Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-08 / 236. szám

1981. október 8., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Parkolás — meglepetéssel... Kazincbarcikán nyaraltunk növéreméknél, de mivel kar­bantartás miatt a melegvíz- szolgáltatás szünetelt és a Strand vize nagyon hidegnek bizonyult, augusztus 7-én ! 1 (pénteken) az ő autójukkal . hazaindult.unk Szerencsre. 1 Útközben megálltunk é.s a nagy hőségben a miskole-ta- ; polcai strandon kerestünk felüdülést, no meg pnrkoló- I helyet a gépkocsinak. A | stranddal szemben levő par­s' kolóhely lánca le volt zárva ’ é.s egy tábla hirdette, hogy j „Parkolni tilos!”. Egyedül egy zöldség-gyümölcsárus ural­ta a nagy plaecot. Megtud­ni tűk, hogy ezen a helyen par- j1 kölni csak szombaton és va­sárnap lehet. Az autóval ér­sí kezők viszont így kénytele- v nek az utcákat, annak mind- l) két oldalát parkolásra igény­it be venni, ami azonban nem a legjobb megoldás. Sajnos, Á erre sincs mindig lehetőség, * így mi is más megoldást ke­li. restünk. A parkolótól balra '* kanyarodtunk, s a strand be- i járatától távolabb egy bozó­* tos. sáros helyet találtunk, f ahol már körülbelül öt ven ^ autó parkolt. Ml is odaáll- ® tunk, megnyugodva, hogy jó ' helyen lesz az autó, mivel ? . tábla nem tiltja az itt vára­lj kozást és a forgalmat sem za­* varjuk. Tévedtünk. ,i Szeptember végén ugyanis ■ felszólítást kaptak nővéremék b a városi tanácstól, hogy park- j rongálás címén fizessenek be , 600 forintot. Felkeresve a ta­\ nács iiletékes osztályát, meg­tudtuk, hogy az a bizonyos z gazos terület park. és a gaz­ban álló autóról egy fényké­pet is mutattak. (Nem adták ide, csak azért nem melléke­lem.) Ezek után fogalmazódott meg bennem, hogyan lehet könnyen 30 000 forintot keres­ni, és rájöttem. Elég, ha fény- ' képeket készítenek és 600 fo­' rintjávaí értékesítik a gépko­[ esik tulajdonosainak, illetve csak megmutatják nekik, amennyiben érdeklődnek. Fellebbezni reménytelen, nincs is időnk utánajárni. Augusztus óta nem jártam ezen a helyen, lehet, hogy van már tiltó tábla, nem tudom. De egy biztos: az ilyen eljá­rással igyekeznek kedvét szegni a2 embernek és gon­doskodnak arról, hogy eity kellemes nyári élmény kese­rű szájízzel érjen véget. Tudom, nem az Önök fel­adata, hogy bizonyos esetek­ben igazságot szolgáltassanak, de szeretném, ha ezt a fur­csa esetet, amely velünk tör­tént. megírnák, talán elgon­dolkoznak rajta az illetéke­sek. Rózsa Eászlóné Szerencs, Kossuth u. 19. gitséffiikkel, de még Kokon vannak megyénkben, akik a távolság miatt postán küldik még a mai napig is az erre szánt pénzösszeget. Szeretnénk ezúton is kérni a megyében működő kiskeres­kedőinket. hogy aki úgy érzi, szívesen nyújt segítséget a rokkantak társadalmi segíté­sére, az hozzájárulását a B.-A.-Z. megyei K1SOSZ Vöröskereszt alapszervezete (Miskolc. Régiposta u. 4.) címére küldje el. Reméljük, még sokan fonnak jelentkez- ni, bizonyítékát adva emberi egy ütt érzésüknek. Az eddig nyújtott segít­ségért a városi Vöröskereszt köszönőlevele mellett alno- szervezetiink is őszinte kö­szönetét mond szövetségünk tagjainak. Csere Jánosné . KISOSZ Vöröskereszt-titkár Hiába a tiltó tábla! Amióta a lillafüredi erdei vasút megállóját, illetve vég­állomását áthelyezték, a Gö­rögszőlő u. egy szakaszát — a Gépész és Daru utca kö­zött — lelkiismeretlen, fele­lőtlen személyek szemétlera­kóhelynek