Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-12 / 265. szám

Y981. november T2., csütörtSlt ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A Taurina a tejtermelésért Tarlalékoh a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztésben Fényre működik a Saturnus jármű papírból készült prototípusa (bal oldali felvétel). A megrendelő által igényelt szinre festik az asztali foci műanyag figuráit (jobb oldali kép). Hogy egész emberként dolgozhassanak... Az üzem létrehozása a kirekesztettség megszűnését, az egész em­berként való dolgozást jelenti az itteni embereknek. Képünk a mi-; anyagsorjázó részleg egyik részletét mutatja. Négy megye, Borsod, He­yes, Szabolcs-Szatmár és Nógrád mezőgazdasági nagy­üzemeinek vezetői, állatte­nyésztési szakemberei vettek részt azon a rangos és na­gyon hasznos tejtermelési ta­nácskozáson, amelyet a Tau­rina Szarvasmarha-tenyésztő Közös Vállalat és a bekecsí Hegyalja Tsz rendezett a sze­rencsi Huszárvár színházter­mében. A több mint kétszáz érdeklődő a nagyüzemi szarvasmarhatartás, s ezen belül is elsősorban a tejter­melés további lehetőségeiről, az ágazat „tartalékairól”, a követendő hazai s külföldi példákról hallhatott több ér­dekes előadást. És megis­merkedhettek azzal is, hogy mit tesz, mit ajánl a na­gyobb. gazdaságosabb terme­lés érdekében taggazdaságai­nak a Taurina, az ország leg­nagyobb. hús- és tejtermelés­re szakosodott szarvasmarha- tenyésztő rendszere. Célja elsősorban az, hogy intenzív rét- és legelőgazdálkodással, a melléktermékek nagyará- nyú felhasználásával, kisebb ráfordításokkal, egyszerűbb termelési-tartási eljárásokkal, a legkorszerűbb, de olcsó esz­közök felhasználásával] érje­nek el javulást az alapvető hatékonysági mutatók vonat­kozásában. Országosan a tej kereken egyhatodát termelik a Tuu- rinába tömörült gazdaságok, s tehenenként az országos át­lagnál mintegy 20 százalék­kal fejnek több tejet. Azt, hogy hogyan lehet a tejter­melés terén az országos át­lagot jelentősen meghaladó Szép emlékű általános is­kolás koromban még hulla­dékgyűjtő napokat szervezett úttörőcsapatunk, amelyen nemcsak a részvétel, hanem az eredmény is fontos volt. Őrsönként ádáz csata — és cipekedés — dúlt a minél több ócskavas összegyűjtésé­ért. A hulladékok fontossági listáján ugyanis a rozsdás öntöttvasak és a hengerelt acélok vezettek — iskolánk kőhajításnyi közelében do­hogott a kohászat, s a vas­gyűjtésért kapott pénz ala­pozta meg a nyári sátortá­bor költségvetését. A pirosnyakkendősök ma­napság „hasznosanyagokat” gyűjtenek. Nemcsak fém, ha­nem papír, rongy és üveg is kerül talicskájukba (esetleg biciklijük csomagtartójára), s már maga a megváltozott név is jelzi: a dráguló és fo­gyó nyersanyagok világában kincset ér a hulladék. Egy tonna rozsdás vas például alkalmas négy tonna vasérc, két tonna feketeszén és 500 kilogramm fűtőolaj megta­karítására. hulladékból tíz­szer kevesebb energiával ál­lítható elő új alumínium tömb. mint bauxitból. s ezer tonna papír újrahasznosítá­sával tíz hektár erdőt lehet megmenteni. Ezek az adatok az Észak- magyarországi MÉH Vállalat múlt heti ünneoségén hang­zottak el. amelyen aktivis­táikat jutalmazták. Közöttük szén számmal voltak álta­lános iskolai tanárok, úttörő­csapat-vezetők — a hasznos­eredményeket. hatékonyságot, jövedelmezőséget elérni, a vendéglátó bekecsi Hegyalja Tsz gyakorlatából is megis­merhették az érdeklődök. Pi­sák János tsz-elnök a tanács­kozás bevezetőjében elmond­ta, hogy alig néhány eszten­deje, igen alacsony szintről, a tehenenkénti 1700 literes tejtermelésről indultak, s a Taurina „módszereivel”, kö­vetkezetes tenyésztői mun­kával, gondos takarmányo­zással, többek között a meg­javított szikeseken telepített 200 hektárnyi intenzív gyep­területtel, korszerűbb tartás- technológiával, az állategész­ségügy követelményeinek szi­gorú betartásával, a gondo­zók. fejők állandó képzésé­vel, az idén már eljutnak a 4800 literes fejési átlaghoz. Megyénk tsz-eiben ez ma még kiemelkedő, s országos viszonylatban is kiváló átlag­nak számít, de a jövőben, ha a tejelő állományban levő lehetőségeket jól akarják hasznosítani, a mércét maga­sabbra kell tenni. Dr. Dohy János, az Állatorvostudomá­nyi Egyetem tanszékvezető tanára a tejtermelés gazda­ságos növelésének genetikai lehetőségeit ismertető előadá­sában többek között elmond­ta: az eredményes kereszte­zés következtében a „prognó­zis” szerint 2000-re elérhető az országos 5000 literes tej- termelési átlag. Dr. Munkácsi J^ászló, a Taurina igazgatója a szarvas­marha-tenyésztés tartástech­nológiai fejlesztésének ma már a gyakorlatban is bevált lehetőségeit, dr. Vörös Ár­anyaggyűjtésben még mindig ők dolgoznak a legnagyobb lelkesedéssel. Az 1980—81-es tanévben közel öt és fél mil­lió forint értékű másodnyers­anyagot kutattak fel és gyűj­töttek össze, s ez kétmillió forinttal nagyobb értékel képvisel a megelőző évinél. Dicséret tehát a pajtások­nak azfcal a szerényke meg­jegyzéssel. hogy azért a fel­nőttek sem marasztalhatok el. A MÉH árai ugyanis nem ellensúlyozzák azt a fáradt­ságot és kiadást, amely az anyagok átvevőhelyre történő szállítását jelenti. A hasznos­anyagok így iórészt a kukák­ba vándorolnak. Megmentésük, újrahaszno­sításuk a MÉH egyik leg­fontosabb feladatának szá­Sokan hűledezve kapták fel a fejüket, amikor megpil­lantották a bekecsi elágazás közelében a táblán hajlado­zó asszonyokat. Érthetően, mert a növényt, amit indái­tól megszabadítottak, ilyen késői időpontban nem szok­ták „szedni”. A sárgára érett tök mégis. itt. a bekecsi Hegy alja Termelőszövetkezet­ben kimagasló jövedelmet jelent. Igaz viszont, hogy nem főzeléknek, hanem mág­iáért termesztik. A közös gazdaság évekkel ezelőtt a hatékonyság érdekében — hogy egy hektár földről mi­nél magasabb nyereséget ér­jen el —, szántóterületének egy részén áttért a vetőmag­pád, a rendszer műszaki fő­ágazatának vezetője pedig az ezzel is kapcsolatos műszaki szolgál tatásokat ismertette, örvendetes, hogy a fejés és a tejhűtés technológiájának berendezéseit korszerűsítő, ja­vító Taurina-szervizhálózat megyénkben is kialakít egy bázist. A Taurina gesztorsá­gával működő szikszói Boo- vina-rendszerrel közösen, Al­sóvadászon a napokban meg­nyílt kis részleget fejlesztik jövőre önálló, a nagyüzemi szarvasmarha- és juhtenyé- szeteket, valamint a háztáji gazdaságokat is szolgáló szer­vizüzemmé. A tejelő tehenészetek ered­ményeit eddig is jelentős mértékben befolyásolta a tartástechnológia. A jövőben még fontosabbá válik a hi­giénia, a korszerű, jól kar­bantartott fejőberendezés. A jövőben, a nyers tej minősí­tésének és átvételének új rendszere, a részben már 1982-ben, majd a következő évben érvénybe lépő új szab­vány pedig fokozottan meg­követeli, hogy „tiszta”, csíra­szegény tejet termeljen min­den gazdaság. Az ezzel kap­csolatos sokoldalú teendőket ismertette Unger András, a Tejgazdasági Kísérleti Inté­zet tudományos munkatársa. A bekecsi Hegyalja Tsz te­henészeti telepen, rendkívül tanulságos gyakorlati bemu­tatóval zárult a tej lennel esi tanácskozás. Az érdeklődők Almássi Albert főállattenyész­tő kalauzolásával ismerked­hettek meg az 1700 literes tejtermeléstől az idei 4800 li­teres átlagig vezető út „ho­gyanjaival”. módszereivel. mit. Miskolcon, nr. »vasi la­kótelepen ezért indiíottak mozgó begyűjtöhelyeket, s ezért állítanak fel a közel­jövőben a város legforgalma­sabb pontjain automatákat, ide színek szerint kiválogat­va kell majd bedobnunk a 'boltban vissza nem váltott üvegeket. Terveznek egy olyan kísérletet is, hogy a nagyobb lakóépületek lépcső- házaiba konténereket helyez­nek ki. s ezekbe szintén osz­tályozva várják a vas-, pa­pír- és textilhulladékot. A módszer külföldön már bevált. Reméljük, a kísérlet a miskolci felnőtteknél sem fog csalódást okozó ered­ménnyel zárulni. Udvardy József Tökmao termesztésre. Ehhez speciális mosógépeket, s tálcás szárító- berendezést szerzett be. hogy a vetőmagtermesztés szolgá­latába állítsa. Jelenleg 120 hektáron — elsősorban nyu­gati exportra — termeszte­nek babvetőmagot, de ugyan­csak nagy mennyiségű, jó minőségű mag kerül ki ab­ból a húszhektárnyi uborká­ból és húszhektárnyi tökből, amelyet szintén exportálnak. Idén. a kedvező időjárásnak köszönhetően, kimagasló tér­A TIGÁZ egykori, miskol­ci telepén nagy a felfordulás. Falat bontanak és emelhek, vakolnak, meszelnek, padlót burkolnak, villamos készülé­keket és berendezéseket sze­relnek be, munkaasztalokat állítanak a helyükre. Egyszó­val : építkeznek. Egyre inkább alakul, felveszi végleges ar­culatát a városi tanács re­habilitációs üzeme, melynek gazdája a borsodsziráki Bar­tók Béla Termelőszövetkezet. — A rokkantak éve alkal­mából született az a pályázat — mondja Jávor Attila üzem­vezető —, amely olyan ter­melőegységek létrehozását te­szi lehetővé, ahol a csökkent munkaképességűek hasznosan foglalkoztathatók. A továbbiakban Jávor At­tila így folytatja: — A megyei pártbizottság és a Miskolci városi Tanács támogatásával döntöttünk az üzem kialakítása mellett. A pályázatot megnyertük, az er­ről szóló szerződést az Állami Fejlesztési Bankkal megkötöt­tük, aláírtuk. A beruházás összes költsége tizenhat és fél millió forint', négy és fél milliót a termelőszövetkeze­tünk biztosít, ötmillió a hitel, s hétmillió forintot a költség- vetésből kaptunk. Egy sok­profilú üzemet tervezünk, ahol egyelőre száz, a későbbiek­ben több mint négyszáz em­bert foglalkoztatunk majd. Ehhez természetesen szükség lesz további épületek átala­kítására itt, helyben, vagy egy másik telep megszerzésé­re. Amennyiben elképzelése­inket sikerül maradéktalanul megvalósítani, a miskolci vál­lalatoknál nyilvántartott va­lamennyi csökkent munka- képességűnek megfelelő szak­mát, számukra is elfogadha­tó fizetést tudunk biztosítani. Szétnézünk az alakuló üzemben. A kísérőnktől, dr. Héthly Gyula főmérnöktől út­közben arról érdeklődünk: mit jelent az ő esetükben a sok profil? — Először is kezdjük azzal — feleli —, amit már vég­zünk: a műanyagok sorjázása. A saját műanyagüzemünk­ben gyártott csörgők éleit, sorjáit szedjük le, s közel hasonló feladattal bedolgo­exportra mést takarítottak be babból, hiszen a hüvelyes növény hektáronként több mint 20 mázsás terméssel fizetett. A kombájnok kihasználása ér­dekében további 120 hektár étkezési babot is vetettek, s ennek termését hazai piacon értékesítették. A zöldség- magtermesztésben jelenleg még probléma, hogy szárító- s mosóberendezéseiket telje­sen nem tudják kihasználni. Hatvan hektár terület hiány­zik az optimális kihasználás­zunk a Debreceni Játékipari Szövetkezetnek, az asztali foci előállításába. A megren­delőnek a kért színekre is lefestjük a műanyag figurá­kat. Dédelgetett vágyunk olyan elektronikai játékgyár­tás beindítása, amely mind­máig hiánycikk hazánkban. Ebből az elgondolásból létre­hoztunk egy fejlesztő részle­get, s az itteni konstruktő­rök, technikusok különféle elektromos játékok prototípu­sain dolgoznak. Szeretnénk részt vállalni a bűvöskocka gyártásából, üvegminiatűrök készítése is szerepel a prog­ramunkban, sőt az ongai csa­vargyárnak kis méretű csa­varok kiszerelését is szándé­kozzuk végezni. A tiszta, világos teremben tucatnyian ülik körbe a ha­talmas munkaasztalt, s mű­anyag csörgőket sorjáznak. Megismerkedünk Tahiny Lászlóméval, aki a szülésbe rokkant bele, s régi munka­helyén. a vendéglátóiparban nem bírná már a sok állást) a sok cipekedést. Puda Zol­tánná. aki egyedül neveli a két gyermekét, a szociális foglalkoztatóból jött ide bíz­ván a nagyobb keresetben. Ugyanakkor vannak itt egész­ségesek is, mint például Sza­bó Péter nyugdíjas, vagy hoz. Viszont a tökmag még így is jóval többet jövedel­mez, mint a szezonális fő­zeléktermelés. hiszen egy hektárról annyi árbevétel származik, mint százmázsás — soha el nem érhető — bú­zahozam esetében. A „szürke inammut” és -társai, amelye­ket magiáért termesztenek, így hozhat nagyobb jövedel­met a hagyományos kultú­ráinknál Erre példa, hogy a húszhektárnyi tökvetőmag, amit Bekecsen állítanak elő elég az ország összes tavasz- szal vetendő területére. De valutáért jobban elkel, töb­bet hoz a konyhára... Korozs Sándorjié, akit a tisz­ta, ülőmunka vonzott ide a húsiparból. Az előírás szerint a rehabilitációs üzemben a létszám legteljebb egynegye­de leijei teljes-, s legalább háromnegyede csökkent mun­kaképességű. — Köszönjük mindazoknak — fogalmazza meg a gondo­latait a társai nevében is Puda Zoltánná —, akik lehe­tővé tették ennek az üzem­nek a beindítását. Amióta idejárok, szinte újjászület- tem lelkileg. Hasznos munkát bíznak ránk, teljesítmény után kapjuk a fizetést. Meg­szűntünk kirekesztettek hát­rányos helyzetűek lenni. Megtekintjük azt a helyi­séget, ahol az asztali foci műanyag figuráit festi a hol­lóházi Riezó Antalné, a nyék- ládházi Kiss Lukácsáé. Ez­után benyitunk a játékrész­legbe, s szinte fötva marad a szánk az ámulattól. Dudás Miklós konstruktőr ugyanis bemutatja nekünk a Saturnus jármű papírból készült pro­totípusát, s tanúi vagyunk, amint az apró masina fény­jelzésre forog, mozog előre, hátra, oldalra. Hasonló nincs hazánkban! Olyan lóverseny­játék sincs, mellyel egyszerre hárman játszhatnak, s amely Vigi Gyula ötlete! Visszaérve, az üzemvezető irodájába, dicsérjük a látot­takat, tapasztaltakat. Jávor Attila válasza annál1 megle­pőbb: — Nehezen jutunk előre. Máról holnapra élünk, alig van munkánk. Számtalan vál­lalatét felkerestünk az ötle­teinkkel, még a Játékipari Szövetségbe is beléptünk, de hiába. Vennénk fe! az embe­reket. ám rendre csődbe jut­nak a tárgyalásaink elma­radnak a megrendelések. Ért­hetetlen számunkra: miéri ez a nagy ódzkodás tőlünk? Hi­szen a mi munkánk nem törvényszerűen jelent rosz- szabb minőséget a mások ál­tal véezettnél' Kolaj l ászló Fotó: Laczó József I „Hasznosanyag”

Next

/
Thumbnails
Contents