Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-15 / 268. szám
1981. november 15., vasárnap ÉSZAK• MAGYARORSZAG 7 Gondolatok a szülői tekintélyről A gyermek egészséges testi, lelki fejlődésének elengedhetetlen teltétele a nyugodt, boldog családi légkör. A gyermek már a családban észrevétlenül és fokozatosan elsajátítja a közösségi magatartást, kifejlődik benne az együttérzés, az áldozatvállalás, a munkakedv, az igazságérzet és még sok más, a közösségi embert jellemző személyiségvonás. Ennek azonban az a feltétele, hogy a családtagok kapcsolataiban mindez kifejezésre jusson. Legyen a szülők között igazi egyenjogúság, arányos teherviselés s egymás megbecsülését kifejező hangnem. Kellemes, jó légkört lehet teremteni, ha a családtagok barátságosan, természetes udvariassággal és őszinte érdeklődéssel, bizalommal beszélgetnek egymással, s megosztják örömeiket, gondjaikat. A szülői tekintély legfontosabb ismérve a tisztelet. Ahhoz, hogy a gyermek tisztelje szüleit, felnézzen rájuk, az szükséges, hogy a szülők kapcsolata az emberekhez, a munkához, a közügyekhez példamutató legyen. A gyermeknek nem szabad ellentmondást tapasztalnia a részére szánt kijelentések, tanítások és a szülök cselekedetei között. Ha a szülők gyermekeikből becsületes, őszinte embereket akarnak nevelni, akkor ők maguk semmilyen körülmények között sem lehetnek alakoskodók, két- színüek. A gyermek személyiség- fejlődésében döntő szerepe van a családi követelmények és nevelési módszerek következetességének. A gyermeknek érezni kell, hogy a szülők nem szeszélyeik szerint, hánem tervszerűen, határozottan és felelősségteljesen irányítják nevelését. A gyermek életének helyes irányítása nem víX jelenti, hogy a gyermeknek mindig a szülők által előirt feladatokkal kell foglalkoznia. A gyermek jól szervezett tevékenységét, életét a szabadság és az el- lenőrzöttség helyes aránya jellemzi. Mindez a gyermek egyéniségének sokoldalú kibontakoztatása miatt fontos. Ehhez pedig az szükséges, hogy a szülők jól ismerjék gyermeküket, elfogadják egyéniségét, megértéssel neveljék. Alapvetően fontos, hogy a szülők ne törjék le a gyermek önállóságát, önálló gondolkodását, vegyék természetesnek, ha másféle vágyai, érzelmei vannak, mint a szülőknek. Ne várják a gyermekektől, hogy be nem teljesült álmaikat vagy elmulasztott lehetőségeiket ők pótolják, ők teljesítsék. A szülői tekintély kialakításának legbiztosabb feltétele, ha a szülők részéről szeretetet, bizalmat, barátságot és megértést tapasztal a gyermek. Nagyon fontos, hogy a szülői szeretet okos szeretet legyen, a bizalom őszinte bizalom, a barátság' igaz barátság. Éppen ezért óvakodni kell a szülőknek a mesterségesen táplált látszattekintély- től. Egy szülő sem mindenható vagy mindentudó. Aki annak akar látszani, könnyen lejárathatja magát. Ha a gyermek kérdésére nem tudnak felelni, járjanak utána, ha tévednek, nyugodtan ismerjék be, helytelen álláspont, hogy mindig a szülőknek legyen igazuk. Napjainkban szükségszerűen mást értünk eredményes, jó családi nevelésen és ezen belül a szülői tekintélyen is, mint légen. Társadalmunk merőben más, sokkal fejlettebb embert törekszik: formálni, mint eddig bármely társadalom. Ezt azonban családi nevelés nélkül megoldani nem lehet. A korszerű családi nevelés pedig' a szülők megalapozott tekintélyén nyugszik. Dr. Földy Foren« főiskolai tanár . Ciklámenhá Az éjjel hó esett. Igaz, nem egészen xhó volt, inkább csak. dara, de az itt-ott megmaradt fehérség már a fehérruhás hónapok közeledtét jelezte. A szél is egyre erősebben támadva, a kertek alatt toporgó tél hideg leheletét fújta a pillanatok alatt kipiruló arcokba. Az ember egyre inkább falak közé, házba vágyik. A ház ezúttal a meleget, a barátságot, a jó kedvet szó szerint. jelenti. Mert onnan belülről, az üvegen át az egyre zordabb, szürkébb világ is elviselhető. Ebből a házból példáid jó a kitekintés. Ugyanis körös-körül minden üveg. Egyedül a fémtartók, s a meleg vizet áramoltató csövek bontják meg az épületnek azt: a régies harmóniáját, amit csupán a talpig üvegbe öltöztetett házikók tudnak kelteni. A néhány centiméteres Üvegfalakon kívül zord a« idő. Talán még a foltokban megmaradt hó is fázik. A falon innen azonban télnek, hidegnek nyoma sincs. A szél jéghideg lehelele helyett májusi meleg szellő cirógatja az arcot, s a kabát gombolkózni vágyik. S hol van az odakinti szürke, j alig-íehér sivárság? Zöld, vörös, bordó, lila színekben tobzódik minden. Tró- •pust, nyarat felidézve. S innen, a Miskolci Kertésze- . ti Vállalat ciklámenházából egy-egy darabka ebből a nyárból, szintobzódásból, melegségből az idei novemberi szürkeségben is eljut majd nagyon sok Erzsébethez, Jolánhoz, Katalinhoz. Egyszóval nagyon sok emberhez. A ciklámenház nem hagy- Ja feledni, milyen a nyár, a meleg, a jókedv, a sze- eetet. <ha| És.:: Elhatározta, hogy másnap átkel a jégen a túlsó partra. Nem ő lesz az első (erre nem is vállalkozna) : lábnyomok is tartanak a túloldal felé. Holnapig talán csak nem köszönt be hirtelen olvadás, főképp akkor nem, amikor Székesi a túlsó parton üldögél. Hazaballagott. Leült a melegedő szobában, és azokra az emberekre gondolt, akiket, a fővárosban hagyott. Akárhogy ízlelgette őket, egyik sem (hiányzott. Hirtelen elébe kanyarodott a befagyott Duna-ág. — Miért nem ma?! — pattant fel Székesi, felkapta a kabátját, kivágtatott a partra. ..Megbírsz”? — faggatta a jégpáncélt. Hiszen ki tudja, mikor ment át az a szekér a túlsó partra ... Talán egy hete is van már.... Azóta sokat enyhült az idő.:; — „Te gyáva” — tegezte le önmagát Székesi, és a jégre lépett. Elszánt, ütemes léptekkel haladt. A jég csak a part mellett recsegett, aztán már tompa, kemény hangok hallatszottak Székesi cipője alól. Egyre közeledett a téli nádas és a megdőlt, fekete fatörzsek. . ... Vissza is ugyanazon az úton jött. A szoba már meleg és otthonos volt, mire Székesi hazaért. Levette a cipőjét, vizes zokniját, nézegette (soha nem akadt senki, aki lehúzta volna róla, hogy örök asszonyi mozdulatokkal kiakassza a napra). A díványra feküdt, az olajkályha erős mormogását hallgatta. — „Ötösön van, lejjebb kellene venni éjszakára” — gondolta, de érezte, hogy már nem lesz ereje felkelni... Azt álmodta, hogy TŰZ- BÖL volt. Láng a lába, tüz- oszlop a törzse, szikra a szeme, parázs a homloka. Lassan haladt a túlsó part felé, a lába sistergő lékeket égetett a jégbe, lobogva, égve nyomult előre, de a part egyre távolodott, futottak, menekültek a száraz nádszálak és a tűzre való öreg fatörzsek __ F elébredt. Égette az izzadság. Feltápászkodott, elzárta az olajkályhát, kinyitotta az ablakot, a zsalugá- tert. A tűz lassan kialudt, Székesi ismét emberré hidegedéit: — Amikor másodszor is elaludt, már gyermekkori horgászbotokkal álmodott. Másnap délután Székesi ismét a leltári sétára indult. A hideg, ropogós idő a Duna-ág felé csalta. ,.. Emberek a parton, feketén álldogáló asszonyok, vitatkozó férfiak, a Duna-ág közepe fáján szalmacsomók, idébb csónak a jégen ... — Én még láttam, amikor beszakadt — magyarázta az egyik férfi —. innen indult ni, ettől a kőtől, tolta a biciklijét, aztán egy-' szer csak eltűnt. — Pedig tegnap még a szekeret is megbírta a jég — mondta Lőkösné, a védőnő ... „De én kiégettem” — suttogta magában Székesi, és megkérdezte Lőkösnét. hogy ki szakadt be a jég alá. Hiszen tudnia kell, kinek okozta halálát. Irodalmi barangolások lf 5 P s fi* 7 11/ ú:\lAh ItSJi Eredetileg Szabó Jánosnak hívták. Támogatója, barátja Kazinczy Ferenc tanácsára azonban megváltoztatta a nevét. Aszalayra. Az irodalmi vezér erről így emlékezik meg: „...ón kértem, hogy magát nevezné születése helyéről, mivel a Szabó név közönséges ...” Szóval így lett Szabó Jánosból Aszalay János, mert- < hogy a Borsod megyei Aszaló községben látta meg a napvilágot 1769-ben. Szüleiről mindössze ahnyit tuti dunk, hogy nem voltak f nemesek. Kazinczy írta is: „Nem született nemes szült léktől, s igy nem lévén ki- í nézése nevezetes poltzok- ra ...” Iskoláit a sárospataki református kollégiumban végezte. 1785—86-ban Kazin- j czy Ferenc két öccse. Jó- • zsef és Miklós mellett házi- tanrtóskodott. Később a kassai, majd a sárospataki normális iskolában volt tanító. Állását 1791-ben református vallása miatt elvesz- | tette, s csak hosszabb hányattatás után kapott ne- : velői állást Kubinyi Károly tápiószentmártoni birtokos fiai mellett. Aszalayt Kazinczy szere- tetre igen méltó ifjúnak nevezte. Ö készített róla jellemrajzot is: „Egy kis termetű, jó képű, szelíd lelkű, barna ember, oly szép lélekkel, a milyet óhajthatni.” Ugyanő írja máshol: „ViUaumnak Logicáját egészen lefordította, és ezt magától és nem másnak tanácsára. Ez maga azt mutatja, hogy ötét tompának, sem a természet nem szülte, sem magát* nem tette.” Aszalay János irodalmi munkásságának csak töre- : déke volt a kéziratban meg- maradt Villaume-fordítás. (Lefordította ő Lessing meséit is, ezek közül Kazinczy az Orpheusban 1790-ben többet leközölt, sőt később 1793-ban Becsben Kazinczy fordításához csatolva Lessing meséi címen meg is jelent. Emellett elsősorban a színműfordítás terén jeleskedett Aszalay. Holberg Politikus csizmadia. Gold- jsmith Minden lépés egy botlás, Rautenstrauch Prókátor és paraszt című víg- játékait ültette át magyarra. E müveket több alkalommal is "bemutatták a pesti, budai, székesfehérvári színtársulatok. A Minden lében kanál című vígjátéka Mókus címmel Pesten 1795 fi r. «-*■ •: ktT, ff w SHR ?' * !’•> 1 k ? * g :> l ^ | y. é k y ü 11 i y * 5- ,—1814 között ugyancsak: többször színre kerül. Aszalay Jánost az iroda-: lomtörténet a köztársasági i, mozgalom irócsoportjába sorolja. Ennek az irócsoport-i nak a közös jellemvonását nem egy irodalmi Ízlésbeli; irányzat együttes követései: adja, hanem a Martinovics Ignác által szervezett köz-i társasági mozgalom ban való; részvétel. Hogyan került, Aszalay János a jakobinus: mozgalomba? Erről a Ki-: rályl Tubla és a Hetszemé-í lyes Tábla perirata ad pon- , tos magyarázatot. Aszalay j ellen ugyanis, a Martino- vics-per többi résztvevőjéhez hasonlóan, felségsértési j és hűtlenségi vétség ügyé- j ben indult eljárás. „A Tábla vizsgáló bízott- t sága 1795. április 16-án; hallgatta ki Aszalayt. Val- j lomásában előadta, hogy l múlt év júniusában Pesten .j járva fölkereste régi isme- | rősét, Öz Pált. Beszélgetés | közben ez ismertette előtte - a Szabadság és Egyenlőség l Társaságát, annak szabá-\ lyait és titkos jeleit, és át- s adta neki Az Ember es a , Polgár Kátéjának egy né- ( met nyelvű példányát. Azt! Is mondotta, hogy a tár- j saság célja a forradalom. A ; Kátét otthon lemásolta, az : eredetit, visszaadta Őznek, saját másolatát pedig ké- | sőbb. az elfogatások hírére | elégette...” Aszalay már súlyos beteg 1 volt. amikor letartóztatták. | Kazinczy alig néhány hét- \ tel elfogatása után azt írta ; róla: „Egészen ki van asz- í va, csupa bőr és csont, sár- i ga és kopasz ... Bíráji előtt | dadogva, félénken, s igen j betegen jelenvén meg . ..” j A perben Aszalayt vét- t késnék mondták ki. ötévi r íegyházra ítélték. Miután í az uralkodó az ítéletet jó- j váhagyta, 1795. augusztus : 23-án ötödmagával elindították a gráci várba. Itt a betegsége tovább rosszabbo- • dott. Pénze nem volt, hogy jobb kosztot. kénvelmesebb : körülményeket biztosítson j magának, és befolyásos ro- j konsága sem volt, akik kedvezményeket járhattak vol- ! na ki számára.- Ott halt f meg a gráci fogházban 1796. ! október 12-én az aszalói | jakobinus. Huszonhét éves í volt mindössze. (hajdú)