használják. A sö­tétség leple alatt ide hordják a háztartási szemetet, építke­zési törmeléket, mindenféle limlomot, például ócska mat­racot. s pár napja egy döglött macska is itt hever. Ezen az úton sok Iskolásgyermek jár, s nagy a gépkocsiforgalom is. Az úgynevezett „Drenka- hegy” oldala szép természetes zöldövezetet alkot. ahová ugyancsak sok gyerek jár ját­szani, növényt, bogarat gyűj­teni. Nem megengedhető, hogy a Vasas Művelődési Háztól pár percnyire levő ter­mészetes zöldövezetet sze­méit árolással, egészségtelen, s látványnak Is elszomorító utcaszakasszá változtassák a nemtörődöm emberek. Sze­retném megjegyezni, hogy a köztisztasági vállalat gépko­csijai hetenként kétszer is el­viszik a házak előtt edény­ben levő szemetet, s hogy a Maros utca végén egv „Sze­mét lerakása hatóságilag ti­los 1” tábla Is felhívja erre a figyelmet, ennek ellenére is a helyzet változatlan. Abban a reményben kérem levelem közléséi, hogyha másként nem lehet változtatni a je­lenlegi áldatlan helyzeten, úgy büntetés kiszabásával gondos­kodjanak majd arról az ille­tékesek. hogy mielőbb meg­szűnjön az illegális szemet- lerakóhely a környéken. O. E.-né Miskolc, Görögszőlő u. 5. Meddig kell még beáznunk?... Közel három éve, 1979 ja­nuárjában költöztünk be két­szobás tanácsi lakásunkba, az Engels utca 45. számú ház ti­zedik emeletére. A konyhánk már be volt ázva, de jelen­tettük a házfelügyelőnek, s „garanciában” megcsinálták. Nem gondoltunk arra, hogy kálváriánk csak most kezdő­dött el igazán, hiszen újra és újra beázott, ahányszor csak esett az eső. A garancia is le­telt. s ekkor már az ingat­lankezelő vállalat csinálta a tetőt. Nem akarom végig le­írni a többszöri beázás, s az ezzel járó bosszankodás. ide­geskedés történetét, hiszen a legkisebb eső is végigcsorog a falon és tócsában gyűlik a konyha padlózatán. Ismét festetni kell. mert a víz végig­csorog a falon. Nemcsak én, a házfelügyelőnk is belefá­radt már ebbe a lehetetlen helyzetbe, s közölte velem, hogy ne is menjek le cgy-cgy esőzés után. Legutóbb egy le­velet kaptam a MI K-től, melyben közölték, hogy el­vállalták a javítást. Egy hó­nap múlva, talán júniusban, meg is jelent három munkás. Megkérdezték, hogy itt ás­tunk-e be. majd leüllek a lép­csőre, s ott eltöltőitek egy kis időt. Ezután elmentél;, meg sem nézték, hogy hol áztunk be. Azt hiszem, érthető, ha végre már szeretném rendbe tenni a konyhámat, hiszen nagyon csúnya a fal, a sarok­ban penészedik is. s állandóan ázott, dohos szag érződik. Hiába vettem meg a tapétát is. így nem tudom felragasz­tani. Sajnos, ezzel a problé­mával nem állok egyedül, mert a szomszédos lakások is hasonlóképpen beásnak. Sze­retnénk. ha most már úgy vé­geznék cl a javítási, hogy több bosszúságot, anyagi kiadást ne okozzon. Remélem, ez nem nagy kérés egu összkomfortos lakás bérlőjétől, Pallos Zoltánná Miskolc, Engels u. 45. X/l. Illetékes válaszol Bár nem illetékes, de vála­szol a Miskolci Kertészeti Vállalat igazgatója, dr. Csé- pányi József: „Fű az aszfaltban?” címmel Hajdú Imre tollából az Eszak- Magyarország szeptember 30-i számában — a kivitelező meg­jelölése nélkül — a parképí­tés szakszerűségét kifogásoló jegyzet jeleni meg. A 3-us számú fő közlekedési út Mis­kolcon átvezető szakaszát kí­sérő zöld sáv építési és hely­reállítási munkáiról van szó, illetve ennek a Vándor S. u. 4. szám előtti szakaszáról. A kifogás az, hogy a parképí­tők „az előzőleg már megle­vő szilárd aszfaltburkolatra 10—12 cm vastagon elterítet­ték a földet...” Ezzel kész is a park. A jegyzetíróval szakmailag teljes mértékben egyetértek. Az. említett megoldással ott valóban soha nem lesz „zöl­dellő fű”. A Miskolci Kerté­szeti Vállalat a város zöldte­rületeinek építője és gondozó­ja, s így az újságolvasók jog­gal hihetik azt, hogy a szó­ban forgó munkát is vállala­tunk dolgozói végzik. Ez nem Így van. Ezt a parképítést ide­gen, általunk ismeretlen cég végzi, kilétét előttünk is ti­tokban tartotta, s ezzel elmu­lasztotta a határterületeken kötelező egyeztetéseket is. Vállalatunk szakemberei et­től függetlenül figyelemmel kísérik a munka szakszerűsé­gét. Korábban — a jegyzet megjelenése előtt — több szakszerűtlen megoldást ta­pasztaltunk, s ezeket jeleztük a városi tanács vb építési és közlekedési osztályának. Ilyenek pl.: a Szilágyi De­zső utca keleti oldalán meg­levő 30—50 éves fák gyöke­rei a terepszint süllyesztése miatt, a talajból kiállnak és veszélyeztetik az értékes fák életét: továbbá a Petneházy utcai lakótelepnél az úl nyu­gati oldalán Indokolatlan me­redek rézsűk készülnek, ame­lyek lehetetlenné teszik a ké­sőbbi gépi karbantartást. Az építési és közlekedési osztály vezetője a fák védelme ér­dekében már intézkedett a Közúti Beruházó Vállalatnál. Azt nem tudjuk, hogy a be­ruházó miért nem szakválla­latot, vagy tsz-t bízott meg a zöldterület helyreállítási munkálataival, de a közös cél érdekében — ha azt a kivite­lezők igénylik — készségesen adunk szakmai tanácsokat.” Kiskereskedők a rokkantakért .. A legszebb feladatok egyi­ke a bajbajutottak, a rászo­rulók megsegítése. Ebben az emherbaráti segítökészségben példásan helytálltak a mis­kolci mngán-kl*k.ereskedők is Szinte az első szóra nyiltak meg az emberi együttérzés­re. s így a mai napig 53 ezer 400 forintot fizethettünk be a B.-A.-7,. megyei Tanács rok­kantak támogatására nyitott számlájára Elismeréssel kell szólnunk erről, bár kereske­dőink mindig is példamutató magatartást tanúsi'ottnk ak­kor. amikor társadalmi, vagy állami szerveink a segítsé­güket kérték. Vidéki kereske­dőink közül — Ózd. Onga. Gesztéin. Hernádvémeti. Szik­szó — mór többen bizonyt-' tották együttérzésüket e ne- célra nyújtott anyagi sc­Ezer házhely Álsózsolca MüSlnÉlavóloi Tokaj-Hegyaija-szerte o szü­rettel egy időben a Tokaj-hegy- cljai Állami Gazdasági Bor- konibinát megkezdte a szövet- kezetek, szakcsoportok, ’kister­melők idei termésének felvá­sárlását. Képünk Abaúiszántón, a Flegmáim folvásárlópince előtt készült, ahol a pince dol­gozói mintát vesznek az egyik szántói kistermelő mustjából. László i oszló pincevezetőtől azt is megtudtuk, hegy az idei őszön mintegy 1200 hektoliter must felvásárlását tervezik Abaújszántón. Fotó: Fojtón László EMtroncsi Sistyef! Üj termék gyártását, kezd­ték meg az Egyesült Izzó ka­posvári elektroncsőgyárában: két magyar mérnök, Pász­tor Károly és Korbuly Mi­hály szabadalmát megvásá­rolva, továbbfejlesztve, a fe­szültségszabályozók két típu­sát készítik. Ezek közül az egyik 12 voltos — a hazánk­ban futó négyütemű személy­gépkocsikon kívül a ZIL-ek- hez és az MTZ-trakt.orokhoz használható —, a másik pe­dig a 24 voltos, ezt a szov­jet gyártmányú, nagy teher- ! gépkocsikhoz alkalmazzék. Az új terméket eddig im­portból kellett beszerezni. Álsózsolca. a megyeszék­hely közvetlen közelében íek- vő település az utóbbi évek­ben olyan változáson ment át, hogy az még az itt élő tősgyökeres helybeliekét is meglepte. A hetvenkét éves Orbán Lajos bácsi portája előtt, nem is olyan régen még egy óriási szemétgödör terült el. — Annak idején innen hordták az építkezéshez az agyagot, azután út sem volt erre — mondja az öreg. — Amikor ezt az épületet el­kezdtük építeni, itt volt a falu apraja-nagyja .. . Az épület, amelyről szó van, a gyógyszertár és a gyermekorvosi rendelő. Az épülettől nem messze egy kétszintes lakás magasodik. Három hónap alatt épült föl, ami rekordnak számít. Az új gyógyszertár vezetője, Eperjesi Lajos szolgálati la­kása. — Garadnáról kerültem ide májusban. Minden cé­lom az volt, hogy' egy Mis­kolc környéki községben he­lyezkedjek el. Nos. ez való­ra vált, s úgy érzem, nem lehet’ semmi panaszom erre a fogadtatásra — mondja a gyógyszerész. A gyermekor­vos, dr. Borbás Éva miskol­ci munkahelyét cserélte fel ezzel az új rendelővel. — Kaptam lakást, de ami a legfontosabb: a gyerekeim kint, a szabad levegőn lehet­nek, amikor az időjárás en­gedi. Nem hiszem, hogy egy bérházi lakás a legideálisabb a gyereknevelés szempontjá­ból. A másik lényeges dolog: a megyeszékhely közelsége. No, és azt sem lehet figyel­men kívül hagyni, hogy meg­látásom szerint, a község ve­zetői számítanak az ide ér­kező fiatal szakemberekre, segítik letelepedésüket, épí­tenek ránk... Tulajdonképpen a két vé­lemény kicsiben rávilágít azokra a törekvésekre, ame­lyek ma az 5 ezer 600 lako­sú Alsózsolcát jellemzik. Hor­váth János tanácselnök: — Nem panaszkodhatunk, hiszen az eltelt ötéves terv­időszakban óriási — nekünk legalább is annak számít — fejlődésen ment keresztül a község. Gyermekintézménye­ink helyzetét illetően eléig, ha csak annyit mondok, min­den óvodai igényt ki tudunk ma már elégíteni. Útjaink nagy része aszfaltozott, köz­lekedésünk jónak mondható. Évente átlagosan ötvenen építkeznek a községben, s az építkezők nagy része más­honnan érkezik ide. Akik nem a megyeszékhelyre jár­nak dolgozni, itt találnak munkát. A BVM, a kavics­bánya, a házgyár és az ÉR­DÉRT vállalat segíti dolgo­zóit az építkezéseknél. Nem túlzás, de a vállalatok kö­zelsége folytán, a községben körülbelül 20 százalékkal ke­rül kevesebbe egy lakóház felépítése, mint mondjuk Miskolcon. A településen ebben az öt­éves tervben 60 újabb telket osztanak ki kedvezményesen, a Diósnál épülő új lakótelep mellett. — A telkeknek negyven százalékával rendelkezünk mi. Halvan százalékára mis­kolci vevőket jelölnek. Jól­lehet. csak három év múlva alakítjuk ki ezeket a telke­ket, itt, nálunk már sokan érdeklődtek a vásárlással kapcsolatos tudnivalókról — mondia Horváth János. — Mi várja itt az ide köl­tözőket? — Elsődlegesen, közel van Miskolc. Azután Álsózsolca már nem a szó hagyományos értelmében vett falu. Jó a közlekedésünk, egészségügyi ellátásunk. A kereskedelmi alapellátás területén a lakos­sági igényeket figyelembe vé­ve további javulást várunk helyi boltjainkban.Visszatér- ve a közlekedésre: a tervek szerint 1982. január 1-től Al- sózsolca városkörnyéki igaz­gatás alá helyezett település lesz. Szeretnénk, ha kijárná­nak ide a városi kék autó­buszok. Nem hiszem, hogy nagy gondot okozna ez a Miskolci Közlekedési Válla­latnak, hiszen Felsőzsolcára járnak ilyen buszok — mond­ja a tanácselnök. A községben 1983 decem­beréig kialakításra kerülő telkek minden bizonnyal vá­sárlókra találnak. Elkészül a házhelyekhez az út, a villany és a vízvezeték is. Csaknem 4,7 millió forint áll a ta­nács rendelkezésére a telkek kialakításához. Pusztafalvl Tivadar Szervezetten, olcsón Ho! ep s gyerek? Délidő tájt a városokban I ma is jellemző a kép: hosz- szú sorok kígyóznak az ön- | kiszolgáló éttermek pultja i előtt, iskolatáskás gyerekek j ácsorognak, várakoznak, hogy ebédhez jussanak. Nem egy faluban még ettől is rosz- szabb a helyzet: a gyerek ebédre zsiroskenyeret eszik, és csak este, otthon kap me­leg ételt.. Az elmúlt tanévben megyénkben az általános is­kolásoknak csak alig több, mint harminc százaléka ré­szesült napköziotthonos el­látásban. a ' szervezetten ét­kezők aránya pedig csak a 39 százalékot érte el. Bár az elmúlt öt évben sikerült a gyermekétkeztetésben előbb­re lépni, mégis, a borsodi helyzet rosszabb az országos­nál. Napjainkban t tizenötezer gyerek ellátását tudják me­gyénkben megoldani az isko­lák. Hogy bővült a kör, ah­hoz nagyrészt hozzájárult az is: a megyei tanács végre­hajtó bizottságának határo­zata értelmében számos isko­lai napköziotihonos konyha került a vendéglátóipari vál­lalatok kezelésébe. Áz eddigi eredményeket és a továbblé­pés lehetőségeit vették szám­ba azon a tanácskozáson Miskolcon, amelyet a megyei tanács kereskedelmi osztálya rendezett a vendéglátó vál­lalatok és az áfészek képvi­selőinek részvételével. Meg­hívást kaptak a nagyközségi tanácsok és a járási hivata­lok szakágazati vezetői is, hogy közösen beszéljék meg a tennivalókat. Milyen tapasztalatokról számoltak be a gyermekét­keztetéssel foglalkozó szak­emberek? örvendetes, hogy a vendéglátó vállalatok ke­zelésében levő konyhákon bővült a kapacitás, több gye­rek részesülhet így ellátás­ban. Á városok és községek nagy részében megoldották az ételszállítást, szakszerűbb és gyakoribb lett az ellenőr­zés is. Kedvezőek a tapasz­talatok Sárospatakon. Lenin- vérosban és a sátorai iaúUie- lyi járásban.- ám a nem szervezette^ étkező iskolások aránya még ma is magas Ó7don és Miskolcon. Akad­nak gondok: van olyan köz­ség, ahová a báziskonyháról két és fél óráig utazik az ebéd, míg az iskolásokhoz jut. S az sem megnyugtató, hogy a konyhák nem min­denütt tudják beszerezni a megfelelő mennyiségű zöld­séget, gyümölcsöt... A VI. ötéves terv idősza­kában nem kevesebb, mint húszezer általános iskolás ét­keztetését kell megoldani megyénkben ahhoz, hogy el­érjük a hatvan százalékos arányt. A megyei tanács in­tézkedési terve szerint, en­nek érdekében a tanácsok mindenütt felmérik a kony­hai kapacitást, a bővítés, a korszerűsítés lehetőségét. A gyermekétkeztetés új módjá­val találkozhatunk a közel­jövőben: az iskolák szervezé­sében lehetőség nyílik arra, hogy a napközis ellátásban nem részesülő gyerekek szer­vezetten ebédelhessenek az éttermekben, a vendéglők­ben. méghozzá a nyersanvae- érték térítése ellenében. Ily módon egy gyerek 9 forint 50 fillérért ebédelhet. Az ésszerű elképzelések szerinti, az új étkezési formát a he­tedikesek. a nyolcadikosok veszik majd igénybe első­sorban. hiszen a leatöbb s- kolában ők már nem kap­nak napközis ellátást. Bizo­nyára a szülőknek is meg­nyugtató lesz e lehetőség: a vendéglőben', éti eremben pe­dagógus felügyelete mellett ebédelhet a avero>­(mikes)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents