Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-28 / 253. szám

ÉSZAK.MAGYARORSZAG 4 1981. október 28., szerda DomaHázi utcakép Mizerák István felv. „Csak a hegyek nem találkoznak” F umszoctoaráfia Mától a Szőnyi-teremben: A Magyar Televízió Köz- művelődési Főosztálya meg­bízásából 1978—79-ben for­gatott egy .hatrészes riport- filmet Gulyás Gyula és Gu­lyás János amely a „Doma- házi hegyek között” címet viseli. Központjában a hely­beli pávakör tagjai állottak rajtuk és kapcsolataikon ke­resztül mutattak be egy kör­képet a falu helyzetéről, életmódjáról. Most a MA­FILM Társulás Filmstúdió és a Magyar Televízió Köz- művelődési Főosztályának koprodukciója keretében kö­rülbelül 110 perces vetítési idővel rendelkező filmszo­ciográfiát forgatnak ismét Domaházán ..Csak a hegyek nem találkoznak” címmel. r Közoktatáspolitikánk meg­valósulásának eredményeiről és gondjairól tartott előadást a Magyar Pedagógiai Társa­ság borsod—miskolci tago­zatának tegnapi, kibővített összejövetelén dr. Tóth Ist­ván. az MSZMP KB közok­tatáspolitikai alosztályának vezetője. A téma közérdekű, mert közelről érint minden­kit: közvetlenül a pedagógus társadalmat és az ifjúságot, s közvetve az egész társadal­mat, beleértve a •• gazdasá­got. Ez utóbbi hangsúlyo­zása nem véletlen; a gaz­daság és az oktatás — s ezt megerősítette a XII. kong­resszus is — kapcsolata ugyanis sokkal szorosabb, mint azt időnként feltételez­nénk. S e kapcsolódás bizo­nyítására tatán elég csak azt megemlíteni, hogy épp a gaz­dasági feladatok vetik fel: szükségtelenül túlspecializá­lódott oktatásunk, beleérfve a felsőoktatást és a szak­munkásképzést. A hetvenes évek dereká­tól igen széles körű vita bon­takozott ki az oktatásügy körül. A viták a maguk po­zitív vagy negatív előjelei­vel együtt jelzik: az iskola ügye ténylegesen társadalmi ügy. Fogalmazhatnánk úgy is: az oktatás választ kíván adni a társadalmi kihívásra. Akkor is. ha az iskola elve­szítette abszolút ismeretköz­lő funkcióját. A mai tanuló­ifjúságot igen sok oldalról „bombázzák” ismeretekkel. Ezek szintézisét megalkotni viszont csak az iskola képes, az iskola, amely a nagy tár­Ezzel kapcsolatban a for­gatókönyv társszerzői és a film közös rendezői — Gu­lyás Gyula és Gulyás János — az egyik forgatási nap al­kalmával elmondották, hogy bár számos részletet átemel­nek a már említett filmso­rozatból is. de a filmszo­ciográfia műfajának megfe­lelően most koncentráltab­ban vizsgálják meg a kame­ra és a mikrofon segítségé­vel a gazdálkodás-vállalko­zás helyi viszonylatrendsze­rét Mint elmondották, sokan Domaházát amolyan isten háta mögötti településnél képzelik. Ez részben — föld­rajzi helyzetét tekintve — igaz is. Azonban több százra tehető az országban a ha­sadalmi átrétegződések után egyre növekvőbb szerepet játszik a műveltség kialakí­tásában. a pályára irányí­tásban. A közoktatáspolitikai ha­tározat végrehajtása gyakor­latilag — és a vitákban fel­merülő tényleges gondok el­lenére is — jól halad. Pél­daként hozta az előadó: két tankönyv, a magyar iroda­lom és a fizika körül orszá­gos eszmecsere bontakozott ki, elmarasztalóan. Ez igaz és jogos is. De a tanköny­vek többsége jól sikerült, sőt egészen kiválóan. Igen nagy érdeklődés kíséri az oktatás feltételeinek biztosí­tását. Az általános iskola fejlesztésére. a jelenlegi szint biztosítására megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tunk, s megkülönböztetett anyagiakat biztosítunk. Né­hány megyében és nagyvá­rosban — ezek közé tartozik Borsod és Miskolc is — így is az országos átlag alatt vannak a mutatók, s rend­kívüli erőfeszítésre van szükség, hogy. tovább ne ro­moljanak. A közvélemény és a szak­ma figyelme egyébként a közoktatás távlati feladatai felé is fordul. S kétségtele­nül nagy az érdeklődés a felsőoktatás helyzete iránt is. Mindkét témáról orszá­gos eszmecsere folyik annak figyelembevételével, hogy a távlati feladatok meghatáro­zásánál nem lehet kikerülni a jelen gondjait. Csutorás Annamária sonló helyzetű falvak száma, melyekben elsődlegesen geo­politikai hátrányuk miatt olyan zárványszerű képződ­mények jöttek létre, mely­nek örülhet az etnográfus vagy más társadalomkutató de az ott élők az átlagosnál többet áldoznak. akárcsak életszínvonaluk szinten tartá­sára is. Mint megtudtuk, a szerep­lők közül újból felbukkan­nak a korábbi sorozatban látott domaháziak: Medve Alfonz. Elek Csank Berta­lan. Holló Arisztid, Elek Csank Gellért. Holló Leleszi Ernő. Holló Kande Mihály és mások. Szeretnének meg­szólaltatni helyi vezetőket, értelmiségieket is, elsősor­ban • Papp Arzént, a helyi pártalapszervezet titkárát, tanácstitkárt, Németh József tanácselnököt, Elek Meny­hért iskola- és művelődési ház igazgatót többek között. A filmet ez év végén kell a megrendelőnek, átadni, de a labormunkák miatt csak tavasszal lesz vetíthető, s a tényleges bemutatásról is ak­kor dönt a MOKÉP. A te­levízió csak a film megjele­nése után körülbelül fél év­re tűzi műsorára. O. J. Spanyolországba jódul a Barlók-kórus Ma indul a spanyolországi nemzetközi kórustalálkozóra a Miskolci Bartók Kórus. Az ö,. éve működő kitűnő egvüt tesnek ez lesz az első kül­földi vendégszereplése, A Tolosában megrendezésre ke­rülő fesztiválon négy kate­góriában is versenveznek maid: vegyes és női kaiban, illetve mindkét kategóriában a folklór kategóriában is be­mutatják műsorukat. A Mis­kolci Bartók Kórust Remé­nyi János karnagy vezénvli énekeseink pénteken, illetve szombaton lépnek pódiumra — s reméljük, meghívást kapnak maid a vasárnapi, a legjobbaknak rendezett hang­versenyre is. Izgulunk értük Puliioki lakások A VI. ötéves tervben ösz- szesen 147 lakás építését ter­vezik Putnokon. Az elképze­lések szerint egyaránt 40 la­kás lesz tanácsi célcsoportos. OTP-, illetve bányászlakás, s 27 otthont építenek fel az elavult kolóniák helyébe. A nagyközségi tanács támogat­ja a magánerős építkezést is. Több mint száz családi ház építéséhez biztosítják a telket a következő években. Nagy jelentőségű lesz Put- nok életében annak az ABC- áruháznak az átadása, mely­nek alapterülete 400 négy­zetméter. hiszen ilyen áiu- ház még nincs a településen. A pataki és a miskolci öregdiákok együtt tartják összejövetelüket október 29- én, csütörtökön este 6 óra­kor a miskolci Vörösmarty Művelődési Házban. A közös találkozón dr. Iván Géza ny. kutatómérnök tart előadást „Miskolc és Patak régi kul­turális kapcsolatai” címmel. Pataki János festőművész a hatvanas évek derekáig élt Miskolcon, akkor Leninváros- ba költözött. Művészi fejlő­désére Bernáth Aurél és Ru- zicskay György gyakorolt je­lentékeny hatást. alapozta meg azt. de az igazi hatást a későbbi környezet adta. A vasi par és bányászat a ko­hók és gyárkémények szom­szédságából települt át alig harminc kilométerre a fejlő­dő vegyipar városába, hogy részese. munkálója legyen egy ízig-vérig új. szocialista város felnövekedésének. Több mint másfél 'évtizede él ott. már-már őslakosa e dinami­kusan fejlődő iparvárosnak, s ha Leninvárosban az embe­rek jobban vonzódnak a képzőművészethez, ha több figyelem esik a környezet esztétikájára, a lakás- és környezetkultúrára. abban neki is jelentős része van: szakköröket vezetett, maga is sokat dolgozott — társadal­mi munkában is — a váro­sért. Ez a környezet. Miskolc és Leninv-’ros dinamikus élete, társadalmi valósága is döntő mértékben befolyásolta Pataki fejlődését. Művészi törekvéseiben az ember lelkivilágának drámai erejű expresszív megjeleníté­sét tartja fontosnak; proble­matikájához sajátos karakte­A tiszta lakóhelyi és mun­kahelyi környezet biztosítását és megóvását Mezőkövesden, valamint a járás 20 közsé­gében segíti a városi-járási Vöröskereszt is. Mezőköves­den 5 körzet, 11 ipari léte­sítmény, 9 termelőszövetke­zet. 1 állami gazdaság ré­szese a mozgalomnak. Tevé­kenységük értékelésekor a megyei környezetvédelmi munkabizottság véleménye­zése szerint az első helye­zettek között volt Mezőkö­vesd, Mezőkeresztes, Szent­rű. elvont festői nyelvet kfj sérletezett ki — olvashatjuk róla egy lexikonszerű érté-, kelésben. Valóban sajátos karakterű festői nyelvezete! valóban több áttétellel szól hozzánk a művész mondan-| dója de minden műven át­süt a környezet nyújtotta él­mény átsüt jelenünk és hol­napunk igenlése, a szép vá­gyása. Mától egy héten át — no­vember 4-ig — Pataki har­minc festménye látható a Képcsarnok miskolci Szőnyi István termében. A művész utóbbi négy-öt évének ter­méséből valók. Színgazdag­ságuk. sajátos szerkesztésük, formai megoldásaik, témavá­lasztásuk — leninvárosi vegyipari környezetet idéző és az ejtőernyős sport ihlet­te munkái hiányoznak e be­mutatóról — megfogják a tárlat látogatóját. vissza­visszahívják egy-egv olaj- festmény vagy olajpasztell kép elé. gondolkodásra kész­tetik. Nem könnyű dolog Pa­taki Jánosnak, az embernek a leikéhez közel férkőzni, de megéri, hogy megközelítsük. Műveinek szemlélése közben is érdemes megkeresnünk azt a gondolati szálat, amelyen haladva a mondandó mag- váig eljutunk. (bm) istván és a szentistváni melőszövetkezet. A vöröskeresztes aktivis­ták tanácsi és népfrontmoz­galmi aktivistákkal együtt szervezik a mozgalmat, vég­zik az értékeléseket. Több községben szerveztek kör­nyezetvédelmi őrjáratot, tár­sadalmi munkában fásítási akciót, parkosítást Borsod- ivánkán évente több száz díszcserjét és facsemetét ül­tetnek el. 14. „A lányon nem változtatunk” Nem tudom, honnan vet­tem a bátorságot, hogy így beszéljek Selznikkel, csak 23 éves voltam, és eddig min­dig a férfiak döntéseire ha­gyatkoztam. Most először fordult elő. hogy határozott nemet mondtam. Egymással szemben ültünk, és szótlanul meredtünk egymásra. Még az evést is abbahagyta. Egy darabig csendben ül­tünk egymással szemben. Majd hirtelen azt mondta: „Van egy ötletem, ami olyan egyszerű, hogy még senki nem jött rá Hollywoodban. Semmit nem fogunk változ­tatni magán. Semmit nem veszünk el, és semmit nem teszünk hozzá. Olyan ma­rad, amilyen. Még a nevét is meg fogja tartani. Maga lesz Hollywood első termé­szetes színésznője. Reggel korán még beszélünk erről.” Másnap reggel a stúdió sminkszobájában ültem, kö­rülöttem specialisták, akik mind arra vártak, hogy ol­lóikkal. fésűikkel, üvegcsé­ikkel rám vethessék magu­kat. David O. Selznik azt mondta: „Ezen a lányon semmit nem változtatunk! Olyan marad, amilyen. Még a nevét is megtartja, mert eddig senki nem volt Holly­woodban, aki az ereileti ne­vén dolgozott volna. Aki a legkevesebbet is mer változ­tatni rajta, azt megölöm.” Ezután jött az első jelene­tem az „Intermezzó”-ban, és David O. Selznik előszava: Ez lesz az első találkozásom az amerikai közönséggel, en­nek szenzációsnak kell len­nie. szenzációsnak. Még egyszer belenéztem a forgatókönyvbe. Be kellett jönnöm egy ajtón, a kalapo­mat és a kabátomat fel­akasztani a ha lban, majd végigmenni egy folyosón. Benézek egy szobába, és mit Iátok? A világhírű hegedű­művészt, amint elbűvölő kis­lányát kíséri. De hogyan kell felakasztani egy kabá­tot. megállni egy folyosón, és titokban figyelni ezt a kis jelenetet, hogy mindez szen­zációs legyen? „Nos” — mondla David a tizedik felvételnél: „Aztsze­retném, ha az új arc emó­ciónak az erőssége, melyet Hollywoodba hoztam, olyan legyen, hogy a nézők levegő után kapkodjanak, és fel­kiáltsanak.” „De hogyan csináljam meg? Milyen eszközökkel? Csak egy férfit látok meg a lányát, amint zenélnek” — kérdeztem. „Nem tudom. Próbálkoz­zunk.” Tehát újra és újra megpróbáltuk. Megnézte a felvételeket és azt mondta, tovább kell próbálkoznunk, talán történik valami, ami meggyőz minket. Így újra és újra leforgattuk a jelenetet Ha azt mondom, harminc­szor. akkor nem túlzók. Az egész filmet leforgattuk, és ismét az első jelenetet ját­szottuk. Az utolsó munka­napomon volt. az Európába való visszautazásom előtti utolsó órákban. A műterem előtt már várt a kocsi. „Még egyszer, kérem” — mondta David. „De még el kell hoz­nom a csomagomat” — el­lenkeztem. ..Elhozatjuk” — nyugtatott meg. „Ne izgasd fel magad, el fogod érni a vonatodat." Még egyszer el- játszottuk a jelenetet. Következik: ÚJRA AMERIKÁBAN Közokiaiáspoiitikánk eredményei és gondjai Tisztasági mozgalom Mezőkövesden Felhívjuk Vásárlóink figyelmét, hogy a Miskolci Kertészeti Vállalat a Szentpéteri kapui városi köztemető belterületén megnyitotta virágüzletét Sfrcsokrok, koszorúk készítését vállaljuk. MISKOLCI KERTÉSZETI VÁLLALAT

Next

/
Thumbnails
Contents