Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-15 / 242. szám

1981. október 15., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Javuló eredmények Bár szeptemberben üze­münk létszámhiánya meg­haladta a 3 százalékot, a terv- teljesítés 106.6 százalékos volt A múlt év december elsejé­vel az üzem hatáskörébe át­adott bodrogközi kisvasúihoz tartozó sárospataki üzemegy­ség munkájának és átállásá­nak megszervezésé pedig úgy sikerült., hogy ez az anya- üzemtől távol eső kis kollek­tíva már hónapról hónapra túlteljesíti kiszabott felada­tait. A MÁV forgalma számára a vasúti teherkocsi futójaví­tásokat szorgalmazta a mis­kolci javítóüzem, így ezekből a kocsikból harminchéttel többet adtak át. Terven felül az elmúlt hónapban 24 vas­úti teherkocsi korszerű for­góváz fővizsgálatát végezték el. A szocialista belső mun­kaverseny harmadik negyed­évének utolsó hónapjában döntően a járműkiadás, va­lamint a kohászati üzemek munkái szerepeltek. Így 12 főjavításos, nagyobb munka- igénvű, belső mozgatású te­herkocsit javítottak meg. A munkaversenyben, nr őszi forgalom első hónapjá­ban kitűnt 108 százalékos teljesítményével a tízfős Gor­kij szocialista brigád. A négytengelyes kocsijavító részlegben Gömöri László ve­zetésével a hatfős Balassi Bálint szocialista brigád járt az élen. Az év előző nyolc hónap­jában havonta átlagosan négy baleset történt. Szep­tember hónapban a baleseti helyzet is javult; egy üzemi baleset és egy úti baleséi. tör­tént. Szeptember hónapban tíz újítási javaslatot fogadtak el és vezettek be, melynek meg­takarítása megközelíti a 100 ezer forintot. Pál István Miskolc, MÁV Járműjavító Üzem Véradósok ' Jól sikerült véradó-szerve­ző találkozó résztvevői le­hettünk október 6-án Lenin- városban. A megyei Vörös- kereszt szervezésében tartott tapasztalatcsere sokáig em­lékezetes marad számunkra. Először a miskolci vértransz­fúziós állomást tekintettük meg, majd autóbusszal Le- ninvárosba mentünk, ahol szíves fogadtatásban része­sültünk. A TVK-ban tájékoz­tatást kaptunk az üzemi vér­adás helyzetéről, s mi is el­mondtuk tapasztalatainkat, hiszen a megye különböző részeiből jöttünk itt össze, így volt is miről szót válta­nunk. Ebéd után üzemláto­gatáson vettünk részt, ami­kór is meggyőződhettünk ar­ról. milyen korszerű üzemben dolgoznak itt az emberek. Külön üzemrész van a kis­mamáknak. ahol tiszta leve­gőn, kényelmes körülmények között végezhetik munkáju­kat. A tanácskozóteremben rövid tapasztalatcserét tar­tottunk az itt látottakról, majd kiállítást néztünk meg a művelődési otthonban. A programban szerepelt még egy rövid városnézés is, s örömmel láttuk a sok fát, virágot, a széles, tiszta utcá­kat, amely sok városnak di­cséretére válna. A megjelent véradó-szer­vezők nevében ezúton is sze­relnék köszönetét mondani a megyei Vöröskeresztnek, a TVK Vöröskereszt szerveze­tének a nagyszerű szervezé­sért, a tapasztalatcsere pél­dás lebonyolításáért. Harnóczi Zoltánná Vk-titkár Olaszliszka Méltó ünneplés A fegyveres erők napja tiszteletére, szeptember 29- én lőlérkomplexum ünnepé­lyes átadására került sor Sá­toraljaújhelyen. Három év óta, 1977-től az átadás nap­jáig a város lakossága, diá­kok és honvédelmi klubtagok 12 ezer óra társadalmi mun­kával járultak hozzá e na­gyon szép környezetben le­vő létesítmény építéséhez. Kiemelkedő társadalmi te­vékenységet fejtett ki a he­lyi 117. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet, a mezőgaz­dasági szakközépiskola tanu­lóifjúsága, az ELZETT Mű­vek, a dohánygyár és a vas­ipari szövetkezet honvédel­mi klubtagsága. Az ünnepélyes átadás után kiemelkedő munkájuk elis­meréseként négyen kaptak KISZ-kitüntetést, és tizen­hármán részesültek „Honvé­delmi Érdemérem” kitünte­tésben. Tóth Tibor Sátoraljaújhely MHSZ Illetékes válaszol ..Fizettet az ÉMÁSZ .. .” címmel lapunk október l-i számában közöltült Lengyel Lajosné kazincbarcikai lakos levelét, melyre az ÉMÁSZ kazincbarcikai üzemigazgató­sága válaszol: „A panaszt felülvizsgálták, s mivel a reklamáció jogos volt. azon­nal intézkedtek az összeg visszafizetésére. Az ügy ké­sedelmes és sok kelletlen- séget okozó, nem körültekin­tő intézéséért elnézést kér­nek. A vizsgálat során azt is megállapították, hogy a hi- basorozat nem kis részben az 1980. negyedik negyedév­ben indult új éves számlázá­si rendszer az ügyintézők akkor még nem kellő isme­retéből adódott. Többször megkísérelték ugyan az ügy rendezését, azonban a számí­tástechnikai kód alkalmazá­sában adminisztrációs hibát vétettek. Bár a rendszer be­vezetése óta lassan már egy év eltelt, a még előforduló problémák rendezésének ér­dekében kérik a levélírónkat, hogy a gyors és pontos ügy­intézés érdekében az esetle­ges reklamációját szívesked­jék levélben közölni az üzemigazgatósággal." * ..Izgalmas taxizás ...” cím­mel közöltük lapunk 17-i számában Varga J., Miskolc. Katowice u. 49. sz. alatti le­vélírónk írását. Ezzel kap­csolatban Küblik Ferenc, a Volán 3-as sz. Vállalat fő­osztályvezetője a következő választ adta: „Az írásban említett taxi gépkocsivezető­jét jogkör gyakorlója jegy­zőkönyvileg meghallgatta. Ennek során elmondta, hogy félreértés okozta, ami miatt először más utasokat szállí­tott el, s nem a megrendelőt. A megrendelő ugyanis olyan gyorsan elsietett, hogy nem tudta megfigyelni az arcát, ezért tévesztette össze más utasokkal. Amikor azonban észrevette ezt, hibáját azon­nal korrigálta, mintegy 10— 13 perc múlva elment uta­saiért. s azokat a kért címre elszállította. Tévedéséért a gépkocsivezető ezúton is ké­ri szíves elnézésüket. Munká­jának pontos elvégzésére ki­oktatták és figyelmeztetésben részesítették.” Szerkesztői üzenetek — Juhász Györgyi, Mis­kolc: Barátnőjétől hallottak alapján, ellenőrizhetetlen esetek miatt, nem korrekt do­log bírálatot mondani. Ügy különösen nem, hogy még ön sem közli velünk címét. írá­sának természetesen nem ad­hatunk helyt lapunkban. — Novák Sándor, Lenin- város: Levelét továbbítottuk a Volán 3-as sz. Vállalatnak. Az eredményről értesítik. Lakásépítési tervek Ozéon Az Özd városi Tanács VI. ötéves fejlesztési tervében központi helyet foglal el a lakásépítés, illetve a lakás- átadás. Érthető ez. hiszen az év eleién 294 lakásigénylöt tartottak nyilván. Az igény­lők közül 164-en tanácsi bér­lakásra. 130-an tanácsi érté­kesítés ü lakásra voltak jogo­sultak. Azóta ez a szám csökkent, ugyanis 75 család a nyár de­rekán beköltözött tanácsi bérlakásába. Ezek a családok még a régi használatbavételi dijat fizették. Megtörtént 60 tanácsi értékesitésű lakás műszaki átadása is. Érdekes­ség, hogy ezeknek a lakások­nak az árát a tanács végre­hajtó bizottsága határozza meg, s az átlagos ár 400 ezer forint. A szociálpolitikai ked­vezménnyel csökkentett át­lagos összeg 260 ezer forint, ennek 10 százalékát kell az igénylőnek előtörlesztésként befizetnie. A Béke-telepen 60 OTP-lakás átadására is sor kerül még ebben a hónap­ban. A lakásépítés legjelentő­sebb színhelye egyébként az említett Béke-telep, ahol to­vábbi 120 lakás alapozását végzi a Borsod megyei Álla­mi Építőipari Vállalat. Eze­ket a lakásokat 1982-ben ad­ják át rendeltetésüknek. Ezen felül a lakótelep északi részén még 280 lakást építe­nek fel 1982-ben és 1983-ban, s ezzel az itteni építkezés be­fejeződik. Ugyanezen a terü­leten kerül majd felépítésre az öregek és fiatalok háza, melynek tervezésén már dol­goznak a szakemberek. A város eg.v másik fontos térségében, a Március 15. út környékén is építenek laká­sokat az ötéves tervben, szám szerint 170-et. Ezek OTP-lakások lesznek, s amennyiben