Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-05 / 260. szám

1981. november 5., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 ' Tornaterem, tizenkétmillióért Ahol mindennap nagymosás van... A korsierű gőzmángorló hengerei egy pillanatra sem állnak le. Műszakonként több mint húsz mázsa ágyneműt száiitanak-simita- nak. Odakint, erősen felhős ég­bolt alatt, hideg őszi szél haj- lítgatja a fák már levéltelen ágait. Bent, a tanácselnök irodájában, ki tudja hányad­szor ismét együtt ül a „ve­zérkar”. Speciális ügyben. A téma az immár tíz éve ter­vezgetett tornaterem építésé­nek és anyagi megalapozásá­nak jelenlegi helyzete. Juhász István vb-titkár nevekkel és forintösszegekkel sűrűn tele­írt íveket tesz az asztalra: — Jóval túl vagyunk az egymillión, de több körzet­ből még nem érkeztek be a jelzések. — Akkor meglehetősen jól haladunk,— mondja a név­sort böngészve Mizser Sándor tanácselnök. — Hiszen ezt az összeget kétszeresen lehet szá­molni. Szülők, vállalatok, szo­cialista brigádok egyaránt vállalták, hogy jövőre megis­métlik az idei hozzájárulást... Ez az akciónk sikerült, bár kissé tartottunk tőle... EGY TERV, AMELY MERÉSZNEK LÁTSZOTT Utóbbi szavakat már az ér­deklődő „kívülállók” tájékoz­tatására mondja. S érezni a hanglejtéséből, hogy több mint elégedett az eredmény­nyel. — Őszintén szólva jobb a helyzet, mint reméltük. Mert közöttünk is, meg a járási vezetés körében is akadt olyan, aki túlzottnak ítélte az elhatározást. Különösen ami­kor kiderült, hogy nem keve­sebb, mint hat és fél milliót saját erőnkből, a szerencsi lakosok segítségével kell elő­teremteni. Soknak tűnt. — A jjártbizottság, a kom­munisták bíztak a sikerben, —- szól közbe Sárkány Imre, a nagyközségi pártbizottság titkára. — Az alapszervezetek véleménye az volt a vállala­toknál, a hivatalokban egy­aránt, hogy meg kell próbál­ni. A szülők, a lakosság a gyerekek érdekében nem fog fukarkodni a segítséggel. Ügy is lett. Tény, hogy a szerencsiek, a tanácselnök, a pártbizottsági titkár és Sári László iskola­igazgató vezetésével nem kis fába vágták a fejszét, amikor vállalták a tornaterem meg­(Folytatás az 1. oldalról) is. Az évforduló tiszteletére elkészült a vállalat számító- központja, ahol K—22-es tí­pusú szovjet számítógépet helyeztünk üzembe. Ezenkí­vül, az Olefin Sportklub te­rületén felépült egy új kon­dicionáló csarnok, ahol szá­mos sportágban téli edzé­sekre is lehetőség nyílik. — Mai avatóünnepségünk színhelye az új műjégpálya, építését. A felsőbb szervek, a megyei tanács által biztosított hatmillió forint csak egy ki­sebb tornaterem" építéséhez lett volna elegendő. Azonban 1.100 általános iskolai tanuló részére (s ez a létszám né­hány évig ilyen magas ma­rad), ideszámítva a gimnázi­um tornateremigényét is, a kisebb terem csak átmeneti megoldás lett volna. Ezért úgy határoztak: a lakosság segítségét kérik egy 36x18 méteres, közepes tornacsar­nok létrehozásához. — Ha az ózdi és az ede- lényi járásban több telepü­lésen is sikerült, mi sem ma­radunk szégyenben, — biz- tatgatták egymást. — S mun­kához láttak. A BEKECSI TSZ, A CSOKOLÁDÉGYÁR ÉS A TÖBBIEK Sok múlott az első lépések sikerén: először is kérték a megyei vezetést és a minisz­tériumot, hogy ne komplett terv, hanem rés/.tervek alap­ján dolgozhassanak, s ne le­gyen generálkivitelező, — amely minden munkát vállal —, hanem különböző válla­latokkal tárgyalhassanak és dolgoztathassanak. Megkap­ták az engedélyt! Második lépésként felkeresték dr. Vo- dila Bamáékat Edelényben. Igen hasznos tapasztalatcse­re volt. Sok ottani módszert alkalmaztak és alkalmaznak jelenleg is hasznosan, ered­ményesen. E látogatás, s a terv jóváhagyása után, rövid felhívást szövegeztek a nagy­község lakosságához. Íme a néhány meghatározó mondat: „ ... A pénzügyi fedezet csak normál méretű tornaterem építéséhez van biztosítva, ami a tanuló és sportolni vá­gyó ifjúság és a felnőtt tár­sadalom igényeit nem elégí­tené ki... A korábbi évek tapasztalatai alapján bízva a nagyközség, a munkáskollek- tívák. szocialista brigádok társadalmi segítésében, az igényeket kielégítő 36x18 mé­teres tornaterem megépítését tűztük célul ...” A felhívást, kérést széles körben terjesztették, ismer­tették, a munkahelyeken amely kulturált lehetőséget teremt a téli sport kedvelői­nek, kellemes és hasznos szórakozásra nyújt lehetősé­get a város lakosságának, gyerekek és felnőttek szá­mára egyaránt. A továbbiakban a vezér- igazgató elmondta; a műjég­pálya építése összefügg a vállalat energiatakarékossági intézkedéseivel. A kombinát műtrágyagyárában ugyanis a technológiai folyamat szük­ségessé teszi a cseppfolyós megvitatták. S a lakosság megértette. A cukorgyár, a csokoládégyár, az Afit, a MÁV dolgozói, a szülői mun­kaközösségek egyértelműen vállalták a társadalmi mun­kát, a segítést. Sőt, s ami iga­zán nagyszerű, önzetlen segít­séget bizonyító dolog: a szom­széd község, Bekecs termelő­szövetkezeti tagsága, a mádi ásványbánya, és más, nem szerencsi vállalatok is segíte- 'nek. A be.kec.siek az egyik legfontosabb területen, az építőanyag szállításában aján­lották támogatásukat, több százezer forint erejéig. S bi­zony nem kevés az olyan sze­rencsi lakosok száma, akik többszörösen kiveszik részü­ket e nagyszerű társadalmi megmozdulásból: mint szü­lők pénzt adnak, mint válla­lati dolgozók, a brigádjukkal fizikai munkát végeznek. Az idén is, jövőre is. Mert a tor­nacsarnokot a jövő év végén már a tanulóifjúság, a sport, a testnevelés szolgálatába szeretnék állítani. EMBEREK, BIZALOM, ALAPOK... — Így esett, hogy most kapcsolatban állunk a fél or­szággal, — mondja moso­lyogva a tanácselnök. — A nyíregyházi Agrober tervez is, épít is. A nyékládházi be- tonelemgyár készíti az eleme­ket. A tanácsi és más építő- vállalatok, brigádok, szövet­kezetek építenek. Az alapozás kész, s az elemek egy része e napokban már beállításra is kerül. Amiben sokan nem bíztak, egyenesben érezzük magunkat. Persze, igen sokat kell még lótni, futni, kérni, lapátot, csákányt ragadni. De van aki tegye, és sokan van­nak, akikben lehet bízni. — S azután ? — Azután? Nincs még fe­dett uszodánk, néhány új -te­lepünkön nem eléggé jók még az utak ... Reméljük, ezek gyorsabban megvalósulnak majd, mint a tíz éve megál­modott tornacsarnok. Most már tudjuk, hogy kell és ér­demes építeni az emberekre. Nagyobb dolgokban is ... ammónia egy részének elpá­rologtatósát, amit eddig gőz segítségével oldottak meg. Mivel eközben hideg ener­gia szabadul fel, ennek hasz­nosítására épült a műjégpá­lya, ahol a hőcserélő felület a betonba beépített több mint 22 kilométer hosszú csőrendszer. Ezután Huszár Andor kü­lön megköszönte az új léte­sítmények tervezésében, ki­vitelezésében közreműködő vállalatok, kollektívák — közte a TVK beruházási igazgatósága, a gépgyár, a karbantartó főosztály, az energia főosztály dolgozói­nak, a kivitelező vállalatok közül a Közmű- és Mély­építő Vállalat, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, a Deb­receni Szakipari Szövetkezet és a Polgári Építőipari Szö­vetkezet munkás- és műsza­ki kollektívájának áldozatos, kifoeástalan minőségű mun­káját, A Lenin városi Pártbizott­ság. a Leninvárosi Tanács, a város lakossága nevében Szalmás István, a városi ta­nács elnökhelyettese köszön­te meg a kombinát által épí­tett műjégpályát. Az ünnepséget követően a Magyar Jégsport Szövetség juniorok és a válogatott ke­ret, tagjainak részvételével nagysikerű műkorcsolya-be­mutatót rendezett. A legfrissebb hír, amellyel a Patyolat Vállalat miskolci telephelyén fogadnak: a kö­zelmúltban új szolgáltatással bővült tevékenységük. Beve­zették a kárpitozott bútorok, szőnyegpadlók, szőnyegek háznál történő tisztítását. A vállalat a jelenlegi legkorsze­rűbb berendezési vásárolta meg erre a célra, amely a porszívózás után, szinte új­jávarázsolja a kárpitot, a szőnyeget, — Egyelőre Miskolcon, az egyes számú fiókunkban fo­gadjuk a megrendeléseket, —• mondja Kiss Béláné főmér­nök. — Az elképzelések sze­rint, a jövőben a megyében is kiterjesztjük e szolgáltatá­sunkat. Elkészítettül!: az ár­kalkulációt: a szőnyegeket négyzetméterenként 26, a kár­pitozott bútort 34 forintért tisztítjuk a kiszállási díjon felül. Szeptember végétől egyébként a kabátok mellett, már vállaljuk a kesztyűk, sapkák, övék és a ráma nél­küli táskák bőrtisztítását, fes­tését is. — Az év elején született a vállalati döntés, hogy a me­gyében a Patyolat nem emeli a lakosság részére nyújtott szolgáltatások árait... — Az egyéb árváltozások hatására mégis csökkent az expressz-szolgáltatások iránti igény, itt a központi telep­helyünkön. Lényegesen meg­nőtt viszont a közületek meg­rendelése: úgy tűnik, igen megkedvelték a háztól "házig szállítás módját. Korszerű munkaruha-tisztító részleget hoztunk létre, a vállalási idő is három napra csökkent. Az év végére például 14 ezer bá­nyászruhát mosunk már, de állandó megrendelőnk a le­ni ti Kohászati Művek, az Ózdi Kohászati Üzemek is. A Patyolat miskolci telep­helyének legnagyobb részlege a fehérnemű-, ágyneműmoso­da. Itt aztán mindennap nagy mosás van. a javából! Hat óriás mosógép zúg a mo­sodában. a dolgozóknak nem könnyű itt a munkája. Mű­szakonként 20 mázsa ruhane­műt varázsolnak patyolat tisztává, s hogy ez mennyire igaz, bármely háziasszony „aláírja”, ha olvassa Füle Jó­zsef termelés-, műszaki veze­tő szavait: — Az első mosást 60. a második fertőtlenítő mosást 95 Celsius-fokos vízben vé­gezzük. A Patyolat X., igen korszerű mosószerrel. Ezt kö­vetően ötször öblítünk. Forró, langyos, majd háromszori hi­deg vízben. A tocsogó vizes mosodából a szárító-vasaló részlegbe ju­tunk. Az ecetsavas utolsó öb­lítés után. a gőzmángorló „veszi kezelésbe” a lepedőket, abroszokat, huzatokat. Okos masina: a szárító-simító hen­gerek egyik oldalról „beke­belezik” * vizes fehérneműt, hogy a túlsó végen szárazon, frissen-simán illatozva terít­sék a hajtogatást végző asz- szonyok keze alá. Nem különben érdekes a „gőzbaba”. A szabók próba­bábujához hasonlító gépet szépen „felöltöztetik” a ki­tisztított kabátokkal, egy gombnyomás, s az forró gőz­zel kövérre fújja a felöltőt, szárítva, egyben simítva. — Ezután még vasaljuk is, — magyarázza Füle József. — A Norva vasalóprésen egy műszak alatt 90 zakót, nadrá­got vasal ki egy dolgozó. A legkorszerűbb gépeket mégis a vegytisztító szalon­ban találjuk. Itt dolgoznak a nyugatnémet és az olasz gyártmányú száraz-vegytisz­December közepéig tartó akciót^ kezdeményezett az Országos Közlekedésbizton­sági Tanács a gyalogosok vé­delmében. Érdemes felidézni: öt év összes személyi sérülés­sel járó közúti baleseteinek egyharrnadát gyalogosok el­ütése teszi ki. Aztán, ha to­vább vizsgálódunk, kiderül, hogy /amíg az összes balese­tek 7—8 százaléka végződött halállal, addig a gyalogosok elütésénél 11.5 százalék az arány, vagyis a gyalogosok veszélyeztetettsége a legna­gyobb. A számok nem alkalmasak arra, hogy választ adjanak, vajon ennyi súlyos kimene­telű gyalogosbaleset közül mennyit lehetett volna elke­rülni, egy kis figyelemesség­gel, egymás iránti udvarias­sággal, a szabályok betartá­sával. A járművezető viszony­lagos biztonságérzetét veszély nélkül érvényesítheti, hatá­rozott, dinamikus haladással egyértelműen „hátraparan­csolhatja” a gyalogost. Csak­hogy ez nemegyszer súlyos következményekkel jár. Mennyivel emberibb volna hasonló helyzetekben, ha köl­csönösen tudomást vennének egymás céljairól autósok és gyalogosok. Az előnyről való lemondással sok baleset vál­na elkerülhetővé. Ezeknek a közúton már-már hivatalo­san elfogadott jelzései ismer­tek: az autó vezetője kézzel int. hogy elengedi a gyalo­gost. ott is, ahol neki volna elsőbbsége. Ugyanakkor az igazán komoly veszélyt az je­lenti. ha a gyalogos ezeket ki akarja erőszakolni, olyan a viselkedése, hogy azzal meg­zavarja a járművezetőket. Mint ahogy nem egy baleset azért következik be, mert a hirtelen lelépő gyalogos biz­tonságát már semmi sem védheti, nincs az a fék. az a reflex, ami megóvhatná a féktávolságon belül lelépő gyalogost. Mégis, kivéve az utóbbi eseteket, a járműveze­tők fokozottabb felelősségére hivatkozhatunk, mégpedig tító berendezések: 30—40 kiló ruhát mintegy háromnegyed óra alatt tisztítanak ki. Kísérőnket, a vállalat ter­melés-, műszaki vezetőjét ar­ról faggatjuk, hogyan lehet­séges az, hogy ekkora ruha­mennyiség közt mindenki, va­lamennyi megrendelő a sa-/ játját kapja vissza. — Ebben a Polymark an­gol jelölőgép segít. Egy-egy csomag minden darabját, az ügyfél papírját azonos szám­mal látja el. A kis „cédula” nem esik le a mosás, tisztítás, vasalás során, s ha patyolat a ruha, ez alapján szortíroz­zák csomagokba a ruhane­műt. Megbízhatóba módszer, nyugodtan állíthatjuk. A tiszta fehérneműk szor­tírozó részlegében találkoz­tunk a különleges szolgálta­tással: a bérágyneművel. A megrendelők időről időre, fo­lyamatosan kölcsönözhetik a garnitúrákat. Főképp az IBUSZ-szobák, a fizető ven­dégszolgálat kiadói kedvelik e módot. A Patyolat az idén több mint 800 garnitúrával bővítette készletét. A vállalat főmérnökétől megtudtuk: a jövőben több új fióküzlet nyílik. Sajószent- péteren. Miskolcon az Avas­délen, a Hunyadi utcán, a Szinva-Népkert ' lakótelepen. S a nagy kérdésre, hogy mi­kor adják át a vállalat új telephelyét, a következő vá­laszt kaptuk: 1982. december 31-én üzembe lép a Patyolat Vállalat új, korszerű közpon­ti üzeme. több ok miatt is. ök tanulták a közlekedést, vizsgáztak is az ismeretekből, hiszen csak így kaphattak vezetői enge­délyt. Míg a gyalogosok egy része — a nagyon idősek és gyerekek — legfeljebb a leg­csekélyebb közúti jártasság­gal rendelkeznek. Lakott területen a gyalo­gosok szabályos áthaladásá­nak folyosója, a „zebra” va­jon milyen mértékben nyújt biztonságot? Tavaly 1889 el­ütést jegyeztek fel, ahol a gyalogos a felfestett átkelő­nél sérült, meg. Ez a szám na­gyon magas és világosan mutatja: a járművezetők nem tisztelik eléggé a számukra kötelező szabályokat. A szabályok szigorúbb meg­követelése mellett, az udva­riasság örök szabályainak élesztőse jelenthetne a leg­többet. Az OKBT akciója a következő mondatra épül: „Járművel, vagy gj'alog, az úton társak vagyunk.” Ha pe­dig ezt igazán megszívlelnék voláp mögött ülők és gyalo­gosok egyaránt, sok sérüléses balesetet előzhetnénk meg. Milyen jólesik, ha előzékeny, készséges partnerek segítik elő haladásunkat a forgalom­ban! Ne csak elfogadni tanul­juk meg mások udvariasságát, próbáljuk meg gyakorolni is, sugallja az akció. Mindannyi­an közlekedünk, és naojaink- ban nincsenek éles határok gyalogosok és járművezetők között (mindenhova nem le­het autóval menni), és aki már megtanulta a közlekedési szabálvokat. gvalog is. kocsi­ban ülve is érezze magára nézve kötelezőnek azok meg­tartását. Ettől már csak eny lépés, hogy elfogadtuk: fi­gyelmetlenségből. gyakorlat­lanságból is adódhatnak elő magunk és mások által elő­idézett veszélvh^lvzetek. Fe­lülemelkedve a kicsinyes, kioktató, okoskodó modoron, gvakoroljuk a jóindulatú se­gítséget is. Kezdjük el. és hátha holnap, vasv még ma visszakapjuk valakitől. Nagy József Barcsa Sándor Mikes Márta Fotó: Laczó József

Next

/
Thumbnails
Contents