Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-15 / 268. szám

1981. november 15., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Fogyasztási szövetkezetek kongresszusa Lázár György beszéde (Folytatás az 1. oldalról) A vitában felszólalt Lázár György, aki tolmácsolta a Központi Bizottság és a kor­mány üdvözletét, majd arról szólt, hogy a fogyasztási szö­vetkezetek IX. kongresszusa az egész magyar szövetkeze­ti mozgalom fontos esemé­nye. A fogyasztási szövetke­zetek alapvető szerepet tölte­nek be a lakosság áruellátá­sában, a szolgáltatási igények kielégítésében, a háztáji ter­melés szervezésében és tá­mogatásában, a mezőgazda- sági termékfelvásárlás és -ér­tékesítés lebonyolításában, az új otthonok megteremtésében .és az export-árualapok elő­állításában. Fontos szerepet töltenek be a településfejlesz­tésben, a szemlélet- és az életmód formálásában és a közművelődés terén is. A szövetkezeti mozgalom mély gyökereket eresztett társadal­munkban, segíti a szocialista demokrácia kiteljesedését szolgáló törekvéseket, a szö­vetkezeti gazdaság pedig — mint a szocialista tulajdon egyik formája — fontos té­nyezője a népgazdasági ter­vek megvalósításának. Lázár György rámutatott: belső politikai viszonyaink továbbra is kedvező feltéte­leket nyújtanak a szocialista építőmunkához. A tapasztala­tok szerint határozotlabbá vált a törekvés a hatékony gazdálkodásra, és további eredményeket mulathatunk fel a népgazdaság egyensú­lyának javításában: a nehéz külpiaci viszonyok ellenére sikerült növelni az exportot. Vannak azonban olyan té­nyezők, amelyek nehezítik az előrehaladást, megmutatkoz­nak a feszült nemzetközi helyzet hátrányos következ­ményei, a többi között az, hogy a tőkés piacokon nőtt a protekcionizmus. Ehhez já­rult még, hogy a tőkés gaz­daság pangása miatt rosz- szabbodtak a piaci feltételek, ami több hazai iparágban kedvezőtlenül érezteti hatá­sát. A Minisztertanács elnöke ezután azokat a gondokat elemezte, amelyek saját mun­kánk gyengeségeiből fakad­nak. Megemlítette: a szüksé­gesnél még mindig lassabban javul az ország alkalmazko­dóképessége, elégtelen mun­kánk szervezettségének foka és még távolról sem haszná­lunk ki minden lehetőséget az energiával és az anyag­gal való takarékosságra. Részletesen szólt a terme­lés korszerűsítésével, az ex­portképesség javításával, a nemzetközi munkamegosz­tásban való aktívabb részvé­telünkkel összefüggő felada­tokról. Kitért arra, hogy foly­tatni kell a közgazdasági esz­közrendszer, az ár- és pénz­ügyi, valamint az érdekelt­ségi viszonyok hozzáigazítá­sát a változó feltételekhez. Megjegyezte: gyakran felve­tődik, hogy jó lenne, ha rit­kábban kerülne sor a sza­bályozók változtatására. A kormány dolga is köny- nyebb lenne, ha akár csak két- három évre is stabilizálhat­nánk a szabályozókat. Ezt azonban nem tehetj ük meg, mert a gazdálkodás feltételei, a külső tényezők gyorsan változnak, a közgazdasági szabályozók pedig nem sza­kadhatnak el a valóságtól. A ténvleges gond nem is az, hogy a szabályozókat túlságo­san gyakran módosítják, ha­nem az. hogy azok még min­dig csak követik, nem pedig megelőzik a valóság, a világ változásait. A kormány elnöke szólt ar­ról is, hogy fontos teendő a