megteremtik hozzá a feltételeket, illetve lesz rá igény, készülnek fél­kész lakások is. A Vörös Had­sereg úton, a régi Tüzép he­lyén 108 lakás építése és át­adása szerepel a tervben. Ez­után a lakásépítés súlypontja áttevődik a régi falura, ahol az előkészületek megkezdőd­tek. A tervszerű és ésszerű te­lepülésfejlesztés szerves ré­sze a magánerős építkezés. Családi házból előrelátható­an 500 épül fel az öt év so­rán a kohászvárosban. A ki­vitelezést a tanács telekelő- készftéssel, közművesítéssel, építőipari kapacitással, épí­tőanyag biztosításával, gyors és hatékony hatósági munká­val segíti. Gyorsabban — szemétügyben Gyűlik a szemét. Bármer­re is utazunk, vonatablakból, gépkocsiból látjuk, gyalogos csalingázasaink között bele­botlunk a szeméthalmokba, Miskolcon. A Pest felöl vo­nattal érkezőket is ez a lát­vány fogadja, a füstölgö-büz- lő szeméttelep, de ezeket lát­juk megyénk sok. más, egyéb­ként szép. kirándulásra való részén is. Például a mind nagyobb forgalmú Bódva völ­gyében. vagy éppen a Bükki Nemzeti Park területén, ahol egy virágot, gallyat is tilos letörni. A bükki községeknél; Bükkszentkereszt, Répáshuta, Bükkszentlászó, valamint a közeli üdülőknél, turistahá­zaknál: Hollóstetőn, a Róka­farmnál hamarosan megoldó­dik a szemétszállítás, az ösz- szegyűjtés. Mint hírül adtuk, ezekből a községekből a Mis­kolci Köztisztasági Vállalat szállítja majd el a konténe­rekbe összegyűjtött hulladé­kot, mindez persze nem kis pénzbe kerül. Nagyon is idő­szerű viszont már ennek a környéknek a megtisztítása, majd tisztán tartása és nem csupán esztétikai szempon­tokra figyelve, hanem a karsztforrások vizének fo- gyaszthatósógára is. környe­zetvédelmi szempontokra is. Ismeretes az is, hogy a me­gyei tanács vb tanulmány- terv elkészítését rendelte meg megyénk valamennyi hul­ladékának összegyűjtésére, hasznosítására. Hasznosításról van szó, egyértelműen. Rég­óta tudott dolog, hogy a sze­mét sokféle hasznos anyagot tartalmaz és ezek egyértelmű megsemmisítése, elégetése nem lenne célszerű. Nem sze­métégetők építéséről van te­hát szó. hanem a szemétnek, a hulladéknak a hasznosítá­sáról. miként azt nálunknál jóval gazdagabb országokban is teszik. (Nem beszélve ar­ról, hogy az égetés ugyancsak felvetne környezetvédelmi problémákat, levegőszennye­zést.) A szakemberek dolga, hogy megtalálják, kidolgoz­zák azokat a módokat, me­lyek révén a rendkívül sok­rétű, sokféle hulladékot vagy így, vagy úgy hasznosítsák, visszaadják az anyag körfor­galmának. Köztük találhatók például a szerves hulladéko­kon kívül a soha el nem bomló műanyagok is, ezek­kel szintén kell majd vala­mit kezdeni. Ami pedig a mi korunknak egyik nagy gondja: a toxi­kus hulladékok ártalmatlaní­tása, megsemmisítése, vagy éppen szintén a .hasznosítása. Ezekre különösen figyelnünk kell, hiszen ebből a gondból, igen összetett problémából a mi megyénkre több hárul, mint az ország más részeire, lévén, hogy a mi megyénk­ben sok a vegyi gyár. Követ­kezésképpen sok a vegyi hul­ladék, a mérgező szenny is. Különböző tanácskozásokon gyakorta hangzik el egy sa­játos kifejezés: méregtemető. Nyilvánvaló, hogy a mérgek­től, a különböző módon ár­talmas vegyi hulladékoktól meg kell tisztítani környeze­tünket és az is nyilvánvaló, hogy ez még több gondot okoz. nehezebb feladat, mint mondjuk a háztartási szemét összegyűjtése, feldolgozása. Már a vegyi hulladéknak, a méregnek az összegyűjtése, tárolása, majd szállítása — a megsemmisítőig, vagy a hasznosító létesítményig — sem egyszerű feladat, hanem különleges berendezéseket, technológiát, nem utolsósor­ban pedig hozzáértést, nagy figyelmet igényel. Nem is le­het akárhol elhelyezni ezeket, akárcsak más, ártalmatla­nabb hulladékoknak sem könnyű megfelelő helyet ta­lálni. Jellemző: a hulladékok