Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-05 / 260. szám

ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 2 T981. november 5., csütörtök 25 éve alakult meg ő forradalmi munkás-paraszt kormány A forradalmi központ létrehozása A gyorsuló ütemben szer­vezkedő forradalmi csoportok között azonban nem volt kapcsolat, s a külön-külön indított akcióik keveset ér­tek volna az ellenforradalom központilag szervezett és irányított erőivel szemben. Forradalmi központra volt szükség. Az új forradalmi központ Kádár János veze­tésével november 1—2-án jött létre. Kezdeményezésére november 3-án megalakult a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány. El­nöke Kádár János lett, tag­jai pedig Apró Antal, Hor­váth Imre, Kossá István, Münnich Ferenc, Rónai Sán­dor, Marosán György és Dögéi Imre. 1956. november 4-én a forradalmi munkás-paraszt kormány kiáltvánnyal for­dult a néphez, bejelentve, hogy ellenkormányt alakíta­nak és a Szovjetunió kato­nai segítségét kérik az el­lenforradalmi lázadás felszá­molásához. „Erre a felelős lépésünkre annak felismeré­se késztetett, hogy a reak­ció nyomása alá került és tehetetlenné vált Nagy Imre kormányán belül nem volt 6emmi módunk cselekvésre a népköztársaságunkat, a mun­kás-paraszt hatalmat, szo­cialista vívmányainkat meg­semmisítéssel fenyegető, mind nagyobb erővel jelent­kező ellenforradalmi veszély- lyel szemben” — szólt a nyi­latkozat. A kormány közzé­tett felhívása pedig kijelen­tette: „Ütött a cselekvés órá­ja, megvédjük a munkások és parasztok hatalmát, a né­pi demokrácia vívmányait, rendet, biztonságot és nyu­galmat teremtünk hazánk­ban!” A MARXISTA-LENINISTA ELMÉLET ALAPJÁN Közzétették a kormány 15 pontos programját is. Ez ter­mészetesen csak a legsür­getőbb feladatokat tartal­mazta. így is választ adott azonban a legfontosabb kér­désekre. Kijelentette, hogy célja az ellenforradalom le­verése, az ország független­ségének védelme, a szocia­lista építés folytatása. A november 4-ét követő első napokban az ellenfor­radalom elleni harc irányí­tója a forradalmi munkás­paraszt kormány volt. Az új forradalmi’ vezetés azon­ban legfontosabb feladatá­nak a párt újjászervezését tartotta. November 5-én és 6-án megalakult az Ideigle­nes Központi Bizottság és az Ideiglenes Intéző Bizottság. Az Ideiglenes Központi Bi­zottság november 7-én fel­hívást adott ki a párt újjá­szervezésére. ÚJJÁSZERVEZIK A PÁRTOT A felhívásból világosan ki­derült, hogy az Ideiglenes Központi Bizottság elutasí­totta a Nagy Imre által ki-' kényszerített október 30-i határozatot, amely kimond­ta az MDP feloszlatását. A forradalmi pártvezetés nem új szervezetek alakítására, hanem a régiek életre kel­tésére hívta fel a kommu­nistákat. Mégis azt javasol­ta, hogy a párt nevét vál­toztassák meg Magyar Szo­cialista Munkáspártra. Ezzel is kifejezésre kívánta juttat­ni azt az elhatározott szán­dékát, hogy végérvényesen szakít az MDP hibáival. A kétfrontos harc jegyé­ben meginduló pártszerve­zés mellett folyt a tanácsok hatalmának helyreállítása, a különböző címen szervező­dött ellenforradalmi bizott­ságok és bizottmányok szét- kergetése és a fegyveres tes­tületek újjászervezése. Hon­védtisztekből, rendőrökből, pártmunkásokból, üzemi és termelőszövetkezeti dolgo­zókból forradalmi karhatal­mi ezredek alakultak, s ezek a szovjet alakulatokkal váll­vetve vettek részt a fegyve­res ellenforradalmi osztagok szétverésében és a közrend helyreállításában. Az ellen- forradalom fő erőit napok alatt felszámolták, majd ár­talmatlanná tették a szét­szóródott, bujkáló fegyveres bandákat is. A fegyveres osztagok meg­semmisítése azonban csak kezdete volt az ellenforrada­lom felszámolásának. Helyre kellett állítani a közleke­dést, újra indítani az ellen- forradalom által teljesen megbénított termelést, bizto­sítani