Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-03 / 232. szám

\ . 1 S' e 8 il a ytlAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BOKSOD-ABAŰJ-ZEMPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 232. szám Ara: 1,40 Ft Szombat, 1981. október 3. Kádár János, oz MSZMP KB első titkára fogadta Alvaro Cunhalt, a Portugál KP főtitkárát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken délelőtt a KB székhazában fogadta a Por­tugál Kommunista Part kül­döttségét, amely Alvaro Cu­nhal, főtitkár vezetésével, az MSZMP Központi Bizottsá­gának vendégeként tartózko­dik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást párt­jaik helyzetéről, tevékenysé­géről és feladatairól. Véle- ményt cseréltek a nemzetkö­zi helyzet, valamint a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom időszerű kér­déseiről. A megbeszélésen kifejezés­re jutott a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Por­tugál Kommunista Párt né­zetazonossága, valamennyi érintett kérdésben. Áttekin­tették a két párt hagyomá­nyosan jó kapcsolatait és megerősítették azt a kölcsö­nös szándékot, hogy az MSZMP és a PKP kapcsola­tai a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionaliz­mus szellemében tovább fej­lődjenek. A találkozón részt vettek: Albano Nunes és Francisco Lopes, a Portugál KP Köz­ponti Bizottságának * tagjai, valamint Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a KB külügyi osz­tályának vezetője. Az elektroműszerész Szelei Kis István elektroműszerész egy meghibásodott fél­automata könyvelőgépen, a tasztatúra, ismertebb nevén a biilentyűmező javításán dolgozik a Volán Elektronikai Vál­lalat miskolci üzemegységénél. Ifai szárny Erin nincs mini? C3. oldo!) a nyunodtság nem ÉeHiséi (3. oldal) {7. oldal) ieifÉÉ feneEiszävetkezeti parasztsága fills! a legpi feladatokra A TESZÖV kongresszust előkészítő és tisztújító küktöttközgy ű lése V K ' Az illetékes kormányzati ?, szerveit döntése alapján mó­1 dósuiriak a mezőgazdasági nagyüzemekre érvényes ár- és pénzügyi szabályozórendszer egyes elemei. Az intézkedések 1 célja: a nemzeti jövedelem és v a vállalati jövedelmek össze­i hangolása, a gazdaságosan ex­y portálható élelmiszertermé­kek termelésének erőteljesebb ösztönzése, valamint a gazda­ságos termelésnövelés feltéte­leinek javítása az átlagnál ) gyengébb füldű nagyüzemek­ben. A főbb intézkedések a kö­vetkezők: a mezőgazdaság legfontosabb ipari eredetű ^ termelőeszközeinek — műtrá­i< gyák, növényvédő- és gyom­irtószerek, takarmányfélék — hatóságilag maximált ára nem változik. 1981. november 1-től átla- 1 gosan 10 százalékkal növek­f szik az energiahordozók ter­melői ára, 15 százalékkal emelkedik a vasúti és közúti >' áruszállítási tarifa, továbbá i' differenciált járadékfizetési kötelezettség lép életbe a te­hergépjárművek után. Ez utóbbi nem vonatkozik a me­zőgazdasági vontatókra és j egyes speciális mező- és erdő­i gazdasági tehergépjárművek­re. A mezőgazdasági nagyüze­mek az állami költségvetés- ' bői az energia-áremelés 75 százalékára térítést kapnak, a tehergépjárművek utáni jára­déknak pedig csak 50 száza­lékát kell fizetniük. A mezőgazdasági termékek • hatóságilag megállapított ter­I melói árai nem változnak. A l gabonatermelés fokozásának ösztönzésére többlettermelési prémiumot vezetnek be, ame­lyet azok a mezőgazdasági üzemek vehetnek igénybe, amelyek a gabonatermelés mennyiségét az 1976—1980. évek átlagos termelésének 10 1 százalékkal emelt mennyisé­' gén túl is növelik. A prémium ’ 1982-ben 100 kilónként 60 fo­1982. január 1-től a nép­gazdaság valamennyi terme- lőágamtéöan — így a mező- gazdaságban is — 3 százalék­kal emelkedik a bér járulék és 1 százalékkal a hitelek utáni kamat. A tartalékképzés kö­telező mértéke 5 százalékkal emelkedik, ami már az idei eredményfelosztásnál is érvé­nyesül. A személyes jövedelmek tervszerű befolyásolására a mezőgazdasági nagyüzemek­ben a munkadíj-színvonal adómentes növelésének lehe­tősége egységesen 2,5 száza­lék lesz. A munkadíjak sza­bályozásánál a jelenlegi ked­vezmények érvényben marad­nak. A munkaidőn túli mun­kavállalás lehetőségét — a mellékfoglalkoztatás feltételei szerint — a folyamatosan dol­gozó termelőszövetkezeti ta­gokra is kiterjesztik. A szarvasmarhatartás ösz­tönzőinek módosítása a vá­gómarha-termelés növelését célozza. A tejtermelés növe­lése esetén igényelhető tej- prémium és a tej árkiegészí­tés mértéke 1982. január 1-től csökken, ugyanakkor a vágómarha-értékesítés után árkiegészítést kapnak a me­zőgazdasági nagyüzemek. A beruházásokhoz adott eddigi támogatások fennma­radnak. A meliorációkhoz 1982-től az egy főre jutó A képen a vágathajtásnál al­kalmazott irányadás hagyo­mányos módszere látható. A bányákban a jövő útja azon­ban a lézeres iránykitüzés, ami jóval egyszerűbbé teszi ezt a munkafolyamatot. A Bor­sodi Szénbányáknál a közel­jövőben már az új módszerrel ( végzik el ezt a feladatot a bá­nyászok. _ bruttó jövedelem színvona­lától függően differenciált tá­mogatás igényelhető. A tar­tósítóipari vállalatok a zöld­ségtermelő mezőgazdasági üzemeknek — szerződéses kapcsolat alapján — a zöldségtermesztés fejlesztését szolgáló támogatást adhat­nak. A mezőgazdasági nagyüze­mek egyes ipari és egyéb te­vékenysége után fizetett ter­melési adó 1982. január 1- lől differenciált mértékben emelkedik. Egyidejűleg azon­ban megszűnik a mezőgazda­sági-ipari, valamint az ipa­ri-mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti besorolás, és az ez­zel együtt járó, emelt mérté­kű termelési adó, valamint — Budapestet és vonzáskör­zetét kivéve — a megyei vá­rosokban gazdálkodó terme­lőszövetkezetek többlet ter­melési adója. Űj intézkedések ösztönzik a kedvezőtlen adottságú, és más, az átlagosnál gyengébb földdel rendelkező mezőgaz­dasági üzemeket termelési szerkezetük ésszerű megvál­toztatására, egyes ágazatok­ban a termelésnövelés meg­gyorsítására, elősegítve ezál­tal gazdálkodásuk megjavítá­sát is. A kedvezőtlen adott­(Folytatás a 2. oldalon) Kiemelkedő eseményre, a TOT decemberben megtar- taadó IV.. kongresszusára ké­szül megyénk termelőszövet­kezeti mozgalma. Tegnap, pénteken, a mozgalom leg­magasabb megyei fóruma, a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Mezőgazdasági Szövet­kezetek Szövetségének kül­döttközgyűlése tanácskozott Miskolcon, az ÉMÁSZ-szék- ház tanácstermében. Az el­múlt évek munkáját értéke­lő, az újabb, nagyobb fel­adatokat összegező fórum résztvevőit elsőnek Kiss Ber­talan, a mezökeresztesi tsz nyugdíjasa, a tsz-elnöki tiszt­séget megyénkben legtovább, 31 évig viselő volt elnöke üdvözölte, majd dr. Németh Pálnak, a TESZÖV titkárá­nak javaslatára a küldöttköz­gyűlés, megyénk termelőszö­vetkezeti parasztsága, a moz­galom 65 ezer dolgozója ne­vében, az Egyesült Államok elnökének küldött táviratá­ban tiltakozott a neutron- bomba gyártása, a nukleáris fegyvereknek Európába való telepítése, az' amerikai poli­tika békét veszélyeztető lé­pései ellen. Hartman Bálint, a TESZÖV elnökhelyettese, mint leveze­tő elnök üdvözölte ezután a szövetkezetek mintegy 200 küldöttét s a megjelent ven­dégeket, köztük Grósz Ká­rolyt, az MSZMP KB tagját,’ a megyei pártbizottság első titkárát, tir. Fődén Gyulát, az MSZMP KB alosztályvezető­jét, dr. Havasi Bélát, a me­gyei pártbizottság titkárát és dr. Czimbalmos Bélát, a TOT főtitkárát. , Kara-jz Miklós, a TESZÖV elnöke mondott szóbeli ki­egészítőt a küldöttgyűlés írá­sos előterjesztéseihez, a me­gye termelőszövetkezeteinek és a szövetségnek a két kongresszus közötti tevékeny­ségét értékelő beszámolóhoz és a TOT IV. kongresszusára kialakított irányelvekkel kap­csolatos megyei állásfoglalás­hoz. Mind az írásos anyag, mind a szóbeli kiegészítő részletesen értékelte a szö­vetkezeti mozgalom most le­zárult, öt évre visszanyúló szakaszát. Megyénk 387 ezer hektárnyi összterületen — ebből 214 ezer hektárnyi szántón — gazdálkodó 101 termelőszövetkezete és 6 szak- szövetkezete, annak ellenére, hogy mintegy 50 százalékuk kedvezőtlen természeti és közgazdasági viszonyok kö­zött gazdálkodik, s az utób­bi években 400—500 millió forintos nagyságrendű ár- és belvízkárok, valóságos termé­szeti csapások is érték, az V. ötéves terv időszakában az országos átlagot meghaladó mértékben növelte termelé­sét. Az rimáit őt év alatt a munkaverseny-mozgalom je­lentős szerepet töltött be a dolgozók szocialista tudatá­nak alakításában, a közös gazdálkodás eredményeiben, az élet- és munkakörülmé­nyek javításában és a szö­vetkezeti demokrácia fejlesz­tésében. A szocialista brigá­dok száma 463-ról 807-re, a brigádtagok száma 7246-ról több, mint 12 600-ra emelke­dett. Az elért eredmények mel­lett az értékelések részlete­sen foglalkoztak a különböző területeken még fellelhető hiányosságokkal, gondokkal. rint lesz, amely a többletter­melés után számolható el Ezenkívül sor kerül néhány — az igények és a termelés valamint az ár- és a minőség jobb összhangját szolgáló kisebb árkorrekcióra is. ex. ay és, I ?L A TOT^nafc a mezőgazda- sági szövetkezetek IV. kong-. resszusára kialakított irányi elveihez megfogalmazott me-j gyei állásfoglalás, amely á gazdálkodás területöl a leg-j fontosabb helyi tennivalókat is összegezi, bevezetőjében le-, szögezi: „A mezőgazdasági szövetkezetek és társulásaik tekintsék továbbra is alapvető feladatuknak az MSZMP XII. kongresszusa határoza­tainak és a VI. ötéves terv feladatainak megvalósítását”.! Az alaptevékenységben a két legfontosabb feladat a gabonaprogram és a húsprog­ram megvalósitása. A költ­ségek csökkentése követelőén sürgeti a rét- és legelőgaz­dálkodásban megmutatkozó lemaradás felszámolását. Mindkét borvidéköl célszerű a telepítéseket folytatni, szükség van a gyümölcster­més fokozására, és az ipari környezet politikai súlyú fel­adattá teszi a tsz-ek számára a zöldségtermő terület növe­lését, a jelenleginél jelentő­sen több zöldség piacokra juttatását. A küldöttközgyűlés rendkívül élénk, alkotó vitájában tizen­heten kaptak szót. Pócza Ist­ván, a sajóvámosi Aranyka-' lász Tsz elnöke a zöldségter­mesztés gondjairól, Sánta Edéné, a tiszakarádi Űj Élet Tsz küldötte a megye három ár- és belvízsújtotta körzeté­nek helyzetéről, Potyka Gyu­la, a tiszakeszi Tiszamenti Tsz szerelője a termelőszövetke­zeti fiataloknak ma már a kö­zöshöz való erős kötődéséről szólt. Skapinyecz Gyula, a Sátoraljaújhelyi járási Párt- bizottság első titkára a gaz­dálkodás differenciáltságának okait elemezte, majd a Bod­rogköz vízkárok sújtotta me­zőgazdaságának nyújtott rendkívüli segítséget, az öt év alatt megvalósuló 914 millió forint összegű meliorációs munkákat említette. (Folytatás a S. oldalon) I mezőgazdaság ír- is pénzügyi j siilifezéreiiiszerének nióiiosítása !

Next

/
Thumbnails
Contents