elhelyezésével kapcsolatosan, egy alkalommal Lázbércen tanácskoztak hozzáértő, nagy tudású szakemberek, kik ezt megelőzően több országban, egyebek között a Szovjetunió­ban, az USA-ban is tanul­mányozták ezt a kérdést. Egyáltalán nem vigasztalás­nak szánták, de elmondták: külországokban is ugyanolyan nagy gondot okoz a megfe­lelő hely, mód megtalálása, miként nálunk. Hol ilyen, hol olyan megoldással kísérletez­nek, de valójában még egyik sem tökéletes. Annyi bizo­nyos, hogy a felszín alatti vi­zek mozgása, áramlása, sok esetben nem úgy történik, miként azt mi számításaink alapján elvárnánk. A vizek nem veszik figyelembe a mi számításainkat és a hulladé­kot odaviszik, ahová mi nem szeretnénk. Érthető, hogy a toxikus hulladékok elhelyezésének, feldolgozásának esetében még nagyobbak a gondok, még szükségesebb a körültekintés. Szó van arról is: egyáltalán nem biztos, hogy valamennyi vegyi hulladékot meg kell semmisítenünk. Ezekben a hulladékokban sokféle érték rejlik, mit esetleg utódaink — évtizedek? évszázadok múltán? — nagy örömmel bányásznak majd ki az álta­lunk kijelölt, megtöltött „te­metőkből”, hogy kinyerjék, hasznosítsák belőlük azokat az anyagokat is, melyeket mi még nem tudunk hasznosí­tani, nem is gondolunk rá. Bizonyára „raktározunk” is el majd erre gondolva hulladé­kokat. de bizonyos, hogy más hulladékokat megsemmisí­tünk, eltüntetünk. A Borsod megyei Környe­zet- és Természetvédelmi Bi­zottság legutóbbi ülésen ar­ról is szó volt, hogy hazánk­ban az elkövetkező években öt, toxikus hulladékot fel­dolgozó-megsemmisítő léte­sítményt kívánnak megvaló­sítani. Ezeknek a létesítmé­nyeknek elkészülte eléggé lassú folyamatnak ígérkezik, hiszen csupán a terveket a jövő év végére várják! Ép­pen ezért jó lenne, ha a mi megyénkben — az öt közül itt lesz majd az egyik létesít- n .y — valami módon meg­gyorsítanánk ezt a folyama­tot! Az első minden bizony­nyal Budapesten épül meg, de elérhetnénk, hogy a má­sodik már Borsodban legyen. Ennek valamicske alapja mindenképpen adott, hiszen a mi vegyi gyáraink illetéke­sei már régóta foglalkoznak a témával, bizonyára rendel­keznek adatokkal, felmérések eredményeivel. vitatkoznak már a kivitelezés módjairól is. Kicsit gyorsítanunk kellene hát szemétügyben. A háztar­tási hulladékok ügyében is, amely ma mind nagyobb ku­pacokban látható nagy for­galmú szépséges tájakra ve­zető utak mentén, községek, városok szélein, jobb sorsra érdemes erdőkben, patakok mentén és természetesen a vegvi hulladékok ügyében is. Nem kellene megvárnunk, míg elborít bennünket a sze­mét. Priska Tibor Ma már 160 asszonynak, leánynak biztosítanak mun­kát az encsi Zója Termelő­szövetkezet mérai és forrói varrodái. A hajdani, kis ter­melőszövetkezetek központi irodáját hasznosítják így. Az átalakítás alig igényelt ráfor­dítást. A fővárosi PANYO- VA vállalattal kötöttek szer­ződést. amelynek értelmében a betanítás után ruhákat varrnak itt szovjet exportra. A kezdet nehézségei után egyre nagyobb feladatra vál­lalkoznak az encsiek. Nap­jainkban már — vásárolt gé­pek segítségével — itt is szabják a ruhákat. Évente egymillió folyóméter anyag alakul át az ügyes kezű asz- szonyok munkája nyomán divatos ruhákká. A varroda több mint hárommillió fo­rint árbevételt biztosít a szövetkezetnek. A kapcsolat annyira jól alakúit az „anya­vállalattál”. hogy az ország­ban egyedül Encsen, közös üzemeltetésű konfekcióboltot alakítottak ki. Ezt is egy megüresedett irodaépületben. Ebben az üzletben a vásár­lók megtalálhatják a PA- NYOVA teljes termékskálá­ját. A választékról másfél millió forintos raktárkészlet gondoskodik. A szövetkezet is ..keres” a bolton, hiszen a nagykereskedelmi ár fele a mezőgazdasági üzemet il­leti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents