Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-10 / 238. szám
ÉSZAK-MAGYARQR5ZAG 2 T9S1. október 10,, szombat f Kmplel n som Iái Az energiafogyasztás — a mindenütt életbe léptetett takarékossági intézkedések ellenére — világméretekben növekszik, hiszen gyors ütemben növeltszik az ipari és mezőgazdasági termelés mennyisége, valamint a közlekedés volumene is. Növekszik azért is, mert a termelőtevékenység bővülése és a fejlett ipari országokban egyre szűkebben rendelkezésre álló munkaerő megkövetelheti, hogy az élőmunkát egyre nagyobb mértékben helyettesítsék gépekkel. Mindez természetesen elsősorban a villamos energia termelésének növelését igényli. Az olajárrobbanás már évekkel ezelőtt lefékezte az addig oly rohamosan nőtt szénhidrogén-felhasználást a villamos- energia-teimelésben, és egyöntetű a vélemény, hogy számos előnye ellenére sem lesz újra gazdaságos a kőolaj elégetése hőerőművekben. Jól helyettesíti az atomenergia, az atomerőművek építési költsége azonban ma még igen tetemes. Sok helyen visszatértek tehát a széntüzelésű hőerőművekre, gondot jelent azonban súlyos környezetszennyezésük. Valóban elrettentő látvány a szénerőművek kéményeiből lei- ömlő sűrű, fekete füst. Most arról érkezett hír, hogy egy svéd cégnek sikerült Európában először olyan tisztító berendezést gyártani, amely a szénnel működő hőerőművekben a kéndioxidot leválasztja a távozó végtermékről. Ennek eredményeképpen a széntüzelésű hőerőművek mintegy negyedannyi szennyeződést bocsátanak csak ki, mint az olajtüzelésűek. Az új eljárás jelentősége, hogy a környezetszennyezési hátrányok kiküszöbölésével az olajjal verseny- képes energiaforrássá válik a szén. A berendezés három fokozatú. Az első lépcsőben elektromos szűrővel leválasztják a kormot, a másodikban a kéndioxidot kötik meg mésszel egy reaktorban, a harmadik fázisban textilszűrő működik. A kéntartalmú anyagok 90—95 százalékának kiszűrésén kívül még a szén hiKépünkön: az Európában épülő új széntüzelésű hőerőművek egyike. ganytartalmának 50—75 százalékát is visz- szatartja az új eljárás. Ez az eredmény még a kutatókat is meglepte. A berendezés elég drága, mégis kifizetődőnek tartják a jelenlegi olajárak mellett, hiszen az elektromos energia előállítása a szénerőműben a tisztítóberendezéssel együtt is olcsóbb — és most már tisztább is. Hazaérkezett Vaiigdábél meiYÉÉ Eielepciéia Megyénk politikai delegá- ( ciója tegnap délután hazaérkezett szovjétunióbelj test- ' vérmegyénkből, Vologdából. A delegáció vezetője: Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és tagjai; Basa tepsii a (Folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban a KISZ X. kongresszusának határozata szellemében szólt az eszmei, politikai nevelőmunka legfontosabb tennivalóiról. Hangsúlyozta, hogy mai "helyzetünk megértéséhez, feladataink elvégzésé-1 hez elengedhetetlenül szükséges, hogy a fiatalok jobban megismerjék iegújabb- kori történelmünk tanulságait. A politikai képzés 1974- ben kialakított gyakorlata alapvetően megfelel a követelményeknek, az időközben végrehajtott módosítások pedig lehetővé teszik, hogy gyorsabban és differenciáltabban tudjon reagálni a fiatalokat foglalkoztató kérdésekre. Emellett az ifjúsági szövetség számára is irányadó a párt 1976 októberi határozata, amely többek között a dialektikus és történelmi materialista szemlélet továbbfejlesztését, a munkásmozgalom történetének mélyebb megismerését, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus eszméjén alapuló erkölcsi magatartás és cselekvési készség fejlesztését szorgalmazza. Elismeréssel szólt arról a tevékenységről, amellyel az A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Václav Moravec- nek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetének a magyar— csehszlovák kapcsolatok fejlesztésében kifejtett tevéPártbizottság első titkára és Nyerges Jánosrié, a megyéi pártbizottság tagja, a Tiszái Vegyi Kombinát művezetője több napos látogatásuk során a vologdai terület dolgozóinak életével, a pártmunka különböző kérdéseivel ismerkedtek. Csiiiyiiaii iskola összefogja és szervezi a megyében folyó politikai képzés tartalmi és módszertani munkáját. Jó kapcsolatokat alakítottak ki a KISZ különböző szintű megyei szerveivel, szervezeteivel; az intézmény egyre színvonalasabban tölti be funkcióját a politikai képzésre, a kádermunkára hozott határozatok végrehajtásában. Befejezésül a KISZ megyei bizottsága nevében köszönetét mondott mindazoknak, akik a húsz év alatt hozzájárultak az iskola eredményes munkájához. Kérte a jelenlegi tantestületet, hogy ennek a szép és gazdag örökségnek megfelelően végezze munkáját, teljesítse hivatását. Az ünnepi köszöntő után az alapítók nevében Székely Sándor és a jelenlegi hallgatók képviselője, Kozma Róbert szalagot kötöttek az iskola zászlajára, majd a miskolci Földes Gimnázium diákjainak vegyeskara, a Kossuth Gimnázium pol-beat együttese és a KŐDMÖN ünnepi műsora következett. Ezt követően a vendégek megtekintették az iskolát, az évforduló alkalmából rendezett kiállítást és végezetül baráti találkozón idézték fel kenysége elismeréseként a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Fontos politikai tárgyalások színhelye lesz Kairó a hétvégén. A kedden megölt egyiptomi elnök temetésére érkező külföldi delegációk és az új egyiptomi vezetés képviselői tanácskoznak egymás1- sal. A legfontosabbnak az amerikai és az izraeli kormány képviselőivel folytatandó tanácskozásuk ígérkezik. Hoszni Mubarak elnökjelölt új minőségében kezdi meg tanácskozásait az Alexander Haig külügyminiszter vezette amerikai küldöttséggel, amely a szombati temetés után huszonnégy órát tölt majd Kairóban. Haig társaságában három volt amerikai elnököt várnak az egyiptomi fővárosba a temetésre: Cartert. For- dot és Nixont. Annak jeléül, hogy Izrael mekkora jelentőséget tulajdonít az új egyiptomi vezetés tervei kipuhato- lásának, Begin miniszterelnök maga vezeti a temetésen részt vevő kormányküldöttséget. Vele együtt Kairóba várják Jichak Samir külügy-, Joszef Burg belügy- és Ariel Sáron hadügyminisztert. Marjai József miniszterel- nök-helyeltes, Josef Stari- bacher osztrák kereskedelmi és ipari miniszter, dr. Randé Jenő bécsi magyar nagykövet és az osztrák gazdasági élet számos vezető képviselője jelenlétében pénteken megnyílt Bécsben 29 magyar külkereskedelmi és iparvállalat reprezentatív kiállítása. A Messepaiastban mintegy 2000 négyzetméter alapterületen berendezett ipari, idegenforgalmi és gasztronómiai seregszemlére a csütörtökön megnyílt bécsi magyar gazdasági napok átfogó rendezvénysorozata keretében került sor. János, az Ózdi városi-járási az itt töltött idők emlékeit. P. J. Dr. Václav Moravec kitüntetése (Folytatás az 1. oldalról) Amikor a környezetvédelmi törvény megszületett, még csak kisebb, üzemi méretű feladatok adódlak a veszélyes hulladékok káros hatásával kapcsolatosan. Ma már elfogadott felismerés, hogy átgondolt és szigorú intézkedések szükségesek. Becslés szerint évente 300 ezer tonna mérgező hulladék jön létre és ennek sorsáról kell felelősséggel dönteni, tárolásáról, részben visszanyeréséről vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. Nyomatékosan figyelmeztet erre a közelmúltban nagy visszhangot kiváltott váci talaj- és vízszennyezés. A környezet állapota lényegében leolvasható az ország gazdaságföldrajzi térképéről. Azokon a területeken voltak és vannak gondok, ahol az ipar nagymértékben koncentrálódott : elsősorban Budapesten és térségében, Észak- és Közép-Dunántúlon, a borsodi iparvidéken és Baranyában. Az elmúlt években az anyagi eszközök tervszerű felhasználása már hozott szerény eredményeket. 1975-höz viszonyítva 1979-ben a megfelelően kezelt ipari hasz- náltvíz-kibocsátás évi 61 millió köbméterről 113 millióra emelkedett. A levegő minőségének javítását 1976 és 1980 között mintegy 5 milliárd forint értékű beruházás szolgálta. Győrött és Pécsett. érzékelhető a javulás, Kecskeméten, Ajkán, Szolnokon mérséklődött a fluórszennyezett- ség. A legnagyobb környezet- védelmi beruházás az évi 440 ezer tonna hulladék megsemmisítésére alkalmas, befejezés előtt álló budapesti szemétégetőmű. A változásokat mutatja az is, hogy például Borsod megyében a Lenin Kohászati Művek, a Borsodi Vegyi Kombinát és az Ózdi Kohászati Üzemek több mint 3 milliárd forintot költött környezetkímélő, környezet- védő célokra. Ugyanakkor sok még a teendő a vegyiparban, az erőművekben, a kohászatban, a cementiparban és az élelmiszeriparban. Időszerű volt az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács határozata a tatabányai és a selypi cementgyár leállítására. Indokolt a Komárom megyei Tanács kezdeményezése a Tatabányai Ötvözetgyár megszüntetésére. Ezek végső eszközök. A teendők lényege, hogy minden gazdasági vezető, de különösen azok, akiknek területén az emberi környezetet, az emberek egészségét veszély fenyegeti, felelősséggel és kezdeményező módon járjanak el. A továbbialtban az atomenergia hazai, békés célú felhasználásának környezetvédelmi összefüggéseiről szólt az államtitkár, emlékeztetve arra, hogy 1980-ban külön törvény született az atomenergiáról. — A törvény végrehajtása, az ennek érdekében tett intézkedések biztosítékot jelenteneic arra, hogy ne kelljen tartani a környezetkárosítás veszélyétől. A paksi atomerőmű úgy épül meg, hogy üzemeltetése során a környezetbe kerülő szennyező anyagok hatása a megengedettnél lényegesen kisebb lesz. A mérő- és ellenőrző rendszer kiépül és időben elkezdi működését. A társadalom nagy érdeklődéssel figyel minden, a Balatonnal kapcsolatos változást, tervet, intézkedést. A kormány által jóváhagyott két program szolgálja azt a célt, hogy a jogos aggodalomra okot adó helyzet megváltoztatható legyen. A környezetvédelem, vagy. annak egy-egy részterülete gyakran áll szenvedélyes viták középpontjában. Különösen sok indulat kavarog akörül, hogy lehetséges-e egyidejűleg a mezőgazdaságot fejleszteni; és az emberi környezetet megóvni. Meggyőződésünk szerint kell is, lehet is. A környezetvédelemnek nem lehet célja, hogy a mezőgazdaság fejlődését visszafogja, de a mezőgazdaságot úgy kell fejleszteni, hogy tekintettel legyen a környezet teherbíróképességére,' a környezeti viszonyokra, végső fokon az emberek életére, egészségére. Időnként visszatérő kérdés: helyes-e környezetvédő berendezések létrehozását, vagy környezetkímélő technológiák és eljárások megvalósítását szorgalmazni, mikor a beruházási eszközöknek szűkében vagyunk. Természetes, hogy a környezet- védelmi intézkedések nem szakadhatnak el a mindenkori gazdasági teherbíróképességtől, gazdaságunk általános helyzetétől. De az indokolt kezdeményezéseket, követelményeket mégsem lehet visszautasítani, mert az . emberi élet és az egészség, az élettől elválaszthatatlan tiszta környezet nem képezheti vita tárgyát. Végső soron a környezetvédelem a termelési, gazdasági folyamatok része, de céljait tekintve az embert, az ember életét, az életkörülményeket szolgálja. A természeti értékeket két szempontból kell megítélni. Az egyik: az emberekben mindinkább erősödik az a szándék, hogy a természettel kapcsolatot tartsanak fenn. A városlakó embernek — úgy tűnik — egyre nagyobb szüksége lesz nemcsak a védett természetre, hanem a természet és a táj minden más értékére. A másik ok, ami a természetvédelem mellett szól, a veszélyeztetett értékek megőrzése — hiszen a veszteségek legtöbbször nem pótolhatók — és hasznosítása a tudományos-kutató munkában. A természetvédelem óvja az élővilágnak azokat a génkészleteit, amelyekről a jövő érdekében nem mondhatunk le. .Sokszor hangzik el kritika arról, hogy a környezet ron- gúlóival, a veszélyek okozóival szemben nem elég szigorú és határozott a hatósági fellépés. El kell fogadnunk ezt a kritikát. A környezetvédelmi bírságok igen gyakran nincsenek arányban az okozott kárral, vagy az előidézett veszéllyel. Nem jut kifejezésre a személyes felelősség súlya sem. Ezen változtatni kell. így például javaslat készül a légszennyezési bírság szigorítására. A szabálysértési eljárás több lehetőséget nyújt annál, mint amely a gyakorlatban érvényesül. Adott esetben élnünk kellene a Büntető Törvénykönyv erejével is, amikor a mulasztás. a káros magatartás ezt a felelősségi fokozatot éri eL Jogosak tehát az észrevételek. Az Országos KömyeWU és Természetvédelmi Hivatal nak és másoknak a jövöbCj határozottabb magatartiv kell tanúsítania, igényeli" ehhez a tanácsokon kívül (j rendőri és igazságügyi szén vek munkáját is, j: A tudománynak, a kutaC; munkánali: meghatározó szíj repe van a jelenségek, C okok, a környezeti hatásoC feltárásában, a megoldási kidolgozásában. Ennek mfiíj felelően a hazai tudomáijh, intézményei hosszabb idei^: megkülönböztetett módo^^ foglalkoznak a környezet!1^ delemmel. (.s Értékes munka folyik Ejt. zánkban az UNESCO últ^J szervezett „ember és bioszíC, ra” program keretében Sajnos, a tudomány eredmC nyeinek gyakorlati hasznost^ tása néhol vontatottan törtét nik. I Helyzetünk, tapasztalataiig összegezése alapján célul k% tűzni, hogy a környezet véd? g lem kerüljön összhangba f«f ^ lődésünk általános színvorkp Iával, a gazdasági és kulW'v rális gyarapodás és értékig remtés mércéjével. Ettől 1 j környezetvédelem egésze n® még elmarad. A törvén! t szellemének és betűjének & t felel meg, ha ezt az el máé1' j, dást felszámoljuk, ezt 21 r összhangot megteremtjük. M? eredményekről, gondokig i feladatokról szólva fi gye lein j be kell venni, hogy a körnv? s zetvédelem lényegében lJ- ] feladat, szerte a világban •* j itthon is. i Ma a figyelmet elsősorbüj ] azokra a tennivalókra szűk' , séges összpontosítani, am? ■ lyek reálisan kapcsolódnak * • VI. ötéves terv végrehajtás«; ; hoz. Vonatkozik ez a ben1' , házási, fejlesztési célokra. f terület- és településfejlesztés' re és a környezetvédelem részfeladataira egyaránt. J közvetlen feladatok köz® kettőt érdemes kiemelni: té egyik az, hogy a rendelkezés re álló anyagi eszközöket r>2' gyón megfontoltan, és a cél' szerű sorrend betartása''^ használjuk fel, hogy még * szerényebb lehetőségek is $ segítsék a feladatok megöl' dúsát. A másik az, hogy a tán sadalom egyetértését és w mogaíását a mainál sokk2® nagyobb mértékben nyerj!®’ meg a célok megvalósítás®' hoz. Közérdekről lévén szó. e' járható, sőt az egyedül jón ható útnak tűnik. Ehhez k®' rern a tisztelt képviselők sf gítségét — mondotta befej®" zésül Gonda György, máj® kérte az országgyűlést, ho&1 az emberi környezet védd' mérői szóló 1976. évi TI. tön vény végrehajtásáról készü® beszámolót fogadja eL Áts Károly felszólalása Als Károly, a Tarcali Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet puzdaságvezetője elmondta a többi között, hogy a természet megóvásának, védelmének megyéjében különös jelentősége van, mivel az úgynevezett Sajó-völgyi ipari agglomeráció jelentős mértékben szennyezi a környezetet. Ma már nem érvényesülhet az a szemlélet, amely a népgazdasági érdekre hivatkozva szűk látókörű csoportérdekeket képvisel, s a társadalom kisebb- nagyobb hányadát a kellő körültekintés, gondosság hiánya következtében valamiként károsítja. Nyomatékkai hangsúlyozta a képviselő: előzzék meg az ipari és mindenféle más szennyeződést, amely helyrehozhatatlanul károsíthatja a megye világhírű természeti értékeit, mint amilyen az aggteleki, a lázbérci tájvédelmi körzet. A továbbiakban elmondta: á levegő tisztaságának védelmére vonat' kozó rendelet csak két szén)" nyező anyag túlzott mennyi' ségű kibocsátását szánkéi0" nálja, az új szennyező my0' gokat büntetlenül engedik 21 légtérbe. Változtatni kél len? azon a gyakorlaton is, amd/ szerint az üzemek inkább ki' fizetik a bírságot, mint hog/ beruházásokat eszközöljenek' Több más képviselő fel' szólalása után Gonda Gyűrű)' válaszolt a kérdésekre. Ezután határozathozaW1 következett: az országgyűld egyhangúan jóváhagyólag tú' domásul vette az Ország0* Környezet- és Terroésr^tvé' delmi Hivatal elnökének b®" számolóját, valamint a fd' szólalásokra adott válasz'*: Ezzel az orszásgvűlés ő- ülésszaka — amelyen fe*' váltva elnökölt Apró Ante és Cservenka Ferencné d befejezte munkáját.
