Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-19 / 271. szám

1981. november 19., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 5 A nyugdíjasak helyzete megyénkben A megyei párt-végrebajtó- bizottság a közelmúltban át­tekintette a megyében élő nyugdíjasok helyzetét, a párt-, állami, gazdasági és tömegszervezetek ezirányú munkáját és meghatározta a további feladatokat. A széles körű, alapos elemzés után készített jelentés megállapí­totta, hogy a megye nyugdí­jasai életkor, családi körül­mények és társadalmi kap­csolataik tekintetében hete­rogén csoportot alkotnak, je­lentős részük egészségi álla­pota és szociális helyzete mi­att folyamatos támogatásra szorul. A megye lakosságának 17,6 százaiéira nyugdijaskorú, ösz- szesen 135 ezer 200-an ré­szesülnek nyugdíjban, vagy hasonló ellátásban. Ellátat­lan, illetve háztartásbeli az összes időskorúak 28,1 száza­léka. Nehezíti helyzetüket, hogy a nyugdijak reálértéke és sok nyugdíjas életszínvo­nala is csökken. A kormány 1981. június U-i intézkedé­se —, amely a nyugdíjak és egyéb rendszeres ellátások minimális mértékét meg­emelte — ennek a feszült­ségnek az enyhítését szolgál­ja. A nyugdíjasok 40 száza­léka — a jövedelme kiegé­szítése érd ekében m u nká t vállal. Nem helyes azonban, hogy több helyen viszonylag magas nyugdíjjal és koren­gedménnyel nyugdíjbamenő- ket is alkalmaznak. Anyagi helyzetüket elsősorban saját nyugdíjuk összege határozza meg, de életszínvonaluk je­lentős mértékben függ az egész család, illetve a közös háztartás anyagi helyzetétől is. Nyolcvan százalékuk csa­ládi közösségben él, 70 szá­zalékuk saját, vagy főbérleti lakással rendelkezik. Gon­dot okoz, hogy sok idős em­ber lakik régi típusú, lerom­lott állagú lakásban, amelyet sem anyagi, sem fizikai erő­vel nem bír fenntartani. Má­sok viszont igényüket meg­haladó méretű lakásban él­nek, és ez, ha nem haszno­sítják albérletként, növeli anyagi gondjaikat. Az időskorúak helyzeté­nek megítélésénél figyelem­be kell venni egyéb körül­ményeket is. Sokukat nyo­masztja a magányosság ér­zése. Közérzetüket ezért dön­tően meghatározza, hogy sze­mélyük mennyire fontos a család, a volt munkahely, a társadalom számára. A mun­kahelyek egy része köteles- ségszerűen foglalkozik nyug­díjasaival, kevés azonban a szervezett és folyamatos, az emberi kapcsolatokra .épülő kezdeményezés. Művelődési, szórakozási lehetőségeik kor­látozottak. A művelődési in­tézmények egy része kevés figyelmet fordít az öregek igényeire. A nyugdíjasok több, mint fele tartósan beteg. Egészség- ügyi ellátásuk alapvetően megoldott, de viszonylag ma­gas azoknak a száma, akik nem tudják a saját maguk körüli teendőket elvégezni. A társadalmi gondoskodás­ban fontos szerepük van az időskorúakkal foglalkozó szo­ciális intézményeknek, ame­lyekben az alapellátás szín­vonala és a működés tartal­ma változatos. A napközi otthonok, amelyeknek száma örvendetesen növekszik, ét­keztetést, pihenést, szórako­zást, és ami a legfontosabb, emberi közösséget nyújtanak az öregeknek. A segélyezési rendszer szervezetten működik. Az igényeket azonban a rászo­rulók számának állandó emelkedése miatt — a nö­vekvő tanácsi költségvetési előirányzatok, sem a szak- szervezeti alapszervek nem tudják kielégíteni. Ezért csak a körültekintőbb eljárás és differenciáltabb felhasználás enyhítheti a gondokat. Fon­tos a tanácsok jogi és ér­dekvédelmi munkája. Külö­nösen a szülőtartási és gond­noksági ügyek, eltartási szer­ződések körül sok a vita, nem egyszer pereskedés. A nyugdíjasok többsége részt vesz a társadalom előtt álló gazdasági feladatok meg­oldásában. Elsősorban a szö­vetkezeti mozgalomban, ház­táji és kisegítő gazdaságok­ban, kiskerlmozgalomban vé­geznek termelői tevékenysé­get. Jelentős feladatokat vál­lalnak a családon belüli mun­kamegosztás, a gyermekek, az unokák neveléséből. Ten- niakarásuk, lelkesedésük tár­sadalmi szinten példamutató, A megye párttagságának 14,1 százaléka nyugdíjas. Sajnálatos, hogy évről évre csökken a számuk. Ezek is azt indokolják, hogy a párt- alapszervezetek rendszereseb­ben foglalkozzanak a nyug­díjba vonult elvtársak prob­lémáival. Az ideológiai, po­litikai, szervezeti és az egyé­ni foglalkozás feladataira több központi, megyei és já­rási jogú testületi határozat van érvényben, amelyek vég­rehajtása egyre eredménye­sebb. Ezek alapján kell vé­gezni a további munkát. A körzeti pártalapszervezetek rendszeresen figyelemmel kísérik az idős, beteg, nehéz szociális körülmények között élő nyugdíjas párttagok éle­tét. A felszabadulás előtti párttagsággal rendelkező elv- társait, illetve özvegyeik helyzetét a megyei párt-vég- rehajtóbizottság a közelmúlt­ban tekintette át és megál­lapította, hogy a velük való foglalkozás a párthatároza­tokban megfogalmazottak szerint történik. A nyugdíjasok közül sokan — párttagok és párton kí­vüliek — fontos megbízatá­sokat vállalnak és látnak el a párt-, állami és tömegszer­vezetek különböző szintű testületéiben. Kár. hogy nem mindig olyan feladatokat kapnak, amely érdeklődési körüknek, felkészültségüknek leginkább megfelel és áldo­zatos munkájukért több esetben elmarad a megérde­melt erkölcsi elismerés. A nyugdíjasok 23 százaléka tag­ja a szakszervezetnek. A többség kapcsolata a munka­helyi szervezetekkel nem rendszeres. A szakszerveze­tek igyekeznek a nyugdíja­sok szociális helyzetének ja­vításához hozzájárulni. Az otthonukban, közvetlen kör­nyezetük jobbításához törté­nő segítségnyújtás még nem túl gyakori. Nem sikerült megtalálni közösségi életük­höz sem a megfelelő és fo­lyamatosan működő szerve­zeti kereteket. Csupán évente egyszer kerül sor nyugdíjas találkozókra. A Hazafias Népfront ered­ményes munkát végez az időskorúak körében A KISZ- szervezetek közös és egyéni feladatvállalásokat tettek a „Fiatalok az idősebbekkel” akcióban. Az úttörőcsapatok az „Úttörők a nyugdíjaso­kért” mozgalom keretén be­lül és más tevékenységi for­mákban is sokat tesznek az időskorúakért. A Vöröskeresz­tes szervezetek jelentős fel­adatokat látnak el az idős nyugdíjasok házi szociális ellátásában és annak kiter­jesztésében. A megyei párt-végrehajtó- bizottság többek között meg­állapította: a különböző szervek sokat tettek és tesz­nek a nyugdíjasok helyzeté­nek javításáért, de sok még a kiaknázatlan lehetőség, amelyeket a jövőben jobban kell hasznosítani. A haté­konyabb és szervezettebb munkavégzés több feladat megoldását teszi szükségessé. Egyebek között az egészség- ügyi ellátás és szociális gon­doskodás tervezésénél a ta­nácsok a jövőben e réteg helyzetére fordítsanak meg­különböztetett figyelmet. Tu­datosítani kell, hogy azidős- korúakról való gondoskodás össztársadalmi feladat, mely­hez elengedhetetlen a politi­kai, társadalmi, tanácsi és gazdasági szervek munkájá­nak összehangolása. A társa­dalmi akciókat is fel kell használni a szociális ottho­nok, az öregek napközi ott­honi férőhelyei számának növelésére. Tudatosabban