szervezeti rendszer korszerű­sítése: — A tennivalók első cso­portjába a központi irányítás szervezetének módosítását soroltuk. Ennek keret ébep megszüntettünk egy sor kor­mánybizottságot, megszervez­tük az egységes Ioari Minisz­tériumot. átalakítottuk a »unkaügyi irányítást, létre­hoztuk a piacfelügyeletet, megerősítettük a Kereskedel­mi Kamarát, egy sor más in­tézkedést is tettünk, és még továbbiakat tervezünk. Min­denekelőtt a minisztériumi háttérintézmények munkájá­nak ésszerűsítését folytat­juk. A cél az, hogy egysze­rűsítsük és gyorsítsuk a dön­tési folyamatot, növeljük a vállalati önállóságot, csök­kentsük az irányítás rezsiter- heit — mondotta. — A második csoportba a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése tartozik. A cél itt a rugalmasság, az érde­keltség javítása. A megoldás­ra nincs sablon; egyaránt sor kerülhet olyan összevonások­ra, amelyek egybekapcsolják a kutatásfejlesztés, termelés, értékesítés összefüggő lánco­latát, de sor kerülhet szét­bontásokra is, más szóval: decentralizációra. A munka ezen a területen is folytató­dik a következő időszakban, de nagy gondot kívánunk fordítani arra, hogy elősegít­sük annak a folyamatnak a meggyorsítását, amelynek eredményeként növekszik a trösztökön, nagyvállalatokon belül is az egységes érdekelt­ség a jobb, jövedelmezőbb munkában. — A szervezeti tennivalók harmadik csoportjába az új vállalkozási formák létreho­zását sorolhatjuk. Ez alap­jában pozitív fogadtatásra ta­lált, de tapasztalhatók a meg­ítélésében szélsőségek is. Például, hogy az új vállalko­zási formák a legértékesebb munkaerőt fogják elszívni a nagyüzemektől. Találkozha­tunk olyan aggályokkal is, hogy teret nyitunk az ügyes­kedők, a munka nélkül jöve­delmet szerzők számára. Is­mét' mások szerint gyengít­jük a szocialista tulajdont, a népgazdasági érdek eseten­ként ideológiai köntösbe búj­tatott féltése mögött valójá­ban a versenytől, a monopol­helyzet kényelmét veszélyez­tető konkurrenciától való fé­lelem rejtőzik. A kisvállalko­zás létrehozására a valós tár­sadalmi szükségletek jobb ki­elégítése mellett azért is ke­rült sor, hogy ösztönözzük, serkentsük az egészséges ver­senyt. — Az új vállalkozási for­mák nagy többsége egyébként nem magánvállalkozás, ha­nem a szocialista vállalko­zásnak egy új, igaz, nálunk eddig szokatlan formáját va­lósítja meg. Reális az ag­gály, hogy lesznek, akik meg­próbálnak visszaélni az e for­mák nyújtotta lehetőségekkel, de ez nem lehet ok arra, hogy elmaradjanak az egyéb­ként ésszerű és szükséges lé­pések. A kormányzati szer­vek arra törekedtek és tö­rekszenek, hogy olyan jogi és közgazdasági szabályokat alakítsanak ki, amelyek a visszaélés lehetőségét mini­málisra szorítják. Vannak az­után, akik túlértékelik e for­mák jelentőségét, és olyan várakozással vannak, amit ez a megoldás nem teljesíthet. Ügy gondolom, az a vélemény a helyes, amely szerint a két forma nem helyettesíti, ha­nem kiegészíti egymást. Lázár György hangoztatta: mindazokat az ajánlásokat és javaslatokat, amelyek a kongresszuson is elhangzot­tak, a kormányzati szervek gondosan mérlegelik majd és azon lesznek, hogy a reális lehetőségek keretei között megvalósítsák azokat. — A fogyasztási szövetke­zetek fontos és jó ügyet szol­gálnak. amikor felkarolják és segítik valóra váltani az em­bereknek a jobb életét igény­lő természetes szándékát és ezt szocialista módon, saját munkájukkal akarják elérni úgy, hogy az egyben a na­gyobb közösség, az egész tár­sadalom javát is szolgálja — mondotta befejezésül. A vitában felszólalók egye­bek között elmondották, hogy a kis települések ellátását sok tekintetben sikerült ja­vítani. Javasolták, hogy egyes területeken hozzanak létre vegyes profilú, kitelepített raktárakat, amelyekben tar­tós fogyasztási' cikkeket is árusíthatnának, tovább ja­vítva ezzel az ellátást. Be­váltak a mozgó ABC-boltok, ezekből azonban'többre lenne szükség. Kifejtették, hogy a szövetkezeti mozgalom a vá­rosokban is megerősödött, a gyárkapukon belül is forgal­maznak, gyakran árenged­ménnyel. Az ipari és kereskedelmi szolgáltatások bővítését jól szolgálják az új jogszabá­lyok. amelyek azonban még tartalmaznak bürokratikus elemeket és akadályozzák a folyamatos, zavartalan mun­kát. A felszólalók a vitában hangoztatták azt is, hogy még mindig bonyolult az Ina­ri árak szabályozása, ami kü­lönösen a kisebb üzemekben nehezíti a munkát, és feles­leges adminisztrációval jár. A bedolgozói rendszerben is kínálkoznak további lehető­ségek, ez a munkaerőforrás azonban csak akkor válik még hozzáférhetőbbé, ha a foglalkoztatás kötöttségein lazítanak. Az ipari tevékeny­ség bár fejlődött, az elmúlt időszakban kiütközött né­hány fogyatékossága is: a gyártók nem élnek eléggé a kooperáció lehetőségével. Szóltak arról, hogy javult az együttműködés a tanácsok és a szövetkezeti lakásépítők kö­zjött. Még inkább segíthetné a szövetkezeti lakásépítőket az, ha a hitelezés szabályai job­ban alkalmazkodnának az építési gyakorlathoz. Kihasz­nálatlan lehetőségek vannak még a lakáskarbantartásban is, ezek a szervezeteit túlsá­gosan elaprózva működnek. Hangoztatták, hogy a falusi takarékszövetkezetek iránt megnövekedett bizalmat az­zal lehet tovább erősíteni, ha a szolgáltatásaikat még vál­tozatosabbá teszik. A vitá­ban figyelmeztettek arra is, hogy az iskolaszövetkezetek működésének felkarolására van szükség, amihez a KISZ segítségét kérték. Kitértek a szövetkezeti üzemek és tele­pek műszaki fejlesztésének szükségességére is, egyebek között különleges gépek gyár­tását sürgették. A kongresszus ma folytatja munkáját Kertészet Múcsonyban A kertészeti asszonycsapat rakodás közben. Ami azt illeti, nem 9 irigyeltük a múcsonyi Üj Élet Tsz kertésze­ti ágazatának kizárólag csak asszonyokból álló munka­csapatát. Hiába volt rajtuk meleg kabát, a fejükön kendő, s kesztyű á kezükön, a novemberi hideg szinte- csontig hatolt Nem csoda, hogy a káposztaszüret vége soha nem tartozott a köz­kedvelt munkák közé. S az­nap reggelre már hó is esett egy kevés, mintegy jelezve a közeledő telet. A nyoma apró kristályokban még délben is ott fénylett a káposzta levelein. Sze­rencsére a szüret zömén már túljutott a szorgalmas as.szonycsapat. S lévén, hogy a termés biztonságban van, elmondhatjuk, a múcsonyi- ak is hozzájárultak a téli zavartalanabb zöldségellá­táshoz. Miközben az asszonyok a teherautókat pakolták el­szállításra váró kelkáposz- j tavai, mi Kaulics Jánossal, a szövetkezet