Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-28 / 279. szám
yriAG PROLETÁRJAI, EGYESOUETEKl MSZMP BORSOO-ABAÜJ /FMPt.PN MFGVE1 BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI! évfolyam, 279. szám Ara- 1.40 F» Szombat. 1981. november 28. Hazánkba érkezett Szpfrosz KSpriana Megkezdődtek a magyar — ciprusi hivatalos tárgyalások Losonczi Pálnak, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására pénteken — felesége társaságában — hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke. A Ciprusi Köztársaság elnökének és kíséretének fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Losonczi Pál és felesége. Rövid, szívélyes üdvözlés után a ciprusi államfő a magyar vezetők társaságában gépkocsiba szállt, majd díszmotorosok kíséretében az ünnepélyes fogadtatás színhelyére, a Kossuth Lajos térre hajtatott. A ciprusi és magyar zászlókkal feldíszített Országház előtti téren felsorakozott a Magyar Néphadsereg dísz- zászlóalja. Az ünnepélyes fogadtatáson megjelent Losonczi Pál és felesége. Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Péter 1 János, az országgyűlés alel- nöke, Katona Imre, az El- ! nöki Tanács titkára, az El- ! nöki Tanács, a kormány több I tagja, politikai, gazdasági, kulturális életünk számos I más vezető személyisége. Az ünnepélyes fogadtatáson ott voltak a budapesti diplomá- [ ciai képviseletek vezetői. I Szpirosz Kiprianu és kísé- i relének megérkezésekor kürtszó harsant a téren, majd a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett a magas rangú vendégnek. Felcsendült a ciprusi és a magyar himnusz, majd Szpirosz Kiprianu Losonczi Pál társaságában ellépett a díszzászlóalj előtt. Üttörők virágcsokrokat nyújtottak át a Ciprusi Köztársaság elnökének és feleségének. Ezután a vendéglátók és a vendégek kölcsönösen bemutatták egymásnak a Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság közéleti Vezetőit. Szpirosz Kiprianu üdvözölte a fogadtatására megjelent diplomáciai vezetőket. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai díszzászlóalj díszmenetével zárult. A vendégek ezután gépkocsikba szálltak, s a magyar vezetők társaságában szállásukra hajtattak. Szpirosz Kiprianu és kísérete délután a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Farkas Mihály vezérőrnagy, budapesti helyőrségparancsnok. A koszorúzást követően az Országház Munkácsy-termé- ben megkezdődtek a magyar —ciprusi hivatalos tárgyalások. Losonczi Pál vezette a magyar tárgyalócsoportot, amelynek tagjai voltak Púja Frigyes külügyminiszter, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és Dobos István, hazánk nicosiai nagykövete. A Szpirosz Kiprianu vezette ciprusi tárgyaló delegáció tagja volt Nikosz A. Rolandisz külügyminiszter, Georgiosz Pelagiasz, a kül- ügyminisztériu. főigazgatója, Harisz Vovidisz, az elnöki iroda igazgatója és Angelosz M. Angelidesz, a Ciprusi Köztársaság Budapestié akkreditált nagykövete. A felek áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását, a gazdasági, műszaki és ipari együttműködés eredményeit, fejlesztésének további lehetőségeit. Véleményt cseréltek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel a világbékét fenyegető fegyverkezési verseny megfékezésére, a népek közötti barátság és megértés szellemének erősítésére, és szót váltottak a ciprusi kérdésről. Szpirosz Kiprianut, a Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság gyümölcsöző együttműködésének fejlesztésében, valamint a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításában szerzett kimagasló érdemei elismeréseként a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített Zászlórendjével tüntette ki az Elnöki Tanács. A kitüntetést Losonczi Pál, az Országház Nándorfehérvári termében nyújtotta át a Ciprusi Köztársaság elnökének. A kitüntetés átadásánál jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, s a magyar és a ciprusi tárgyaló delegációk tagjai. Losonczi Pál és felesége péntek este Budapesten díszvacsorát adott Szpirosz Kiprianu és felesége tiszteletére az Országház Vadász-termében. A díszvacsorán, amelyen részt vett Lázár György, továbbá állami, politikai életünk számos más vezető személyisége, s ott voltak a ciprusi elnök kíséretének tagjai, a két államfő pohárköszöntőt mondott: , Losonczi Pál kifejezte azt a meggyőződését, hogy a budapesti tárgyalások jelentősen hozzájárulnak a magyar— ciprusi kapcsolatok erősítéséhez, a két ország barátságának elmélyítéséhez, kölcsönösen előnyös együttműködésünk fejlesztéséhez. Kifejtette: nagyra értékelünk minden olyan erőfeszítést, amely a (Folytatás a 2. oldalon) A gépjavító műhelyben I? A mezőgazdasági gépek karbantartásának, javításának van itt az ideje. „Nagyüzem" van a mezőkövesdi Matyó Tsz gépjavító műhelyében is. Képünkön: Radványi Márton hegesztő egy IFA- tipusú gépkocsi javításán dolgozik. Haitik az áj kieste! adótornyot Tegnap délután Kékestetőn ünnepélyesen átadták és üzembe helyezték az új televízió- és rádiótornyot, amelynek segítségével Ózdtől Szentesig javul a tv 1-es műsorának vételi lehetősége és újabb országrészek kapcsolódhatnak be a 2-es műsor vételébe, az URH hullámsávon sugárzott három rádióprogram hallgatásába. Az ünnepségen részt vett Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője, Pullai Árpád közlekedési és postaügyi miniszter; ott voltak a beruházásban, az építkezésben és szerelésben közreműködő vállalatok képviselői. Tóth Illés posta-vezérigazgató beszédében egyebek között elmondotta, hogy a 176 méter magas új adótoronyba a legkorszerűbb külföldi és belföldi berendezéseket szerelték be. Az itt dolgozók munkájukkal hozzájárulnak a nemzetközi televíziós műsorcseréhez, innen látják el programmal a tokaji és miskolci átjátszó állomásokat, és feladatuk lesz a sokcsatornás, mikrohullámú helyközi és nemzetközi telefonbeszélgetések átvitele. Az új létesítmény tulajdonképpen rekonstrukció jelleggel készült el. Kékestetőn az első toronyépület 1953-ban létesült, a televízió műsorszórást 1960-ban kezdték meg. A hírközlés iránti igények növekedése, a második televíziós műsor adóhálózatának megteremtése után azonban az épületek már szűknek bizonyultak. A rekonstrukciós munkák minden esetben műszaki fejlődést is eredményeztek — s ennek szép példája a kékestetői építkezés. — Az új adóállomásra 1977-ben — hallottuk Tóth Illést — 290 millió forintot szántunk. Az építők és a beruházók ‘ munkáját dicséri, hogy ettől mintegy 11 százalékkal kevesebbe került a határidőre átadott új létesítmény. Az építőknek rendkívül nehéz körülmények között kellett eleget tenniük feladatuknak. A működő berendezések közelében 2600 köbméternyi sziklát volt szükséges robbantással eltávolítani, s ismertek azok a mostoha időjárási viszonyok is, amelyek az ország legmagasabb pontján levő munkahely klímáját meghatározzák. As Uvaterv tervei alapján a generálkivitelező, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat szakemberei, a Közúti Gépellátó Vállalat és a BHG dolgozói kiemelkedően jó minőségben végezték el feladatukat — úgy, hogy a berendezések már az építkezés alatt is működtek, hiszen a kékesi adók segítségével közvetítették hazánkból az elmúlt évben a moszkvai olimpiát. Az új adón az 1-es televízió műsort a 8-as csatornán; a 2-est pedig a 36-os csatornán lehet tegnaptól venni. Javulnak a vételi lehetőségek az eddig ellátatlan területeken, zárt völgyekben, s az adás minőségének javulását elsősorban megyénk déli körzeteiben várhatják majd a televíziónézők és rádióhallgatók. Nő a család felelőssége 1 ipruti- is ifpstpéieta ielpléri Aktívaértekezlet Miskolcon A gyermek- és ifjúságvédelmi munka időszerű kérdéseiről és fejlesztésének feladatairól tartottak aktíva- értekezletet tegnap, november 27-én, délelőtt Miskolcon, a pártszékházban. Az aktívaértekezleten, amelyen a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek, a járási-városi pártbizottságok tisztségviselői vettek részt, dr. Kovács László, a Miskolc városi Pártbizottság titkára köszöntötte a résztvevőket, s a téma fontosságát kiemelve elmondotta, hogy c tanácskozás is része annak a folyamatnak. amely az ifjúság- politikai határozatot, annak végrehajtását, egy-egy konkrét témát körüljárva vizsgálja. A gyermek- és ifjúság- védelem az elmúlt időszakban a közérdeklődés előterébe került, s különösen azzá vált, amióta az MSZMP Politikai Bizottsága is tárgyalta a témát. S jóllehet, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka megszervezése, továbbfejlesztése állami feladat, a gondok felszámolását a politika eszközeivel is segíteni kell. Nemes Péter, az MSZMP KB munkatársa tartott vitaindító előadást a tegnapi akiívaérlekezleten. Előadásában abból indult ki, hogy a közvélemény figyelme hangsúlyozottan fordult a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek felé. A csavargás, a fiatalok körében is fellelhető alkoholizálás, az úgynevezett csövesjelenség, a bűnözés érthetően foglalkoztatja a társadalmat. Olykor egészen szélsőséges vélemények fogalmazódnak meg az okokról is és a hatásról is. A gyermek- és ifjúságvédelem intézményrendszere hazánkban kiépített. A tapasztalatok szerint ezt a hazai rendszert külföldön is jónak ítélik meg. Ami azonban nem jelenti, hogy nincsenek gondjaink. A veszélyeztetettség körülményei, kiváltó okai kétségtelenül alapvetően megváltoztak. A szocialista társadalomban megszűntek a veszélyeztetettségnek olyan korábbi ismérvei, mint a nyomor, az éhezés. És az is kétségtelen, hogy a veszélyeztetettség köre mai gyakorlatunkban sokkal szélesebb, mint bármikor korábban volt. Többek között ennek ig tudható be, hogy számszerűleg több veszélyeztetett környezetben élő gyermeket és fiatalt tartunk számon. A gyámhatóságoknál és az iskolákban mintegy 100 ezer gyermek van „nyilvántartásban”, arányuk azonban ennél lényegesen magasabb, körülbelül 300 ezerre tehető. Az előadó szóit arról, hogy kiket tekinthetünk ,ma veszélyeztetett környezetben élőnek, kik a hátrányos helyzetűek. Ennek kapcsán fogalmazta meg a család növekvő és egyre jobban kihangsúlyozott felelősségét. A gyermek- és ifjúságvédelmi munkában — s ez a XIT. kongresszus határozatában is megfogalmazódott, változatlanul nagy felelősség hárul az iskolára. De a gyermek- és ifjúságvédelmi munka hatékonyságának fokozása csak a család felelősség- érzetének erősítésével érhető el. Éppen ezért a családgondozásban szükséges előbbre lépni. A jelenlegi gyermek- és ifjúságvédelmi intézményrendszer jobb koordinációja is feltétlenül szükséges. A megváltozott viszonyok között, különösen a városokban. ahol tömegesen épülnek a lakások, és igen nagy a mobilitás, maga a veszélyeztetett . környezetben élő gyermek felderítése is meglehetősen nehézkes. Ezenkívül sok esetben az intézményrendszer egymással párhuzamosan működik. Az intézményrendszer maga alapvetően ellátja feladatát. A felderítés, a megelőzés, a gondozás és utógondozás rendszere kiépült. Finomítani szükséges azonban a csaló, dók anyagi támogatásának rendszerét, elsősorban ott és azoknál a családoknál, ahol önhibájukon kívül okoz gondot a gyermekek nevelése Másrészt a már említett családgondozás tökéletesítésével. a szülői felelösségrevo- nást is következetesebben kell érvényesíteni. (Folytatás a 4. oldalon) Képünkön: a kékestetői új adótorony
