Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-15 / 268. szám
1981. november 15., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Fogyasztási szövetkezetek kongresszusa Lázár György beszéde (Folytatás az 1. oldalról) A vitában felszólalt Lázár György, aki tolmácsolta a Központi Bizottság és a kormány üdvözletét, majd arról szólt, hogy a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa az egész magyar szövetkezeti mozgalom fontos eseménye. A fogyasztási szövetkezetek alapvető szerepet töltenek be a lakosság áruellátásában, a szolgáltatási igények kielégítésében, a háztáji termelés szervezésében és támogatásában, a mezőgazda- sági termékfelvásárlás és -értékesítés lebonyolításában, az új otthonok megteremtésében .és az export-árualapok előállításában. Fontos szerepet töltenek be a településfejlesztésben, a szemlélet- és az életmód formálásában és a közművelődés terén is. A szövetkezeti mozgalom mély gyökereket eresztett társadalmunkban, segíti a szocialista demokrácia kiteljesedését szolgáló törekvéseket, a szövetkezeti gazdaság pedig — mint a szocialista tulajdon egyik formája — fontos tényezője a népgazdasági tervek megvalósításának. Lázár György rámutatott: belső politikai viszonyaink továbbra is kedvező feltételeket nyújtanak a szocialista építőmunkához. A tapasztalatok szerint határozotlabbá vált a törekvés a hatékony gazdálkodásra, és további eredményeket mulathatunk fel a népgazdaság egyensúlyának javításában: a nehéz külpiaci viszonyok ellenére sikerült növelni az exportot. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek nehezítik az előrehaladást, megmutatkoznak a feszült nemzetközi helyzet hátrányos következményei, a többi között az, hogy a tőkés piacokon nőtt a protekcionizmus. Ehhez járult még, hogy a tőkés gazdaság pangása miatt rosz- szabbodtak a piaci feltételek, ami több hazai iparágban kedvezőtlenül érezteti hatását. A Minisztertanács elnöke ezután azokat a gondokat elemezte, amelyek saját munkánk gyengeségeiből fakadnak. Megemlítette: a szükségesnél még mindig lassabban javul az ország alkalmazkodóképessége, elégtelen munkánk szervezettségének foka és még távolról sem használunk ki minden lehetőséget az energiával és az anyaggal való takarékosságra. Részletesen szólt a termelés korszerűsítésével, az exportképesség javításával, a nemzetközi munkamegosztásban való aktívabb részvételünkkel összefüggő feladatokról. Kitért arra, hogy folytatni kell a közgazdasági eszközrendszer, az ár- és pénzügyi, valamint az érdekeltségi viszonyok hozzáigazítását a változó feltételekhez. Megjegyezte: gyakran felvetődik, hogy jó lenne, ha ritkábban kerülne sor a szabályozók változtatására. A kormány dolga is köny- nyebb lenne, ha akár csak két- három évre is stabilizálhatnánk a szabályozókat. Ezt azonban nem tehetj ük meg, mert a gazdálkodás feltételei, a külső tényezők gyorsan változnak, a közgazdasági szabályozók pedig nem szakadhatnak el a valóságtól. A ténvleges gond nem is az, hogy a szabályozókat túlságosan gyakran módosítják, hanem az. hogy azok még mindig csak követik, nem pedig megelőzik a valóság, a világ változásait. A kormány elnöke szólt arról is, hogy fontos teendő a szervezeti rendszer korszerűsítése: — A tennivalók első csoportjába a központi irányítás szervezetének módosítását soroltuk. Ennek keret ébep megszüntettünk egy sor kormánybizottságot, megszerveztük az egységes Ioari Minisztériumot. átalakítottuk a »unkaügyi irányítást, létrehoztuk a piacfelügyeletet, megerősítettük a Kereskedelmi Kamarát, egy sor más intézkedést is tettünk, és még továbbiakat tervezünk. Mindenekelőtt a minisztériumi háttérintézmények munkájának ésszerűsítését folytatjuk. A cél az, hogy egyszerűsítsük és gyorsítsuk a döntési folyamatot, növeljük a vállalati önállóságot, csökkentsük az irányítás rezsiter- heit — mondotta. — A második csoportba a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése tartozik. A cél itt a rugalmasság, az érdekeltség javítása. A megoldásra nincs sablon; egyaránt sor kerülhet olyan összevonásokra, amelyek egybekapcsolják a kutatásfejlesztés, termelés, értékesítés összefüggő láncolatát, de sor kerülhet szétbontásokra is, más szóval: decentralizációra. A munka ezen a területen is folytatódik a következő időszakban, de nagy gondot kívánunk fordítani arra, hogy elősegítsük annak a folyamatnak a meggyorsítását, amelynek eredményeként növekszik a trösztökön, nagyvállalatokon belül is az egységes érdekeltség a jobb, jövedelmezőbb munkában. — A szervezeti tennivalók harmadik csoportjába az új vállalkozási formák létrehozását sorolhatjuk. Ez alapjában pozitív fogadtatásra talált, de tapasztalhatók a megítélésében szélsőségek is. Például, hogy az új vállalkozási formák a legértékesebb munkaerőt fogják elszívni a nagyüzemektől. Találkozhatunk olyan aggályokkal is, hogy teret nyitunk az ügyeskedők, a munka nélkül jövedelmet szerzők számára. Ismét' mások szerint gyengítjük a szocialista tulajdont, a népgazdasági érdek esetenként ideológiai köntösbe bújtatott féltése mögött valójában a versenytől, a monopolhelyzet kényelmét veszélyeztető konkurrenciától való félelem rejtőzik. A kisvállalkozás létrehozására a valós társadalmi szükségletek jobb kielégítése mellett azért is került sor, hogy ösztönözzük, serkentsük az egészséges versenyt. — Az új vállalkozási formák nagy többsége egyébként nem magánvállalkozás, hanem a szocialista vállalkozásnak egy új, igaz, nálunk eddig szokatlan formáját valósítja meg. Reális az aggály, hogy lesznek, akik megpróbálnak visszaélni az e formák nyújtotta lehetőségekkel, de ez nem lehet ok arra, hogy elmaradjanak az egyébként ésszerű és szükséges lépések. A kormányzati szervek arra törekedtek és törekszenek, hogy olyan jogi és közgazdasági szabályokat alakítsanak ki, amelyek a visszaélés lehetőségét minimálisra szorítják. Vannak azután, akik túlértékelik e formák jelentőségét, és olyan várakozással vannak, amit ez a megoldás nem teljesíthet. Ügy gondolom, az a vélemény a helyes, amely szerint a két forma nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást. Lázár György hangoztatta: mindazokat az ajánlásokat és javaslatokat, amelyek a kongresszuson is elhangzottak, a kormányzati szervek gondosan mérlegelik majd és azon lesznek, hogy a reális lehetőségek keretei között megvalósítsák azokat. — A fogyasztási szövetkezetek fontos és jó ügyet szolgálnak. amikor felkarolják és segítik valóra váltani az embereknek a jobb életét igénylő természetes szándékát és ezt szocialista módon, saját munkájukkal akarják elérni úgy, hogy az egyben a nagyobb közösség, az egész társadalom javát is szolgálja — mondotta befejezésül. A vitában felszólalók egyebek között elmondották, hogy a kis települések ellátását sok tekintetben sikerült javítani. Javasolták, hogy egyes területeken hozzanak létre vegyes profilú, kitelepített raktárakat, amelyekben tartós fogyasztási' cikkeket is árusíthatnának, tovább javítva ezzel az ellátást. Beváltak a mozgó ABC-boltok, ezekből azonban'többre lenne szükség. Kifejtették, hogy a szövetkezeti mozgalom a városokban is megerősödött, a gyárkapukon belül is forgalmaznak, gyakran árengedménnyel. Az ipari és kereskedelmi szolgáltatások bővítését jól szolgálják az új jogszabályok. amelyek azonban még tartalmaznak bürokratikus elemeket és akadályozzák a folyamatos, zavartalan munkát. A felszólalók a vitában hangoztatták azt is, hogy még mindig bonyolult az Inari árak szabályozása, ami különösen a kisebb üzemekben nehezíti a munkát, és felesleges adminisztrációval jár. A bedolgozói rendszerben is kínálkoznak további lehetőségek, ez a munkaerőforrás azonban csak akkor válik még hozzáférhetőbbé, ha a foglalkoztatás kötöttségein lazítanak. Az ipari tevékenység bár fejlődött, az elmúlt időszakban kiütközött néhány fogyatékossága is: a gyártók nem élnek eléggé a kooperáció lehetőségével. Szóltak arról, hogy javult az együttműködés a tanácsok és a szövetkezeti lakásépítők közjött. Még inkább segíthetné a szövetkezeti lakásépítőket az, ha a hitelezés szabályai jobban alkalmazkodnának az építési gyakorlathoz. Kihasználatlan lehetőségek vannak még a lakáskarbantartásban is, ezek a szervezeteit túlságosan elaprózva működnek. Hangoztatták, hogy a falusi takarékszövetkezetek iránt megnövekedett bizalmat azzal lehet tovább erősíteni, ha a szolgáltatásaikat még változatosabbá teszik. A vitában figyelmeztettek arra is, hogy az iskolaszövetkezetek működésének felkarolására van szükség, amihez a KISZ segítségét kérték. Kitértek a szövetkezeti üzemek és telepek műszaki fejlesztésének szükségességére is, egyebek között különleges gépek gyártását sürgették. A kongresszus ma folytatja munkáját Kertészet Múcsonyban A kertészeti asszonycsapat rakodás közben. Ami azt illeti, nem 9 irigyeltük a múcsonyi Üj Élet Tsz kertészeti ágazatának kizárólag csak asszonyokból álló munkacsapatát. Hiába volt rajtuk meleg kabát, a fejükön kendő, s kesztyű á kezükön, a novemberi hideg szinte- csontig hatolt Nem csoda, hogy a káposztaszüret vége soha nem tartozott a közkedvelt munkák közé. S aznap reggelre már hó is esett egy kevés, mintegy jelezve a közeledő telet. A nyoma apró kristályokban még délben is ott fénylett a káposzta levelein. Szerencsére a szüret zömén már túljutott a szorgalmas as.szonycsapat. S lévén, hogy a termés biztonságban van, elmondhatjuk, a múcsonyi- ak is hozzájárultak a téli zavartalanabb zöldségellátáshoz. Miközben az asszonyok a teherautókat pakolták elszállításra váró kelkáposz- j tavai, mi Kaulics Jánossal, a szövetkezet főkertészével a gazdaság kertészeti tevékenységéről beszélgettünk. — Idén 61 hektár területen termesztettünk zöldségféléket. Ebből a nyári és a most betakarítás alatt álló tárolási káposzta (helytelenül télinek mondják) foglalta el a legnagyobb területet. Ezek fajtáit 40 hektáron termesztettük. Emellett 14 hektár kelkáposzta, 3 hektár paradicsom, két hektár karfiol és ugyanannyi karalábé alkotta a vetésszerkezetet — A megtermelt árut a Zöldért-en keresztül értékesítik ? — A zömét igen, de igen jó kapcsolatot alakítottunk ki a mezőkövesdi és edelé- nyi áfész-szel. Mindkettő igen korrekt partner... — A szövetkezetnek a kertészkedés pénzügyileg kifizetődő? — Tavaly ugyan nullára zártuk, de tavalyelőtt 1,5 millió nyereséget értünk el, s idén is nyereségesek leszünk. — A kertészkedéshez a kézi munkaerő és az öntözővíz nélkülözhetetlen. Itt, Múcsonyban álcád elég mindkettőből? — Tizennyolc állandó dolgozónk van. Kampány- munkák idején, például ilyenkor betakarításkor évek óta Felső- és Alsótelekes- ről, valamint Kánóból is hozunk dolgozókat. A víz is megoldott. A Szuha patakból zsilip segítségével tudunk átengedni vizet a Szuha régi medrébe és a Rózsás-érbe. így az öntözés nem gond. > Eközben az asszonyok befejezték az egyik pótkocsis IFA rakodását. Újabb szállítmány indulhatott a rendeltetési helyére. — Elégedettek az idei káposztaterméssel ? — Inkább úgy mondanám, hogy nem panaszkodunk. A fejes káposzta 350 mázsát, a kelkáposzta 250 mázsát adott hektáronként. Ez közepes termésnek felel meg. (ha) Fotó: Laczó József Hz alkotástól a megvalósításig Az év elején alakult meg az Alkotó Ifjúság Egyesülés. A szervezetet — az induláshoz szükséges anyagi alapok egyidejű biztosításával a KISZ Központi Bizottsága és az Állami Fejlesztési Bank hozta létre. E gazdasági társulás olyan jogi személy. Vagyis olyan vállalat, melyet a kormány határozatának megfelelően az Alkotó Ifjúság országos pályázatán felszínre kerülő ötletek — tanulmányok, újítások — párt- fogolására. illetve az Alkotó Ifjúság pályázati rendszer egyes operatív teendőinek ellátására hívtak életre. A budapesti székhelyű, ma még csupán húszegynéhány szakemberből — mérnökökből. közgazdászokból, s jogá- 'szokból — álló egyesülés a munka kezdeténél tart. de a szervezet feladatát, funkcióját tekintve már eddig is sokat tett a hazai innovációs