Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-13 / 240. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. október 13., kedd A képernyő előtt Megint Htok és sorozatok A Tárgyalásszünet című sorozat Beteget vegyenek című újabb húszperces játékocskájában lebukott egy hivatásos be­teg, illetve hivatásos táppénzcsaló, akitől a tárgyaláson — ítélethirdetés, sőt még a bizonyítási eljárás lezárása előtt darócruhában! — azzal búcsúzhattunk, hogy búslakodott, mert beviszik a börtönkórházba és meggyógyítják, oda a ke­reső lehetősége. Ez az ember ugyanis abból élt, hogy gyo­morfekélye volt, kicsit lógni, táppénzen élni akaró emberek helyett elment belgyógyászati vizsgálatra, a maga fekélyével másoknak szerzett hosszabb-rövidebb pihenőt. Átlátszó, sima csalás, nem is egészen új tipp a táppénzcsalóknak, izgalom­mentes játék a nézőnek Színészi alakításról nem beszélhe­tünk, az adás végén a következtetéseket levonó jogász köz­helyeket mond. És ez — úgy tűnik — végtelen sorozattá vá­lik. E három évvel korábban, a jobb sorsra érdemes pécsi színészekkel készített kis játék képviselte az elmúlt héten a hazai egyedi tévéjátékokat. Ez pedig elég soványka képvise­let volt. Egyedi filmként pergett még a román A város felül­ről, a BBC Shakespeare-feldolgozásaiból a Hamlet — a ná­lunk A svéd, akinek nyoma veszett című, Bacsó Péter-film- ből ismert Derek Jacobival a címszerepben —, az amerikai Esküvő vasárnap és a világ egyik legblődebb sorozatából a Folytassa, fönövér című angol darab. Sorozat viszont adódott bőven. Űjra megjelent képernyőnkön Az Onedin család. Ojabb tizenhárom hétre százezreket, vagy éppen milliókat vonz majd a képernyők elé a maga átlátszó történéseivel, de ta­gadhatatlanul nagy tömegvonzással. Peter Gilmore James Onedin szerepében változatlanul markáns személyiség. Ez a sorozat messze túléli majd időben az ugyancsak mosl el­kezdett francia Gaston Phébus, a Piréneusok oroszlánja hat folytatását, az ötrészes sx-ovjet Thyl Ulenspiegelt, a kitűnő­nek Ígérkező francia Émile Zola, avagy az emberi lelkiisme­ret című négyszer kétórás filmet, s főleg túléli a magyar Zokogó Majom sugárzását, amely öt folytatás után holnap este már el is búcsúzik tőlünk. Távolról sem szándékozom az említett folytatásos adáso­kat bármilyen formában is összevetni, bari ság is lenne azonos pontokat keresni. Mindenképpen örömmel kell a nagy sorozat-dömping közben is üdvözölni a magyar Zokogó Majom elkészítését és bemutatását, s befejezése után még vissza is térünk méltatására. Hasonló örömmel kell fogad­nunk a Zola-sorozatot, amely — jóllehet, története eléggé ismeretes — roppant izgalmasan mutatja be a nagy francia író emberi küzdelmét, ad érzékletes képet a múlt század vége párizsi társadalmi ellentmondásairól. Érdemes talán azon töprengeni, mi indokolja a sorozatok, köztük a művészileg gyengébb sorozatok közönségvonzását, sikerét. Ez esetben sorozat alatt értendők a nem összefüggő, egyenként is önállóan érthető darabokból álló füzérek. Pél­dául az egyes krimihősök sorozatai. Az emberek többsége hamar azonosul a filmek hőseivel, s ha egyszer belenézett egy sorozatba, többnyire szívesen nézi meg annak a folyta­tásait is. Például Onedinék családjának története mögött na­gyon vázlatosan az angol kapitalista fejlődésből is felrajzoló­dik valami, s mert a folytatások általában azonos, megszo­kott időben jelentkeznek, azokra sokan kíváncsiak, jóllehet pontosan körvonalazható elvárasokkal ülnek a képernyők elé. s nagyjából tudják, milyen fordulatokra számíthatnak. Még inkább pontosak az elvárások az egyes krimisorozatok­nál. amelyeknél a gyakorlott néző percre tudja, mikor kö­vetik el a bűncselekményt, mikor szerez arról tudomást a detektív, mikorra várható a kibontakozás stb. És mert ezek az elvárások rendszerint reálisak, minden a néző elképzelé­sei szerint történik, újra, meg újra leül megnézni az újabb nyomozást, vajon most is úgy történik-e, ahogy az szokott, s ahogy ő már jói tudja. Kaland filmeknél a természetes embe­ri kíváncsiság ültet a képernyők elé, különösen, ha jól szer­kesztik a műsort, s megfelelően felizzított mozzanatnál sza­kad meg a folytatás. Merőben más kategóriát jelentenek a nagyobb művek, amelyek magvasabb töltésűek, nagyobb tár­sadalmi freskót is felrajzolnak az előtérben látható történet mögött. Mint például e hétről a Zokogó Majom, meg a Zo­la-sorozat. Jó a sorozat sokféle vonatkozásban, még ha egyikkel-má- sikkal szemben lehetnek is fenntartások. De ha a sok soro­zat ennyire az egyedi műsorok rovására megy. már a köz­hellyé kopott közmondásra kell gondolni: jóból is megárt a sok. Benedek Miklós A nninkásfilmnapk zárása Az idei munkásfilmnapok megyei záróünnepségét ok­tóber 15-én délután 5 órai kezdettel, a miskolci Tán­csics moziban rendezi meg a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa és a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat. Az ünnepségen Csőtai János, Miskolc város Tanácsának elnökhelyettese tart beveze­tőt, majd dr. Kovács László, a városi pártbizottság titká­ra emlékezik meg a szeptem­ber 21-től tartó sorozatról és zárja be azt. Végezetül be­mutatják a Norma Rae cí­mű amerikai filmdrámát, i Jól sikerült gombakiáliítás Sok érdeklődőt vonzott az elmúlt szombaton és vasár­nap a Miskolcon megrende­zett kiállítás a gombákról. Amint arról lapunk is hírt adott, a megyei könyvtár előcsarnokában október 10-én és 11 -én az erdei és a me­gyei gombákkal ismerked­hettek meg a látogatók. A másfél nap alatt több mint nyolcszáz érdeklődó te­kintette meg a kiállítást, amelyen több mint százhar­minc gombafajta szerepelt. A gombákat a látogatók kéz­be is vehették, s ismertetést hallhattak tulajdonságaikról, termesztésükről. A kiállítás rendezői tervezik, hogy idő­ről időre szerveznek hasonló bemutatót. SS­Építőipari knyralvéik tanácskozása Ma este a tévében: Záróra előtt Akik ma este esetleg átkapcsolnak a kettes műsorra, 21.30-tól lát­hatják a Záróra előtt cimü csehsilovák tévéfilmet, egy már idősödő, özvegy teherautósofőr sajátos szerelmi történetét. A filmből való fenti képünk: Josef Vinklár és Jana Hlavacova, a két főszereplő. Védett terület Sárospatakon Sárospatakon az Attila út, a Szabadság tér, a Rákóczi út és az Arad út által körül­határolt terület a Bodrogig műemléki jelentőségű tér letté van nyilvánítva. A régi épületekben gazdag város­rész a jövőben sem változik lényegesen, hiszen ezen a te­rületen csak a műszaki elő­írásoknak megfelelően lehet építkezni. A szanálásra ke­rülő építési telkeken például csak a város középfokú és A negyedévenként jelent­kező Nyugalmunk érdekében című televíziós műsor leg­újabb. 28. adása a polgári vé­delemmel foglalkozik. A ma, október 13-án délután 4 óra 30 perces kezdettel, az 1-es csatornán bemutatásra kerü­lő film minket, borsodiakat különösen érdekelhet, hiszen a Bocsi Sörgyárban forgat­ták. További érdekessége a filmnek, hogy első alkalom­mal készült színesben. Az alkotók — Bartha Attila ren­dező. Bucsi József vezető operatőr, Kovalik Károly és idegenforgalmi szerepköré­nek megfelelő közintézmé­nyeket lehet elhelyezni. Az itt létesítendő új épületeknek igazodni kell a már meglevő beépítési módhoz, ráadásul az épületeket magastetös megoldással kell felépíteni Ugyancsak a városképet, a műemléki jelleget erősíti az is, hogy a javasolt közintéz­mények beépítési terveit az Országos Műemléki Felügye­lőséggel kell engedélyeztetni. Juszt László riporterek — egy komplex üzemi gyakor­lat mozzanatait elevenítik fel, elsössrban oktatási cél­lal. Az elképzelések értelmé­ben hagyományos és nukleá­ris csapás érte a sörgyárat, meg kell kezdeni a mentést, s a bonyolult, háborús körül­mények között végezni a ter­melést. Miként sikerül mind­ennek eleget tenni, hogyan hajtják végre a különböző egységek a rájuk háruló fel­adatokat? — erről szól a film. (Folytatás az 1. oldalról) Az emberi környezet védel­mében elért eredményeket ismertetve, majd a jelenle­gi gondokról szólva elmon­dotta. hogy ezeknek a prob­lémáknak a megoldásához sok pénz kell, azaz kelle­ne. Több helyütt tapasztal­ható, hogy a környezetvé­delmet szolgáló beruházások­tól, létesítményektől könv- nyen megvonják a pénzt, mint valami mellékestől, pe­dig később még nehezebb lesz a jelenlegi gondokat megszüntetni, talán nem is lehet. Tulajdonképpen szem­léletbeli nehézségek okozzák a legtöbb problémát. Gyakor­ta találkozhatunk ma is föld­hözragadt szemlélettel, mely a környezetvédelem kárára kíván takarékoskodni, nem figyelve a legfontosabbra: a környezet mindig az ember környezete, a védelem az ember védelme. Nyilvánvaló, hogy nem elég csupán lakni valahol. Szükséges az is, hogy egészséges, esztétikus legyen a lakókörnyezet. Szük­séges természetesen a föld­nek. a víznek, a levegőnek, a tájnak, a csendnek, a zöldfe­lületnek a védelme, az eszté­tikus települések megteremté­se, mindezeket tartalmazza, figyelembe veszi a koncep­ció. Az Állami Tervhivatal határozata értelmében a jö­vő év végére a megyei kör­nyezetvédelmi koncepciók is elkészülnek, a nagy témák­hoz méltó társadalmi segít­séggel. javaslatok, észrevéte­lek meghallgatásaval, feldol­gozásával. Ezt követően dr. Pusztai Béla, a megyei tanács elnök- helyettese tartott előadást Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye környezet- és természet- védelmi helyzetéről, eredmé­nyeiről, gondjairól, tenniva­lóiról. Az ország számos részéből érkezett jelenlevők előtt részletesen ismertette megyénk adottságait, a nagy­arányú iparosításból, a me­zőgazdaság kemizálásából adódó tennivalókat, valamint az ezekkel összefüggő kör­nyezetszennyezést, a szennye­zés csökkentésének, ethárítí sának feladatait. Utalt * előttünk már ismert tények re, melyek szerint az elmúj években Ózdon, Ka zinc bare kán, Leninvárosban. Hejőcsí'i bán a levegő tisztaságán^ védelmét szolgáló beruhst sokra sok millió forintot fo<j dítottak, az eredmény érefj hető, mérhető, ugyanakktj még továbbra is sok a tennH való. Különösen MiskolcíA ahol a városban levő kohn szat, valamint a közeli éréj előkészftő és Sajóbábony erí sen szennyezi a levegőt. Előadásának második rí szében a megye természet értékeiről, országhíres ritW ságairól szólt, a Bükki Nert zeti Parkról, melynek egy té sze szintén itt található, * lázbérci és az aggteleki táj' védelmi körzetről. Megyénk' ben ezeken kívül még 8. ot‘ szagos jelentőségű természet' védelmi területet. 