a városok ellátását élelemmel, és nem utolsó­sorban rendet kellett terem­teni a fejekben. A féktelen ellenforradalmi propaganda súlyos károkat okozott az emberek gondolkodásában is. A megtévesztett emberek ne­hezen tudtak eligazodni az eseményekben. Passzívak voltak vagy támogatták az ellenforradalmi erők törek­véseit, akik most elsősorban a termelés megindításának akadályozásával igyekeztek zavarokat előidézni. Az új­jászerveződő párt tagjainak egy része sem látta világo­san a teendőket. Ezért az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1956. december elején megvitatta a helyze­tet, és kijelölte a konszoli­dáció meggyorsítását előse­gítő legfontosabb feladato­kat. AZ ELLENFORRADALOM OKAI Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának de­cemberi határozata minde­nekelőtt az október 23-án ki­robbant lázadás okait és előzményeit tárta fel. Meg­állapította, hogy az október­ben kirobbant ellenforradal­mi eseményeknek négy alap­vető oka, illetve mozgatóru­gója volt. A határozat első helyen az MDP szektás hi­báira mutatott rá. Hangsú­lyozta, hogy Rákosi Mátyás és klikkje 1948 végétől kezd­ve letért a marxizmus—le­ni nizmus elvi alapjáról, s ez súlyos hibákhoz és bűnök­höz vezetett párt- és állami életünkben. Szakadást idé­zett elő a párt vezetősége és tagsága, a párt és a mun­kásosztály között, aláásta és gyengítette a párt tekinté­lyét. Második helyen a ha­tározat Nagy Imre és cso­portja súlyos felelősségét ál­lapította meg az események tragikus alakulásáért. Nagy Imréék a szektás \hibák mi­att keletkezett elégedetlen­séget nem a Rákosi-lflikk, hanem a párt ellen hasz­nálták ki, és jelentős mér­tékben hozzájárultak az el­lenforradalom kirobbantá­sához. Alapvető szerepet ját­szottak az ellenforradalom előkészítésében és kirobban­tásában a Horthy-rendszer reakciós, fasiszta erői, akik­nek egy része illegálisan szervezkedett idehaza, fő erőik pedig Nyugat-Német- országban gyülekeztek és ké­szültek a kapitalista-földes­úri rendszer visszaállítására Magyarországon. Végül pe­dig a magyarországi esemé­nyekben döntő és alapvető szerepet játszott a nemzet­közi imperializmus, amelynek a haladó rendszerek és moz­galmak ellen irányúló akció­terveiben 1956-ban hazánk az egyik közvetlen támadási célpont volt. Az Ideiglenes Központi Bizottság határozata rámu­tatott arra, hogy az október 23-i tüntetés résztvevőinek többségét az a szándék ve­zette, hogy a hibákat meg­szüntetve a szocializmus építésének útján haladjon előre az ország. A későbbi napok eseményeiben is sok becsületes szándékú ember vett részt. De a szocializmus ellenségei kezdettől fogva saját céljaikra használták fel a tömegfelvonulást. Az ok­tóber 23-án kezdődött fegy­veres felkelés alapvető jel­legzetessége — állapította meg a határozat —, hogy ellenforradalom volt, s ezt a keserű igazságot azoknak a tömegeknek is tudomásul kell venniük, akik becsületes szándékkal vettek részt a tüntetésekben és a sztráj­kokban. Magatartásukkal a megtámadott Magyar Nép- köztársaság államrendjének erejét gyengítették, és ezzel ténylegesen az ellenforrada­lom esélyeit növelték. A NÉPI HATALOM MEGSZILÁRDÍTÁSA A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány és az MSZMP létrejötte és világos programja gyökeres fordula­tot hozott az ellenforrada­lom szétzúzásáért vívott harcban. Az ellenforradalmi erők katonai ellenállását pár nap alatt sikerült leküzdeni. A legsúlyosabb probléma a forradalmi erők dezorgani­záltsága, a tömegek nagy részét a párttal és a kor­mánnyal szembe állító bi­zalmi válság volt. Az új for­radalmi vezetésnek a forra­dalmi erők megszervezésé­vel egy időben át kellett tör­nie a bizalmatlanságnak ezt a falát, amelynek alapját az eszmei zűrzavar képezte. Az ellenforradalmi erők, fel­használva az eszmei zűrza­vart, tüntetéseket, sajtóboj­kottot