Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-03 / 258. szám

T981. november 3., kedd

ESZAK-MAGYARORSZAG 3

rezsarev interjúja az európai nukleáris leszerelésril

Moszkvában hétfőn közzétették annak az interjúnak a szövegét, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének. elnöke adott a Der Spiegel című nyugatnémet hetilapnak.

— A Szovjetunió semmilyen körülmények között sem alkalmaz nukleáris fegyvereket olyan országok ellen, amelyek lemondanak annak gyártásáról és területükön nem tárolnak nukleáris fegyvert. Készek vagyunk arra, hogy szerződéses formában adjunk erről biztosítékot kivétel nélkül minden országnak — mondotta a többi között.

Brezsnyev megállapította, hogy a világhelyzet ma nyugtalanító. Ezzel kapcsolatban aláhúzta, milyen félrevezető egyes nyugati stratégák és politikusok véleménye, amely szerint megengedhető valamiféle „korlátozott” nukleáris háború, és az ilyen háborúban győzelmet is lehet aratni. Ha egyszer a nukláris háború, akár Európában, akár máshol kirobban, elkerülhetetlenül és feltétlenül az egész világra kiterjed — hangoztatta. — Ilyen a háború logikája, ilyen a korszerű fegyverzet és a nemzetközi kapcsolatok jellege. Ezt világosan kell látni, meg kell érteni.

— Így hát azok, akik esetleg arra számítanak, hogy meggyújtják a nukleáris máglyát, és közben maguk félre húzódnak, ne tápláljanak illúziókat — jelentette ki Brezsnyev, majd így folytatta:

— Véleményünk szerint a leszerelésnek nincsen olyan területe, nincs olyan fegy- verfajta, amiről ne lehetne megállapodásra jutni. Az európai közepes hatótávolságú nukleáris eszközök problémáját is meg lehet oldani úgy, hogy az valamennyi európai nép érdekét, szolgálja, — meg lehet és meg is kell oldani. Ez azonban csak akkor sikerülhet, ha valamennyi fél közös feladatának tekinti a tartós béke megteremtését.

Brezsnyev elutasította a nyugati propaganda állításait arról, hogy Nyugat-Európát „szovjet veszély” fenyegeti és konkrét adatokat ismertetett az európai nukleáris erőviszonyokra vonatkozóan.

A fegyverzetek egyensúlya

— Ha számításba veszik a NATO közepes hatótávolságú alapvető rakéta- és légi szállítású nukleáris fegyverzetét. amely elérheti a Szovjetunió területén levő objektumokat a nyugat-európai országok és az azokat körülvevő tengeri övezet térségéből, vagyis a7 olyan eszközöket, amelyeknek hatótávolsága 1000 kilométer, vagy ennél több, de kisebb, mint az interkontinentális rakéták hatótávolsága, és összevetjük ezt a számot a Szovjetunió európai területén állomásozó, hasonló hatótávolságú megfelelő szovjet fegyverzettel, akkor jelenleg az ilyen fegyvereket illetően nagyjából egyenlőség áll fenn a NATO és a Szovjetunió között Európában. A NATO tagállamainak 986 ilyen hordozóeszköze van. Ezen belül az Egyesült Államoknak több mint 700 hordozóeszköze (F—111 FB—111, F—4 típusú repülőgépek, valamint az európai partok menti tengereken és óceánokon hajózó anyahajókon levő repülőgépek.) Ezen felül a, brit potenciál 64 ballisztikus rakétát és 55 bombázót jelent. Franciaországnak 144 hordozóeszköze (98 rakétája és 46 bombázója) van.

— A Szovjetunió hasonló fegyverzete 975 egységből áll. A helyzet nem változott meg

azután sem. hogy a Szovjetunió kiöregedő SS—4 és SS— 5 rakétáit a korszerűbb SS— 20 rakétával kezdte felváltani. Amikor egy új rakétát hadrendbe állítanak, egy vagy két régi rakétát leszerelünk és e rakétákat kilövőberendezésükkel együtt kiselejtezzük.

— Tény, hogy az SS—20 típusú rakéták három robbanófejjel szerelhetők fel. Ezek együttes hatóereje azonban kisebb, mint egyetlen réginek a robbanófeje. Következésképpen az elavult rakéták felváltása során nálunk csökkent a hordozóeszközök száma és egyidejűleg csökkent közepes hatótávolságú nukleáris potenciálunk összesített hatóereje.

— Egyébként a NATO közepes hatótávolságú eszközeit is folyamatosan korszerűsítik, növelik. Angliában például a Polaris típusú tengeralattjárókat korszerűsített, a jelenlegi három helyett hat robbanófejjel felszerelt ballisztikus raktétákkal látják el. Franciaországban tervbe vették hogy a földi és tengeri telepítésű, egy robbanófejű rakétákat hét robbanófejjel felszerelt rakétákkal váltják fel Növelik a francia rakétahordozó tengeralattjárók számát is.

— Ráadásul mindez akkor történik, amikor a NATO- nak máris másfélszeres fölénye van az egyetlen indítással célba juttatható nukleáris robbanótölteteket illetően, pedig ez rendkívül lényeges mutató.

— Ezek az említett adatok, amelyek a realitásokat tükrözik, egyértelműen bizonyítják, hogy mesterségesen kiagyalt a NATO propaganda- kampánya a Szovjetunió „tűrhetetlen fölényéről” a közepes hatótávolságú fegyverek terén, „a pótfegyverkezés feltétlen szükségességéről”. Ha már erről van szó, akkor éppenséggel inkább a Szovjetunió vethetné fel a pótfegyverkezés kérdését.

— Ha Nyugat-Európában további 600 amerikai rakétát helyeznének el, akkor a N<\- TO a hordozóeszközök terén másfélszeres, a nukleáris tölteteket illetően pedig mintegy kétszeres fölényhez jutna. Nem világos-e. hogy ebben az esetben komoly mértékben megsértenék a jelenlegi, minden tényezőt számításba véve nagyjából egyensúlyi helyzetet, hogy mindez komoly fenyegetést jelentene a Szovjetunió és szövetségesei biztonságának?

Felújítjuk a tárgyalásokat

— Most megállapodás jött létre az. Egyesült Államokkal arról, hogy felújítjuk a közepes halótávolságú nukleáris eszközökről folytatott tárgyalásokat. Ezek a tárgyalások a napokban kezdődnek meg Géniben. A Szovjetunió üdvözli ezt a megállapodást, éppúgy, mint ahogy üdvöz- lik azt más országok kormányai, az emberek milliói, akik azt akarják, hogy csökkenjen az új háború veszélye, csökkenjen a feszültség, tartós legyen a béke.

— Nem lehet azonban elhallgatni azt sem, hogy ahogy közelednek a tárgyalások, az amerikai fél részéről —mégpedig meglehetősen magas szinten — mind gyakrabban hangzanak el kijelentések arról, hogy az Egyesült Államokat „különleges megközelítés” illeti meg. Sajátságos előzetes feltételeket szabnak meg: isten mentsen attól, hogy hozzányúljunk az előretolt támaszponton levő amerikai nukleáris eszközökhöz,

semmiféle mérlegben se vegyük számításba az USA NATO-szövetségeseinek nukleáris fegyvereit, a tárgyalások körét szűkítsük le csupán a szovjet közepes hatótávolságú rakétákra, amelyeket le kellene szerelni, „cserében” azokért az amerikai rakétákért amelyeknek európai telepítését tervezik.

— Nehéz felfogni, miféle logikára épül ez az álláspont. Semmi esetre sincs köze sem az objektivitás- 'hoz, sem pedig a realizmushoz. Azok, akik az Egyesült Államokban ilyenfajta „javaslatokkal” állnak elő, nyilván egy pillanatra sem hiszik, hogy a Szovjetunió beleegyezhet ebbe. A mi helyünkben egyetlen olyan állam sem fogadná el mindezt, amely szeme előtt tartja népe biztonságát.