30 megví jelentőségű ugyanilyen terö' letet tartunk nyilván, és méf legalább száz javaslat váréi' bírálásra. A későbbiekben a miskeá' ci agglomeráció várható fej' lesztéséről, a megye városai' nak fejlesztéséről szólt, majd a hulladékok elhelyezésének terveiről, a települések fej' lesztésének elképzeléseiről' kérve mindehhez az építők, a tervezők segítségét. Harmadik előadóként Jatt" cső Gábor, a környezetvédel' mi bizottság vezetője szólt * környezetvédelmi koncepció társadalmi hátterének biz.te sitásáról. A tanácskozás délután ugyancsak előadásokkal foly' tatódott. Előadás hangzott el a területrendezési tervek realizálásának tapasztalatai' ról. Heves, illetve Nógráő megyei hálóz.atfejlesztési ét környezetvédelmi tapasztala' tokról, majd ezután felszól*' lások következtek. A zárszó után a késő dél' utáni órákban a résztvevők egy csoportja Miskolc neve zetességeivei ismerkedett. A mai nap programjában ugyancsak szerepel Miskolc több nevezetességének meg' tekintése. Film a polgári védelemről 1. A svéd hólabda Smink és allűrök nélküli sztár. Amerikában istenítet­ték. Mindaddig, míg el nem hagyta férjét és gyermekét, hogy Rossellini rendezőt Itá­liába kövesse. Ez a házassáe sem sikerült. A harmadik szintúgy. Ingrid Bergman 65 éves korában kezdte írni vi sszaem 1 ékezései t. David Selznik, aki akkori­ban éppen az ..El fújta a szél"-t forgatta, megszemlél­te az. új svéd jövevénvt. Nem, nem volt szép a szó klasszikus értelmében, az orra túl nagy, a fogai fer­dék, a szemöldöke kiszedet- len, és soha nem volt az ar­cán make-up. Soha nem sminkelte magát. „Ez meg fog változni” — hangoztatta gyakran. De semmi nem vál­tozott. Még lehetetlen nevét „Eingrid Börgman”. melvbe egész Amerikának beletört a n vei ve, sem módosította. Három évig irta a memo­árját. Beváltai,'in nem akar­ta megírni. De Robert.ino. közel 3U eves lia azt mond­ta neki: „Mama, ha meg­halsz, lehetetlen emberek lehetetlen dolgokat fognak írni rólad, és mi nem fo-j gunk tudni megvédeni, men nem tudjuk, hogyan is tör­tént valójában.” Megértette. Ezek után írta meg. Régi levelekből és naplók­ból „táplálkozott”. „Semmit nem dobtam el” — mondja. „Mindent megőriztem.” Még azokat a kis cédulákat is, me­lyeket a gyerekei írtak neki az ajtóra: „Elmentünk egy partira, ma este egyedül kell maradnod.” Egész múltját előszedte dobozokból és lá­dákból. Már George Bernard Shaw-t is magával ragadta 1945-ben. aki 89 éves volt akkor, és hevesen flörtölt vele. Miért nem játssza e! a Johannáját Amerikában? Mert nem találja jónak? Túlságosan i ntel lekt u -í 1 is. Orléans-i Johanna paraszt- lány. komoly, egyszerű, bá­tor, de nem elmés, bájos, számító és humoros. Shaw levegő után kapkod, meg­sértődik azt mondja nem ért hozzá. „Az orléans-i szűz” a legjobb, amit valaha irt. De azért viszont akarja látni. Bergman azt mondja, hamarosan jön a térje, ö is biztosan szívesen eljönne teára. Shaw: „Mit kezdjek a férjével ? Magát akarom.” Eéxje, a fogorvos, Petter Lindström megrémült volna tőle. Akkor, mikor egesz Amerika a laba előtt hevert, a riporterek a ieg.szebb asz- szonynak - kiáltották ki, a „svéd holabdának. aki lel- forrósítja Hollywoodot”, férje lélve zsörtölődött. „Egyszerűen nem szabad annyit beszélned” — prédi­kálta újra meg újra. „Na­gyon intelligensen nézel ki. Hallgass, és hagyd az. embe­reket gondolkodni, akkor az is leszel.” Ez megsebezte ártatlansá­gát. félössé tette, bizonyta­lanná. Mind a mai napig. Es PeLter Lindsttömöt nem túl hízelgő jelzőkkel és jelene­tekben ábrázolja. Nem tud­ja, rossz néven fogja-e ven­ni tőle. „El kell magyaráz­nom az embereknek, miért hagytam, hogy mindig f döntsön helyettem.” Következik: Az olasz férj Október 13-án 12 órakor megnyitjuk — megnyitjuk — megnyitjuk — megnyitjuk’ az új vas-müszaki kisáruházunkat (Özd, Vörös Hadsereg úti szolgáltatóhoz) Egyes radiátorok 20%-os árengedménnyel!

Next

/
Thumbnails
Contents