Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-18 / 270. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1981. november ÍR., szerda Havasi Ferenc az NSZH-lian Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára hétfőn Stuttgartban megtekintette a „Pillantás Magyarországra” című egyhetes rendezvénysorozat keretében tartott magyar kiállítást. Havasi Ferenc megbeszélést folytatott Lothar Späth baden-württembergi miniszterelnökkel. Találkozott olyan NSZK-beli nagyvállalatok képviselőivel, amelyek rendszeres kapcsolatban állnak magyar vállalatokkal. A találkozón részt vett dr. Rudolf Eberle tartományi gazdasági miniszter és Kővári Péter, a Magyar Nép- köztársaság bonni nagykövete. Fnja Frigyes az ecuadori elnöknél Az Ecuadorban tartózkodó Púja Frigyes külügyminisztert kedden fogadta Os- valdo Hurtado köztársasági elnök. Ezt követően a magyar diplomácia vezetője rövid látogatást tett Leon Roldos alelnök hivatalában. A nap folyamán a magyar külügyminiszter koszorút helyezett el Petőfi Sándor quitói szobránál. A ecuadori külügyminiszter este vacsorát adott Púja Frigyes tiszteletére. lasszer tóaí a szí Eon Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke hétfőn Kuvaitból Katarba érkezett, ahol tárgyalásokat folytat a nyolcpontos szaúdi béketervről. Arafat Kuvaitban is ugyanerről a kérdésről tárgyalt, és az ottani hírügynökségnek adott nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy a tervezet átfogó és „vitaindító” jellegű. Kuvaiti nyilatkozatában a PFSZ vezetője hangsúlyozta, hogy a palesztin állam realitás, és létrejötte csupán idő kérdése. Olajmultik jövője Hanyatlás vagy fellendülés? Olajfúrótorony a tengeren. _A jó öreg Charlie. Biztosítja Anglia jövendő energiáját”. Egész oldalas színes hirdetés mutatja be a Times-ban Charlie-t, a Shell tengeri olaj fúrótornyát, amint magányosan és büszkén áll a háborgó tengerben. PÉNZCS1NALO GÉPEK Vajra» miért fontos a Shellnek hirdetésben adni az angol olvasók tudtára, hogy kétmilliárd fontot költött eddig a tengeri tornyok kifejlesztésére, és további 450 milliót szán erre a célra? Az ok: a nagy olajtársaságok szeretnének javítani a róluk kialakult kedvezőtlen képen. A Newsweek hasonlata szerint ugyanis 1972 után valóságos pénzcsináló gépekké váltak, (A Shell tavalyi haszna például 35 százalékot növekedve 1,5 milliárd dollárra ugrott, ami háromszorosa az 1975-ös, szintén nem megvetendő nyereségnek.) Az emberek pedig nehezen értik, hogyan lehet tisztességes módon ennyit keresni épp az energián, miközben ők fájdalmasan érzik az olaj és a benzin drágulását. Amikor az iráni forradalom után hirtelen csökkent a piacra kerülő olaj meny- nyisége, az amerikaiak, majd fele úgy vélte, hogy a társaságok a maguk hasznára fordítják e hiányt — mutatta egy közvélemény-kutatás. Azzal is vádolták a nagy olajvállalatokat. hogy felvásárolják a versenytársakat, ahelyett, hogy kutatásra fordítanák a pénzt. Szükség van hát a reklámkampányokra, s érthető az is, hogy az USA legnagyobb külföldi ellenőrzés alatt álló vállalata — 69 százaléka a Royal Dutch Shell, egy Londonban székelő nemzetközi konzorcium tulajdona — huszonnégy főállású kijárót alkalmaz, hogy Washingtonban képviseljék az érdekeit. Az olajcégek közönségkapcsolatainak kérdése már bonyolultabb. A Shell elnöke például bocsánat- kérőén így nyilatkozóit: „Kezdők vagyunk ebben. Nem jól csináljuk. Az is lehet, hogy az iparág vezetői fel sem fogják, mennyire függenek a közönségtől". SEBEZHETŐ SZTÁROK Lehet bizony. Ügy is tűnik, hogy nem függenek semmitől és senkitől. Az USA ötszáz legnagyobb konszernjének listáját az olajcégek vezetik, az Exxon és a Mobil. A hét nővér — a hét legnagyobb olajtársaság — az első húsz között van. A világ ötven legnagyobb vállalata közül tizennyolc az olajból él. Ám a szakértők szinte mindannyian egyetértenek abban, hogy előbb-utóbb véget ér az olajkorszak, és ezzel a nagy olajmonopóliumok ideje. Az elmúlt két évben tizenhárom százalékkal csökkent az Egyesült Államokban a benzin- fogyasztás. „Az olaj nem növekvő iparág már ...” — vélte egy közgazdász. A visszaesést csak a legerősebbek élhetik túl. Például a hét nővér, akik a kapitalista világ finomító- kapacitásának felét és a tartályha jó-flotta 39 százalékát birtokolják. De még ők is visszavonulóban vannak: finomítókat, ve- Syigyárakat zárnak be, tartályhajókat adnak el. Egy szakember szerint a tőkés világ finomító-kapacitásának felére jelenleg nincs szükség. VÁLTOZÁST JELZŐ KÖRVONALAK „Minden iparágnak megvan a maga életciklusa” — vonta meg a vállát az egyik cég alelnöke. Az Exxon vezetője pedig azt jósolta, hogy az USA az elektromos energián alapuló társadalommá fejlődik. Ezért megvásároltak egy viUamosipari vállalatot. de foglalkoznak szénnel, urániummal, rézzel, napenergiával is, csakúgy mint a többi társaság. Az ingatlanüzlettól a komputertechnikáig mindennel próbálkoznak, hogy biztosítsák jövőjüket. A kivétel szinte egyedül a Shell: elnöke még most is úgy gondolja, hogy az olajipar nyújtja a legjobb reményeket az Egyesült Államok energiaproblémáinak megoldására. Sőt, az egyetlen reményt. Ezért zörög és rázkódik szüntelenül Charlie amerikai testvére. Cognac az Atlanti-óceánban tizenöt mérföldnyire Louisiana partjaitól. De bármennyire is reklámozzák az olajipar óriási tengeri vállalkozásait, már feltűnnek a jövő változást jelző körvonalai. A tudósok egyszer tán olyan új energiaforrást találnak, amelyet —, mint valamikor az olajat — kedvünkre pazarolhatunk. T. A. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden a Magyar Tudományos Akadémiái'a látogatott. A KB első titkárát elkísérték: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A vendégeket az MTA Roosevelt téri székházának kapujában Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöké, Pál Lé- nárd, az MTA főtitkára és Kornidesz Mihály, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője fogadta. A megérkezést követően Kádár János részt vett az Akadémia kibővített elnökségi ülésén. A vendégeket megnyitójában Szentágothai János üdvözölte, majd méltatta az MTA szocialista átalakulásának, az 1949-től máig ívelő fejlődésének eredményeit. Ugyanakkor szólt a tudományos élet gondjairól, egyebek között a kutatói mobilitásnak már a 70-es évek elejétől nyilvánvaló ellentmondásairól, s azokról a szándékokról, határozatokról, amelyek nem mindig a kellő gyorsasággal hatják át, formálják a tudományos életet. Mindezek ellenére ezekben az esztendőkben is jó néhány kutatóintézetben, egyetemi tanszéken születtek kiemelkedő, termelési hasznosulásában sem megvetendő eredmények. Az utóbbi években tudománypolitikánk és az ennek alapját képező egész szemléletünk jelentősen változott — hangsúlyozta a továbbiakban az MTA elnöke. Van reális, a népgazdaságéval összehangolt kutatási tervünk; vannak a tudománypolitikai bizottság közreműködésével kialakított, megfelelő határozataink intézethálózatunk korszerűsítésére. A tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati hasznosításától kutatóink többsége már nem idegenkedik, sőt találmányaikat sorozatosan kínálják fel a termelésnek Ezeket a vonásokat kell tovább erősíteni, az eddiginél nagyobb teret engedve a tehetséges, a valójában értékes teljesítményt nyújtó fiate lóknak. A gyakorlattól pedtjs azt várják a kutatás szakemberei, hogy munkájuk eredményei, szabadalmaik minél előbb váljanak a termelés részévé. A megnyitót követően az Akadémia elnökségének tagjai és a meghívott intézeti igazgatók kötetlen eszmecserén tájékoztatták Kádár Jánost a tudományos alkotó műhelyek, általában a tudományos élet eredményeiről és gondjairól. A 14 felszólaló közül valamennyien érintették a kutatás- és a gyakorlat, a megszületett gondolat és a megvalósítás közötti kapcsolat fontosságát, bírálták az innovációs folyamat lassúságát. A természet- és a műszaki tudományok képviselői mellett a társadalomtudósok, a kutatók és a döntéshozók közötti közvetlenebb kapcsolat továbbfejlesztését szorgalmazták. Mert miként elhangzott: ma már a fontosabb kérdésekben — lett légyen szó akár a gazdaságról, akár a társadalomról — csak a valóság mélyebb ismerete, a sokoldalú tudományos vizsgálódás, együttműködés vezethet megfelelő eredményre. Szellemi tőkénk eddiginél eredményesebb kamatoztatása érdekében beszéltek a hozzászólók — egyebek között — a tudományos élet nagyobb demokratizmusának szükségességéről, a tudományos alkotó munka feltételeinek biztosításáról, a tudományos kutatóhelyek vezetőinek nagyobb- fokú döntési lehetőségéről és felelősségéről, a kutatók kiválasztásában. Ezek a teendők lényegében megfogalmazódtak már a tudománypolitikai irányelvekben is, ezeket kell mielőbb teljessé" gükben valóra váltani. A kibővített elnökségi ülésen felszólalt Kádár János. Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét, majd szólt a párt tudománypolitikájának érvényesítéséről, a tudósok szerepéből és. felelősségéről, az ország előtt álló bonyolult feladatok megoldásában, a jövő megalapozásában. Hangsúlyozta, hogy munkáját a maga területén mindenkinek tisztességgel kell végeznie — dolgozzék bármilyen beosztásban, akár fizikai területen, vagy akár a tudomány valamely ágában. A Központi Bizottság első titkára kiemelte a vezetés, az egyes vezetők, fokozott felelősségét azért, hogy minden területen biztosítsák a munka végzéséhez megfelelő körülményeket, eszközöket éra tágabb értelemben is vett alkotó légkört. A tudomány munkásai körében is érvényesíteni kell az olyan általános — társadalmunk szocialista vonásait is erősítő — követelményeket, hogy ki- nek-kinek az öntudata, a felelősségérzete és felelősség- vállalása mellett legyen meg az érdekeltsége. Ez viszont csak akkor érvényesülhet ha vállalt kötelezettségeinek mindenki becsülettel és maradéktalanul eleget tesz. Utalt arra is, hogy töretlen politikánkkal, nemzeti összefogással és kemény munkával elért eredményeinkben ott van tudósainknak és értelmiségünk más rétegeinek az áldozatos és hozzáértő tevékenysége, újat, értelmeset és értékeset alkotni akarása és tudása. A párt és a kormányzat megbecsülésére és támogatására a jövőben is bizton számíthatnak a tudományos élet dolgozói. Viszont számolniuk kell azzal is, hogy munkájuk gyümölcse, eredménye — legalább is a nem tudósok, a közvélemény előtt — a végtermékben jelentkezik. Az újra, a korszerűre törekvés mellett természetesen szükség van a magyar tudomány tradícióinak és múltbeli eredményeinek tiszteletére és kamatoztatására is. Tovább lehet és kell bővíteni a világban jó hírnévnek örvendő magyar tudomány nemzetközi együttműködését, a tudósok személyes kapcsolatait más országok szakembereivel, hiszen alapigazság, hogy amit mások már tudnak, azt nekünk nem kell újból kitalálni. A párt-, az állami vezetés és tudomány kapcsolatáról szólva Kádár János hangsúlyozta, hogy a Központi Bizottság továbbra sem vállalja magára tudományos viták eldöntését. Eddig sem vállalta, s káros és rossz lenne eltérni ettől a gyakorlattól, mert különben sérelmet szenvedhetne az alkotói szabadság. A tudományos vitár kát a tudomány körében, a tudósok vitájával kell eldönteni, az eredményt pedig a gyakorlat próbája szentesíti. Befejezésül, a Magyar Tudományos Akadémia és a tudomány minden munkásának nagyfokú társadalmi felelősségét hangsúlyozta és további sikereket kívánt egész népünk javát szolgáló tevékenységükhöz. Kreisky nyüafkozala az osztrák—nagyar kapcsolatokról (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár utazásával, a magyar vezetőkkel folytatandó tárgyalásaival kapcsolatban az MTI bécsi tudósítójának kérdéseire válaszolva kijelentette: nagyon jók, minden ' tekintetben problémamentesek a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kapcsolatai. A két szomszédos ország együttműködése az elmúlt évek során valamennyi területen, így a gazdaság és a kultúra területén is, örvendetesen fejlődött. — Kapcsolataink zavartalanok, és aki jól ismeri mind a magyar, mind az osztrák történelmet, az megállapíthatja, hogy — sajátos módon — azokban az időkben, amikor Magyarország és Ausztria sorsa szorosan összefonódott, nem volt ennyire zökkenőmentes a viszonyunk. Kijelenthetem, hogy érdekünk a Magyarországhoz fűződő jó viszony ápolása, további fejlesztése, hangoztatta a kancellár. A gazdasági együttműködés évek óta fejlődik Magyarország a második helyet foglalja el Ausztria KGST- beli partnerei sorában. A kis- és középüzemek között kialakított kooperációs kapcsolatokat tekintve. Magyar- ország Ausztria partnereinek sorában a szocialista országok között az első helyen áll. Ezek a kapcsolatok tovább építhetők, sőt az együttműködést tovább növelheti, hogy Magyarország felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba, mutatott rá az osztrák kormányfő. Külpolitikai kérdésekről szólva, az osztrák kormányfő kiemelte Leonyid Brezs- nyev és Helmut Schmidt küszöbönálló bonni tárgyalásainak jelentőségét. Véleménye szerint a jelenlegi nemzetközi helyzetben a nagyhatalmak közötti viszony alakítását illetően a nyugatnémet kancellárnak kulcsszerepe van. — Rendkívül jelentősnek tartom a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulása szempontjából mindazt, ami most a 'bonni találkozón történik — mondotta Kreisky, aki egyebekben óvakodott jóslásokba bocsátkozni. Az osztrák kormányfő ezúttal is aláhúzta a nagyhatalmak vezetői közvetlen tárgyalásainak alapvető ie- lentőségét a béke, az enyhülési politika jövője szempontjából. Az ENSZ-közgyűlésnek a* úgynevezett afgán kérdés körül hétfőn kezdődött vitájában Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió állnndó ENSZ- képviselője rámutatott: léteznek és aktívan tevékenykednek azok az erők. amelyek saját céljaik érdekében fegyverrel és pénzzel támogatják az afgán ellenforradalmárokat. A vezető szerepet ebben az Egyesült Államok játssza, de nem marad el mögötte Kína sem. A Szovjetunió teljes mértékben támogatja az afgán kormánynak a rendezésre tett javaslatait — hangsúlyozta Trojanovszkij. Á Szovjetunió álláspontja, szerint az Afganisztán, körüli kérdést békés eszközökkel kell rendezni: azonnal és feltétel nélkül garantálni kell hogy semmiféle beavatkozás nem történik az ország belügyei- be rendezni kell Afganisztán és szomszédai kapcsolatait. Afganisztán független. el nem kötelezett állam, és a Szovjetunió úgy véli. hogy ezt a státuszát a jövőben is meg kell tartania az országnak — mondta Trojanovszkij.