és. sztrájkot szervez­tek, sőt vidéken még fegy­veres provokációt is kezde­ményezte^. A párt és a kormány fő feladata ebben az időben a népi hatalom megszilárdítá­sa volt: a proletárdiktatúra hatalmi-igazgatási szerveinek helyreállítása, a népi hata­lomhoz hű fegyveres erők, a karhatalom megszervezése. A tanácsok az ellenforradalom viharában is bebizonyították életképességüket. November 4- től a súlyos nehézségek el­lenére ellátták feladatukat, nagy .szerepet játszottak a népi hatalom megszilárdítá­sában. Az ellenforradalom leve­rése önmagában az ellen- forradalmi erők politikai el­szigetelése nélkül nem ve­zethetett volna a szocialista konszolidáció sikeréhez. Az ellenforradalom politikai el­szigetelése, a proletárdikta­túra tömegbázisának meg­szilárdítása szempontjából a fő feladat * a szocializmus legszilárdabb erőinek a tö­mörítése volt. Ebből a szem­pontból döntő volt a párt újjászervezése, melynek nyo­mán a megyék többségében és a fővárosban november 5— 8 között talpraálltak a kommunisták, megkezdték a párt erőinek szervezését. Az újjászervezés során kima­radtak a pártból azok az MDP-tagok. akik korábban is csak rokonszenvezők vol­tak, de ideológiai felkészült­ségüket tekintve, nem felel­tek meg a párttagság köve­telményeinek. A párt vezeté­se ennek megfelelően nem a párt taglétszámának elvte­len növelésére, hanem a párt élcsapat jellegének és egységének erősítésére töre­kedett. A párt gyors újjá­szerveződésének alapja a pártvezetőség által képviselt következetes kétfrontos harc volt. A politikai konszolidáció folyamatát segítette az 1957. január 5-én nyilvánosságra hozott és a kormány politi­kájának és távlati terveinek fő elveit magában foglaló nyilatkozat, amely leszögez­te, hogy a kormány célja a proletárhatalom, a munkás­paraszt szövetség erősítése és védelme. (F oly tatjuk} Brezssyev KBiitiMa! fogadott (Folytatás az 1. oldalról) Rámutatva, hogy a nemzet­közi feszültség éleződése tar­tós jelleget öltött, Leonyid Brezsnyev megállapította: a világ közvéleményét egyre jobban aggasztja a népek szá­mára veszedelmes fegyverke­zési hajsza, amire a legreak- ciósabb imperialista erők vet­tek irányt. Meggyőződését fe­jezte ki, hogy a béke és a nemzetközi együttműködés politikája felülkerekedik a fe­szültség esztelen fokozásának politikáján. Az enyhülési folyamat lét­rejötte sok szempontból a szocialista államok közös po­litikájának köszönhető. Ha együttesen és összeegyeztetve lépünk fel, újabb ösztönzést, új erőt és dinamizmust köl­csönözhetünk ennek a folya­matnak. Ennek érdekében Az 1956-os ellenforradalom áldozatairól szerdán kegye­lettel emlékeztek meg a fő­városban. Koszorúzási ün­nepséget tartottak a Köztár­saság téren, a budapesti párt­székház védelmében eleset­tek emléktáblájánál. A Bu­dapesti Pártbizottság nevé­ben Moróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára, Király Andrásáé titkár, valamint Zathureczky Tibor, a Buda­pesti Pártbizottság apparátu­sa pártvezetőségének titkára rótta le kegyeletét. Az emlék­táblánál elhelyezték a meg­emlékezés virágait a pártház védelmében részt vett harco­sok, a mártírok hozzátartozói, valamint a pártházban egy­koron bent tartózkodottak. A kegyelet virágaival borították el a márványtáblát a főváros (Folytatás az 1. oldalról) Veress Péter, az MSZMP KB tagja, külkereskedelmi miniszter Haidar Abu Bakr al-Attassal és Jassin Saed Nomannal folytatott eszme­cseréjén hazánk és a népi Je­men kereskedelmi kapcsola­tainak fejlesztéséről tárgyalt. Ernesto Ottone Fernandez, a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség elnöke szerdán átnyújtotta Ali Nasszer Mo­fontos, hogy tovább fejlesz- szük az államok közötti haté­kony kapcsolatokat, erősít­sük a párbeszédet a reálisan gondolkodó államférfiakkal, a különböző politikai áramla­tokkal, amelyek készek a jobb jövő érdekében csele­kedni. Leonyid Brezsnyev végeze­tül meggyőződését fejezte ki, hogy a tanácskozás hozzáse­gíti a testvérpártokat a nem­zetközi síkon történő akciók jobb összehangolásához, elő­mozdítja közös eszmei-elmé­leti munkájukat, a marxiz­mus—lenini zmus tekintélyé­nek további növekedését. A tanácskozás résztvevői nagyra értékelték a Leonyid Brezsnyev által kifejtett el­képzeléseket. A találkozó szívélyes, ba­ráti légkörben folyt le. párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői is. A Mező Imre úti temető­ben a Munkásmozgalmi pan­teonnál nyugvó halottak sír­jánál, valamint az 1956-os el­lenforradalom elleni harc hő­si halottainak ugyancsak a Mező Imre úti temetőben levő emlékművénél is koszorúzási ünnepséget rendeztek. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Bu­dapesti Bizottsága nevében Maróthy László és Nemes De­zső, az MSZMP KB Párttör­téneti Intézetének igazgatója; a Fővárosi Tanács képvisele­tében Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Cse- hik Ferencné elnökhelyettes és Bornemissza Sándor, az MSZMP fővárosi tanácsi bi­zottságának első titkára ko­szorúzott. • hamednek a DÍVSZ antiim- perialista szolidaritásért ki­tüntetését és díszoklevelét az imperializmus, a gyarmatosí­tás és új gyarmatosítás ellen, a békéért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért és a demokratikus ifjúsági világ- i mozgalom egységének erősí- I téséért kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréséül. Jelen volt Barabás Miklós, a DÍVSZ főtitkára. A Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kom­munista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Laoszi Forradalmi Néppárt, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkás­párt, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt, a Német Szo­cialista Egységpárt, a Szov­jetunió Kommunista Pártja és a Vietnami Kommunista Párt képviselői, akik részt vettek a szocialista országok kommunista és munkáspárt­jai központi bizottsági titká­rainak tanácskozásán, meg­ütközéssel állapítják meg, hogy az Egyesült Államok ismét fenyegeti a Kubai Köztársaságot. Washington ezt azzal a koholt váddal indokolja, hogy Kuba „be­avatkozik” Nicaragua és Sal­vador belügyeibe. A kubai kormány hivatalos nyilatko­zatban leplezte le az ameri­kai titkosszolgálatnak ezt a koholmányát és felszólította az Egyesült Államok kor­mányát, hogy tárja a világ közvéleménye elé az állító­lag rendelkezésére álló „bi­zony itékokat”. Amint az várható volt, az Egyesült Államok nem tudta bizonyí­tani a bizonyíthatatlant. En­nek ellenére fenyegető han­gon adta tudtára a világ­nak, hogy valamiféle „bün­tető akciót” helyez kilátásba Kubával szemben. Az amerikai kormánynak ezek a lépései nyilvánvaló kísérletek arra, hogy tuda­tosan növelje a feszültséget ebben a térségben, nyomást gyakoroljon a független ál­lamokra, előkészítse a ta­lajt a Kubai Köztársaság el­leni agresszív cselekmények­re. Az Egyesült Államok kor­mányának számolnia kell az ilyen és hasonló akciók ve­szélyes következményeivel. A Kubai Köztársaság a szocia­lista államok közösségének tagja. Nagy nemzetközi te­kintélynek örvend, s ezt az­zal a következetes politiká­val érte el, amellyel védel­mezi a békét, síkraszáll azért, hogy valamennyi nép élvez­hesse a szabad és méltó élet­hez való jogát. Valamennyi haladó és bé­keszerető erő, az amerikai imperializmus új provoká­ciójának veszélyét látva, emelje fel szavát Kuba füg­getlenségének és szuvereni­tásának védelmében. A Ku­ba ellen irányúló és a béke ügyét veszélyeztető fenyege­téseknek haladéktalanul vé­get kell vetni! EL A KEZEKKEL KU­BÁTÓL! Ksszorúzások az 1956-os ÉiMalui ÉtóioÉ wim\m Szakszervezeti Lottónyeremények aktivisták jutalnazssa Társadalmi aktívákat ju­talmazó ünnepséget tartottak