Kiskun megyét látja el termékeivel. A jelenlegi ter­melés azonban korántsem elegendő az igények kielégí­tésére, ezért mintegy 250 mil­lió forint költséggel a gyártó- kapacitást bővítő, a minősé­get javító rekonstrukciót va­lósítanak meg. Ami a minő­séget illeti: elsősorban a mé­retpontosság növelése a fej­lesztés célja, ugyanakkor az elképzelések szerint, a ter­melő berendezések gyártóka­pacitását is jelentősen meg­növelik. A jövő évben feje­ződik be a rekonstrukció és 1983-ban 400 ezer köbméter szilikátblokk kerül a vásár­lókhoz a barcikai gyárból. Megtudtuk, hogy a fejlesz­tést, a rekonstrukciót a ter­vezett ütemben valósítják in, ; az abban részt vevő ki­vitelező vállalatok. A határ­idő előtti tervteljesítést, a mostani többleteredményt is az tette lehetővé, hogy .né­hány új termelőberendezés üzembe helyezésére már sor kerülhetett ebben az esz­tendőben. zé tették a sertéshús minősí­tésének eredményeit, ame­lyek a magas szintű tenyész­tő munkát bízón jutják. A Ka-Hyb sertést hazánk­ban 228 nagyüzem 328 tele­pén tartják. Az 1968-ban megalakult vállalat, amely 1979-ben termelési rendszer­ré és közös vállalattá alakult át. 120 ezer koca tartását irá­nyítja. A szilikátblokk keresett építőanyag Teljesítette tervét a barcikai gyár Közös vállalat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents