Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4

198t. november 1., vasárnap

azért dolgozni, mindennap többet tenni kész mai valóságát. A Lenin nevét 1970 óta viselő szocialista városét, melyről a térségben épült modern nagyüzemekkel együtt azt mondta júliusi látogatása során Kádár János elvtárs, pártunk Központi Bizottságának első titkára: „Ami Lenin városban felépült, az az itt élő emberek és az egész- magyar nép nagy közös vállalkozásának szép eredménye. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy népünknek nem kell sajnálnia az ide befektetett forintokat. Az ilyen szocialista építkezés olyasmi, mint egy társadalmi kohó: kihat a közösségié, erősíti a szemléleti, cselekvési egységet.”

Leninváros tehát nemcsak lakóhely, hanem közérzetet, ízlést, szemléletet formáló kulturális, társadalmi közeg is. Mikor és hogyan vált azzá, kinőve és kilépve az idetelepített üzemeket ellátó lakótelep szerepköréből? E kérdésre Dóka Ferenc, a városi párt- bizottság első titkára és Lábas József, a városi tanács elnöke adta meg a választ.

— Sokan vagyunk ebben a városban — mondta Dóka Ferenc —, akik negyedszázada itt élünk. Amikor idekerültünk, még valóban lakótelep volt. Akkor sokan azért jöttek, mert a szocialista építésnek ez a lehetősége munkahelyet, perspektívát, lakást, családi és egyéni boldogulást, szakmai fejlődést ígért és adott. Akik mindezt komolyan gondolták, megtalálták a számításukat és lassan, szinte észrevétlenül, de folyamatsze- rűen lelkes lokálpatrióták. lettek. Más városok — folytatta Lábas József — évszázadokat tudhatnak maguk mögött, az évszázadok a történelmi múlt, az értékrendeket is kialakították. Itt csupán két és fél évtizedről beszélhetünk, hagyományok nélküli városról. Leninvá- rost tehát önmagához kell hasonlítani! A mi értékrendünk a szocialista gondolkodás és életmódba magúnk teremtette hagyomány pedig az elmúlt huszonöt év.

Kétségtelen; ígért valamit ez a város, és sokan vannak, akik azért a valamiért, a jobb, < biztosabb egzisztenciáért jöttek az ország más tájairól. Az Alföld és a Dunántúl találkozott itt képletesen szólva; nem kevés az a család, amely huszonöt évvel ezelőtt afféle átmeneti megoldást keresett az ígért és talált lehetőségekben. Ma ezek a családok a legmélyebb, legerősebb gyökerei a városnak; ma ezek a családok már az itt

Délelőtt a Széchenyi út«m

LENINVA

A hazánk történetében • páratlan meretű ipartelepítés, az ehhez kapcsolódó lakásépítés, közmű- és intéz- menyhálózat-fejlesztés egyik példája Leninváros. A Ti- sza-parti metropolis; a fiatalok városa; a vegyipar és a viilamosenergia-ipar városa; a szép terek, ligetek városa és a jövő városa... Ám vigyázzunk a jelzőkkel 1 Mert valamennyi ráillik ugyan, de leginkább a: dinamikusan fejlődő jelző fejezi lei a város mai valóságát; a városét, melynek helyén 25 esztendővel ezelőtt még szántóföld volt, rétek és legelők terültek el, és ahol az elmúlt negyedszázad alatt a szocializmus kitapintható valósága testesült meg. Leninvárosnak nincs múltja és nincsenek hagyományai. Ennek a városnak rövid léptékű jelene és beláthatatlan távú jövője van. Leninváros vitathatatlanul és egyértelműen a szocializmus szülötte.

Milyen ez a jelen, és mit sejtetnek a jövőből a tervek, elképzelések? Ezt kutattuk a minap, a ma 22 ezer lakosú város egyik átlagos hétköznapján.

A város alsó- és középfokú oktatási intézményeiben több mint 4000 fiatal ült az iskolapadokban, állt a tanintézeti munkapadok mellé; a bölcsődék, óvodák udvara gyermekzsivajtól volt hangos ezen a szép október végi napon. Leninvárosban, a fiatalok városában gyakorlatilag megszűnt az óvodai, bölcsődei elhelyezési gond: ma már ezek a gyermekintézmények nemcsak a dolgozó szülők munkavégzését könnyítik meg, hanem egyre jobban betöltik iskola- előkészítő funkciójukat, nem „gyermekmegőrző” helyek, hanem .személyiség- formáló otthonok. Az általános iskolai tanulók nagy része a tanítási idő után napközi otthonos és menzai ellátásban részesül. A középfokú oktatási intézmények a helyi ipari üzemek részére végzik a szakemberutánpótlást: az elméleti és gyakorlati oktatást korszerű személyi és tárgyi feltételek biztosítják. A városképbe harmonikusan illeszkedő 106. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet szak- tantermei, szertárainak felszereltsége jórészt az ipari üzemek támogatásával jött létre, 14 ezer kötetes könyvtára pedig megyei viszonylatban is kiemelt lehetőséget biztosít az itt oktatott 10 szakma eredményes elsajátításához.

És bár a város lakóinak túlnyomó többsége dolgozott, forgalmasak voltak az utcák. Leninváros ugyanis

már hosszú idő óta a környező települések bevásárlóközpontja, ahol számos szaküzlet, szolgáltató vállalat működik. Jártunk a Sajó Áruházban, a Bükk ABC- ben; voltunk több kisebb üzletben, és az árubőség, a választék most is igazolta a tényt, miszerint: a város kiskereskedelmi forgalmának fejlődése az elmúlt tervidőszak alatt valameny- nyi árufőcsoportban magasabb volt, mint a megyei és az országos növekedés üteme. A szolgáltatásokat többek között új Gelka-szerviz, Patyolat-szalon, a mintegy 200 dolgozót foglalkoztató építőipari és szolgáltató szövetkezet, csaknem 30 főállású kisiparos nyújtja. A városhoz kapcsolódó jelzőkhöz odatehetjük a: virágos, tiszta jelzőt is. Az ingatlan- kezelésről, a korábban épült lakóházak felújításáról, a parkok, terek, utcák karbantartásáról és állandó szépítéséről a többszörös elismerésben • részesített városgazdálkodási vállalat gondoskodik.

Leninváros ugyanakkor a térség gazdasági, foglalkoztatási központja is. A köz- művelődési, egészségügyi intézmények egész sorát találjuk itt. A közeli településekről naponta több ezer dolgozót hoznak-visznek az autóbuszok. Az egészségügyi ellátás korszerűsítését szolgáló integrációs folyamat eredményeként a város egészségügyi hálózatának szakrendelései látják el a mezőcsáti járás 10 községének lakosságát, a rendelőintézet működteti a járási tüdőgondozó intézetet, a járási gyermekorvosi rendelőt, a járási hét végi orvosi ügyeletet és a járási nőgyógyászati szakrendelést. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának közelmúltban hozott 11/1981. sz. határozata tehát jogilag is rendezett egy, már gyakorlatban érvényesülő folyamatot, miszerint: 1982. január 1-i hatállyal a mezőcsáti járás székhelyéül Leninvárost jelölte ki és a járás nevét le- ninvárosi járásra változtatta.

összefoglalva tehát: mit mutatott a leninvárosi látkép 1981. októberének végén ? Életünk mai valóságát. A dinamikusan fejlődő jelzővel is illetett város az itt élő 22 ezer ember örömeivel és gondjaival, személyes és közösségi eredményeivel és problémáival, élete és közérzete itt felvillantott'szeletével is mutatta a várossá nőtt településnek a fejlődéssel velejáró ellentmondásoktól sem mentes, de a jövőt értő és ismerő,

Ebben az évben kedves vendége volt a városnak: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára látogatta meg a fiatal város lakóit

mának növekedése, az iskolai oktatás tárgyi feltételeinek állandó javulása, a bővülő kulturális és sportolási lehetőségek kézzelfoghatóan bizonyítják a vállalatok részéről megnyilvánuló segítőkészséget.

A város jelenében hordozza jövőjét. Ezt körvonalazzák a VI. ötéves tervi és a város vezetői által megfogalmazott távolabbi célok, elképzelések. A VI. ötéves terv — igazodva a népgazdaság megváltozott egyensúlyi helyzetéhez és a mérsékeltebb iparfejlesztéshez — a korábbinál ugyan szerényebb városfejlesztést irányoz elő, a fejlődés azonban továbbra sem lassul. A társadalompolitikai célok valóra váltása újabb lehetőséA tervek ígéretesek és szépek: a városközpontot úgy tervezték, hogy abban legyen helye minden, ideillő intézménynek. Már készül a monumentális Lenin-em- Iékmű is, amelyet a városnál? ebben a modem, szép részében állítanak fel.

*

Beszámolónkat azzal kezdtük, hogy a várost sokféle jelzővel illetik. A terjedelemhez mérten, igyekeztünk a jelzők mögötti tartalmat bemutatni. Munkánk végeztével magabiztos érzéssel írjuk le a következő jelzőt: Leninváros — szocialista város!

(Leninváros, 198L okt 30J

Ónodvári Miklós— Lovas Lajos

született és felnőtt gyermekeikért izgulnak, hogy bekerüljenek a gimnáziumba jó szakképesítéssel az üzemekbe, hogy lakást kapjanak. hogy tovább terebélyesedjenek a családi gyökerek. A gyökerek, melyek ma már ezer szállal kötik a családokat a városhoz.

A település hírnevét annak idején' a Tiszai Vegyi Kombinát hárombetűs emblémája vitte ki a világba. Ma a várospolitika egyik célja, hogy Leninvárost — Leninvárosról ismerjék: ehhez megvan a szellemi kapacitás, ezen fáradozik a műszaki és pedagógus értelmiség, ehhez járul hozzá a tudatos és tervszerű városfejlesztő tevékenység, amelyet a városszerető, a városáért lelkesedni, tenni, cselekedni tudó lakosság évről évre több és hatékonyabb munkával segít. Ez is élő hagyomány, melyet különösen az utóbbi évek kristályosítottak ki.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azonban azokat a gyökereket sem, amelyek a város lakóit az üzemekhez: a TVK-hoz, a két erőműhöz, a kőolajfinomítóhoz, tehát a leninvárosi ipari koncentrációhoz kötik, Hiszen a lakosság mintegy fele ezekben dolgozik. A munkahelyi környezet és közérzet kihat az otthoni életre, befolyásolja a lakossági kapcsolatokat is, a város párt- és állami vezetése is tisztában van ezzel és a munkahelyi érdekeket például figyelembe veszi a lakáselosztásnál. így gyakorta ismerősök körűinek egy-egy lakóházi környezetbe, ami egyik garanciája annak, hogy nem csukódnak be az ajtók... A bérháztömbök, a római számokkal jelzett „szomszéd- sági egységek” nem bérház- kolóniák, amelyek — sajnos — több városra jellemzőéi?, hanem társadalmi egységek, pezsgő, eleven életét élő lakónegyedek. A város vezetői és társadalmi szervezetei, köztük a Hazafias Népfront ezt a hagyományt éleszti és ápolja tovább, ezt a kovászt erjeszti: ez az a kohézió, amely a város lakóit alkotó tettekre serkenti. És tettekre, újabb áldozatvállalásra serkenti az üzemeket. Huszár Andor, a TVK állami , díjas vezér- igazgatója szavak helyett egy sokszorosított tájékoztatót tett elénk. A november 7-e tiszteletére elkészített és a napokban átadásra kerülő műjégpálya vázlatos rajzát. Építéséhez május végén kezdtek hozzá, az öthónapos kivitelezési idő tehát önmagában is mutatja a kimagasló teljesítményt, a lelkes munkát, amelyet a kombinát dolgozói végső soron önmagukon és családtagjaikon keresztül a városért végeztek és az új létesítménnyel a városnak és környékének egy

újabb szép ajándékot adtak. De a másik két nagyüzem; a Tiszai Hőerőmű és a Tiszai Kőolajfinomitó sem fukarkodik a támogatással Bár lehetőségeik, adottságuknál fogva kisebbek mint a TVI^-e, eddig is igyekeztek segíteni a város gyarapodását. Erről magunk is meggyőződtünk, amikor megtekintettük az MHSZ épülőben levő új létesítményét, amely a leninvárosi szervezet bázisául szolgál az elkövetkező években. Ez azonban csal? egyetlen példa, hiszen a Tiszai Erőmű is jelentős összegeket bocsát évről évre l?ulturális. sport- és jóléti célokra. A gyermekintézmények szágek feltárását igényli. Az eddiginél is nagyobb mértékben számítanak a nagy- vállalatok, üzemek anyagi támogatására, arra a társadalmi összefogásra, amely már eddig is oly szép sikerek forrása volt. Bár a f«i- lesztési lehetőségek leszűkültek, a város párt- és állami vezetése nem mond la a kulturális és sportolási lehetőségek bővítéséről.

Kialakulóban van a városközpont, ahol már több középület: a tanácsháza. a oevásárlóközpont, a posta és a rendelőintézet működik. Ez a folyamat sem szakad meg, és belátható időn belül újabb funkcionális létesítményeket emelnek.

Bő az áruválaszték a város boltjaiban