Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-06 / 209. szám
yiUG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK.! Bányásznap A 31. alkatommal tisz0 telgünk az egyik legnehezebb szakma, a bányászok sok tízezres táborát köszöntve. Hatvankét esztendővel ezelőtt, 1919. szeptember 6-án csendőrsortűz dördült a tatabányai és a felsőgallai bányászokra. Erre emlékezve tartjuk szeptember első vasárnapján a bányásznapot és az évfordulónak ma különös jelentőséget ad, hogy a bányászok ünnepe ugyanarra a napra esik. Azonban figyelmünk, érdeklődésünk nemcsak az ünnepen kíséri munkájukat. Különösen aj utóbbi években, amikor az energiaigények kielégítése világszerte gondot okoz, hazánkban is megkülönböztetett figyelem irányul a bányászokra, köztük a borsodi szénmedence dolgozóira, akik az ipar egyre növekvő igényeinek kielégítésén túl a lakossági szénellátás legjelentősebb részét adják. A köszöntés, a tisztelgés munkájuk elismerése, mindennapos tevékenységük nagyrabecsülése is egyben. És köszöntjük a megyében dolgozó kőbányószokat, ásványbányáitokat. mindazon szakmák képviselőit, kik nehéz munkával, de egyre javuló eredményekkel járulnak nozzá kitűzött céljaink megvalósításá- noz. A borsodi szénmedence bányáiban immár hosszú évek óta egyenletes a termelés emelkedése. Ezzel szoros ösz- szefüggésben javultak a gazdasági eredmények, kiszele- sedett a korszerű komplex frontfejtések köre. Büszkék vagyunk rá, hogy az ország e fontos szénmedencéjében ciyan korszerű nagyüzemek jöttek létre, mint Lyukóbánya, ahol a kitermelt és felszínre küldött szén mennyiségét millió tonnákban mérik: hogy Közép-Európóba,. elsőként itt valósították' meg a pneumatikus szénszállítást; , hogy a borsodi bányászok voltak a kezdeményezői a kongresz- szusi versenynek. De nemcsak kezdeményezői — élenjárói is voltak annak, így bir. tokosai a Kongresszusi Zászlónak, elmúlt 5 évi eredménye, ik alapján pedig a Minisztertanács—SZOT Vörös Zászlójának is. Tudjuk: e magas kitüntetések mögött a korszerű bányaművelés, a széntermelés gyári méretűre való fejlesztése ellenére is nagyon sok emberi munka, áldozatvállalás rejlik. Arra is emlékszünk, hogy az iparág történetében voltak megtorpanások, amikor a szén, mint energiahordozó megítélése és népgazdasági szerepe átmenetileg megváltozott. A bányászok azonban keményen és hittel, közös tenniakarássa! dolgoztak akkor is, mint ahogy nap mint nap újabb erőfeszítése- f két tesznek a jelenben: kemény munkával és szigorú fegyelemmel dolgoznak az iparág mai, egyre növekvő feladatainak megoldásán. Mai ünnepünk számvetés és előretekintés is egyben. A borsodi bányászok azzal a biztos tudattal tekinthetnek a jövőbe, hogy munkájukra, o borsodi szénre még nagyon sokáig szüksége lesz népgazdaságunknak; a szénbázis medencénkben hosszú távon adott. Mindez lehetőséget ad újabb bányák nyitására, a meglevők fejlesztésére, további korszerűsítésére. A tudomány, a technika legújabb vívmányai segítik a bányász- kodást, azonban, mint mindig: most is a legfontosabb az érző, gondolkodó, cselekvő ember! . .. Őket köszöntjük, a bányászokat, további sok sikert kívánva Jó szerencsét! — köszöntéssel. (fi r r ■ II zas Konkrét megállapodásokkal ért véget szombaton Koppenhágában az a nemzetközi Ifjúsági tanácskozás, melynek feladata az európai ifjúsági leszerelési akciónapok előkészítése volt. A résztvevők egyetértel-’ tek abban, hogy a jelenlegi feszültségekkel terhes nemzetközi helyzetben az ifjúsági szervezetek közös feladata és felelőssége, hogy nézetkülönbségeiket félretéve foglaljanak állást és mozgósítsanak a fegyverkezési verseny folytatása. az egyoldalú katonai erőfölény elérését célzó lépések ellen, a béke megőrzése és az enyhülési folyamat továbbvitele érdekében. Ezeknek a kérdéseknek a megvitatására, az ifjú nemzedek békevágyának kifejezésére kínálnak majd lehetőségei az október utolsó hetében megrendezésre kerülő európai ifjúsági leszerelési akciónapofe} Elet a csillék alatt Arafat távirata a francia elnöknek A libanoni fővárosban ismét feszült a helyzet a francia nagykövet meggyilkolása után. Képünkön: a békefenntartó Szíriái haderők páncélozott járműve a Barbir kórház környékén — itt halt meg a francia diplomata az ellene elkövetett merénylet után. f Mint ismeretes, négy fegyveres pénteken a libanoni főváros két szektorát elválasztó „zöld vonal” mentén megpróbálta kinyitni Louis Dela- mare fpnncia nagykövet gépkocsijának ajtaját, majd miután ez nem sikerült, tüzet nyitott a nagykövetre. A diplomata a kórházban belehalt sérüléseibe. A hírt követően azonnal számos elítélő nyilatkozat látott napvilágot. Francois Mitterrand elnök gyáva gyilkosságnak nevezte Delamare életének kioltását. A francia külügyminisztérium közleménye szerint a kormány felkérte a libanoni hatóságokat, hogy amilyen gyorsan és pontosan csak lehetséges, tájékoztassák Párizst a bűntény körülményeiről. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a francia kormánynál fejezte ki mély megrendülését. Jász- szer Arafat, a Palesztin Fel- szabadítási Szervezet VB elnöke, a francia elnökhöz küldött táviratában ítélte el a gyilkosságot. Hasonlóan nyilatkozott Pierre Gemayel, a falangista párt vezetője is. A rendőrség állítása szerint a gyilkosságnak nincs politikai háttere, bár számos feltevés kering a merénylet indítékáról — így például az, hogy a szálak külföldre vezetnek. Libanonban — mondják helyi körök — nincs olyan politikai csoport, amelynek érdekében állt volna a nagykövet elrablása vagy meggyilkolása. Hírügynökségi kommentátorok azonban felhívják a figyelmet: a gyilkosság nem egészen egy héttel azután történt, hogy Claude Cheys- son francia külügyminiszter Libanonban járt, ahol megbeszéléseket folytatott Jász- szer Arafattal. Nem lehetetlen — e kommentátorok szerint —, hogy a gyilkossággal a javuló francia—palesztin kapcsolatok ellen kívánt valamilyen szélsőséges csoport tiltakozni. Tegnap a libanoni Vörös Brigád elnevezésű, eddig ismeretlen terrorszervezet vállalta magára a francia nagykövet meggyilkolását. Kéé tevéken Angoláin „Dél-Afrikának nehézségei vannak az Angola déli területeiről való kivonulásban” — jelentette ki pénteki sajtóértekezletén Jacobus Eks- teen, a Dél-afrikai Köztársaság állandó ENSZ képviselője, ezzel tulajdonképpen beismerve, hogy Pretoria korábbi állításaival ellentétben a megszálló csapatok még mindig Angolában tartózkodnak. A nagykövet ezt úgy magyarázta, hogy „aknák és katonai tevékenység” nehezítik a kivonulást, de katonáik „visszavonulóban vannak”. Az Eksteen által említett „nehézségek” az ANGOP angolai hírügynökség jelentéséből tűnnek ki: a híradás beszámol arról, hogy a dél-afrikai csapatok aknákat helyeznek el Angola déli területén abból a célból, hogy nehezítsék az emberek és az állatok mozgását a Namíbiával határos frontövezetben. A nagyarányú aknásítás azonban csak egyik oka a késedelemnek. A másik ok az ANGOP jelentése szerint valószínűleg az, hogy a dél- afrikaiak legalább az alap- feltételeket meg akarják teremteni ahhoz, hogy az elfoglalt területekre telepítsék bábjaikat, a luandai törvényes kormánnyal szembenálló Unita szakadár elemeit. A TASZSZ szovjet hírügynökség a pretoriai rádióra hivatkozva jelentette, hogy az angolai agresszió során Dél-Afrika nemcsak a NATO országaiban gyártott fegyvereket vetett be, hanem az Izrael és a Dél-Afrikát titokban támogató más országok segítségével előállított, korszerű hazai fegyverrendszereket is, békés falvak, a polgári lakosság ellen. Ennek eredményeként Kunene tartomány gyakorlatilag romokban hever. Jogászképzés kezdődik a műszaki egyetemen A Nehézipar! Műszaki Egyetem tanévnyitó ünnepségének résztvevői. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szeptember 5-én, szombaton délelőtt rendezték meg a tanévnyitó ünnepséget. A Himnusz elhangzása után dr. Cziberc Tibor rektor üdvözölte a megjelenteket. Külön is köszöntötte a karok első évfolyamaira idén beiratkozott új hallgatókat, az egyetem jogelődjének — a Soproni Bányamcrnöki és Erdömérnöki Főiskolának — 5é évvel ezelőtt végzett diákjait. Köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Drecin József miniszterhelyettest, dr. Havasi Bélát, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Ladányi Józsefet, a megyei tanács elnökét, Drótos Lászlót, a városi pártbizottság első titkárát, valamint a társadalmi és tömegszervezetek, üzemek és intézmények képviselőit. Ezt követően dr. Czibere Tibor tanévnyitó ünnepi beszédet mondott: — A most kezdődő 33. tanév nem jubileumi, ami a szónokot hagyományosan történeti visszapillantásra késztetné. Most mégis röviden megemlékezem az elmúlt évtizedekről, mert az 1981/82-e9 tanév új fejezetet nyit a miskolci egyetem történetében,' ugyanis most veszi kezdetét e talak között a jogász szakemberek képzése. Ez az egyetem történetében mindenképp pen feljegyzésre méltó ese-j mény. (Folytatás a 4. oldalon) ESZAKMAGYARDRSZAíí AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAIMA XXXVII. évfolyam, 209. szám Ara: 1,80 Ft Vasárnap, 1981. szeptember 6. A lexikonban, az Alacska címszó alatl három mondái olvasható a községről. Szükszávú információ. A majd ezer lelket számláló község mindennapjairól, életéről, gondjairól szól cikkünk „Elet a csillék alait" címmel lapunk 5. oldalán. Tanévnyitó felsőfokú intézeteinkben