r

Uj rakéták telepítése

— Sokkal inkább valószínű, hogy az ilyen „javaslatok” szerzői nem akarnak tárgyalásokat, még kevésbé sikeres tárgyalásokat. Azt akarják, hogy a tárgyalások hiúsuljanak meg, és ezzel valamiféle üriigyhöz jussanak a kitervelt fegyverkezési verseny folytatásához, ahhoz, hogy Nyugat-Európát az új, a Szovjetunió ellen irányzott amerikai rakéták kilövőállásává változtassák. Ök már eleve előkészítik a tárgyalások zsákutcáját, hogy kijelenthessék: látjátok — úgymond — a Szovjetunió nem veszi számításba a Nyugat véleményét, és így az Egyesült Államoknak nincs más választása, mint a rakéták telepítése ...

— Ezt mindazoknak figyelembe kell venniük, akiket valóban nyugtalanít Európa és a világ jelenlegi veszélyes helyzete, akik őszintén törekednek a gyümölcsöző tárgyalásokra, a nukleáris fegyverek korlátozására Európában.

— Nyugat-Európát úgy teszik alkalmassá az Egyesült Államok nukleáris doktrínája soron következő veszélyes tordulója számára, hogy ez súlyos veszélyeket rejt magában a földrész népei Számára. A mozgó telephelyű rakéták ártalmatlanná tételéhez nagy erejű válaszcsapásokat kellene mérni telepítésük feltételezett körzeteire. Így „gondoskodnak” az óceánon túl a nyugat-európaiak biztonságáról. Ez keserves tény, de ez a tény.

— A Szovjetunió nem akar magának előnyös megközelítést kicsikarni. Csupán egyetlen egy dologhoz ragaszkodunk. Ahhoz, hogy az Egyesült Államok és a NATO egészében véve éppúgy vegye számításba a mi biztonságunkat, szövetségeseink biztonságát, mint ahogyan a sajátját méri. A küszöbön- álló tárgyalások feladatát abban látjuk, hogy a felek konkrét kötelezettség vállalására fordítsák le az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét. A Szovjetunió azt szeretné, hogy a küszöbönálló tárgyalások eredményeként csökkenjen a szembenállás szintje, hogy ezzel nyissák meg az utat az európai katonai enyhülés további lépései előtt is.

— Már korábban kijelentettük, hogy ha az Egyesüli Államok ésszerű álláspontra helyezkedik. " ha nem áll fenn a NATO terve az új rakéták telepítésére vonatkozóan, akkor készek vagyunk a szovjet rakéták összesített számának csökkentésére. Hozzáteszem, készek leszünk olyan megállapodásra is, amely mindkét fél részére igen jelentős csökkentést irányoz elő.

— Amikor arról beszélünk, hogy számításba kell venni az Egyesült Államok

NATO-szövetségeseinek nukleáris potenciálját, csupán azt javasoljuk, hogy számoljunk azzal, ami már megvan. A Szovjetunió nem törekszik arra, hogy csökkentsék ezeket a potenciálokat. Számunkra az általános eredmény, az általános egyensúlyi helyzet a fontos.

Moratóriumjavaslat

— Éppen azért, hogy könnyebb legyen hozzáfogni a problémák gyakorlati megoldásához, javasoltok — és ezt most is megismétlem — az új közepes hatótávolságú nukleáris eszközök európai telepítésének moratóriumát a NATO és a Szovjetunió számára, akkor amikor a tárgyalások megkezdődnek, vagyis ez év november 30- ra. Ez az állandó szerződés megkötéséig maradna hatályban és ez azt jelentené, hogy a telek mind a meny- nyiséget, mind pedig a minőséget illetően befagyasztanák nukleáris rakétaeszközeik telepítését Európában, magától értetődően beleértve ebbe az előretolt támaszpontokon levő amerikai nukleáris eszközöket is, megszüntetnék az ilyen tervek megvalósítását előkészítő munkálatokat. A NATO országai nem telepítenék Európába a Pershing—2 rakétákat, a szárnyasrakétákat és az egyéb közepes hatótávolságú nukleáris rakéta- fegyvereket. A_ Szovjetunió megszüntetné az SS—20 típusú rakéták telepítését.

— A Szovjetunió tehát határozott igent mond minden olyan becsületes tárgyalásra, amely a fegyverkezési vetseny megfékezéséhez, az igazi leszereléshez vezet. Hiszünk abban, hogy az ilyen tárgyalások szükségesek, hogy reálisak, és a magunk részéről hozzá fogunk járulni alihoz, hogy sikerrel végződjenek^

Brezsnyev az interjúban foglalkozott a SALT—II. szerződés kérdésével is.

— A Szovjetunió határozottan kiáll a SALT-folya- mat folytatása mellett, a hadászati fegyverzetnek az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján megvalósuló valódi korlátozása és csökkentése mellett \ — mondotta. — Ehhez arra van szükség, hogy a tárgyalásokat nyugodtan, olcsó propaganda, nyomási kísérletek nélkül folytassák, megőrizzék mindazt a pozitívumot, amelyet a SALT—II. szerződés előkészítése során ériek el és semmiképpen se kössék össze ezt az elsőrendű fontosságú problémát más kérdésekkel, bármilyen fontosak legyenek is azok.

Az SZKP KB főtitkára ezzel kapcsolatban kitért a fegyverzetkorlátozási szerződések szükséges ellenőrzésére is és kijelentette: továbbra is feltétlenül a nemzeti eszközökkel történő ellenőrzésnek kell elsőbbséget adni, mert ez jobban megfelel az államok biztonságának. A bizalomnövelő intézkedésekkel kapcsolatban a következőket mondotta :

— Amikor beleegyeztünk abba, hogy a bizalomnövelő intézkedések hatókörét a Szovjetunió egész európai területére kiterjesszék, természetesen megfelelő válaszlépéseket várunk a Nyugattól is. A NATO európai körzetében a katonai előkészületek nem az európai földrész kontinentális peremén kezdődnek. Ezt mindenki tudja. Ebből következőleg a bizalomnövelő intézkedéseknek ki kell terjedniük az. Európával szomszédos szigetekre, a megfelelő tengeri és óceáni felszínre és az ezek feletti légtérre is.

— Azok számára, akik komolyan veszik a nukleáris

fegyverzet elterjedésének megakadályozását, magától értetődő, milyen fontos az. atommentes övezetek létrehozása — folytatta Brezsnyev, és ezzel kapcsolatban szólt az észak-európai atomfegyvermentes övezet létrehozásának kérdéséről is. Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió kinyilvánította: kész arra, hogy akár az övezetben résztvevő országokkal megkötött sokoldalú szerződéssel, akár a valamennyiükkel külön-külön megkötött szerződéssel kötelezettséget vállaljon magára, hogy nem alkalmaz Észak-Európa ellen nukleáris fegyvert. Ezt a kötelezettséget szovjet részről nem kötik olyan feltételhez, hogy a többi nukleáris hatalom is pozitív magatartást tanúsítson az ilyen övezet létrehozása iránt, bár magától értetődően az övezethez tartozó országok nagyobb biztonságban lennének, ha nem-nukleáris státusok tiszteletben tartását a NATO nukleáris hatalmai is garantálnák.

Atommentes

övezetek

— Észak-Európa korántsem az egyetlen olyan hely földrészünkön, ahol aktívan vitatják meg az atommentes övezet létrehozásának lehetőségeit — hangoztatta Brezsnyev. — Ez az eszme igen népszerű a Balkánon, és érdeklődést tanúsít iránta a

(Folytatás az 1. oldalról)

fejezi ki — mondotta a vezérigazgató —, majd átadta a csapatzászlót Nyirkos Imre alezredesnek, a miskolci határőrkerület parancsnokának, aki a csapatzászlót megköszönve' a következőket mondotta:

— Mi a csapatzászlót a dolgozóktól kaptuk, büszkék vagyunk rá és becsülettel megőrizzük. Fogadjuk, hogy erőnket nem kímélve, teljesítjük kötelességünket védjük szocialista hazánkat, az állami és közbiztonságot, őrizzük hazánk határait Méitóak akarunk lenni kerületünk harminchét esztendeje kialakult múltjához, meg akarunk felelni a velünk szemben támasztott fokozott követelményeknek. Ügy élünk és dolgozunk, hogy mindenkor méltóak legyünk népünk, pártunk és a csapatzászlót adományozó Borsodi Szénbányák Vállalat kollektívájának bizalmára.

A parancsnok beszédét követően szalagot kötöttek a csapatzászlóra.

Az ünnepségen Tóth Imre vezérőrnagy, a Határőrség országos parancsnoka mondott beszédet. amelynek bevezetőjében megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő, 64. évfordulójáról. Múlt mondotta: az egész magyar nép. a fegyveres erők tagjai, a Határőrség személyi állománya tisztelettel és hálával gondol azokra a szovjet emberekre. akik győzelemre vitték a forradalom ügyét s ezzel olyan változás vette kezdetét,, amely az egész emberiség előtt új távlatokat nyitott, Bármilyen ünnep, vagy évforduló lewen életünkben, a kiinduló alap, a fejlődésünk mércéje mindenFöldközi-tenger térségének számos országa is. Magától értetődően mi egyetértünk az ilyen eszmékkel.

Brezsnyev nyilatkozatában szólt a lengyelországi helyzetről is. Hangsúlyozta: a Szovjetunió szempontjából a lengyelországi helyzet normalizálódásának kérdése szorosan összefügg a béke megőrzésének, a szocialista Lengyelország Európában elfoglalt helyének kérdésével. Megállapította: a Lengyelországgal kapcsolatban nyugaton terjesztett találgatások nagy része egy célra irányul, arra, hogy még inkább destabilizálják a helyzetet, aláássák Lengyelországban a szocializmus pozícióját, bonyolultabbá tegyék Lengyelországnak a Szovjetunióhoz fűződő viszonyát, és természetesen megfelelő hasznot, húzzanak mindebből a NATO- tömb elképzelései számára.

— Egyesek alig várják, hogy a népekre rázúdíthas- sák a hidegháború vagy más háború terheit — folytatta Brezsnyev. — A Szovjetunió nem foglalkozott és nem -is szándékozik foglalkozni ilyesmivel. Lengyelország a mi számunkra barát, jó szomszéd és szövetséges. Mi olyan magatartást tanúsítunk iránta, amilyen megilleti a szövetségest, a barátot. A Szovjetunió arra törekszik, hogy megkönnyítse a lengyeleknek a kijutást a gazdasági nehézségekből. és lehetőségeihez képest megfelelő mértékű segítséget. nyújt ehhez — mondotta Brezsnyev. — Jó lenned ha nyugaton is megértenék, hogy nemcsak a szocialista közösség országainak, hanem Európa valamennyi államának békére és nyugalomra van szüksége.

kor az alkotó munka, a szocialista társadalom építésének eredménye. Mast népünk a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásán dolgozik, teljesítjük az építés és a védelem egybetartozó magasztos feladatait, lelkesítenek bennünket pártunk vezetésével, a dolgozó nép munkájával elért történelmi jelentőségű eredmények. Államhatáraink őrei felelősségteljes munkájukban nincsenek egyedül, élvezik a határőrkerület lakóinak bizalmát.

A továbbiakban arról szólt, hogy a csapatzászló adományozásának kiemelkedő jelentősége van a kerület életében. A csapatzászló a katonai becsület, a hazához való hűség és a hősiesség magasztos jelképe. A csapatzászlót olyan dolgozó kollektívától kapta a kerület személyi állománya, amelynek hosszú és gazdag történelmi múltja van. A munkáskollektiva a csapat- zászló adományozásával a miskolci határőrkerület iránti bizalmát fejezi ki, s ez a csapatzászló a határőrök munkájának elismerését jelképezi. A zászló és a szalagok emlékeztessék a kerület parancsnokát, személyi állományát a határőrkerületi pártbizottságokkal való jó kapcsolat fenntartására, az ifjúsági szervek szalagja a fiatalok nevelésében való aktív részvételre, a tára- fegyveres szervek és a lakosság szalagja erősítse az igényt a még szélesebb, hatékonyabb együttműködésre.'