Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-21 / 273. szám

1981. november 21., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Szombatok — szatyrok nélkül Az ötnapos munkahét be­vezetésével meg több idő jut majd a pihenésre, ki- kapcsolódásra mint eddig. Annak viszont, hogy a hét két utolsó napját a magunk szabta keretek között tölt- hessük el, ára van. Nem ke­vesebb, mint az, hogy öt na­pon át úgy keli majd helyt­állni a munkahelyeken hogy az fedezetet nyújtson a megérdemelt pihenéshez. Több kollektíva eredményei igazolják máris, hogy öt nap is elegendő a korábban hat napot igénylő munka elvég­zéséhez. Mégis több helyen olyan nehezen születnek meg a közösség érdekeit és a vál­lalati célokat jól mérlegelő megoldások, hogy az ember­nek az az érzése támad, ne­hezebbnek érzik a munka szervezésével járó gondokat, mint amekkora a szabad szombatok nyeresége lesz. Meg aztán nem is jut mindenkinek minden hét végén szabad szombat, hi­szen az egészségügy, a köz­lekedés, a vendéglátás, hogy csak néhányat említsünk, a hét egyetlen napján sem könnyíthet a szolgálatán. Egy kis okoskodással úgy is mondhatnánk, ahhoz, .hogy a szabad szombatjukat, a pi­henésre, kikapcsolódásra szánt hétvégét ezrek és ez­rek elképzelésüknek megfe­lelően tölthessék, ahhoz ez­reknek és ezreknek azokon a napokon is dolgozniuk kell. Mit érne a két szabadnap­ra nőtt hétvége, ha zárva lenne a Vidám Park. a ven­déglátóhelyek, a múzeumok, a mozik kapui, ha kevesebb villamos, autóbusz ég vonat járna? Nem elképzelhetetlen, hogy az ötnapos munkahét a felsorolt helyeken az ed­diginél is nagyobb forgal­mat jelent majd, hogy még többen kerekednek fel, hogy országjáró útra induljanak, hiszen a két nap nagyobb távolságok bejárását teszi le­hetővé. A turista pedig, ha vonattal, autóbusszal, vagy személykocsival érkezik, el­várja, keresi majd a meg­szokott szolgáltatásokat. Aligha akad olyan fontos témájúk ezekben a hetekben a kereskedelmi dolgozóknak, mint az ötnapos munkahét­re való berendezkedés sok- szálú. minden kérdésre vá­laszt követelő gondja. Nem kaphatja meg mindenki szombaton az öt nap után járó pihenőnapját, mint ahogy a szolgáltatást végzők körében is, a hét más nap­jait kell majd elfogadni. A megszokáson túl kétség­telen szerepe van a megoldás nehezebb megtalálásában annak is. hogy a hét végi napoknak nagyobb rangjuk van, mintha a szombati égen másként sütne a nap. (Pe­dig. de sok hétvégét mo­sott el tavaszi, nyári zá­por, őszi eső, amire aztán derűs hétfő és kedd követ­kezett.) Egy gyors felmérés, ame­lyik mostani szabad szom­batjaink eltöltését vizsgálná, vajon milyen képet adna, mennyire győzne meg ben­nünket arról, hogy a hét utolsó munkanapját, amikor nem kell bemenni a munka­helyre, mennyire hasznosan töltjük el? Szűkebb körben való tájékozódás arról árul­kodik, hogy ezen a napon tovább maradunk ágyban, kicsit kárpótlást veszünk magunknak a hét többi nap­jainak koránkeléseiért. Az­tán fogjuk a szatyrunkat és lesétálunk a boltba, ahol ko­sárra várunk, tolakodunk kenyérért, tejért, húsért, zöldségért, sorbaállunk a csemegeáruknál, az üveg- visszaváltónál. Nincs szom­bat. vagy szabad szombat szatyrok cipelése nélkül? Az élelmiszeripar megpró­bál mentesíteni bennünket a hét végi, nagy bevásárlások­tól. A tartós tej mellett lesz féltartós tej, az ígéretek szerint emelik egyes élelmi­szerek eltarthatósági idejét. Nem úgy, hogy a címkékből nyomatnak