kell alkalmazni az érdek- és jogvédelmet. Továbbra is fontos felada­ta a pártszervezeteknek a nyugdíjas párttagok szemé­lyes gondjaival való foglal­kozás. Rendszeresen számol­tassák be az, állami, társa­dalmi és gazdasági szervek kommunista vezetőit is a nyugdíjasok körében végzett munkájukról. Fordítsanak fi­gyelmet arra, hogy a jövő­ben kapjanak nagyobb meg­becsülést a kiemelkedő köz­életi tevékenységet folytató nyugdíjas aktivisták. Szervez­zék meg és tegyék rendsze­ressé a vezetők és a nyugdí­jasok találkozását. A körzeti, lakóterületi pártszervek he­lyiségeit és az egyéb köz- művelődési intézményeket jobban hasznosítsák nyugdí­jas programok szervezésére. A nyugdíjasok helyzetének javítása, a körükben végzett politikai munka eredménye­sebbé tétele érdekében egyébként a megyei párt- végrehajtóbizottság meghatá­rozta a társadalmi szervek és tömegszervezetekben dol­gozó kommunisták sajátos feladatait Dcmjén Ferenc, Kovács Hajos, a megyei pártbizottság munkatársai Sátoraljaújlislp - az alkrtolíznis ellen Tokaj-Hegyalján is állan­dóan ébren tartják, de kü­lönösen ilyenkor. szüret után, amikor forr már a bor, előtérbe kerül az alko­holizmus elleni küzdelem kérdése. Mind gyakrabban fordul elő, hogy a városi, nagyközségi tanácsok Is na­pirendre tűzik. Ezt tette egyik közelmúlt ülésén Sá­toraljaújhely váius Taná­csának végrehajtó bizottsá­ga is. megvitatva dr. Szé­kely Tibor főorvos előter­jesztése alapján a város és a járás területén folyó al­koholizmus elleni küzdelem eddigi eredményeinek és meglevő nehézségeinek vizs­gálatát. Sátoraüaújhelyen és a já- Bás minden tanácsi székhe­lyén létrejött egy alkoholiz­mus elleni társadalmi bizott­ság azzal a feladattal, hogy közreműködjenek a megelő­zés, a veszélyeztetettek ki­szűrése. a gyógykezelés, utó­gondozás és a rehabilitáció elősegítése érdekében. A vá­rosban három évvel ezelőtt megalakult és azóta biztató eredménnyel működik a gondozáson átesett, gyógyult alkoholbetegeket tömörítő „családi klub". Fő törekvé­sük meggátolni a gyógyul­tak visszaesését, A klubban rendszeresen tartanak összejöveteleket, s ezeken ismeretterjesztő elő­adások hangzanak el, ter­mészetesen elsősorban az al­koholizmusról és az ebben szenvedők gyógyításéról, de változatos programot állít össze a klub vezetősége a tagok szórakoztatására is. A „klubstatisztika” sze­rint eddig mindössze két gyógyult klubtag visszaesé­sét nem tudták megakadá­lyozni. Négy esetben a klub közreműködése tette lehető­vé, hogy idült alkoholisták önként kérték a nagyfai in­tézetben való kezeltetésüket. A klubtagok emberbaráti munkájának hathatós része van abban is, hogy a sátor­aljaújhelyi városi kórházban gyógykezelésre jelentkezők száma is évről évre nő: a tavalyi 252-vel szemben eb­ben az évben már eddig is többen járnak önkéntesen orvosi kezelésre. (h. j.) Az ipari technológiák előrehaladásában, a mű­szaki fejlődés meggyorsí­tásában meghatározó a szerszámgépek szerepe, ezért aligha túlzás az. hogy e gépcsoport jelentősége túlnő termelésének értékén, mennyiségén. Szinte nincs olyan gépipari termék, amelyet a gyártás vala­mely szakaszában ne kel­lene szerszámgépekkel megmunkálni. A hatvanas, de különö­sen a hetvenes években a fémmegmunkálásba is be­tört az elektronika. Enne., nyomán gyökeresen átfor­málódtak a szerszámgépek konstrukciós elvei és érté­kesítési módszerei. A szám- iegyvezérlésű (NC) és a megmunkálási folyamat programját memorizáló számítógépes (CNC) tech­nika térhódítása óta a gépek nemcsak munkaerőt taka­rítanak meg, nemcsak ter­melékenyebbekké, ponto­sabbakká válnak, hanem megkövetelik a gépépítő, háttéripari elemek nagy­ságrendekkel jobb minősé­gét, • fegyelmezettebb ösz­szeszerelést, a szakmai is­meretek elmélyítését. Az egy felfogásra többfé­le fúró. maró, forgácsoló műveletet elvégző szer­számgépekkel megvalósít­ható számtalan feladat újabb és újabb konstruk­ciók megjelenését inspirál­ta, s ez a folyamat nagy­mértékben átformálta az iparág belső struktúráját. Léteznek még olyan szab­ványgépek, amelyek nagy szériában, úgyszólván rak­tárra gyárthatók, de a bo­nyolultabb változatokat már csak a felhasználóval szorosan együttműködve lehet megtervezni, előállíta­ni. Mindez azt jelenti, hogy az iparág nem na­gyon alkalmazhat tömeg­termelési módszereket, kö­vetkezésképpen a világ szerszámgépgyártóinak leg­többje rugalmas, viszony­lag kis vállalat. Ennek tu­lajdonítható, hogy a világ szerszámgépgyártásában manapság erőteljes nem­zeti specializáció figyelhe­tő meg. Ugyanakkor az export szerte a világon mindig fontos szerepet ját­szott, a nemzetközi szer­számgép-kereskedelem min­dig tekintélyes volt a ter­meléshez viszonyítva. Ké­pünkön : automata maró­gép vezérlőegységének sze­relése. ÁLLTAK A SZAVUKAT „Több vasúti teherkocsit a forgalomnak” — ezt a célt tűzték célul már korábban a Miskolci MÁV Járműjavító üzem szocialista brigádjai. Ennek jegyében vállaltak, hirdettek versenyt egymás között. S valamennyi brigád állta adott szavát. De két kollektíva különösen kitett magáért. Megérdemlik a nyílt dicséretet, elismerést. A Balassa Bálint nevét vi­teló szocialista brigád, amely­nek Gömöri László a vezető­je és hat személyből tevődik össze, a négytengelyes teher­kocsik javítását végzi. Négy hét alatt a tervezettnél nyolc­cal többet, összesen csaknem száz darabot javítottak meg és adtak át a forgalomnak. Teljesítményük 110 százalé­kos. A Zádori Sándor vezet­te tizenkét fős József Attila szocialista brigád is 106 szá­zalékos eredményt, ért el, s ezen túl azért is dicsérhetők, mert igen sok használt fa­anyagot „visszamentettek”, s újra felhasználtak. S ez a sok valóban sok: közel harminc tonnát tesz ki. Szép ered­mény mindkét kollektíva tel­jesítménye, de az valameny- nyi szocialista brigádé. Pál István Miskolc A HOLLOHAZl VÖRÖSKERESZTESEK - ÉS HÁROM FIATAL Végeredményében egy bál­ról van szó, amelyet a holló­házai Vöröskereszt-szervezet rendezeti, amely bálon igen sokan jól szórakoztak, kelle­mesen töltötték szabad ide­jüket. Azonban akik szóra­koztak és akik szórakoztattak nemes célt szolgáltak: hat­ezer forinttal járultak hozzá a megyei gyermekrehabilitá­ciós intézet építéséhez. A rendezvény bevételét ugyan­is az e cél érdekében léte­sített megyei számlára fizet­tek be. A kezdeményezés három fiatal: a sátoraljaújhelyi Szféra együttes — Niczky Géza, Popovics István és Laczkó György — nevéhez és a vöröskeresztes szervezet he­lyes felismeréséhez fűződik. A három fiatal felajánlotta önzetlen segítségét a holt- házai vöröskeresztesek pedig azonnal hozzáláttak a szer­vezéshez. Sillerült. s bár nem különösebben nagy összegről van szó, feltétlenül elisme­résre méltó a cselekedet S követendő, ötletet adó a pél­da. Aki akar segíteni, az megtalálja hozzá az utat a módot Koroly József Hollóháza POLIMER KAZETTA „ZSÁKBAMACSKA" MÓDÓN?!... En megjártam, s valószí­nűleg mással is megesett, vagy megeshet, holott bosz- szantó, nemkívánatos dolog: November 5-én, Kazincbar- cilcán, a 322-es számit Bar- kácsboltban 70 forintos Po­limer kazettát vásároltam. Több kedvenc zeneszámot vettem fel rá. A visszaját­szásnál nyolc számot kedv­telve hallgattunk, azután ... csak torz, kellemetlen han­got adott a készülék egy-egy szakaszán a hangszalagnak. Miután ez már a második olyan kazetta az utóbbi idő­ben, amely „cserben ha­gyott”, visszavittem a boltba és érdeklődtem, mit lehetne tenni. Azt válaszolták: ők nem cserélhetik ki, küldjem el Budapestre. Azonban pon­tos címet nem tudtak mon­dani. Az ít véleményem., hogy módosítani kellene az eljá­rást. Miért nem cserélheti az üzlet a hibás kazettát, ahogy egyes árucikkeknél megvan a lehetősége a cserének abban az üzletben, ahol vásárolják. Senki nem dob ki könnyen hetven forintokat az abla­kon. Helyes lenne, ha a gyár­tó üzem megegyezne a ke­reskedelemmel, ezzel gyorsí­taná a cserét, kiküszöbölné a „zsákbamacska” játékot. Mert a vásárlás nem játék. Kolozsi István Kazincbarcika, Nagy I. út 16. sz. A BORSODI HŐERŐMŰ, A NYUGDÍJASOKÉRT Vállalatunk, elsősorban a szakszervezeti bizottság szer­vezése. tevékenysége kereté­ben minden lehetőséget meg­ragad. hogy segítse a nyug­díjasokat. Százhatvan nyug­díjasunkkal folyamatosan tartjuk a -kapcsolatot, akik egyébként ma is aktív szak- szervezeti tagok. De a két dolog szorosan összefügg. Tevékeny bizalmi hálózat látogatja rendszeresen azo­kat, akik már megérdemelt pihenésüket töltik. Ezen túl­menően számos közös ren­dezvényt, utazást szervezünk. Ez évben, június hónapban két alkalommal is szervez­tünk egészaiapos kirándulást Hajdúnánásra, a gyógyfürdő­be. Hatvanhéten jöttek e-L Ugyanakkor — ami már ko­molyabb dolog —, 50 nyug­díjasunk, családtagjaival együtt egy-egy hetes tapol­cai üdülésen vehetett részt! A segítő munkánkat apróié-; kos, mindenre kiterjedő fel­mérés előzte meg. Ezen ke-- fesztül megismertük, ki mi-- lyen körülmények között él, kinek milyen segítségre van szüksége. A felmérés összegzésénél kitűnt: nyugdíjasaink anya­gi helyzete megnyugtatói' Azonban így is, 51 személy­nek közel húszezer forint anyagi támogatást tudtunk adni. A nyugdíjasok vélemé­nye: jó, igazán emberi tá­mogatást, segítséget kapnak. E véleményüket megismétel­ték, megerősítették a nem­régen, november 13-án ren­dezett nyugdíjas találkozón is. Csaknem mindenki ott volt, kellemesen töltötték az időt volt munkatársaik között. Monták József Kazincbarcika VALASZ AZ ÉSZREVÉTELRE „Tisztelt Sólyom László!.. : A széphalmi Kazinczy-park- ban tett látogatása kapcsán az Eszak-Magyarországban közölt észrevételeire szeret­nénk válaszolni. A parkot az Országos Kör­nyezel- és Természetvédelmi Hivatal 1977-ben természet­védelmi területté nyilvání­totta. Előbb az Erdőfelügye­lőség, majd a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Tanács ke­zelésébe helyezték. Csupán az emlékcsarnok maradt meg a miskolci Herman Ottó Mú­zeum, mint megyei múzeu­mi igazgatóság tulajdoná­ban. A megyei tanács két éve a parkot a Sátoraljaújhelyi Vá­rosgazdálkodási Vállalattal gondoztatja. Fz alatt az idő alatt igen sok munkát vé­gezték el a parkban. Kétség­eién. hogy a sírok rendbe­hozatalára még nem került sor. de sajnos ez kívül áll a múzeum hatáskörén. Köszönjük tagos ■figyel­meztetését s bízunk benne, hogy az illetékesek a hiá- nuossáookai rövidesen vó- tolnj fogják . .” (Dr. Sza­badfalvi József megyei mú­zeumigazgató.)

Next

/
Thumbnails
Contents