tegnap a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának székházában a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 64. évfordulója alkalmából. Szűcs Ferencné, az SZMT megyei titkára nyitotta meg az ünnepséget, köszöntötte a párt-, állami és társadalmi szervek képviselőit, közöttük Űj helyi Tibort, a megyei pártbizottság titkárát. Ezt követően Szeghő István, a megyei elnökség tagja tar­tott ünnepi megemlékezést. Az ünnepségen harminckét társadalmi aktívát jutalmaz­tak, akinek Tóth József, a Szakszervezetek megyei Ta­nácsának vezető titkára adta át a jutalmakat. A megemlékezés az Inler- nacionáléval zárult. Gyorslista az 1981. november 3- án megtartott október havi lottó Jutalomsorsolásról, melyen a ál. heti szelvények vettek részt. A gyorsbatában az alábbi rövidíté­seket használtuk: A Vásárlási utalv. (1 000 Ft) B Lada • 1200 tip, személygépko­csira utalvány C Polski FIAT I2flp tip. személy­gépkocsira utalvány D Trabant Lim. Speciál tip. sze­mélygépkocsira utalvány E Videoton hí-Ii-torony (35 900 Ft) F Automata mosógép (13 noo Ft) G Szerencseutalv. (30 000 Ft) H Színes televízió (30 000 Ft) I Iparcikkutalv. (25 000 Ft) J Otthon lakberendezési utalv. K Zenesarok-utalv. (20 000 Ft) L Televízió (10 000 Ft) M Vásárlási utalv. (10 OOÖ Ft) N Vásárlási utalv. (8 000 Ft) O Vásárlási Utalv. (7 000 Ft) P Vásárlási utalv. (5 000 Ft) R Vásárlási utalv. (4 000 Ft) S Vásárlási utalv. (3 ooo Ft) T Vásárlási utalv. (2 ooo Ft) A nyertes szelvényeket 1981. no­vember 25-ig kell a totó-lottó ki- rendeltségek'. az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V.. Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sor­solás után készült, az esetlege* nyomdai hibákért felelősséget (25 i 000 Ft) nem vállalunk. 5 368 961 M G 648 642 R 5 907 215 P 65 067 662 T 65 305 127 P 5 379 515 O 6 653 919 S 5 912 492 G 65 072 939 H 65 310 404 I 5 304 792 P 6 660 196 R 5 917 769 M 65 088 770 1 65 315 681 T 5 390 069 o 8 664 473 S 5 923 046 R 65 099 324 O 65 331 512 R 5 395 346 R 5 675 027 M 5 933 600 R 65 104 601 M 65 336 789 T 5 400 623 G 6 G80 304 M 5 038 877 S 65 109 878 N 65 342 066 T 5 405 900 i M 5 685 581 M 5 944 154 T 65 115 105 T 65 347 343 O 5 4 10 454 R 5 706 689 G 5 949 431 P 65 120 432 M 65 357 897 P 5 421 731 L 5 711 966 M 5 954 708 G 65 125 709 J 65 373 728 N 5 432 285 R 5 717 243 N 5 959 985 H 65 130 986 S 65 379 005 N 5 437 562 J 5 722 520 O 5 965 262 F 65 141 540 T . 65 384 282 IC 5 448 116 M 5 748 905 P 5 970 539 H 65 146 817 P 65 394 836 R 5 453 393 R 5 754 182 M 5 975 816 P 65 162 648 O 65 400 113 U 5 458 670 S 5 759 459 M 5 981 093 T 65 167 925 J 65 421 221 P 5 474 501 L 5 764 736 M 5 980 370 T 65 173 202 O 65 437 052 H 5 479 778 O 5 770 013 M 5 901 647 1 65 194 310 P 65 442 329 G 5 485 055 K 5 775 290 S 44 730 104 H 65 204 864 M 65 447 606 O 5 490 332 R 5 780 567 P 44 735 381 P 65 210 141 O 65 452 083 P 5 495 609 I 5 812 229 K 44 740 658 T 65 215 418 F 65 458 160 J 5 500 886 S & 817 506 T 44 751 212 T 63 220 695 M 65 479 268 F 5 506 163 N 5 828 060 E 44 935 907 T 65 225 972 O 65 484 545 H 5 511 440 T 8 833 337 H 44 946 461 F 65 236 526 P 05 489 822 G 5 516 717 T 5 849 168 F 55 727 372 T 05 241 803 E 65 495 099 M 5 532 848 T 5 854 445 FI 55 732 649 H 65 247 080 L 05 500 376 O 5 537 825 S 5 859 722 F 55 748 480 P 65 257 634 R 65 505 653 R 5 548 379 K 5 870 276 L 55 753 757 T 65 262 911 T ' 05 510 93C T 5 590 595 T 5 875 553 O 65 004 338 T 65 268 188 T 65 553 146 P 5 601 14!) T 5 lum 830 O 65 025 446 K 65 273 465 K 05 058 423 J 5 600 426 L 5 886 107 R 65 030 723 P 65 278 742 O 65 568 977 N 5 627 534 R 5 80! 384 T 65 036 000 H 65 284 019 I» 5 638 088 O 5 896 661 P 65 051 831 R 65 289 296 P 05 574 254 N 5 643 3C5 P 5 901 038 K 65 057 108 O 65 29U 850 U 65 579 531 M

Next

/
Thumbnails
Contents