újat, hanem a tennék minőségén változtat­nak. Olyannyira, hogy alig marad, vagy nem is marad már termék, amit feltétlen és mindenáron csak a szom­bati napon érdemes meg­venni. Márpedig, ha ez így lesz. szerdától péntekig szé­pen hazavihetünk mindent, legfeljebb a legutolsó napra hagyjuk a kenyér, a felvá­gott, a tej beszerzését. Az­tán jöhet a hét vége, a hét két pihenőnapjával szaty- rozás nélkül. Mert úgy is lehet. Nem megy ez egyik nap­ról a másikra, de hát sok év eltelte után emlékezzünk csak. milyen makacs ellen­állásba ütközött, amikor az élelmiszer-kereskedelem dol­gozói szabad vasárnapot sze­retlek volna maguknak! Ma, ha vasárnap kinyitna egy ilyen üzlet, legfeljebb néze- lődők mennének be, a va­sárnapi vásárlást egyszerűen elfelejtettük. Csak pár év és lehet, hogy a szombatival is így leszünk majd? Ha igen, ne sajnáljuk, hiszen ezzel nemcsak a kereskedő nyer egy napot, hanem a vásár­ló is. Talán nincs messze, hogy a kérésre, „szaladj le a boltba kenyérért”, azt mondhatjuk: most, amikor szombat van? Nagy József Százéves ■ i i i | Született 1881-ben. no- i vember 22-én. Százéves. I Regula Károlynál száza­• dik születésnapján köszön- J tötték Edeléryben. A ked- i vés szavú, idős néni sokkal ! fiataiabbnak látszik korá- i nál: ki hinné, hogy fia J nyolcvanéves, aki éppúgy a i köszöntők sorában állt. J mint a község vezetői fia- ■ taliai, mindenki aki isme- J rí és szereti. i Nem volt könnyű élete. J Kétszer maradt özvegyen, i három gyermeke közül ket- | tőt eltemetett. Pedagógus i fia. aki most Miskolcon él, [ hetente többször is meglá- « tnssíja Nem egyedüli láto- [ gatója. a szociális gondozó- I nő ellátja és gondoskodik • róla a körzeti ápolónő is. [ Együtt örülnek a néni jó t egészségének gyógyszerezés i nélküli jó állapotának. | „Nem baj gyermekem, i majd elmúlik magától” [ mondja, ha álmatlansággal i küzd. Gondoskodik magáról, [ jóízű ételeket főz naponta, | háziasszony. Szereti ottho- ■ nát. még kedves fiához sem J kíván költözni, inkább ha- • zavárja. Most. hogy száz- [ éves. megkérdezték tőle: i boldog-e ennek a szén kői;- [ nak az ünnepén? „Mindig i elégedett voltam a sorsom- [ mai most is az vagyok ...” t Az edelényiek a község ' vezetői, a szakmaközi bi- | zottság és a társadalmi i szervek képviselői, a fiata- ] lók. a gyerekek, szeretettel i köszöntötték Regula nénit, ] századik születésnapján. i i Baráth Béláné J körzeti ápolónő i i i áz a régi oortákon Ha egy faluban éven- © te három új ház épül, és ugyanennyinek az építésébe kezdenek bele, mindenképp jó hír. Mint például Alsóbereckiben. Idén a községben épült három ház, lakói eljárnak dolgozni a közeli Sátoralja­újhelybe. Elköltözni nem akarnak, nem bírják a vá­rosi lakásokat a szabadabb úgymond’ falusi élethez vannak szokva és ha lehet, nem is változtatnak rajta. A régi portán, összefogva a nagyszülőkkel, szülőkkel építik együtt a házakat, új­fajta tervek szerint, egyre kevesebb sátortetősét Di­vatosabb most a több szin­tes; praktikusabb. Alsóberecki januártól vá­ros környéki település ran­got kap. Egyre több előny­nyel rendelkezik az ide te­lepülni vágyóknak, a falu óslakói gyermekeinek. A nyolcszáz lelkes falu kicsi is. meg nem is. Az árvizei; miatt egyelőre nem megol­dott az ivóvíz-ellátása, vi­szont megoldott a gyerekek iskoláztatása, továbbtanu­lása, ez utóbbi már Sátor­aljaújhelyen. Változik a falu. Barna Jánoséi; portáján új, kétszintes ház falai áll­nak, már tető alatt. Amíg elkészül, addig a maradék szoba, a kiskonyha áll a család rendelkezésére. Hét­közben elhagyottnak tűnik az építkezés, hét végén vi­szont összefog a család és a barátok, ki-ki szakmájá­nak és képességének megfe­lelően veszi ki a részét az építkezésből. A fiatalok a szabó ktsz-ben dolgoznak, a két gyerekre a nagyszülők vigyáznak idehaza. Magánerős építkezés. Űj házsorok szaporodnak a községben. A három, épí­tés alatt levő házat még idén befejezik. (köpöczi—fojtán) Barnáék közösen építenek szintes házat Uj házsorok szaporodnak Alsóbereckiben Könnyűszerkezetes családi ház ni Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát közös vállalata, az Agrokomplex kooperációs vállalkozási iroda közli, hogy a jövő évtől egyéni építtetői; is megrendelhetik otthonukat könnyűszerkezetes panelele- mekből. Az igényeket Buda­pesten a XIV., Ungvár utca 66. szám alatt jelenthetik be. Az építtetők sorházak, családi házak, ikerházak és átriurn- házak tetőterét is hasznosító típustervei között válogathat­nak. Lakásukat félkész — a későbbiekben tovább bővíthe­tő formában — vagy teljesen kész állapotban vehetik át, Az év minden szakában a szaksajtóban, napilapokban is sok szó esik a növényvédő szerel; helyes, a környezetet kímélő használatáról, annál is inkább, mert szakszerűt­lenség következtében bár­melyik szer igen veszélyes eszközzé válhat a kiskerttu- lajdonos kezében — állapít­ja meg a növényvédő szerek általános tudnivalói között a MÉM növényvédelmi és ag­rokémiai központja. A rosszul tájékozott ember kétféle mó­don reagál az újdonságokra: vagy indokolatlanul nagyon tél az újtól, vagy pedig egy­szerűen lebecsüli. Mindkét magatartás rendkívül veszé­lyes, ha a kiskertben alkal­Az idén alakult angora gazdasági társulás taggazda- ságai már több mint 30 ezer nyulat tartanak. Az angóra- gyapjú exportjából 15—16 millió forint értékű bevételük volt. A társulást az ISV (ipar­szerű hústermelést szervező közös vállalat) vezetésével 11 taggazdaság, főként mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek hívták életre az NSZK- beli tenvésztő partnertől át­vett 3000 tenyész angóran.vúl elszaporitására, és a különle­négyzetméterenként átlago­san 9500 forintért. A könnyűszerkezetes csa­ládi házak előnye, hogy rend­kívül rövid idő, mindössze 2 —3 hét alatt felállíthatók, mivel az elemekbe előre be­építik a víz- és villanyveze­tékek az ajtókat, ablakokat, A modulx-endszerű elemek a hagyományos vakolás he­lyett már a gyárban kívül­ijeiül műanyag bevonatot kapnak. Nagyon jó a falak hőszigetelése, a hagyományo­san épített házakhoz viszo­nyítva mintegy 40 százalék­kal kevesebb energiával megoldható a fűtésük. mázott növényvédő szerekről van szó. A nagy hatékonysá­gú rovar-, gomba- és gyom­irtó szerek nem kellő és kö­rültekintő felhasználás, al­kalmazás esetén beláthatat • lan károkat, sőt pusztítást okozhatnak az emberi szer­vezetben közvetlenül a fo­gyasztott termék útján és a tágabb környezetet is meg­fertőzhetik. Ezért fontos fel­hívni a kiskerttulajdonosok figyelmét az. előírt óvó rend­szabályok szigorú betartásá­ra, s arra. hogy használjál; ki a téli hónapokat ismereteik bővítésére, a növényvédelem­mel foglalkozó szakkönyvel; ges gyapjú termelésére. A nyálakról lenyírt bundát az NSZK-beli cég visszavásárol­ja. Az angóragyapjú ugyanis értékes textilipari alapanyag­gá lépett elő. Az angóranyúl tartására a tagol; többsége használaton kívüli istállókban, elörege­dett magtárakban rendezke­dett be. Ilyen épületben ala­kították ki a Tolna megyei Regülyön a világ egyik leg­nagyobb angóratörzstenyé- szelét. Alig van olyan értekezlet, tanácskozás a mezőgazda­ságban dolgozók körében, ahol ne kerülne szóba a traktorosok problémája. Gyakran megbetegszenek, idő előtt le kell venni őket a gépről, s a termelőszövetke­zeten lseiül más munkát kell biztosítani részükre. Ez utób­bi humánus dolog, csakhogy keresetcsökkenéssel jár, s éppen azokban az években, amikor már a nyugdíj szem­pontjából nem mindegy, hogy milyen a jövedelem. Mit lehet tenni a traktoro­sok érdekében? Ez a kérdés foglalkoztatta a megyei TESZÖV-öt is. El­határozták, hogy első lépés­ként felmérik a traktorosok tényleges egészségügyi álla­potát. Hatalmas feladat, hi­szen a megyében mintegy háromezer emberről van szó. A termelőszövetkezetek­nél nincs üzemorvosi háló­zat, a körzeti orvosoknak pedig nincs megfelelő tech­nikai felszerelésük ahhoz, hogy ilyen fontos szűrővizs­gálatot el tudjanak végezni. A megyei tanács egészség- ügyi osztályának közremű­ködésével megtalálták a megoldást. Szocialista szer­ződés jött létre a TESZÖV és a megyei tanács Egyesí­tett Tüdőkórház Gondozóin­tézete között. Az intézet vál­lalta a megye termelőszövet­kezeteiben dolgozó traktoro­sok és nehézgépkezelők idő­szakos. komplex orvosi vizs­gálatát. A vizsgálatokat a nyár kö­zepén elkezdték. Dr. Boross Géza főorvos vezetésével lét­rejött egy teám. amelynek több szakorvos és egészség- ügyi szakdolgozó a tagja. Hetenként három alkalom­mal tíz-tíz dolgozót vizsgál­nak meg. Ezeket úgy ren­deli be a TESZÖV. hogy a termelőmunkában ne legyen fennakadás. A vizsgálatra ke­rülők sorát az idősebb kor­osztály nyitotta meg. Talán ez az oka, hogy egyelőre elég rossz az általános kép. Sok a gerincmegbetegedés. Jó néhány cukorbeteget is ta­láltak, ezeket felvették az osztályra. Ugyancsak kiszűr­tek több magas vérnyomású traktorost. A vizsgált dolgozókról törzslapot állítanak ki. s a törzslapon szereplő adatokat az intézet belgyógyászati kór­lapban archiválja, másrészt a TESZÖV gyűjti és őrzi meg a törzslapokat. •Ez a munka több évre el fog húzódni, s a végeredmény sokféle következtetésre ad majd megbízható alapot. Pil­lanatnyilag csupán az a hasz­na, hogy feltárulnak a rej­tett betegségek. Meglepetést okozott az eddigiek során, hogy viszonylag, a vártnál kevesebb az emésztőszervi megbetegedés, alkoholizmus­ból adódó ártalom elvétve akadt. Ez utóbbi annak is kö­szönhető. hoev a gépre kerü­lésnél szigorúbb az alkalmas- sági előírások betartása, mint korábban. Ha végleges kép még nincs is, az már megnyug­vást jelenthet a traktorosok és nehézgépkezelők körében, hogy alaposan, s hatásosan foglalkoznak egészségüevi 'helyzetükkel. Az a jövő dol­ga lesz, hogy a végleges konk­lúzió után milyen szociális, munkajogi követelménveket lehet és kell támasztani. Az egészségügyi helvzetkéo felrajzolása csupán egy indí­tó lépés ahhoz, hogy a mező- gazdaságban dolgozók e ré­tegének a sorsával, helyze­tével az illetékes felsőbb ha­tóságok érdemben foglalkoz­zanak. Nagyon itt van már ennek az ideje, hiszen baj van az utánpótlással, egvre kevesebben jelentkeznek traktorosnak — a magasabb jövedelem ellenére is. Pénz­zel az egészségkárosodást nem lehet megváltani. A. L Kerlteratsk !aÉcsa#ia olvasására. Jól jövedelmez az anpragyaaiú

Next

/
Thumbnails
Contents