Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-22 / 248. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1981. október 22., csütörtök II leniyel válsápllenes stáb döntései (Folytatás az í. oldalról) Szerkesztőségi cikkében a LEMP központi lapja rámutat: a párt céljai — függetlenül attól, hogyan próbálják azokat egyesek pártellenes játszmában eltorzítani — összhangban vannak a társadalom óhajaival és érdekeivel. Vagyis: „a párt teljes erővel a válság megfékezésére, a válság okainak megszüntetésére, a gazdasági reform megvalósítására, az ország életének demokratizálására törekszik, s igazságosan el kíván számolni azokkal, akik rosszindulatból vagy hanyagságból figyelmen kívül hagyták a szocialista társadalmi célokat.” A lap rámutat: »a társadalmi és a gazdasági életben, a politikában nem a szépen hangzó jelszavak, hanem a realitások számítanak.” A plenáris ülésen a Központi Bizottság tagjai rámutattak: a veszély jelenleg főként abból ered, hogy a válságot és az embereknek ezzel kapcsolatos elégedetlenségét ürügyként használják fel azok az erők, amelyek a népi Lengyelország társadalmi rendje ellen harcolnak. Számukra egyáltalán nem a válság okainak megszüntetése a fontos, hanem az, hogy szítsák a kedélyeket, szovjetellenes, az ország szövetségesi kapcsolatai ellen irányuló kampányt folytassanak. A Központi Bizottság — írja a Trybuna Ludu — ultimátum-jelleggel felszólította a Szolidaritás érintett vezető köreit az ilyenfajta tevékenység abbahagyására, valamint ismételten felhívta a Szolidaritás tömegbázisát alkotó dolgozókat az ország problémáinak megoldására irányuló alkotó együttműködésre. A lengyel kormány válságellenes pperatív stábja a télre való felkészülésről, valamint az élelmiszer-termelés fellendítéséről tárgyalt és hozott döntéseket. A stáb megbeszéléseket folytatott az illetékes szaktárcák vezetőivel Megállapodtak. hogy a jelenlegi súlyos helyzetben, amikor a szénkitermelés még a gazdaság minimális szükségleteit sem elégíti ki, elsősorban a lakások, kórházak, iskolák, bölcsődék fűtését, továbbá az alapvető termékeket gyártó üzemek energiaellátását kell biztosítani. A hőerőművek széntartalékát mindenáron fokozni kell. A városok tömegközlekedése továbbra is akkumulátor-, abroncs- és üzemanyaghiánnyal küzd. Mivel lényeges javulás ezen a téren nem várható, elhatározták, hogy elsősorban mindenütt azokat a vonalakat látják el járművekkel, amelyek az embereknek a munkahelyre való eljutásához szükségesek. A szénhiány részleges enyhítésére megszervezték — részben a hadsereg közreműködésével — az erdei hulladékfa és a tőzeg hasznosítását. Az egész országban korlátozni fogják az energia-felhasználást, sőt, kényszer- áramszünetekre már a közeljövőben is szükség lesz. Minden lehetséges módon igyekeznek biztosítani télen a fő közlekedési útvonalak járhatóságát, valamint az erőművek és a szénbányák közötti összeköttetést. Az üzemanyag-ellátás szempontjából az élelmiszer-szállítás elsőbbséget élvez. A válságellenes stáb programot fogadott el az élelmiszer-. főként a hústermelés fellendítésére. A parasztokat gazdasági ösztönzőkkel igyekeznek az állattenyésztés fokozására, és arra késztetni, hogy a húst ne „közvetítőknek”. feketézőknek adják el, hanem az állami kereskedelemnek. Ezt a célt szolgálja, hogy pótlólagos szénmennyiséget biztosítanak a falvaknak, de a szenet a húsfélvá- sárló központokkal együttműködve árusítják majd. A- közel-keleti helyzetről tárgyalt Moszkvában a Palesztin Felsza- badítási Szervezet küldöttsége. Képünkön: Jasszer Aralatot, a PFSZ vezetőjét fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára is. Kiir János iopdía Waller Crenkiie-t Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székházéban fogadta Walter Cron- kite-t, az amerikai CBS tv- társaság hazánkban tartózkodó forgatócsoportjának külön- tudósítóját és Benjamin Burton producert. A találkozón jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Lázár György India a KGSI-tszágol Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szerdán fogadta a Nemzetközi Beruházási Bank és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank budapesti tanácsülésén részt vevő delegációk vezetőit. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is. Giíöprszáy ói kormánya Szerdára virradó éjjel Athénban közzétették Görögország új kormányának névsorát. A kabinet 19 miniszterből és 17 államtitkárból áll. Többségük a vasárnapi választásokban győztes Pán- hellén Szocialista Mozgalom (PASOK) parlamenti képviselője, és Központi Bizottságának tagja. Andreasz Papandreu, az új miniszterelnök, a PASOK elnöke a kormányfői tisztség mellett a hadügyminiszter! tárcát is átveszi. Az új kormány külügyminisztere a 62 éves Joannisz Haralambopou- los. Korábban katonatiszt volt, de 1901-ben nyugalomba vonult. Mérnökként dolgozott és a jelenlegi kormányfő apja, Georgiosz Papandreu vezette Centrum Unió képviselője lett. Az ezredesek uralma (1967—74) idején ellenállási tevékenysége miatt többször letartóztatták, megkínozták és deportálták, legutoljára a Jarosz szigetén levő hírhedt táborba. 1974 óta a PASOK parlamenti képviselője és tagja a párt végrehajtó bizottságának. Görögországnak az EGK-ba történt belépése óta tagja a strasbourgi közös piaci parlamentnek is. Melina Mercouri, a világhírű színésznő, a katonai diktatúrával szembeni ellenállási mozgalom egyik kiemelkedő alakja a kulturális minisztériumot vezeti majd. Mercouri 1977 óta a PASOK parlamenti képviselője. A gazdasági koordináció minisztere, és ezzel a görög gazdaság legfőbb irányítója, a választási programban kilátásba helyezett átfogó gazdasági reformok. így a legfontosabb ágazatok államosításának megvalósítója Apo.sto- losz Lazarisz 60 éves közgazdász-professzor lesz. Lazarisz jelenleg gazdasági elemzést tanít a piraeusi ipargazdasági főiskolán. A pénzügyminiszteri tárcát Emmanuel Drettakisz professzor, a párt régi tagja és 1977 óta parlamenti képviselője kapta Egyiptomba érkezésük után rögtön be is vetették az Egyesült Államokból küldött különleges radarrepülőgépeket. Képünkön: amerikai és egyiptomi katonák őriznek egy AWACSgépet egy, Kairótól mintegy 50 kilométerre levő bázison. Íz isi A lakosság ellátásának helyzetéről tárgyalt legutóbbi ülésén a Román Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. A Scinteia szerdai számában a tanácskozásról megjelent közlemény szerint a testület a lakosság jó ellátásának biztosítását illetően megállapította: az alapvető élelmiszerekből (kenyérből, lisztből, kukoricalisztből, húsból és húsipari termékekből, cukorból, olajból és zsírból, burgonyából, zöldségfélékből és gyümölcsből) a tervben előírt mennyiségben bizto- sítjjik a lakosság jó ellátását az év negyedik negyedében. valamint 1982 első félévében, az új termésig. Annak érdekében, hogy az elkövetkezendő években is biztosítva legyen az ellátás, a PVB elhatározta: minden településnek konkrét programot kell kidolgoznia a mezőgazdasági termelés fei- lesztésére, a növényi és állati eredetű termékek előállításának növelésére annak érdekében, hogy saját lakosainak fogyasztását a szükséges mértékben kielégíthesse és nagyobb mértékben járulhasson hozzá az állami alaphoz. Ugyancsak programot dolgoznak ki az ésszerű táplálkozásra, hogy növekedjék a lakosság fogyasztása húsból és hústermékekből és csökkenjen a gabonaszármazékok felhasználása. A jövőben kenyérből és egyéb sütőipari termékekből növelik a választékot, hogy a lakosság észszerű mennyiségben, reális igényeinek megfelelően vásárolhasson. A közétkeztetésnél arra törekednek, hogy több zöldségfélét és száraz- tésztát használjanak fel. A PVB üléséről kiadott közlemény aláhúz.za: az Államtanács rendeletéi arra hivatottak, hogy biztosítsák a lakosság jó ellátását az észszerű fogyasztási szükséglet szerint, a szocialista etika és méltányosság elvei alapján. A rendeietek azt a célt szolgálják, hogy megszüntessék a pazarlást, a felhalmozást, az üzérkedést, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszeripari termékek hanyag kezelését. illési tarlóit a INF menyei einikség Tegnap Miskolcon ülést tartott a Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottságának elnöksége. Elsőként a megye apró- falvainak helyzetéről, népességmegtartó erejének fejlesztéséről szóló előterjesztést vitatták meg. Ezt követően Amriskó Gusztáv, a HNF megyei titkára ismertette a megyei bizottság 1981 —1985-ig tartó időszakra készült feladattervét, ami a következő évek munkájának! kereteként szolgál majd. Az elnökség a feladattervet bővítésekkel elfogadta. A tegnapi ülésen részt vett Inzsel Ottó, a HNF Országos Tanácsa gazdasági és településfejlesztési osztályának vezetője. Papi békegyilés Miskolcon Az antiimperialista szolidaritási akció keretében papi békegyűlést rendezett a Hazafias Népfront megyei bizottsága tegnap Miskolcon. A békegyűlésen részt vett dr. Bíró Imre protonotárius kanonok, az Elnöki Tanács tagja, dr. Kürti László püspök, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, Kovács András, az Állami Egyházügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese. A résztvevőknek dr. Vancza János, az MSZMP megyei oktatási igazgatóság igazgatóhelyettese tartott előadást aktuális nemzetközi politikai kérdésekről. A hozzászólások és felszólalások után a békegyűlés résztvevői az emberiség fennmaradásáért, az atomháború és a fegyverkezés ellen tiltakozó táviratot továbbítottak az Országos Bé- ketanácshoz. A társadalmi juttatások — az életszínvonal-politika céljainak megfelelően — rendkívül dinamikusan bővültek az elmúlt években. Erre a fejlődésre jellemző, hogy 1963-ban még 100 forint munkajövedelemhez 23, 1980-ban már 48 forint társadalmi juttatás járult. Némi egyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy a lakossági jövedelmek, juttatások kétharmad része a munkával arányosan kerül szétosztásra, egyharmad része a munkavégzéstől függetlenül keletkezett hátrányok csökkentését szolgálja. A szociálpolitika a társadalmi-gazdasági fejlettség mai szintjén nem képes mindenféle hátrány ellensúlyozására, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtésére. Az eltérő foglalkozási, rétegződési, demográfiai helyzetből, települési viszonyokból adódó különbségek legfeljebb mérsékelhetők, csökkenthetők, de meg nem szüntethetők. így például a nagy családok következetes szociálpolitikai támogatásával megelőzhetjük a további hátrányok keletkezését, de a hátrányokat maradéktalanul nem küszöbölhetjük ki. A gazdasági és a szociálpolitikai célok nem állíthatók szembe egymással. A szociálpolitika végső soron a társadalmi-politikai feszültségek csökkentésével, Társadalmi juttatások természetben és pénzben megelőzésével hozzájárul a sikeres gazdasági tevékenységhez. De a gazdaság fejlesztése elsőbbséget élvez a jelenlegi helyzetben, hiszen a szociálpolitikai feladatok megoldása szintén a gazdaság teljesítőképességének alakulásától függ. A korlátozott anyagi lehetőségek és a gyarapodó tennivalók szorításában a szociálpolitika a feladatok határozott rangsorolására kényszerül. A meglevő eszközök eredményesebb fel- használására, ab. eddigi tapasztalatok körültekintő elemzésére, a feladatok ösz- szefogott. átgondolt, célirányos meghatározására •van szükség. A szociálpolitika alapvetően állami feladat, emellett azonban a társadalmi összefogás sokféle lehetőségével is élni kell. Elismerésre méltóak azok az eredmények, amelyeket eddig elértünk, amelyekre építhetünk. Társadalmi juttatásaink kiállják a nemzetközi összehasonlítás próbáját. Jelentős összegeket költünk a jogos igények mind teljesebb kielégítésére. Tavaly összesen 147,3 milliárd forintot fordított az ország társadalmi juttatásokra, éppen mint tíz évvel ezelőtt. A társadalmi juttatások megoszlása a következő (millió i háromszor annyit, forintban): Pénzbeni juttatások 87 300 Ebből nyugdíj 55 979 Családi pótlék 13 561 Gyermekgondozási segély 3 913 Táppénz 8 534 Terhességi-gyermekágyi segély 1 535 Anyasági segély 360 Temetési segély 98 ösztöndíj 997 Természetbeni juttatások 60 000 Ebből egészségügyi juttatások 17 800 Szociális juttatás és bölcsőde 3 750 Oktatási juttatás, óvoda 24 800 Kultúra, sport, üdülés 7 900 Társadalmi juttatások összesen 147 300 Ha ezt az összeget elosztjuk a lakosság számával, kiderül, hogy 1980- ban egy magyar állampolgár évi 13 834 torint társadalmi juttatásban részesült. Legnagyobb ütemben a pénzbeni társadalmi juttatások gyarapodtak: egy lakosra jelenleg 20-szor ak kora összeg jut, mint 20 évvel ezelőtt. Kisebb ütemben, 2,6-szeresükre növekedtek a természetbeni társadalmi juttatások a 20 év alatt, arányuk a lakosság növekvő jövedelméhez viszonyítva lényegében nerr változott. így az egészségügyi, illetve oktatási társadalmi juttatások növekedése, bár meghaladta a nemzeti jövedelem növekedési ütemét, legfeljebb a szükségletek mennyiségi gyarapodásával tartott lépést, s nem tette lehetővé az igények minőségileg is megfelelő szfn- 'onalú kielégítését. Ami a fejlesztési lehetőségeket illeti: a költségvetés szociális kiadásai — a beruházási összegeken belül — 65—70 milliárd forinttal, folyó áron több mint 40 százalékkal növekednek 1981—85-ben. De e tekintélyes összeg legnagyobb része az érvényes szabályok szerint automatikusan növekvő kiadások fedezésére szolgál. (Például a nyugdíjak növelésére, a tervidőszakban belépő új kórházi, bölcsődei, óvodai, szociális otthoni helyek fenntartására stb.) Végül is 8—8,5 milliárd forint marad a pénzbeni társadalmi juttatások fejlesztésére. Az új intézkedések közül már ismert az átlag alatti nyugdíjak, illetve a három és több gyerek után fizetett családi pótlék reálértékének megőrzése. Bizonyára elnyeri a társadalom egyetértő támogatását ez a gondoskodás a legszűkösebb anyagi viszonyok között élőkről. A lakosság e nem kereső, alacsony jövedelmű részét igen érzékenyen érintené az évi 4,5—5 százalékos fogyasztói áremelés, ha nem kapna szinte személyre szóló garanciát az életszínvonal-stabilizálási program keretében. A lakosság másik, nagyobb része inkább képes a drágulásokat elviselni, illetve azt több és jobb munkával ellensúlyozni. Kovács József Folytatjuk) l