tevékenység kibontakoztatásáért. Az egyesülés alapvető célja ugyanis, hogy pénzügyi, jogi eszközökkel, sajátos tevékenységgel — menedzseri munkával — megfelelő kockázatvállalással, hivatalosan megállapított díjazás ellenében támogassa az innovációs folyamatot. — Hosszú évek óta létezik hazánkban egy mozgalmi elemekkel átszőtt pályázati rendszer, nevezetesen a KISZ KB által meghirdetett Alkotó Ifjúság pályázat, amely igen hasznos fóruma a fiataloknak — mondja Szabó Pál, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első- titkára. — Csakhogy ez a pályázat is, mint más hasonló kezdeményezés, ellentmondásokat is rejt magában. Ezen azt értem, hogy a beküldött, elbírált és díjazott pályázat közül csak igen kis számú ötlet, újítás, javaslat valósul meg a gyakorlatban, jószerével csak vállalati szférában hasznosítják ezeket az eszmei termékeket. Pedig az lenne a cél, hogy minél szélesebb körben. aZ egész társadalom látná ezeknek a pályázatoknak a hasznát.' Különösen érvényes ez a mai gazdasági helyzetben, amikor minden jó kezdeményezés hozzájárulhat gondjaink enyhítéséhez. Éppen ezért tartjuk jelentősnek az Alkotó Ifjúság Egyesülés létrejöttét. A szervezet ugyanis hatékony eszközökkel igyekszik segíteni a pályázatból kikerülő alkotások útját; a szellemi termékek minél szélesebb körű elterjesztésére vállalkozik. Ifjúsági szövetségünk messzemenően egyetért az egyesülés törekvéseivel, fiataljainknak pedig azt javasoljuk, ötleteikké] bátran forduljanak az Alkotó Ifjúság Egyesüléshez, hiszen minden szellemi termék hasznosítása egy lépési ijelent előrehaladásunkhoz. — örülünk annak is — folytatta Szabó Pál —, hogy az egyesülés létrehozta miskolci kirendeltségét, amely Észak-magyarországi Területi Képviselet néven októbertől működik a megyeszékhelyen. Dr. Csornai Zoltán, az egyesülés területi képviselője kérdésünkre elmondta, hogy a szervezet vezetői elérkezettnek látták az időt arra, hogy bővítsék hatókörüket. Nem véletlenül esett a választás Miskolcra, hiszen Borsodban sok ezer műszaki értelmiségi fiatal dolgozik, akik már eddig is sok hasznos ötlettel, újítással hívták fel magukra a figyelmet. Az egyesülés ugyan rövid múltra tekint vissza, mégis, működése során számos alkotóval, illetve fiatalokból álló kollektívával kötött szerződést képviseletre, a különféle alkotások hasznosítására és továbbfejlesztésére. Mindjárt mégemlíthetjük a bur- gonyapehely helyettesítésére alkalmas burgonyapép előállítását. Az eljárást egy fiatal közgazdász találta fel. Ennek lényege, hogy az eddig importból beszerzett burgonya- pelyhet az új anyaggal energiatakarékos módon, kisebb költségráfordítással lehet a sütőiparban helyettesíteni. Az egyesülés közreműködött abban, hogy az újításként kezelt alkotás találmányi bejelentésként szerepeljen. Ugyancsak az egyesülés javasolta a Somogy megyei Sütőipari Vállalatnak a burgonyapép hasznosítását a kenyérsütéshez. A javaslatot elfogadták és a szerződést megkötötték. Az egvesijlés ez esetben klasszikus innovációs tevékenységet fejtett ki. ugyanis az ötletet megjelenésétől végigkísérte egeszen a megvalósításig. Megyei példát is említhetünk. Sokáig rendezetlen volt a December 4. Drőtművekben gyártott Korái szabadvezeték-sodrony ügye. Az egyesülés itt — a licencszerződés aláírásával — egyszerű közvetítői tevékenységet fejtett ki. Az eredmény ismeretes: a miskolci gyár találmányát a Magyar Kábel Művek alkalmazza. Az Alkotó Ifjúság Egyesülői segítségével valósulhat meg az a jó ötlet is, amit egy fiatalokból álló kollektíva dolgozott ki a Minimre betegellenőrző készülék gyártására. Ilyen típusú berendezést eddig nem gyártottak az országban de nagy előnye az is, hogy viszonylag kis költséggel előállítható. A felsorolás nem lehetett teljes, a példák azonban kellőképpen érzékeltetik: az Alkotó Ifjúság Egyesülés igyekszik támogatni minden életképes új szellemi értéket magában hordozó, a társadalom számára hasznos ötletet. kezdeményezést. Lovas Lajos