főkertészével a gazdaság kertészeti tevé­kenységéről beszélgettünk. — Idén 61 hektár terüle­ten termesztettünk zöldség­féléket. Ebből a nyári és a most betakarítás alatt álló tárolási káposzta (helytele­nül télinek mondják) fog­lalta el a legnagyobb terü­letet. Ezek fajtáit 40 hek­táron termesztettük. Emel­lett 14 hektár kelkáposzta, 3 hektár paradicsom, két hektár karfiol és ugyan­annyi karalábé alkotta a vetésszerkezetet — A megtermelt árut a Zöldért-en keresztül érté­kesítik ? — A zömét igen, de igen jó kapcsolatot alakítottunk ki a mezőkövesdi és edelé- nyi áfész-szel. Mindkettő igen korrekt partner... — A szövetkezetnek a kertészkedés pénzügyileg kifizetődő? — Tavaly ugyan nullára zártuk, de tavalyelőtt 1,5 millió nyereséget értünk el, s idén is nyereségesek le­szünk. — A kertészkedéshez a kézi munkaerő és az öntö­zővíz nélkülözhetetlen. Itt, Múcsonyban álcád elég mindkettőből? — Tizennyolc állandó dolgozónk van. Kampány- munkák idején, például ilyenkor betakarításkor évek óta Felső- és Alsótelekes- ről, valamint Kánóból is hozunk dolgozókat. A víz is megoldott. A Szuha pa­takból zsilip segítségével tudunk átengedni vizet a Szuha régi medrébe és a Rózsás-érbe. így az öntözés nem gond. > Eközben az asszonyok befejezték az egyik pótko­csis IFA rakodását. Újabb szállítmány indulhatott a rendeltetési helyére. — Elégedettek az idei ká­posztaterméssel ? — Inkább úgy monda­nám, hogy nem panaszko­dunk. A fejes káposzta 350 mázsát, a kelkáposzta 250 mázsát adott hektáronként. Ez közepes termésnek felel meg. (ha) Fotó: Laczó József Hz alkotástól a megvalósításig Az év elején alakult meg az Alkotó Ifjúság Egyesülés. A szervezetet — az indulás­hoz szükséges anyagi alapok egyidejű biztosításával a KISZ Központi Bizottsága és az Állami Fejlesztési Bank hozta létre. E gazdasági tár­sulás olyan jogi személy. Vagyis olyan vállalat, melyet a kormány határozatának megfelelően az Alkotó Ifjú­ság országos pályázatán fel­színre kerülő ötletek — ta­nulmányok, újítások — párt- fogolására. illetve az Alkotó Ifjúság pályázati rendszer egyes operatív teendőinek el­látására hívtak életre. A budapesti székhelyű, ma még csupán húszegynéhány szakemberből — mérnökök­ből. közgazdászokból, s jogá- 'szokból — álló egyesülés a munka kezdeténél tart. de a szervezet feladatát, funkció­ját tekintve már eddig is so­kat tett a hazai innovációs tevékenység kibontakoztatá­sáért. Az egyesülés alapvető célja ugyanis, hogy pénz­ügyi, jogi eszközökkel, sajá­tos tevékenységgel — me­nedzseri munkával — meg­felelő kockázatvállalással, hi­vatalosan megállapított díja­zás ellenében támogassa az innovációs folyamatot. — Hosszú évek óta létezik hazánkban egy mozgalmi ele­mekkel átszőtt pályázati rendszer, nevezetesen a KISZ KB által meghirdetett Alko­tó Ifjúság pályázat, amely igen hasznos fóruma a fiata­loknak — mondja Szabó Pál, a KISZ Borsod megyei Bi­zottságának első- titkára. — Csakhogy ez a pályázat is, mint más hasonló kezdemé­nyezés, ellentmondásokat is rejt magában. Ezen azt ér­tem, hogy a beküldött, elbí­rált és díjazott pályázat kö­zül csak igen kis számú öt­let, újítás, javaslat valósul meg a gyakorlatban, jószeré­vel csak vállalati szférában hasznosítják ezeket az eszmei termékeket. Pedig az lenne a cél, hogy minél szélesebb körben. aZ egész társadalom látná ezeknek a pályázatok­nak a hasznát.' Különösen ér­vényes ez a mai gazdasági helyzetben, amikor minden jó kezdeményezés hozzájárul­hat gondjaink enyhítéséhez. Éppen ezért tartjuk jelentős­nek az Alkotó Ifjúság Egye­sülés létrejöttét. A szervezet ugyanis hatékony eszközök­kel igyekszik segíteni a pá­lyázatból kikerülő alkotások útját; a szellemi termékek minél szélesebb körű elter­jesztésére vállalkozik. Ifjú­sági szövetségünk messzeme­nően egyetért az egyesülés törekvéseivel, fiataljainknak pedig azt javasoljuk, ötleteik­ké] bátran forduljanak az Alkotó Ifjúság Egyesüléshez, hiszen minden szellemi ter­mék hasznosítása egy lépési ijelent előrehaladásunkhoz. — örülünk annak is — folytatta Szabó Pál —, hogy az egyesülés létrehozta mis­kolci kirendeltségét, amely Észak-magyarországi Területi Képviselet néven októbertől működik a megyeszékhelyen. Dr. Csornai Zoltán, az egyesülés területi képviselője kérdésünkre elmondta, hogy a szervezet vezetői elérke­zettnek látták az időt arra, hogy bővítsék hatókörüket. Nem véletlenül esett a vá­lasztás Miskolcra, hiszen Borsodban sok ezer műszaki értelmiségi fiatal dolgozik, akik már eddig is sok hasz­nos ötlettel, újítással hívták fel magukra a figyelmet. Az egyesülés ugyan rövid múltra tekint vissza, mégis, működése során számos al­kotóval, illetve fiatalokból álló kollektívával kötött szer­ződést képviseletre, a külön­féle alkotások hasznosítására és továbbfejlesztésére. Mind­járt mégemlíthetjük a bur- gonyapehely helyettesítésére alkalmas burgonyapép előál­lítását. Az eljárást egy fiatal közgazdász találta fel. Ennek lényege, hogy az eddig im­portból beszerzett burgonya- pelyhet az új anyaggal ener­giatakarékos módon, kisebb költségráfordítással lehet a sütőiparban helyettesíteni. Az egyesülés közreműködött ab­ban, hogy az újításként ke­zelt alkotás találmányi beje­lentésként szerepeljen. Ugyan­csak az egyesülés javasolta a Somogy megyei Sütőipari Vállalatnak a burgonyapép hasznosítását a kenyérsütés­hez. A javaslatot elfogadták és a szerződést megkötötték. Az egvesijlés ez esetben klasszikus innovációs tevé­kenységet fejtett ki. ugyanis az ötletet megjelenésétől vé­gigkísérte egeszen a megva­lósításig. Megyei példát is említhe­tünk. Sokáig rendezetlen volt a December 4. Drőtművekben gyártott Korái szabadveze­ték-sodrony ügye. Az egye­sülés itt — a licencszerződés aláírásával — egyszerű köz­vetítői tevékenységet fejtett ki. Az eredmény ismeretes: a miskolci gyár találmányát a Magyar Kábel Művek al­kalmazza. Az Alkotó Ifjúság Egyesü­lői segítségével valósulhat meg az a jó ötlet is, amit egy fiatalokból álló kollektí­va dolgozott ki a Minimre betegellenőrző készülék gyár­tására. Ilyen típusú berende­zést eddig nem gyártottak az országban de nagy előnye az is, hogy viszonylag kis költ­séggel előállítható. A felsorolás nem lehetett teljes, a példák azonban kel­lőképpen érzékeltetik: az Alkotó Ifjúság Egyesülés igyekszik támogatni minden életképes új szellemi érté­ket magában hordozó, a tár­sadalom számára hasznos öt­letet. kezdeményezést. Lovas Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents