Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-21 / 247. szám
ESZAK-MAGYAROR5ZAG 2 1981. október 21., szerda r (Folytatás az 1. oldalról) jeszkedő politikáját, tegye véglegessé az arab területek megszállását, agresszív akciókat hajtson végre Libanon déli részén, lábbal tiporja a palesztin nép nemzeti jogait, és nyomja el a palesztin ellenállási mozgalmat. Leonyid Brezsnyev és Jász- szer Arafat a megbeszélésen hangoztatta: a Szovjetunió és a PFSZ elítéli a Földközitenger térségében veszélyes feszültséggóc létrehozására irányuló amerikai törekvéseket, az ott tartózkodó amerikai flotta és az úgynevezett gyorshadtest fokozott katonai készültségbe helyezését. E lépéseket úgy tekintik, mint az Egyesült Államok próbálkozását arra, hogy beavatkozzék Egyiptom és más arab országok népeinek belügyeibe, nyomást gyakoroljon rájuk. A megbeszélés résztvevői megállapították, hogy nyugtalanságot kelt az Egyesült Államoknak és csatlósaiknak Líbia ellen irányuló tevékenysége. fi háborús pszichózist szító, Líbiát nyíltan fenyegető Egyesült Államok és szövetségesei provokációt terveznek ez ellen az arab ország ellen, arra akarják rákényszeríteni, hogy mondjon le imperialistaellenes politikájáról. Leonyid Brezsnyev és Jász- szer Arafat határozottan elítélte a Camp David-i megállapodás résztvevőinek azt a próbálkozását, hogy az úgynevezett palesztin autonómiáról folytatott tárgyalásokkal helyettesítsék az alapvető kérdés megoldását, a palesztin nép önrendelkezési és ál- lamalapftási jogának biztosítását.' ' Az SZICP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió következetesen támogatja a palesztin nép igazságos ügyét. E harc eredményeként a palesztin nép nem kis sikereket ért el, kiemelkedő helyet vívott ki magának az arab nemzeti felszabadító mozgalomban. Politikai élcsapata, a Palesztina! Felsza- badítási Szervezet pedig elérte, hogy széles körben a palesztin nép egyetlen törvényes képviselőjeként ismerjék el. A megbeszélés résztvevői külön felhívták a figyelmet arra, hogy igen nagy jelentőségű az arab államok és az arab világ valamennyi hazafias erői akcióegységének megszilárdítása és összefor- rottsága .az imperializmus és a cionizmus ellen, az igazi közel-keleti békéért vívott harc sikere szempontjából. Leonyid Brezsnyev és Jász- szer Árafiat megerősítette, hogy a Szovjetunió és a PFSZ továbbra is közös erőfeszítéseket kíván tenni az átfogó közel-keleti rendezés megoldása érdekében. Mindkét fél véleménye szerint, ennek reális lehetőséget biztosítana, ha az SZKP XXVI. kongresszusán elhangzott javaslattal összhangban, minden érdekelt fél, köztük a PFSZ részvételével összeülne a közel-keleti problémákról tárgyaló nemzetközi konferencia. Leonyid Brezsnyev kijelentette, hogy a nemzeti fel- szabadulásukért harcoló népek iránti szolidaritás elveihez hű Szovjetunió mindig a palesztinok igazságos ügye mellett fog állni. A palesztin nép és vezetői nevében Jász- szer Arafat elismerését fejezte ki azért az önzetlen segítségért és támogatásért, amelyet az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány nyújt a palesztinoknak. Hangsúlyozta, hogy népe továbbra is erősíteni kívánja a Szovjetunióhoz és más szocialista országokhoz fűződő baráti kapcsolatait. Csütörtökön kezdi meg munkáját Mexikóban a fejlődő országok gondjaival foglalkozó cancuni értekezlet. Képünkön: a tanácskozás egyik résztvevője, Francois Mitterrand (balra), francia államfő, Lopez Portillo mexikói elnök társaságában. félti Gyirsv láieplása megyénüjen (Folytatás az 1. oldalról) Elmondották, hogy a vállalat mintegy 18 ezer dolgozójából 5 ezer a 35 éven aluli fiatal és 3200 a KISZ-tag, akik példamutatóan veszik ki részüket a gazdasági és politikai feladatok megoldásából. Ezt igazolja többek között az, hogy az elmúlt években négy alkalommal nyerték el a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját, s aktív, alkotó részesei a KISZ- védnökséggel épülő kombinált acélműnek. A vállalat KISZ-fiataljai jó együttműködésben dolgoznak a kohászat gazdasági vezetésével, párt- és szakszervezeti szerveivel a közös célok megvalósításáért. A tájékoztató után Fejti György . megtekintette a kombinált acélművet, ahol a gyáregység gazdasági és politikai vezetői köszöntötték. Jung János gyáregységvezető tájékoztatta a KISZ-védSonka, dobozban Képünkön az Európában hagyományos, úgynevezett mandolin alakú dobozban forgalomba kerülő sonkakonzerve- ket láthatunk, a nagy konkurrens, a dán húsipar produktumait A dobozos sonka -r amelynek Európában két specialistája van. Dánia és Magyarország — világszerte kényes húsipari produktumnak, az ínyencek ételének számít. Gyártása tulajdonképpen már a megfelelő sértésfajták kiválasztásánál kezdődik. Az úgynevezett sonkasertése- ket' külön e célra tenyésztik. féltő gonddal kezelik (terelésükhöz például elektromos ösztökélőt használnak. mert ha a húson a legkisebb ütésnyom is látszik. abból exportra kerülő sonka nem készülhet). A megfelelő alapanyagnak bizonyult sertések csak többszörös állatorvosi ellenőrzés után kerülhetnek levágásra. Az állatok húsát szalagon, az egyes munkafolyamatok nagyfokú gépesítésével dolgozzák fel. A kettéhasított sertések és a belsőségek párhuzamosan haladnak, mindkettőt kü- lön-külön. de egy időben ellenőrzik a munkásokkal együtt jelenlévő állatorvosok. Fia valamilyen elváltozást tapasztalnak, megáll a szalag, s a kifogásolt darabot azonnal kiemelik. A darabolás után a sonkát nyolc órán keresztül hűtik. azután forró vízben, géppel átmossák. Egy másik gép eltávolítja róluk a felületi zsírréteget. A sonka belsejében levő inakat, zsigereket és a csontot kézi munkával „operálják ki”. A termék jellegzetes ízét pácolással érik el. A páclé összetételét régebben is csak a sonkamester ismerte, s ma is ipari titok, összeállításával rendszerint külön laboratórium foglalkozik a gyáron belül. A húsba speciális berendezés fecskendezi be a pácanyagot, amely a forgatógépben oszlik el egyenletesen. Megfelelő idejű érlelés után a vákuumos töltőgép dobozokba préseli a pontosan kimért adagokat. Ezután a lezárt konzervdobozok a főzőgépbe kerülnek. A hőkezelés sikerétől sok minden függ: a sonka színe, íze, megfelelő puhasága, zselétartalma, biztonságos eltarthatósága. (A megrendelő ezért ragaszkodik a sonkák főzés közbeni maghőmérsékletének pontos meghatározásához, aminek 69—75 C- foknak kell lennie.) A hőkezelés alapján kerülnek a készítmények a félkonzerv vagy teljes konzerv kategóriába. Az előbbi kissé többet megtart természetes zamatéból, viszont csupán hat hónapig, csak folyamatos hűtőtárolás mellett szavatolják a minőségét. A magasabb hőfokon kezelt teljes konzerv szavatossági ideje hűtés nélkül is legalább két év. A konzervdobozból kiemelt és felvágott sonkánál követelmény, hogy úgynevezett márványos hatást keltsen. nökséggel épült korszerű üzem munkájáról, többek között az ott dolgozó fiatalok tevékenységéről. A KISZ KB első titkára nagy elismeréssel nyilatkozott a látottakról, a konverterüzem vezérlőtermében bejegyzést tett a Sasfalvi József vezette ifjúsági szocialista brigád naplójába: jó munkát, további sikereket kívánt. A kombinált acélmű megtekintése után Fejti György találkozott a kohászat fiatal fizikai és műszaki dolgozóinak, KISZ-aktíváinak kép viselőivel. A baráti beszélgetésen a fiatalok beszámoltak munkájuk, mozgalmi tevékenységük legfontosabb kérdéseiről, problémáiról és feladatairól. A Lenin Kohászati Művekben tett látogatás után a KISZ KB első titkára a mis-1 kolci Nehézipari Műszaki Egyetemet keresi« fel. Dr. Czibere Tibor, az egyetem rektora, Bak István, a párt- bizottság titkára, dr. Scholtz Péter, a szakszervezeti bizottság tagja, dr. Tisza Miklós, a KISZ-bizottság titkára és Orosz László, a pártvégrehajtóbizottság ifjúsági felelőse köszöntötték. Tájékoztatták a miskolci egyete- men folyó oktató-nevelő munka tapasztalatairól, valamint a tömegszervezetek •tevékenységéről. A tájékoztató után Fejti György megtekintette az egyetem több létesítményét, majd baráti beszélgetésen találkozott az egyetemisták képviselőivel, amelyen eszmét cseréltek az egyetemi élet, a mozgalmi munka, a pályakezdés különböző kérdéseiről. A KISZ Központi Bizottságának első titkára a késő esti órákban elutazott megy énkbőL P. J. N yugat-Európa biztonsági érdekei nem feltétlenin esnek egybe az Egyesült Államokéval — ezzel a tényezővel Washingtonnak már csak taktikai szempontból is egyre inkább számolnia kellene. Miközben azonban számos nyugat-európai, sőt NATO-ország még kormányszinten is érzékelteti azt az aggályát, amely szerint Washington „adott esetben” kész nukleáris hadszíntérré tenni Európát; Ronald Reagan kijelentette, hogy a maga részéről elképzelhetőnek tartja „korlátozott” nukleáris összecsapás bekövetkezését Európában — anélkül, hogy ez általános atomháborúhoz vezetne. Magyarul, pontosabban a húsbavágóan érintett nyugat-európai érdekeltek nyelvén ez annyit jelent: — az amerikai elnök szerint —, hogy Amerika „megúszhatja” a saját földjén bekövetkező pusztulást, „csak” Európa jelentős része pusztulna el. Nem kell nagy fantázia annak megértéséhez, miért keltett kontinensünk nyugati felében a szokásosnál is nagyobb vihart ez a meglehetősen felelőtlen elnöki nyilatkozat. Csak egy a számtalan riadt visszhang közül: Hans Koschnick, a nyugatnémet kormánypárt, az SPD egyik legilletékesebbje, biztonságpolitikai szóvivője (egyébként Bréma polgármestere) például felszólította az amerikai kabinetet: foglaljon állást az elnök kijelentésével kapcsolatban! A riadalom több szempontból is megalapozott. Reagan, oldalán azzal a Weinberger hadügyminiszterrel, áld éppen most próbálta számos nyugat-európai országban megmagyarázni kormánya bizonyítványát, olyan új fegyverkezési programot jelentett be, ami 180 milliárd (!) dollárjába kerül az amerikai adófizetőknek és — ami még ennél is nagyobb baj —, az életveszélyes fegyverkezési hajsza folytatását jelenti. Amíg tartott az amerikai atommonopólium, az USA alapdoktrínája a helyi atomháborúk lehetőségének tagadása, az „általános elrettentés” koncepciója volt. Az odaát is elismert egyensúly idején (és aligha véletlen, hogy erre az időszakra esett az enyhülési politika sikersorozata, Helsinkivel megkoronázva) Washingtonban — joggal — „a kölcsönös megsemmisítés lehetőségéről” beszéltek, közvetve elismerve ezzel a nukleáris háború teljes értelmetlenségét. Amióta a Fehér Házban és környékén az erőpolítika, a szovjetellenesség „héjái” jutottak hatalomra, ez az egyedül józan — mert tényeken alapuló — doktrína is megváltozott és átadta helyét a „megnyerhető”, a „korlátozható” atomháború elképesztően cinikus és embertelen alapállásának. Amire eddig Washingtonban „csak” célozgattak, azt az Egyesült Államok elnöke most kimondta. Áz első visszhangokból kiderül, hogy ma is érvényes a régi igazság: aki szelet vet, ne csodálkozzék, ha vihart arat. Brezsflyev a nukleáris bátoréról A Pravda szerdai száma közli azt a választ, amit Leonyid Brezsnyev adott a Pravda tudósítójának kérdésére. A tudósító utalt Ronald Reagan amerikai elnök kijelentésére, amely szerint állítólag a Szovjetunió vezetői „egymás közti” beszélgetésekben lehetségesnek tartják, hogy a Szovjetunió egy nukleáris háborúban győzelmet érjen el. Reagan ezzel akarta igazolni az Egyesült Államok nukleáris fegyvertárának erőszakolt ütemű fejlesztésére irányuló politikáját. — Mit mondhat ön, Leonyid Iljics, az amerikai elnök e nyilatkozatáról? — kérdezte a Pravda tudósítója. — Reagan elnök lelkiismeretére hagyom, honnan tudja, miről beszélnek egymás közt a szovjet vezetők — válaszolta Leonyid Brezsnyev. — A kérdés lényegét illetően a következőket mondhatom: — A szovjet vezetés elképzelései és erőfeszítései, éppúgy, mint az egész szovjet nép törekvései arra irányulnak, hogy egyáltalán ne enKonsztantin Karamanlisz köztársasági elnök kedden délelőtt megbízta Andreasz Papandreut, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PA- SOK) vezetőjét az új görög kormány megalakításával. A görög államfő előzőleg elfogadta Georgiosz RaJIisz miniszterelnöknek, az Üj Demokrácia Párt elnökének lemondását. Rallisz 1980 májusa óta töltötte be a kormányfői tisztet. A Pánhellén Szocialista Mozgalom nagyarányú győzelme a görög parlamenti választásokon komoly aggodalmat keltett amerikai hivatalos körökben. Reagan elnök, aki üdvözölte Papandreut választási sikere alkalmából, kijelentette, hogy helyteleníti a PASOK-nak a NATO-ból való kilépésre vonatkozó tervét, és hogy „az Egyesült Államoknak meg kell vizsgálnia, mit lehet tenni az ügy érdekében”. Papandreu az amerikai elnöknek küldött válaszában hangsúlyozta, hogy „erősíteni akarja a kapcsolatokat a görög és az amerikai néjj között”, de már hétfőn a CBS televízió-állomásnak nyilatkozva megismételte, hogy a görögországi amerikai támaszpontok bezárása csupán idi kérdése. A Pentagonból kiszivárgott vélemények szerint a PASOK győzelme „súlyos csapást mért” a NATO déli szárnyára, még akkor is. ha Papandreu mégsem vonja ki Görögországot az Atlanti Szövetségből. A JÁSZ íj ette A JKSZ KB elnöksége Lazar Mojszov elnökletével kedden, Belgrádban megtartott ülésén a következő egyéves időszakra Dusán Dragoszava- cot választotta meg elnökévé. Dusán Dragoszavac 62 éves. A Horvát Kommunisták Szövetségének egyik képviselője a JKSZ KB 23 tagú elnökségében. Kezdettől fogva részt vett a jugoszláv antifasiszta népfelszabadító háborúban. és 1942 óta tagja a pártnak. A felszabadulás után, az ötvenes évek eleiéig pártmunkásként dolgozott, majd 1958-ig a horvát köz- társasági kormány tagja volt. Ezután négy éven át a szövetségi külkereskedelmi kamara titkári, illetve elnöki teendőit látta el. Ezt követően a Horvát Kommunisták Szövetsége KB titkárhelyettese, azután titkára lett. gedjék meg a nukleáris borút, s még kirobbanásának veszélyét is megszüntessék. Magunk között ugyanazt mondjuk, amit mindenki szármára elmondottam az SZKP XXVI. kongresszusának szónoki emelvényéről, vagyis azt, hogy esztelenség győzelemre számítani a fegyverkezési hajszában, arra számítani, hogy győzelmet lehet aratni a nukleáris háborúban. — Hozzáteszem: csak az indíthat nukleáris háborút olyan reményekkel, hogy győztesként kerülhet ki abból, aki elhatározta, hogy öngyilkosságot követ el. Bármilyen ereje legyen is a tá-, madó félnek, bármilyen eszközt választ is a nukleáris háború kirobbantására, nem érheti el célját; a megtorlás elkerülhetetlenül bekövetkezik. — Ez a mi elvi álláspontunk. Jó lenne, ha az Egyesült Államok elnöke is olyan világos és félreérthetetlen nyilatkozatot tenne, amelyben bűntettként ítélné el a nukleáris támadásnak még a gondolatát is.
