Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-07 / 262. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG TO ■ 1981. november 7., szombat A vologdai Lenipari Kombinát fennállása óta több mint 600 ezer folyókilométernyi kelmét szőtt: termékeit úgyszólván a világ minden tájára eljuttatják. Egy, a közelmúltban rendezett kiállításon hazánkban is nagy sikere volt az észak-orosz táj „selymének". Testvérmegyénk életéből Vologda megye a harmincas évek második felében. 1937-ben alakult. Területe 145 ezer 700 négyzetkilométer, lakosainak száma 1,3 millió. A megye lakosainak 53 százaléka városokban, 42 százaléka pedig falvakban él. Vologda megyének 24 járása, 4 megyei jogú városa és 11 járásilag alárendelt városa van. Itt található az ország észak-nyugati részének egyik legfejlettebb ipara és mezőgazdasága. Az ipar fő termelési ágazatai több mint 4,4 milliárd rubel értékű terméket állítanak elő. Több mint 300 vállalati és termelési egyesülésében 190 ezer ember dolgozik. Számos nagyvállalat, mint például kohászati üzem, acélhengermű, nitrogénműtrágya-gyár és az Ammofosz egyesülés működik Cserepovecben; Volog- dában van a 23-as számú Állami Csapágygyár, valamint egy vasúti járműjavító és szerszámgépgyár, demeg- említhetjük a vologdai Len Kombinátot, a Szu honszid Tej- és Konzervgyárat és még számos üzemet. Az Orosz Szocialista Köztársaság összes szén-, ablaküveg- és farostlemez-termelésének 8—12 százalékát a megye vállalatai biztosítják. A vologdai vállalatok termékei széles körben ismertek: eljutnak a Szovjetunió különböző köztársaságaiba és az országhatáron túlra. A Cserepoveci Fémkohászati Kombinát hazánkba is szállít hengerelt árut, fém- és zománcedényeket, a Volog- daleprom Egyesülés faipari termékeket, fűrészárut, a Monzenszkij DSZK egyebek között fűrészárut exportál Magyarországnak, míg a Szokolbumpron Egyesüléstől farostlemezt, speciális csapágyakat kapunk. A tizedik ötéves terv éveiben. a megye ipari vállalatai terven felül 148 millió rubel értékű terméket gyártottak. Ez idő alatt 31,3 százalékkal növelték a termelést, a munka termelékenysége pedig 24 százalékkal emelkedett. Különösen gyors ütemben fejlődött a fekete- 'ém-koh ászát, a vegyipar, a gépgyártás és a fafeldolgozás. Vologda megye mezőgazdasága a föld magas nedvességtartalma, a kedvezőtlen talajadottságok, a rövid nyár ellenére tovább fejlődött. A mezőgazdasági terület, a háztáji földekkel együtt 1,7 millió hektár, amiből csak 843 ezer hektár a szántóföld. Fő növényük a len,s fejlett a tej-, valamint a hústermelés. Az állatállomány összetétele: 631 ezer darab szarvasmarha, amiből 281 ezer a tehén, 194 ezer sertés, 264 ezer kecske és több mint 6 millió szárnyas van. A nagyüzemi mezőgazdaság 228 kolhozában és 178 szovhozában 112 ezren dolgoznak A tizedik ötéves tervben a mezőgazdasági beruházások összege 1 milliárd 250 millió rubel, ami kétszerese az előző tervidőszak beruházásainak A kolhozoknak és a szovhozok- nak többek között 3 millió tonna műtrágyát juttatnak, s 59 ezer hektárnyi területet víztelenítenek A szovjet családok jövedelme 9 Évenként több mint ötvenmillió ember üdülhet Napjainkban egy tipikus szovjet család (férj, feleség és két gyermek) évente átlagban 3700 rubelt keres. Ezenkívül ennek az összegnek közel felét, több mint 1750 rubelt a család különböző ingyenes vagy kedvezményes juttatások, illetve szolgáltatások formájában kap meg. Ha például egy családban mindkét gyermek még az iskoláskor előtt van, akkor a család a bölcsődék és óvodák állami támogatása eredményeként évente 832 rubelt takarít meg, mivel a tényleges költségeknek csupán 20 százalékát kell megtérítenie. Amennyiben a gyerekek felsőoktatási intézményben tanulnak, a családi megtakarítás ennek több mint kétszerese, vagyis évi 2000 rubel, mivel a Szovjetunióban az oktatás bármely formája ingyenes. A Szovjetunió lakosságának közel 80 százaléka állami vagy társadalmi szervezet tulajdonában levő házban, lakásban él. Egy négytagú család, amely egy modern, összkomfortos, 3 szobás lakást bérel, évente átlagban 240 rubelt fizet érte. Ez a fenntartási költségek egyharmadát fedezi. A többi pénzt, vagyis több mint évi 480 rubelt, az állam folyósítja. Ily módon ezt az ösz- szeget is a családi megtakarításhoz számíthatjuk. A szovjet népgazdaságban dolgozó több, mint 100 millió munkás és tisztviselő átlag évi 20 munkanap szabadsággal rendelkezik. A szabadságot az átlagfizetés 100 százalékával' fizetik. Két fő dolgozó esetében a szabadság nemcsak kiadást, de jövedelmet is jelent, évente átlagban 280 rubelt. Szabadságukat sokan szak- szervezeti üdülőkben, szanatóriumokban, turistaházakban töltik. Így például az elmúlt évben több mint 50 millióan vették igénybe e szolgáltatásokat. A beutalókat a szakszervezeti bizottságok osztják szét. Dolgozóiknak általában 70 százalékos kedvezménnyel, vagy teljesen ingyen juttatják. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy egy szanatóriumi üdülés 140—160 rubelbe kerül. Még sorolhatnánk azokat a juttatásokat, amelyekben minden egyes szovjet család részesül. Ám már az elmondottak is ezek rendkívüli jelentőségéről vallanak. Egyébként minél nagyobb egy család, annál kevesebb benne a dolgozó (gyerekek, idősek, rokkantak) és annál nagyobb a fenti összeg. E törvényszerűségben mélységesen humánus gondolat rejlik: segíteni azoknak, akik erre a legjobban rászorulnak. A tizenegyedik ötéves tervben a lakosság szociális ellátása tovább fejlődik. Figyelemre méltó az a tény, hogy az állami kedvezmények a korábbi évekhez na- sonló ütemben, a fizetéseknél nagyobb mértékben növekednek. Ez azt jelenti, hogy öt év múlva a társadalmi fogyasztási alap részesedése egy-egy szovjet család költségvetésében még jelentősebb lesz. Általában egy négyfős családot tekintve, eléri a 2000 rubelt. Idén márciusban fogadták el azt a határozatot, amelynek célja a gyermekes családok fokozottabb támogatása. A dolgozó édesanyákat számos kedvezmény illeti meg: éves szabadságuk 3 nappal hosszabb. Szabadságukat a számukra legkedvezőbb időben vehetik ki, lehetőségük van részmunka- időben dolgozni, esetleg munkájukat otthon végezni. Kétszeresére növekszik a beteg gyermekek ápolására fordítható fizetett szabadság és 10—15 százalékkal nő a gyermekintézmények költséghozzájárulása. E célokra az állam több mint 9 milliárd rubelt fordít.-2é-os helikopter 7t S' í ' Tehergépkocsi berakodása az Ml—26-os helikopterbe Az í# Az új szovjet nehez 0 helikoptert nemrég mutatták be. Az MI—26 helikopter műszaki tulajdonságok tekintetében felülmúlja az összes, korábban itt készült gépet, beleértve az MI—6-os helikoptert is. Kitűnően bevált, amikor a nehezen megközelíthető éghajlati övezetekbe szállította a geológusokat, az olajmunkásokat, az építőket. Ilyen gépek nélkül nehezen képzelhető el például Nyugat-Szi- béria természeti kincseinek birtokbavétele vagy a Baj- kál—Amur vasúti fővonal építése. Az MI—26-os helikopter rendeltetése a kerekes és a lánctalpas technika, valamint a nagyméretű konténerek szállítása. Emellett a terhet — 20 tonnáig — nemcsak a teherrakomány-fül- kében lehet elhelyezni, hanem kívülről is fel lehet függeszteni. A fülkét a rakodási munka gépesítési eszközeivel szerelték tel. A speciális energetikai és egyéb berendezések lehetővé teszik, hogy a helikopter különleges repülőtéri technika nélkül önállóan végezze a munkát. A konstruktőrök nagy figyelmet fordítottak a személyzet munkakörülményei, nek javítására. A kabinbe kitűnő a kilátás. A pilótá a tv-monitoron ellenőrizik, tik a be- és kirakodást, t légkondicionáló berendezi kényelmes munkakörülmé nyékét teremt a legkülönbü zőbb éghajlati övezetekben Szovjet ■ r >. is rr a jegtorok A tudomány és technika egyik ki® emelkedő eredménye a szovjet atom- jégtörő-flotta. Három évtizeddel ezelőtt bocsátották vízre a világ eLső atomjégtörő hajóját, amely a Lenin nevet viseli. Ez idő alatt sok ezer mérföldet tett meg a Déli-sark jéghegyei között, számtalan, áruval megrakott hajónak nyitott utat. Vízre bocsátása után jelentősen megnőtt az északi tengeri utak hajózási idénye, sőt a tengeri karavánok haladási sebessége is. A kísérleti példányként épített hajó tapasztalatai alapján a nukleáris energia elterjedt a nagy hajókon. A szovjet sarki flotta első példányát a jégtörőhajók új nemzedéke váltotta fel — a még nagyobb teljesítményű Arktyika és a Szibir. Az atomjégtörők teszik lehetővé a teherszállító hajók közlekedését az egész északi- tengeri útvonalon. Egyes szakaszok így egész évben hajózhatóvá váltak. Minthogy Szibéria hatalmas ipari építkezések, új nagyipari létesítmények, gyorsan növekvő városok és települések, fejlődő, gépesített mezőgazdaság színhelye, működésük rendkívül jelentős a szovjet népgazdaság számára. Haranori szénfejtés Hatalmas exkavátor rotorja halad egyenletesen a szénrótegben. Mellette azonos ritmusban dolgozik egy másik exkavátor a vasúti vagonok berakodásán. Mindez a csitinyi területen (a Bajkálon túl) a Szovjetunió egyik legnagyobb, olcsó, külszíni fejtésénél látható Haranorban. Az alig tíz évvel ezelőtt üzembe helyezett külszíni fejtés termelését évi 4,5 millió tonnára tervezték. Az élet azonban változásokat követelt. A Bajkálon túli területeken rohamos ütemben fejlődik az ipar és a mező- gazdaság, egyre több ipari létesítmény és lakóépület emelkedik. Mindez természetesen növeli az energiaigényt. A szénkitermelés növelése érdekében a hara- nord bányászok új, a munkatermelékenységet növelő módszereket vezettek be. Az erőfeszítések eredményeként az évi kitermelés elérte a 6,5 millió tonnát. Az itt fejtett szén fő felhasználója 1985-ben az ötéves terv végén már áramot termelő haranori hőerőmű lesz. " A haranori külszíni szénfejtés
