Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-18 / 270. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 *'*81. november 18., szerda llnetaidés és portré A Magyar Televízió stú­dióiban — mint arról a mű­sorigazgatóság tájékoztatott — november második felé­ben két olyan tévéfilm fel­vételei kezdődnek, amelyek hazánk történelmének jelen­tős időszakait fogalmazzák át a képernyőre. Dömölky Já­nos rendező irányításával, az Újvidéki Televízióval kopro­dukcióban készül Sinkó Er­vin regényének tévéváltozata, az Optimisták. Az ötrészes tévéfilm alapjául szolgáló re­gény az 1918—1919-es forra­dalmi időszak — az ősziró­zsás forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság — törté­nelmi hónapjait idézi fel. Fő­hőse Báti József fiatal forra­dalmár. Az író az ő alakja Köré csoportosítva ábrázolja a magyar történelem e lázas hónapjait, s emléket állít a kor cselekvő és szenvedő hő­seinek. E film felvételei Ma­gyarországon és Újvidéken készülnek. A másik filmet Horváth Ádám rendezi. Forgatóköny­vét Hollós Ervin novellájából Szabó György írta. . Munka­címe: A nyomozás. Témája Somogyi Béla és Bacsó Bé­la, a két szociáldemokrata újságíró brutális meggyilko­lása. Somogyi szerepe, tevé­kenysége ellentmondásos a Tanácsköztársaság idején, s az azt követő időszakban el­határolja magát a kommu­nistáktól. Lapjában azonban leleplező cikksorozatot jelen­tet meg a fehérterror rém­tetteiről. Bacsó fiatal újság­író és a Népszava szorult anyagi helyzete miatt elbo­csátás fenyegeti. Egy este a két újságíró együtt indult hazafelé, amikor különítmé­nyesek megtámadták és meg­gyilkolták őket. A Magyar Televízió a MAFILM műter­meiben készíti ei a feldolgo­zást; a felvételek december 30-ig tartanak. Népszerű sorozata a tele­víziónak a Mestersége: szí­nész. A napokban készíti el Radó Gyula ebben a soro­zatban Sulyok Mária bemu­tatását. s a műsorban a nagyszerű színésznő önmagá­ról. pályájáról, életéről vall. A másik portréfilmet ugyan­csak Radó Gyula készíti, s abban Dési Huber Istvánt, a két világháború közötti ma­gvar festészet jeles művelő­jét mutatja be. A portré­filmben a művész írásainak és festészetének elemzése mellett fontos szerepet kap életművének napjainkban is érvényes tanulsága. Dési Hu­ber életútjáró] Heil Olga. Tímár Árpád és Major Máté beszél. Az MTESZ kiállítótermében Könyvek, egységáron Ismét egységáras könyvvá­sárt rendeznek Miskolcon. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat időről időre úgyne­vezett állományrevíziót tart könyvesboltjaiban, s kiárusít­ja az „elfekvő”, régebbi ki­adású készletet. A kiárusítás az Antikvárium feladata. Az egységáras könyvesboltot ez­úttal az MTESZ kiállítótermé­ben, a Szemere utcán nyitot­ták meg. — Miért nem a boltban? Az Antikvárium vezetőnő­je a kérdésre elmondta: a várható nagy forgalom miatt nem merték vállalni, hogy a korábban már megismert és népszerűvé vált akciót az üz­letben bonyolítsák le. Gya­korlatilag ugyanis valameny- nyi könyvesboltban átnézték a készletet, s így körülbelül ötszázezer forint értékű könyv vár vevőre, 5, 10, 20 és £5 fo­rintos áron. Elképzelhetően hatalmas mennyiség. — Milyen kiadású könyvek kerülnek kiárusításra? — Az 1978. előtti kiadásé könyvek. — Választékban? — A legkülönbözőbbek. De a csomagok kibontásánál igen sok olyanra Is bukkan­tunk, amelyek a maguk ide­jében siker- vagy keresett könyvnek számítottak, s szinte napok alatt kifogytak. Nyilván a raktározási gon­dokkal is magyarázható, 1 hogy most előkerültek akkor hiába keresett példányok A kiárusítás hétfőn kezdő­dött — s bár egyelőre csak a Szemere utcai bérletpénztár i mellett van „megállító fel- í irat” — ékig nagy érdeklődés j mellett. A könyvbaráxoknak | viszont érdemes akár több­ször is benézni az MTESZ ! kiállftótermébe az eikövetke- I zó napokban. Mindennap rá­bukkanhatnak valamilyen érdekesebb Kiadványra. A könyvesboHofrból beérkező csomagokat ugyanis naponta bontják, s bármelyikből elő­kerülhet olyan könyv, «me­lyért annak -tején hiáb* jár­lak. így például as iskolások és szüíeitr; áiíaj olyannyira keresett írd. és mondd helye­sen ! már az első napoo tisz­tes példányszámban bukkant eio. A könyvkiárusítás egyéb­ként november 26-ig tart. Ér­demes körülnézni! Gergely Mihály irodalmi díjat kapott A Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Ger­gely Mihály írót. több év­tizedes irodalmi és közéle­ti munkásságának, elköte­lezett, társadalmi céljaink megvalósítását a művészet eszközeivel segítő tevékeny­ségének elismeréseként a megyei tanács irodalmi dí­jával tüntette ki. Ebből az alkalomból tegnap délelőtt a megyei tanácson rövid ünnepséget tartottak, ahoi dr. Ladányi József, a Bor­sod megyei Tanács elnöke nyújtotta át Gergely Mi­hálynak az 1981. évi iro­dalmi díj adományozásáról szóló oklevelet. — Gergely Mihály me­gyénk szülötte, aki magán­emberként és íróként egy­aránt megőrizte szoros kö­tődését a szülőföldhöz és a diósgyőri munkások világá­hoz — mondta köszöntőjé­ben dr. Ladányi József. — Megtisztelő számunkra, hogy írásaiban mindvégig meg­határozó az ifjúkor élmény­anyaga, s megmaradt Diós­győr írójának. ■ Tréfa, sport vetélkedés Négyek bundája ’81 Négy miskolci KlSZ-bi- zottság — a BAÉV, az ÉAÉV, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari, az MN 7085. — közös szervezésében és rendezésében tréfás sport- veiélkedő lesz november 20-án, pénteken délután 4 órától, este 8-ig a városi sportcsarnokban. Utána tánc. a Karthágó zenekar muzsikájára. A sportvetél­kedésen és a táncos mulat­ságon pedig csak emblémá­val ellátott — „Négyek bun­dája ’81” — trikóban • lehet részt venni; beszerezhető a KISZ-bizottságokon. És még egy fontos dolog: a vetélke­désben részt venni szándéko­zók húzzanak tornacipőt... És egy kis propaganda a programból: „Ki korán kel...” az majd elmond­hatja: „Húzd meg, ereszd meg!”, sőt meg is nézheti: „Mi van a kosárban?”. „A furfangos evezősök” termé­szetesen „Ki-ki a párjáVal” — „Teli tüdőből” fújhatják: „Körbe, körbe, karikába ...” A rendezők elárulják továb­bá. hogy a Négyek bundá­ján nem lesz „bunda”; győz­ni a legjobb, legszebb, leg­erősebb és legügyesebb csa­pat fog... Mindezek ismeretében ta­lán nem túlzás azt állítani: ezt a péntek délutáni-esti sportvetéikedést-tréfát látni és hallani is jó szórakozás lesz. Gazdag lelet A szécsényi Kubinyi Fe­renc Múzeum régészcsoport­ja ‘ megkezdte a nagybátonyi urnatemető anyagának tudo­mányos feldolgozását. A Ma­gyarországon eddig talált leg­nagyobb kiterjedésű, és leie­tekben leggazdagabb késő bronzkori temető 972 urná­ját, s az ezek mellett talált több ezer cserépedényt, bronz használati tárgyat, ékszert eddig Balassagyarmaton őriz­ték, s most szállították Szé- esénybe. Rátkai Márton jubileuma A közönség kedvence volt. Minden ellene szólt oz indulásnál — sem fizikai adottságai, sem énekhangja nem predesztinálta színpad­ra. Következetesen és konokul építette pá­lyáját, s mint Kellér Andor pompás Bal né­gyes páholyában írja — önmagát fedezte fel, fedeztette íel pontosabban Beöthy Lászlóval, a neves színházdirektorral. Persze szerencsé­je is volt, hogy kamaszkori álmát nemcsak valósággá változtatta, nemcsak egyszerűen színész lett, hanem sztár is - a sztárság min­den kellékével —, de ezt ő, aki semmit sem kapott ingyen, meg is engedhette magának. A hagyomány szerint többszöri nekirugaszko­dás, vidéki kezdés után kapta a nagy lehe­tőséget már a legendás Király Színház desz­káin: Az éppen ügyeletes láncoskomikus, Sziklay Kornél mint a Gül Baba Mujkója egyszerűen képtelen volt negyedszer megis­mételni számát, s a török agák közül egy­szerre .kipattant az eddig ismeretlen Rátkai, és olyan fergetegesen táncolta el Huszka dalát, hogy o publikum egyszerűen többé nem felejtette el. Beöthy ezután okosan mindent vele játszatott el, ebben a műfajban, amely­ben akkor világhatalom voltunk, hiszen Kál­mán, Lehár. Jacob:, Szirmai, Buttykoy, Ka­csán tartozioi; a házi szorzók, s Pedák, Ki­rály. Petráss, Szentgyörgyi o vezető színészek közé. Rátkci neve valóban egayé vált oz ope­rett műfajával, amelynek sok rojssz kliséjét többek között tündéri fantáziájával mac,a tet­te ártalmatlanná. „Legalább száz operettben játszottam . . . Mit tudom én, a siker talán engem is levett a lábamról... Hiszen sze­rettem én az operettet is! Megpróbáltam, ta­lán nem is sikertelenül, valami újat alkotni benne. Megpróbáltam ezekben a szerepekben is egyszerű, reális, emberi hangon beszélni”. Ami akkor, ott a Király Színházban zajlott — kétségkívül színháztörténet volt, egy addig jobbáro importált műfaj ügyes meghonosítá­sa, amit aztán a nagyvilág olyannyira meg­irigyelt tőlünk, hogy javát megpróbálta meg­venni, vagy egyszerűbben átvenni . . . Rátkait is csábították külföldre, a Theater an der Wien például a Luxemburg grófjához mint Sir Basilt szerződtette, Lehár javaslatára, s így járt kint Amerikában is, sőt egyszer a mi­lánói Scala Offenbach-premierjéhez is kikér­te, hogy olaszul is megismerjék Meneláosz királyként. De Rátkai mindig hazajött, pedig bármilyen népszerű is volt, minduntalan meg­élhetési gondokkal küszködött. Sokat játszott, legszívesebbe«! drámát. Még talán miskolci éveiből hozta örök sóvárgá­sát a míves szöveg, a drámai szituációk iránt, vagy egyszerűen unta énekes bolondozásait? Amikor a Hamietben. mint első sírásó jelent meg, alaposan zavarba hozta rajongóit. Pe­dig előtte már Földes Imre. sőt Rostand pró­záján edződött, de mégiscsak a kővetkező Rátkai portréja Földes-dráma, A hivatalnok urak Róth bá­csijaként ismertette el magát teljes értékű prózai színésznek ... A Fővárosi Operettszínház, a Royal Szín­ház, az Andrássy úti Színház, a Budai Szín­kör nagyszerű humorú, fonyar bölcsességű nagy egyénisége o nyilas terror éveiben buj­kálni voit kénytelen. Hamis néven, hamis pa­pírokkal élt, mintha csak egy rossz szerepet bíztak volna rá. Olyan hiteles volt ezúttal is, hogy elhitték a hegedű-szakértő egész mesé­jét, és cserébe — életben maradhatott. Nagy elégtétele volt, amikor egyenesen az ország első színpadára hívták a felszabadulás után, ahol elsőként Moliére Tartuffe című drámá­jában Olgánként lépett színre. Aztán jött A civilizátor, Madách szatírája, az Orosz em­berek, A szabin nők elrablása, oz ötödik hodoszlop, a Szerelmi házasság. A revizor. . . S a nagy szerepek mellett egy másik kitün­tetés: kinevezték az Országos Színiiskola igaz­gatójának. Rátkai Mártó*! most lenne százéves. Rá emlékezve érdemes elgondolkodni egy buta előítéleten: vonnak egyáltalán alacsonyabb és magasabb rangú műfajok vagy inkább csők tehetséges, igazi művészek vannak? N. GY. ! 1958 márciusában írtam ! egy Jó barátnőmnek: j „Larsban nagyszerű em­j bérré akadtam. Nagyon ! boldog vagyok, azt hiszem, j ez alkalommal az igazit j találtam meg. A harmadik ; mindenben az igazi... Re­ménykedjünk. Ha május­ban elválok, hamarosan újra menyasszony leszek.” Sokáig kétségesnek tűnt előttem, hogy hivatalosan elváltam-e. vagy nem, mert úgy tűnt, hogy a hi­vatalokkal folytatott papír­háborúnak soha nem lesz vége. Végül is sikerült, és össze akartunk házasodni. Franciaországban lehe­tetlennek tűnt az esküvő. Végül Lars Angliában ta­lált egy ügyvédet. Meg­nézte a papírjainkat, és úgy vélte, hogy Angliában összeházasodhatunk. Rö­viddel 1958. karácsonya előtt akartunk házasodni. Természetesen titokban akartuk tartani. Majdnem sikerült is. Azután a tiszt­viselő megkért minket. hadd készítsen egy fényké­pet rólunk p saját albu­mába. Beleegyeztünk — és másnap reggel az újságok­ban találkoztunk vele. Mór ismét a Párizs mel­letti Choiselben levő há­zunkban voltunk, amikor a francia , sajtó tudómért, szerzett az eseményről. A csendes kis faluban elsza­badult a pokol. A riporte­reit felmásztak a falakra és a fákra. Végül a rendőrsé­get kellett kihí vnunk, akik reggel négy óráig itták ve­lünk a pezsgőt, az eskü­vőnket ünnepelték. Más­nap megengedtük, hogy le­fényképezzenek minket, mindenki boldog volt — kivéve Róbertot. Roberto megkezdte a há­borút. A gyerekek gondo­zásának a jogáért folya­modott. és minden eszközt megragadott, amit csak ta­lált. Protestáns voltam, nem volt családom, nagy­mamám, nagynénim., vagy nagybácsim, svéd volt a férjem — ki ügyel a gye­rekekre. ha én dolgozom? Ezenkívül eszébe jutott, hogy az én nevem nem szerepe] Robertino születé­si anyakönyvi kivonatán. Ki vagyok én. hogy az ő fiát neveljem? Valóban hivatalosan férjnél voltam, vagy bigámista voltam? A gyerekekkel kapcsola­tos nehézségek egyre nö­vekedtek Mindig, mikor visszajöttek • Olaszország­ból, tele voltak olyan gon­dolatokkal, hogy mi protes­tánsok vagyunk, ők pedig katolikusok. Beléjük oltot­ták, hegy halálos bűn. ha a protestáns anyjukkal Imádkoznak. Rövid imát szoktam mondani svédül, de egy napon ’ elutasítot­ták. hogy velem imádkoz­zanak. Megkérdeztem, mi­ért, és azt válaszolták, mert pogány vagyok. Ha a gyerekek. Olaszor­szágban voltak. egyre gyakrabban be kellett Kap­csolnom a bíróságot hogy vissza tudjam őket vinn! Franciaországba R béri o- val a gyerekek miatt foly­tatott veszekedéseink egy­re elviselhetetlenebbek lel­tek. Következik: A SZÍNHÁZ MELLETT DÖNTÖTTEM Fehérneműliét a Matyéföldi irtózta NOVEMBER 16-TÖL NOVEMBER 21-IG AZ ÉM RÖVIKÖT LEGSZEBB FEHÉRNEMŰIBŐL VÁLOGATHAT A MATYOFÖLDI ÁRUHÁZBAN HAZAI ÉS IMPORTFEHÉRNEMÜKBÖL NAGY VÁLASZTÉKKAL VARJUK VÁSÁRLÓINKAT! MATYOFOLDI ÁRUHÁZ, MEZŐKÖVESD ÉM RÖVIKÖT, MISKOLC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents