Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-24 / 250. szám
ÉSZAIC-MAGYARORSZAG 4 1981. október 24., szombat November 29-én nyílik A XI. országos grafikai biennale elöli A Miskolci Galériában október 25-én nyílik meg Kunt Ernő kiállítása, s az november 22-ig látható. Egy hét múlva pedig, november 29- én nyílik meg a XI. országos grafikai biennale. A biennale előkészületei már lefolytak, gyakorlatilag a kiállítandó művek manuális elrendezése és a díjzsüri munkája van hátra. A munkák még májusban megkezdődtek, amikor a biennale rendező bizottsága az érdekelt művészekhez, elküldte felhívását. Dusza Árpádné- val. a Miskolci Galéria igazgatójával ezekről az előkészületekről beszélgettünk: — Ez a biennale nyitottabb lesz, mint elődei. A cél, hogy teljes és pontos képet adjon a kortárs magyar autonóm grafika jelenlegi helyzetéről, eredményeiről, alkotói útjairól, kísérleteiről, a hazai és az európai művészetben betöltött szerepéről. Bemutatkozási fórumot biztosít ezért a sokszorosított grafikában meglevő valamennyi alkotói módszernek: a hagyományos kézműves jellegtől a legújabb sokszorosító próbálkozásokig. Tematikai és technikai szempontból teljes körű. az országos és a jelen valóságát híven tükröző összetett képet kivan felmutatni. Az előkészítő munkát társadalmi és szakmai védnökség segítette. A szakmai védnökség grafikusművészekből és művészet- történészekből állt, akik egy'- ben a zsűrinek is tagjai. A szakmai védnökök voltak: Bálványos Huba. Czinke Ferenc, Feledy Gyula. Pásztor Gábor. Rékassy Csaba. Sáros András Miklós és Szabados Árpád grafikusművészek Dévényi István. Dobrik István, Krunák Emese. Németh Lajos, Supka Magdolna művészettörténészek. A biennálén két évnél nem régebbi, kereskedelmi forgalomban nem levő. sokszorosító eljárással készített "művek, tehát színes, vagy fekete-fehér rézkarc, rézmetszet, linóleummetszet. fametszet, akvatinta. borzolás. vasmaratás, litográfia. szitanyomat. ofszet. fotografika és egyéb kombinált sokszorosító eljárással készített alkotások vehetnek részt. Érdemes megjegyezni, hogy nemcsak szövetségi és alap-tagok adtak be műveket, és közülük többen szerepelnek is a tárlaton. A beküldési határidő szeptember 11-e volt és — mint hallottuk — mar szeptember 17-en a zsűrizést is elvégeztek. Százötvenkilenc művész küldte be négyszázötven lapját, s azokból a zsűri kilencvenöt művész százhatvan munkáját fogadta el. E százhatvan kiállítási darab kiegészül még az előző biennale nagydíjasának. Banga Ferencnek harminclapos kollekciójával, valamint az ország grafikai műhelyeinek bemutatását most kezdő sorozatban elsőként jelentkező szentendrei műhely tagjainak huszonhét lapjával. Ez utóbbi alkotói között olyan művészek is találhatók, mint Bálint Endre.1 Barcsay Jenő, Deim Pál, Korniss Dezső. A biennale kiállítási anyagát három helyszínen mutatják be. Magában a Galériában a százhatvan elfogadott lapból száztízet, a József Attila Könyvtár kiállítótermében további ötvenet, a Kossuth Lajos utca 13. szám alatt és a Borsod-miskolci Múzeumban pedig Banga Ferenc és a szentendreiek gyűjteményét. A kiállítók között sok a fiatal, aki most először szerepel Miskolcon, de természetesen nagy számban vannak a visszatérő, ismert művészek is. A korábbi nagydíjasoknak mintegy a fele küldte el munkáit. Kondor Béla és Csohány Kálmán sajnos, már nem küldhetett, de sajnálattal hiányoljuk két kiváló miskolci grafikus, korább nagydíjas. Feledy Gyula és Lenkey Zoltán távol- maradását. A hagyományoknak megfelelően. a legkiemelkedőbb művek alkotóit díjazzák, a Bt.-sod megyei Tanács nagydíjával illetve a Művészeti Alap. Miskolc város, a Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsa, a TIT és Kazincbarcika város díjaival, amelyeknek összege emelkedett, valamint odaítélik a legjobb alkotásokkal szereplő fiatal művésznek a Kondor Béla- emlékérrnet. A nyitás november 29-én, vasárnap lesz. (bm) Diaporámás bemutató, előadói estek, vetélkedők, tanácskozások és vitafórumok látogathatók november 30-ig. az edelényi művelődési központban és ifjúsági házban, amelyeket az edelényi járás fiataljainak szerveznek a nagyközségi állami és társadalmi szervek. Az elképzelések szerint nemcsak Ede- lényben. hanem a környező községekben is rendeznek programokat, ahol a járás fiataljai részesei lehetnek a színvonalas programoknak. Tanácskoznak az ifjúsági vezetők az ifjúság nevében é« érdekében Edelényben, nyílt napon az általános iskolában, részesei lehetnek a Bartók Béláról rendezett vidám zenei ismeretterjesztő műsornak, s a tömegsportnapi rendezvénynek a borsodsziráki sportpályán. Látogathatók író—olvasó találkozók, rendhagyó irodalomórák, ifjúsági parlamentek. Az ifjúsági napok rendezvénysorozata mintegy ötven programot foglal magában: kiállításokat, előadásokat, vitákat a járás fiataljainak életéről. Bálványos Huba rajzai Kissé durván számol• va az eveket, évtizede, hogy önálló tárlattal jelentkezett Miskolcon Bálányos Huba, akinek must, október 22-én nyílt kiállítása újra, a József Attila Klubkönyvtárban. A közbenső időben is megtartotta azonban kapcsolódását, s a miskolci, országos jellegű kiállításokon való részvételével, jelenlétével valamiképpen mégiscsak nyomon követhettük azt a nagyon izgalmas alkotói folyamatot, ame- lye művészetével képvisel. Bálványos Huba — meggyőződésünk — ténylegesen azok közé az alkotók közé tartozik, akik éppen azért érdekesek, mondanivalóval telítettek, s ismételjük: izgalmasak, mert közvetlenül a valósághoz, az adott társadalmi realitásokhoz kapcsolódnak. 1972-ben azt írta katalógusának előszavához — s ezt az ars poeticát ismétli, erősíti fel most is —: ... „Az emberi élet ellentmondásait. összefüggéseit, törvényeit és tendenciáit ak-.rom megismerni, együtt azokkal, akiknek érdekük emberibbé tenni a világot. A rajzolás nálam csak forma, egy a más munkaformák közt.”-i kiállítás anyaga tulajdonképpen egy évtizedet ölel át. S ebben az egy évtizedben szinte kézzelfoghatóan váll egyre súlyosabb lelkiis- .jiereti kérdéssé számára a nem felvállalt, hanem hitéből eredő azonosulás a társadalommal. Különösen szembetűnik ez az azonosulási szándék salgótarjáni ihletésű lapjaiban. Gyakorlatilag abban a két mappában (a képzőművészet közkinccsé tételének új formájáról van szó, s e kiállítás tulajdonképpen háron. mappa anyaga, néhány egyedi rajzzal kiegészítve). amely kisebb-na- gyobb mértékben élve a fotógrafika módszereivel, a valóságos munkáskörnyezet ellentmondásait pásztázza fel. A Salgótarján-sorozat direk- tebb formában, a másik áttételesebben, grafikusaob szemmel közelítve a témát. Szándék és tett közelítése, egybefonódása az azonosu- 1 ,s erősödése érződik ki ezekből a lapokból. Madáremberei — amelyek korábban oly jellemzőek voltak ró. a maguk groteszk, ironikusabb hangvételével, megfogyatkoztak. A groteszk persze nem tűnt el — egyedi rajzaiban most is jelen van —. de átrendeződtek a hangsúlyai. Talán keményebbé is vált. Azzal, hogy még inkább belülről éli át az élet ellentmondásait é:: összefüggéseit. S így súlyosabb • iróniája is. Ikarusz bolond — ezt a címet viseli egyik litográfiája. Az előtérben a földre zuhant, összetört Ikarusz, s a háttérben — színesben — a sárkányt. eregetők hada. A nyilvánvaló ellentét megkérdőjelezi ezt az állítást. Bálványos Ikarusszal azonosul. A József Attila Klubkönyvtárban több mint hetven lapja látható a művésznek. A kiállítást november 21-ig tekinthetik meg az érdeklődők. (csulorás) Űj iskola épül Forrón A VI. ötéves tervidőszakban jelentős fejlődéssel számolnak Forrón. A községi közös tanácson hallottuk a hírt. hogy ezekben az években több mint a duplája jut beruházásokra, mint az elmúlt öt évben. E lehetőségnek mindenekelőtt azért örülnék a forróiak, mert új létesítménnyel gyarapszik az oktatási hálózat. Négytantermes, tomater- mes általános iskola építését kezdik meg a jövő év elején Forrón. A terveket a Bor- sodterv már elkészítette, az Univáz-szerkezetes épület ki-1 vitelezője a Hernadmenti Építőipari Szövetkezet lesz. Az iskolában, amelynek megépítése mintegy 15 millió forintba kerül, napközi otthont is kialakítanak. Az átadást eredetileg 19ft4-re tervezték, ám a környező üzemek, a lakók jelentős társadalmi munkát ajánlottak fel, s így hamarabb is felépülhet az új iskola. Az intézmény meg- épültével lehetőség nyílik az egyműszakos tanításra. A régi iskolát és a napközi, otthont korszerűsítik: központi fűtéssel, vízvezetékkel látják el. Az új tervidőszak első évét is eredményesnek könyvelhetik el Forrón. Bővült, korszerűbbé vált az orvosi rendelő és az öregek napközi otthona.. Mintegy 100 ezer forintos munkával felújították a bölcsődét, s ezekben a hetekben megújult a tanács- háza is. A felújításra 400 ezer forintot költöttek. A tervek szerint két cél- csoportos lakást építenek a következő években, s a postaigazgatósággal történt megállapodás alapján, új posta- hivatalt is kap Forró. Az en- csi regionális vízmű megépülésével ez a község is bekapcsolódik a vezetékes ivó- vízellátásba: az előzetes tervek szerint 1983-ban nyílik erre lehetőség. Fejlődik a kereskedelmi hálózat. Az Encs és Vidéke Áfész még ebben az évben bővíti, korszerűsíti a forrói önkiszolgáló boltot. Évente 25—30 családi ház épül a községben, új lakótelepek alakultak ki az elmúlt években. A tanács biztosítja a közművesítést, s újabb telkeket alakít ki. A község új, északi részének ellátására az Encsi Áfész ÁBC-áruház építését tervezi a VI. ötéves lerv időszakában. 11. Az Intermezzo után Amerika Amerikai filmajánlatra vártam. Néhányan már érdeklődtek Hollywoodból. Dt csak szerződési ajánlatokról volt szó. nem konkrét filmajánlatokról. Nem speciális szerepet javasoltak. hanem olyan szerződést, mellyel több évre egy stúdióhoz kötöttem volna magamat. Mindent el kellett volna játszanom, amit mondanak. Ezt nem akartam. és ezért minden eddigi szerződést ajánlatot elutasítottam. Ekkor készültem gyermekem születésére is. Soha nem jutott volna eszembe. hogy a nyilvánosság csodálkozik azon. ha egy fiatal színésznőnek. aki boldog házasságban él, gj érméké születik. Nem vártam azt sem. hogy akadnak olyan emberek, ak'ik azon a véleményen vannak, hogy a gyermek árt a színésznő karrierjének. Később nagyon meglepődtem. mikor Amerikában mindenki megdöbbent azon. hogy nekem gyermekem van. „Űristen, gyereke van” — kiáltották meglepetten a hollywoodi főnökök. „Nem szabad a gyerekkel fényképeztetned magad, és az újságíróknak se említsd soha. hogy anya vagy.” Még a házasságom előtt, 1936-ban forgattam Svédországban az „Intermezzo”-!. Egy háromszögtörténet volt, amelyben egy zongoraművésznőt játszottam. akit szenvedélyes kapcsolat fűz egy nős hegedűművészhez. Amikor a svéd változatot 1937-ben amerikai felire ttal bemutatták az Egyesült Államokban, ezt írta a Los Angeles-i „Daily News” a főszereplőnőről: „Nemcsak szép, ami Hollywoodban egyáltalán nem különlegesség, de megvan az a ritka képessége, hogy meggyőzzön egyszerűségével. Megvan hozzá az adottsága, hogy nemzetközi sztár legyen, a hollywoodi producernek meg kellene próbálni Amerikába hozni.” Nem tudom, hogy a későbbi producerem. David O. Selznik olvasta-e ezt a kritikát, de volt egy figyelmes munkatársnőié Kay Brown, aki a New York-i irodáját vezette. Ö állandóan figyelemmel kísérte a külföldi filmeket, hogy anyagot találjon Selzniknek, aki megfilmesítheti ezeket az amerikai piac számára. Látta az. „Intermezzo”-!, el volt ragadtatva, írt. Selzniknek, <£s azt tanácsolta, készítse el az. amerikai változatot. Selznik táviratozott neki, hogy kössön velem szerződést, és hozzon Amerikába. Borzalmas hóviharban repült Kay Brown egy ügyvéd kíséretében Stockholmba. Ami ez.- után történt, azt jobb. ha őtőle olvassuk: „Ingriddel és a férjével. Petterrel a lakásukon találkoztunk, és elkészítettük a szerződést. Ingrid egy szót sem szólt. Egy fotelben ült. és ruhát horgolt a gyermekének. Ránéztem Ingridre, aki egyáltalán nem törődött a szerződéssel, hanem a horgolással volt elfoglalva, és azt gondoltam: Ki tudja, jó-e neki. ha kiemelem a környezetéből. Olyan nagyon otthon volt ott. hogy egyszerre lelkiismeret-fúr. dalásom támadt. amiért Amerikába akarom telepíteni ...” Következik: EGY IDEGEN . VILÁGBAN árusítással egybekötött botor- és porcelan-kiallitas október 31-ig Sáraiakon, a Mtorkoiiísan A SZATMAR BÚTORGYÁR, AZ AMFORA VÁLLALAT ÉS AZ ÁFÉSZ KÖZÖS RENDEZESEBtN
